Bree Despain: The Dark Divine Fekete bárány

Könyvmolyképző Kiadó  2011
328 oldal
Goodreads: 3,90
Besorolás: YA, Dark fantasy

A szerzőről olvastam egy érdekességet: nem hitt abban, hogy írónő lehet belőle, pedig a tanárai biztatták.  Aztán évek múlva az élet úgy hozta, hogy komoly balesetet szenvedett, és rájött, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy ne azt csinálja, amit szeret, ami  szívből jön. A férje vett egy használt laptopot, és hat év múlva a kezében tartotta az első könyvét a The Dark Divine-t.

Grace Divine a helyi lelkész 16 éves lánya, mindig is tudta, hogy valami szörnyű dolog történt azon az éjszakán, amikor a bátyja Jude véresen került elő, az addigi legjobb barátja Daniel Kalbi pedig eltűnt. A család nem beszél sosem a történtekről, Daniel nevét ki sem  lehet ejteni a házban,  ami azért is különös, mert a fiú jó ideig náluk lakott, fogadott testvérükként szerették. 

Daniel 3 év után váratlanul felbukkan, visszatér a suliba is, bár a külseje megváltozott, sötétre festette a haját és kissé szakadtan néz ki, Grace mégsem tud ellenállni a vonzalomnak ami a sráchoz húzza. Pedig a bátyjának ígéretet tesz, hogy távol tartja magát tőle, ugyanis Jude meg van győződve arról, hogy Daniel valamiféle szörnyeteg.  Közben a városban különös halálesetek történnek, sok a gyanús körülmény és Grace lassan rájön, hogy van némi alapja Jude véleményének. 

Kissé félve kezdtem neki a könyvnek, mert már a fülszövegben kiderül, hogy egy lelkész lánya a főszereplő, tartottam tőle, hogy sok lesz benne a vallásos utalás, esetleg prédikáció. Alaptalan volt a feltételezés, a vallás, mint a család életének szerves része, sosem volt túlbuzgón beállítva, inkább szimpatikus volt, ahogy a testvérek tényleg szerettek jótékony eseményeknél segédkezni.

Grace értelmes, megbízható lány, hiszi is, amit a családja képvisel, hit, megbocsájtás, szeretet., remény, együttérzés. Az fura volt, hogy azonnal mély vonzalmat érez a 3 éve nem látott fiú iránt, de az írónő a sok visszaemlékezős jelenetnél megmutatja  a család és Daniel kapcsolatát. Régen folyton együtt lógott a két barát, Grace meg követte a srácokat, állandóan együtt játszottak. Grace kapcsán bennem felmerült, hogy túlságosan hamar elfogadta mindig a természetfeletti magyarázatokat, szinte sosem akadt ki.

Daniel karaktere tipikusnak tűnik elsőre, a szexi rossz fiú, de ő ennél sokkal több. A történet előrehaladtával egyre jobban betekinthetünk a múltjába, bántalmazást, elutasítást kapott a szüleitől, közben a belső harcát próbálta irányítani, kontrollálni. Ő egy  "tékozló fiú", ahogy a lelkész is említi, de ismeri a hibáit és kész a változásra.

Jude a jófiú mintaképe, kedves, segítőkész, de a szenteskedő jelző is éppúgy ráillik.    

A történet helyszínei nagyon tetszettek, legjobban az Angyalok kertje ragadott meg, imádnék ott sétálni egyet. Másik kedvencem a diófára mászós-rajzolós jelenet, ahol Daniel a karjában tartotta Grace-t, míg rajzolt. James baba keresése az erdőben szintén kedvenc, félelmetes-borzongós volt.

A mitológia jól kidolgozott, nekem bejött, ahogy a vallást összeboronálta az írónő a paranormális cuccokkal.

Valamit még kiemelnék, és az a családi kapcsolatok. (szellemet akartam először írni, de az olyan félreérthető) Egyrészt jó hatással lesz a fiatal olvasókra, mert itt a családiasság központi elem, kell nagyon az ilyen stílus is, mostanában ez nem túl gyakori téma. Ugyanakkor már az elején jelentkezett az ellentmondás, a szülők, főleg az anyuka igyekszik a kényes témákat a szőnyeg alá seperni, ne is beszéljünk róla! Szerencsére később az apuka révén sokat javult  a helyzet.

A névválasztás viszont szörnyű volt. Ennél nagyobb spoilert nem is tudott volna beletenni az írónő. Én ezért nem adtam öt pillangót rá, na meg azért, mert a szakasztördeléseknél mindig kiírta a pontos időt, vagy helyet. Elismerem, van akit ez jobban eligazít, de engem felettébb idegesített.

Összességében még negatívum lehet, hogy szerintem csak a nagyon figyelmetlen olvasó nem találja ki már az elején, hogy Daniel mi is valójában, viszont később vannak meglepetések bőven.

Borító: A kiadó az eredeti  borítóval adta ki a könyvet, ami szinte mindenkinek tetszik. Nem tudom, nekem valahogy nincs akkora lábfétisem. Következő rész borítója is hasonló stílusú lesz. Az amerikai szerzői turnén egyező színű körömlakkal árusították a könyveket:))))

 
Kedvenc karakter: Daniel, Grace

Szárnyalás:  "Az igaz szerelem első gyilkossága" Ez a főcím a hátlapon  döbbenetesen jó. Másik nagyon tetsző ötlet a rajztanulás, a suliban és Danieltől is.

Mélyrepülés: Név választások és az ilyen fejezettördelés címek: Majdnem éjfélkor, A fák között, Otthon az udvaron, Később, aznap este, A sikátorban stb. 

Érzéki mérce: Néhány csókot vált Grace és Daniel, ez a könyv nem az érzékiség szól, azért nagyon bírtam kettejük jeleneteit.

Értékelés: