Andrea Cremer: Nightshade Az Őrzők

Egmont Dark 2011
472 oldal
Goodreads: 4,18
Besorolás: YA, Paranormal-romance

Az első könyves Andrea Cremer  megérdemelten lett a NY Times Bestseller listás írója, valami fantasztikusan titokzatos és rejtélyes világot alkotott, amibe rögtön beleszerettem. 

Calla a Nightshade falka alfa nősténye.Egészen különleges farkasokról van szó, az átváltozáshoz nem kell ruháknak szakadni, egyszerre van jelen a farkas és ember énjük, szabadon dönthetnek, melyik alakjukban tűnnek fel. Őrzőknek is hívják őket, mert feladatuk, hogy a  Vigyázókat és szent helyeiket védjék illetve szolgálják. A Vigyázók cserébe ellátják őket minden földi jóval, házat, autót, pénzt, taníttatást biztosítanak részükre, viszont megmondják a szabályokat is, beleszólnak a párválasztásba, s ha kell keményen büntetnek is.  Calla sorsa már gyerek korában eldőlt, a 18. születésnapján falkája egyesül a Bane falkával, így létrejöhet  a Haldis falka, amire már rég szükség lenne a vérfrissítés miatt.  Eldöntött tény az is, hogy a Bane falka alfája a jóképű Ren Laroche lesz a párja.

Calla egyik járőrözése alatt azonban minden megváltozik. Egy felbőszült grizzly medve megtámad egy kiránduló fiút, és a lány több szabályt is megszegve megmenti az életét. A fiú másnap megjelenik az iskolában, és Calla egyszerre érez vonzalmat iránta, míg tart attól is, hogy a fiú leleplezi a falkatársak előtt. Ren észreveszi a kettejük közötti feszültséget és egyáltalán nem tetszik neki Shay érdeklődése a jövendőbelije iránt. Egyre több időt töltenek együtt, ez tulajdonképp parancs, Shay beilleszkedését kell segíteniük. Kiderül azonban, ő sem egy egyszerű emberfiú, a Keresők célpontja, így a falka de leginkább Calla védelmébe kerül. Együtt megpróbálnak minél többet kideríteni az igazságról az Őrzők és a Vigyázók múltjával kapcsolatban.   

Calla karakterét az erős kötődés jellemzi a falkájához, illetve a családjához. Tudomásul veszi a szabályokat, és tudja, hogy a rejtélyek feszegetése egyenlő a gyors halállal, mégis Shay mellé áll, vonzza a fiúban valami megmagyarázhatatlan. Ren próbálja nyújtani a macsós figurát, de észrevehető benne a bizonytalanság, hogy pont azt az egy személyt nem birtokolja, akit igazán akar, Callát. Shay okos, bátor,  egyáltalán nem fél megkérdőjelezni a szabályok igazságosságát.

A másodlagos karakterek egytől egyig kiválóak, nem tudok hibát találni. Kedvencem Calla öccse, Ansel, aki  meghallgatja, tiszteli és feltétel nélkül szereti a nővérét. Szerelmével Bryn-nel együtt hibátlan támogató karakterek.

A szerelmi háromszög manapság nagyon divatos a ya könyvekben, de az írónő ebben is nagyszerűt alkotott, a két fiú egyforma esélyekkel verseng, nincs eldöntve semmi. A "szívdobbantó" pillanatok fantasztikusak, a fiúk között az olvasónak sem könnyű választani, na jó én Team Ren lettem...

A következő rész idén nyáron jelenik meg angolul, és ott folytatódik, ahol a történet abbamaradt, Calla nehéz döntés elé kényszerül, a Keresők alkut ajánlanak neki.

Hihetetlenül várom....

Borító: A kiadó az eredeti gyönyörűséges borítóval adta ki a könyvet. A fejezetek elején nagyon tetszett a holdfázis változása.
 
Kedvenc karakter: Ren, Shay, Calla, Ansel, Bryn

Szárnyalás: Szerettem a farkas alakos leírásokat. Jó volt, hogy az átváltozás nem átok-jellegű, hanem szabad akarat, és a szereplők kitűnően érzik farkasként magukat. 

Mélyrepülés: Kiszámítható volt a vége jelenet, de mégis volt benne csavar, ez megmentette. Másik bajom Calla azonnali vonzalma volt Shay iránt, ez furán hatott rögtön az elején, de megbarátkoztam vele.

Érzéki mérce: Sistergős jelenetek, csókok és miegymás, imádni való tini romantika.

Értékelés:

Claire Loup: Amikor életemben először

Könyvmolyképző Kiadó 2011

239 oldal
Goodreads: 4
Besorolás: chic-lit

Miután Julie  sikeresen túlesik a filozófia érettségin, maga mögött hagyva a gimnáziumot, szeretne eltölteni  egy jól megérdemelt nyaralós-lazulós vakációt a barátaival, mielőtt az egyetem padjait kezdené koptatni.  A friss vizsgaélmények indítják be a visszaemlékezéseit viharos tinédzser korára, és az olvasó máris a szívébe zárja ezt az okos, csinos, szeleburdi, ízig-vérig párizsi lányt. Az ő szemszögével 27 fejezeten keresztül, váltakozva az időben, hol a nyári élményeknél járunk a jelenben, hol pedig az éppen eszébe jutott emlékeknél a múltban. 

Julie nekem kezdettől fogva szimpatikus karakter, elköveti ugyanazokat a hibákat, bakikat  amin bármelyikünk átment, a szőrtelenítéssel, a fogyókúrázással, bulizással kapcsolatban, hogy csak néhányat említsek. Láthatjuk közben a Julie fejlődését is,  a gyerekes csínyektől hogyan jut el a barátság és igaz szerelem megbecsüléséig.  Az írónő ügyesen csempészi bele a fejezetekbe a tanulságokat az ivással, drogozással, stoppolással, stb.  kapcsolatban. Teszi mindezt olyan humorral, hogy olvasás közben időnként hangosan fel kellett nyihognom. Kedvenc vicces fejezeteim a bébicsőszös és a terhességi tesztes  volt.

Barátnőjét Lolát is meg kell említeni, kapcsolatuk végigkíséri a könyvet, annyira tudtam irigyelni, ahogy  beültek különböző kávézókba cseverészni... Kicsit azon ledöbbentem, hogy mennyi skalpot gyűjtött be Julie az évek során, gondolom francia honban más a módi, mint itthon, de azért örültem, amikor a végén Gabriellel egymásra találtak.

Szívesen a kezébe adnám minden tini lánynak a könyvet, ha kiolvasták, az anyukák következzenek, jól fognak mulatni rajta.

Köszönet  a könyvért Borostyánon keresztül a Könyvmolyképző Kiadónak!

Borító: Az eredetivel azonos, feltűnő színű.
. 
Kedvenc karakter:  Julie, Jules

Szárnyalás: Nagyon tetszett, ahogy mindig tisztelettel beszélt a szüleiről , igaz nagyon megértően álltak a kamaszodásához. 

Mélyrepülés: Az öreg pasis  és a nőgyógyászos rész annyira nem jött be.

Érzéki mérce: Jó néhány csók, pár szexi pillanat.

Értékelés:

A postás csenget (2)

Ma nagyon örültem a kis postásomnak, mert végre megkaptam a Vámpírnaplók DVD I. évad második kötetét. Nekem az utóbbi év legnagyobb sorozat élménye ez, előtte a Hősök voltak a kedvenceim. (Nathan cutee)

A könyvsorozatot azonban nem ajánlom. Főleg annak, akinek kedvence a tv-s történet, mert még nagy vonalakban sem egyezik. Kusza, logikátlan, szóismétlődős. Ha jól emlékszem öt résznél tart, plusz  a "visszatérések" én három rész tudtam végigszenvedni, de örökre elég is volt Lisa Jane Smith-ből.

A másik újdonság Andrea Cremer-től a Nightshade  Az Őrzők.

Valami gyönyörű a borító, szerencsére az eredeti kiadással egyezik.

Barta Tamás fordította, kiadta az Egmont Kiadó, azon belül a Dark sorozat. A borító hátoldalán már ott virít az előzetes, készülnek a második rész kiadására is, címe Wolfsbane  A Keresők lesz. 

Kerstin Gier: Rubinvörös

Könyvmolyképző Kiadó 2010


336 oldal
Goodreads: 4,23
Besorolás: YA, fantasy

Végre sort kerítettem a Rubinvörös olvasására, mely egy ideje a polcomról hívogatott, régiesen különleges borítóját  már megcsodáltam korábban. Meglepő, de nagyon jó ötlet, hogy a betűk sötétpirosak a könyvben.

Gwendolyn családja különleges, időutazó gén öröklődik közöttük, mely lehetővé teszi a múltba való utazást. Mindenki azt feltételezi, hogy Charlotte, Gwen unokatestvére lesz a következő időutazó, ennek megfelelően gyerekkora óta felkészítésben vesz részt, lovaglás, vívás, történelem és viselkedés órák töltik ki az életét. Mivel a gén 16-17 éves kor körül aktiválódik, mindenki aggódva figyeli Charlotte minden lépését.

Gwen mindeközben próbál hétköznapi életet élni, barátnőjével Leslie-vel együtt a többi 21. századi lányra jellemzően jobban érdeklődik a divat és a hollywoodi filmek, mint például a történelem  iránt.  Gwen már csak azért sem lehet átlagos, mert látja a szellemeket, az iskolában lakó James-el például egészen jó baráti kapcsolatot alakít ki. 

Bekövetkezik amire senki sem számított, Gwendolyn többször is a múltban találja magát, harmadik alkalommal egészen különleges helyzetben, saját magát látja a múltban.  Az események felgyorsulnak, Gwen az Őrzők szövetsége előtt találja magát. Ősi titkok és ellenségeskedések törnek a felszínre, az "ügy" hirtelen Gwen nyakába szakad, és a másik időutazó, az arrogáns, de amúgy tökéletes külsejű Gideon  oldalán  kell küldetést teljesítenie a múltban.

12 időutazó vérmintáját kell összegyűjteni, hogy megfejthessék a tizenkettek titkát. A közös utazások a múltba azonban nem egészen úgy alakulnak, ahogy azt az Őrzők eltervezték...

A történet nagyon jól felépített, izgalmas, humoros, pont olyan, amit mindenkinek ajánlani tudnék kortól függetlenül. A karakterek tetszetősek, a főszereplőket megszerettem. Egyedül Leslie volt fura, hogy gondolkodás nélkül elhitt bármit Gwen-el  kapcsolatban. Érdekes volt  magyar vonatkozásról olvasni Miro Rákóczy-val kapcsolatban, kár hogy ilyen hideglelős figurára vette az írónő. 

Meglepően jó volt viszont, ahogy a német írónő mennyire hitelesen tudta Londonba helyezni a történetet. 

Minden fejezet elején megajándékoz a szerző, egy-egy részletet kapunk az Őrzők Krónikájából,  titkos feljegyzésekből, vagy épp az időutazók családfáját. Az időutazással kapcsolatos események logikusak, izgalmasak, remélem később sem zavarodik bele az írónő, ugyanis a sorozatnak Németországban már további két része is megjelent. Mivel a könyv alcíme Időtlen szerelem, kicsit többet vártam a szerelmi szál terén, és muszáj voltam egy kicsit betekinteni a Zafírkék és a Smaragdzöld fülszövegeibe, megnyugtató eredményre jutottam, Gwen és Gideon szerelme kiteljesedik.

Borító: A kiadó az eredeti német borítóval adta ki a könyvet. Érdekes, hogy az angol kiadás egészen más, de tetszetős borítót kap.
 
Kedvenc karakter: Gwen és Gideon

Szárnyalás: A múlt megjelenítése, a leírások, a ruhák, előttem volt minden. Ja és a jövőből jött fiú tanácsa az ötvenes években: Vegyenek Apple-részvényeket, bármi  legyen is az....

Mélyrepülés: Az  akkor aktuális zenei utalások, mára már elavultak.

Érzéki mérce: Tini romantika

Értékelés:

Ashley Carrigan: A félvér

Korábban már ajánlottam Ashley Carrigan  írásait, pontosabban a Morwen sorozatot:
Bukott angyal

Ash azóta újabb regénnyel örvendeztette meg olvasóit, ezúttal egy teljesen más környezetbe, a fantasy világába csöppentünk.   

Íme  A félvér  fülszövege Ash szavaival:

"Ez a fabula olyan felnőtteknek szól, akik szívében valahol mélyen még van helye a meséknek, melyek káprázatos képzeletbeli világba invitálnak.

Cameriol megüresedett trónjáért folyik a harc, ahol minden eszköz megengedettnek tűnik a hatalom megszerzésére. Ezekben a zaklatott időkben egy kényszerű alku miatt kötött házasság nehezíti főhőseink amúgy sem felhőtlen életét.

A cselekményben bővelkedő történet  színes, kalandos és pörgős. Olyan erények jelennek meg a könyvben, mint a becsület, hősiesség, bátorság, amik napjainkban elcsépelt fogalmak, értékük nincs. Ám ebben a történetben mégis megállják a helyüket, szembeállítva a csalárdsággal és ármánnyal. Ígérem, az olvasó nem unatkozhat egy percig sem, izgalmas események követik egymást a tőlem megszokott ritmusban.

Tartsatok velem  A  félvér  titkokkal teli  világába! Azoknak is ajánlom, akik azt gondolják magukról, hogy már nem hisznek a mesében!"

Ashley  megfogalmazta a lényeget, de annyit még hozzátennék, hogy a történet boszorkányos, varázslós, tündéres és emberi, nem nélkülözi a harcos jeleneteket, de a romantikát imádóknak (én) sem kell csalódniuk.  

A félvér egy önálló regény, Ash évekkel később írt folytatást  A  béke ára  címmel, amelyet a napokban  kezdünk közösen olvasni  a többi rajongóval.

A béke ára

Szívből kívánom, hogy Ash álma teljesüljön, és kiadják a könyveit, hihetetlenül egyéni, kiforrott stílusa van. Engem már rég elvarázsolt, ajánlom mindenkinek:)

Krystyna Kuhn: A Völgy I. évad A Játék

eMentor  2010

256 oldal
Goodreads: 3,91

Besorolás: YA, Thriller, Dark

A játék címet kapta A Völgy sorozat 1. évadának bevezető része. Németországban már megjelent a teljes első évad: A játék után következik  A katasztrófa, majd  A vihar és végül A jóslat. (nem hivatalos magyar cím az utolsó kettő)

A sorozat főszereplői a kanadai Sziklás-hegység egyik völgyében épült Grace College 8 diákja, akik a bentlakásos kollégiumban lakótársak, bár mindenkinek van saját szobája, az apartman közös helyiségeit együtt használják. A négy fiú és a négy lány sokban különböznek,  mégis van közös pontjuk, mindegyikük titkokat rejt a múltjából.

Az első részben a két Frost testvér, Julia és Robert (ez pindurkát szerencsétlen név párosítás) érkezik a főiskolára, melyet 2500 méteres magasságban, a sűrű erdő közepén, két órányira a legközelebbi településtől építettek a baljóslatú Lake Mirror (Tükör-tó) mellé.  Bár Robert első benyomása az, hogy az épület gonosz hely, nem változtat azon, hogy  a testvéreknek be kell illeszkedniük a főiskola életébe. Hogy ki elől menekülnek egy ilyen helyre és miért, azt az írónő az utolsó oldalakig nem árulja el, végig fenntartva ezzel is a feszültséget. Robert karaktere visszahúzódó, nehezen beszélgető, de okos, matekzseni. Julia próbálja felvenni a mindenki kedvence álarcot, magában viszont folyton őrlődik, nem tud megbízni senkiben.

Már a második hetüket töltik a suliban, mikor amolyan gólya-bulit rendeznek az idősebb diákok az újoncoknak. A tó melletti csónakházat kell megtalálniuk, ahova eljutni csak veszélyes, tiltott utakon lehet, végül is egymást támogatva megoldják. A buli egészen jól alakul addig, amíg Robert hirtelen a jeges vízbe nem veti magát, hogy kimentsen egy lányt. De a lánynak nyoma sincs, sőt  Robert   az  egyedüli aki látta a  szikláról leugrani és elmerülni. Másnap kiderül, hogy egy lány tényleg eltűnt, de nem lehetett az, aki a vízbe ugrott, mivel Angela Finder kerekesszékes. Mindenki gyanús, mindenkinek titkai vannak, és az is kiderül, hogy a főiskolai újság szerkesztőjének, Angela-nak  számos zűrös üzleti és egyéb kapcsolata volt.

Az írónő német, de a történet Kanadában játszódik, így a könyvben számos angol szó szerepel, mely jól támogatja a fiatalos nyelvezetet, de mégsem túlzó.  A jelenetek filmszerűen peregnek, a környezet leírása rendkívül jól sikerült, az írónő annyira jól meg tudja ragadni a titokzatos hangulatot, hogy lehetetlen letenni a könyvet. Nagyrészt Júlia szemével látjuk a történetet,  de a karaktere nem nőtt maximálisan a szívemhez. Nem ismerjük meg a múltját és a valódi érzéseit sem mutatja meg igazán. A többiek karaktereinek kibontakozására a következő részekben kerül sor, úgy néz ki, mindenki kellőképpen el van látva takargatnivalóval.

Borító: Az eredetivel azonos, szürke alapon pink mintával. Kézbe vevős...
. 
Kedvenc karakter:  Chris és David

Szárnyalás: Nagyon tetszett a Lake Mirror, a titokzatossága. 

Mélyrepülés: Többször is hánytak a könyvben, rosszkor, rossz helyen.

Érzéki mérce: Chris és David is szemet vet Julia-ra. Csók csak a végén, lehetett volna több romantika, de adott körülmények között megbocsátható, hogy csak ennyi.

Értékelés:

 

G.B. Hellebrandt: Sherion Woods - Apály

Nagy örömmel kezdtem bele az első könyves magyar szerző, Bokros Gabriella könyvébe, mert szeretem a sellős sztorikat, de kevés jelenik meg magyarul.

A fülszöveg alapján ígéretesnek tűnt, ami a következő:

" Akad egy kis probléma: Clive ember, Sherion pedig sellő - és ez utóbbit Clive nem tudja. Ám amikor a Sellő Tanács váratlanul támadást hirdet az emberek ellen, a szülei halála óta a szárazföldön élő Sherion élete egy szempillantás alatt válik álomból rémálommá. A szeretett férfit elrabolják, és agresszív hajtóvadászatot indítanak a lány után. Sherion, hogy Clive-ot és az embereket megmentse, hosszú évek óta először visszatér az óceánba, a sellők fővárosába, Lóriába. Elfeledett ismerősök, ellenségeknek vélt leopárdfókák, üresfejűek, meg egy különleges sellő harci egység és annak vezetője, Rob segítik viszontagságos útján, hogy kideríthesse kik, és miért rabolták el Clive-ot, és ki vezeti az embereket lemészároló, mindent elsöprő tengeri állatok seregét. De a kérdések újabbakat szülnek, és Rob színre lépése megkérdőjelezi Sherion megingathatatlannak tűnő érzéseit Clive iránt..."

Sajnos nem váltotta be a reményeimet a könyv. Annyira nem, hogy fejezetről fejezetre egyre gyakrabban szóltam fennhangon: Jézusom...  

Főszereplőnk Sherion huszonéves fiatal nő, a munkája az, hogy különböző környezetvédő találmányok szerzőit meggyőzze arról, hogy az általa képviselt cégnek adják el a projectet. Clive a legújabb ügyfél, és a szokásos meggyőzés az ő esetében visszafelé is hat, vonzalom alakul ki közöttük. Randik követik egymást, és el is érkezünk az első problémáig.  Egy közösen eltöltött mini nyaralás alatt, Görögország egyik tengerparti szállodájában a zuhanyzóban  a lány sellővé változik, ugyanis nem veszi észre, hogy tengervíz (!!!) jön a zuhanyból.... (innen már felvettem az erősebb kritikai szemüvegem) Épp, hogy elkerüli a lelepleződést, máris jön a következő kedvenc részem, étterembe mennek, ahol Sherion hallja az akvárium lakóit (a gondolatok mikrorezgést gerjesztenek, így kommunikálnak a vízben élők) bár épp ember alakban van. A halacskák hiába vágynak vissza  a tengerbe, a lány gond nélkül eszik belőlük - grillezve.

Poszeidón a tanácsadóival úgy határoz, hogy záros időn belül megtámadja az embereket, mivel nem tesznek semmit a globális felmelegedés ellen, ezáltal veszélyeztetik a földet beleértve az óceán lakóit is. Clive-ot elrabolják ismeretlenek és a lány bepánikol,  figyelmeztetni akarja az embereket a közeledő veszélyre. Kamerák előtt változik át egy tv stúdióban, egy kanna tengervíz segítségével. (újabb jézusom: a recepciós kérdi, mi van benne? válasz: Tengervíz. Belekóstoljak, hogy elhiggye?)

Sheriont üldözni kezdik, kénytelen a szülővárosába, Lóriába (oh Lórien) menekülni, ahol szülei barátaihoz kerül. Itt ismerkedik meg Rob-bal, aki végig segítségére lesz a továbbiakban. Árulás, harc, szerelmi vívódás következik a könyv végéig.

Tulajdonképp  az alapötlet jó. Gyönyörűen ki lehetett volna bontani a sellők világát. A szereplők huszonévesek, szerencsésebb lett volna fiatalabb korosztályt megjeleníteni, hiszen egyértelműen nem felnőtt történet. Karakterekről  nincs mit írnom, mert inkább viccesek voltak, mintsem megformáltak. 

A könyvben a mondatok szépen tagoltak, jól megfogalmazottak, csak épp annyi bennük a tartalmi hiba, hogy téptem a hajam.  Egy San Francisco-ban élő lány nem ismeri a bakonyi csirkeragut. A turbulában hol van ruhájuk vagy bugyijuk, hol meztelenek. A vízben serixa - hártya védi a szemet, de Sherion így is tud sós könnyeket ejteni. Poszeidón - aki mellesleg kék hajú görög ruhás nő - olyan csodákra képes: Hirtelen mozdulattal a háta mögé nyúlt és a semmiből előrántotta aranyszigonyát... A kedvencem volt még a New Orleansi vámpír kolónia említése, vagy a következő szösszenet: "könyékig kotort a korallban".

Összességében egy pontot ér számomra, figyelembe véve, hogy első könyves író, sokkal jobb is lehetett volna.

Borító:  Siralmas, egy jobb borítóval több eladott példány járna.

 

Kedvenc karakter: Az istenek, akik feltámasztották a holtakat, kitörölték az emlékeiket és újranépesítették velük a kihalt városokat.

Szárnyalás: Víz alatti sokkoló:)))))

Mélyrepülés: Sherion kérdi: "Biztos, hogy megbízhatok magukban?"

Érzéki mérce: Szerelmi háromszög: Sellő lány vívódása az ember és a sellőfiú között, néhány csók elcsattan.

Értékelés:  

Pittacus Lore: A Negyedik - I Am Number Four

Cartaphilus Kiadó 2011
364 oldal
Goodreads: 3,84
Besorolás: Sci-Fi, YA

I Am Number Four  (Lorien Legacies #1) címmel jelent meg 2010-ben először a könyv. A nagy sikerre  való tekintettel hamarosan szárnyra kapott a hír, a könyvet megfilmesítik. Mivel nagy kedvencem, Alex Pettyfer kapta a főszerepet, alig vártam, hogy moziba kerüljön. A filmadaptációknál nálam első számú szabály, hogy előbb a könyv, de ebben az esetben mégis úgy alakult, hogy a filmet előbb láttam, persze természetesen a könyv sem maradhatott el. A szerző Pittacus Lore = álnév, egyébként Lorien bölcseinek vezetőjét hívják így a könyvben... Valójában James Frey és Jobie Huges szerzőpáros írta.

Lorien egy távoli gyönyörű bolygó, tele élettel és természeti kincsekkel, az ott élők boldogok és elégedettek. Hirtelen azonban ellenség csap le a bolygóra, a mogadoriak már saját bolygójukat tönkretették, új helyet keresnek fajuknak. 9 különleges képességű lorieni gyermek és 9 kísérő hagyja el otthonát, hogy a Föld nevű bolygón  rejtőzve kivárják míg felnőnek és tálentumaik kifejlődnek, hogy ezután szembe tudjanak szállni ellenségeikkel.  A mogadoriak  a nyomukban vannak, ám egy varázslat miatt csak sorrendben tudják megölni őket. Hárommal már végeztek...  Főszereplőnk a "negyedik" 15 éves John Smith őrzője szerint egyetlen módja a rejtőzésnek, az állandó költözés. Most épp az Ohio-i Paradise-ba tartanak, ahol John beiratkozik a helyi középiskolába, próbál elvegyülni a többiek között. Már az első nap különlegesen alakul, barátokat és ellenségeket szerez, a felfokozott érzelmi állapota pedig  előhozza az első tálentumát, kezei világítani kezdenek. Napról napra ügyesebben kezeli képességeit, sok új emlékkép villan be a tudatába az otthonáról, a napról, amikor elhagyták bolygójukat. Azonban egyre több jel utal arra, hogy követőik bármikor felfedezhetik őket, ezért Henri tovább akar állni, John viszont ellenszegül, elege van a költözésből, erősnek érzi magát, végre barátja is van, de a legnagyobb ok a maradásra, hogy beleszeretett Sarah-ba.

A könyv "back-story"-ját nagyon izgalmasnak tartom, remélem a következő részekben még többet megtudhatunk róla, ugyanis  a sorozatot 6 részre tervezték. 

A történetet John meséli, jelen időben, ami számomra egy kicsit zavaró volt, de hozzászoktam, és úgy gondolom ez még közelebb hozza az olvasót. A mondatok egyszerűek, gördülékenyek, de épp elég változatosak ahhoz, hogy folyamatosan fenntartsák az érdeklődést. A részletek és nevek hajaznak bizonyos könyvekre, de az ötlet mégis kiváló és engem levett a lábamról.  John karakterét fiatalnak találtam, 15 éves helyett simán beillett volna 17-18 évesnek (nem a film miatt!!!), a gondolatai, tettei mind ezt sugallták. Sarah, Sam, Henri és később Mark, mind tipikus támogató karakterek. 

Meg kell említeni Bernie Kosart, ő John kutyusa, sok sok vicces pillanatot kapott a könyvben, a végén meglepően  komoly szerep is jut neki.  Végül Hatodikról se feledkezzünk meg, aki  hőseink segítségére siet és megnyugodhatunk, hogy lesz folytatása a történetnek..

Összefoglalva, annak ajánlom, aki szereti a YA könyveket, de már esetleg unja a vámpírokat és a farkasokat, viszont szívesen olvasna egy izgalmas, szerelemmel átszőtt sci-fi-t, mint mondjuk a Hősök sorozat tagjai fiatal korukban belecsöppentek volna egy vidéki középiskolába.

Nem fogtok csalódni, én legalábbis imádtam. (Itt lentebb jobbra a következő rész borítója)   

Borító: A kiadó a film mozis plakátjával adta ki a könyvet, nagy örömömre.
 
Kedvenc karakter: John, Sam

Szárnyalás: A "back-story" Lorienről.

Mélyrepülés: A végső csatákkal mindig bajom van. Lehet, hogy csak nagyon izgulok.

Érzéki mérce: Tini romantika

Értékelés: