FFG és Sansa pályázata kezdő íróknak

Nagyszerű kezdeményezés látott napvilágot tegnap,  két lelkes  molyos   FFG és Sansa  jóvoltából.

Szedd össze a bátorságodat,  vedd ki a fiókodban heverő (laptopon megbújó) kéziratodat,  mert itt a szenzációs alkalom!  Ismert bloggerek segítségével megismerhetik művedet a kiadók,  egy próbát  megér!!!

Többen is küldtetek már nekem ízelítőt a novellátokból, regényetekből. Volt köztük néhány igazán jó munka, amit érdemes lenne másoknak is megmutatni! Én nem tehetem meg helyetted, ne várj tovább, ideje lépni:))))))

Minden szükséges információt megtalálsz ezen a weblapon:  http://firkalok.blogspot.com

Én is részt veszek, mint  recenziós, nagy várakozással nézek elébe a kortárs magyar szórakoztató irodalomnak, elsősorban a fantasy  műfajból fogok szemezgetni.  HAJRÁ KEZDŐ ÍRÓK!!!

Az olvasás 7 hete

Új verseny indul a könyves bloggerek körében a jövő héttől könyvnyereményekkel, az én blogom is részt vesz, így 7 héten át foglalkozom majd az alábbi témákkal, próbálva még tovább népszerűsíteni az olvasást.  Ez egyébként remek alkalom néhány személyes információ megosztására is.

Ha van kedved csatlakozni a részleteket megtalálod itt: http://moly.hu/esemenyek/az-olvasas-7-hete

Menetrend:

              I. hét (júl. 4-10.)

• Az első könyvélmény(ek)
• Ki adott először könyvet a kezébe? Kinek a hatására kezdett el olvasni?
• Könyvek, amiket utált, de mindenki más szerette
• Könyvadoptáció: vegyünk védelmünkbe egy kevésbé olvasott könyvet!

 II. hét (júl. 11-17.)

• Könyvtár vagy könyvvásárlás?
• E-book vagy könyv?
• Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?
• Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit? (ábécérend, műfaj, sorozat, szín, szerző szerint, stb.)

 III. hét (júl. 18 - júl. 24.)

• Mi alapján értékel egy könyvet?
• Mi alapján választja ki a következő olvasmányát?
• Filmadaptációk: kedvencek, a legpocsékabb adaptáció
• Miért vezet/olvas Ön könyves blogot? Van-e hatása egy-egy könyves blognak az olvasásra? (pl.: a következő olvasmányát egy blogbejegyzés hatására választotta ki) Van-e/Vannak-e kedvenc blogjai/bloggerei?

            IV. hét (júl. 25 - 31.)

• Védőbeszéd a szépirodalom mellett
• Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett
• Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
• A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése

            V. hét (aug. 1 - 7.)

• Kedvenc műfajok
• "Az vagy, amit olvasol", azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?
• Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám
• Milyen könyvet írna legszívesebben?

         VI. hét (aug. 8 - 14.)

• Klasszikusok kontra kortárs irodalom
• Magyar kontra külföldi irodalom, avagy miért félünk egy-egy magyar/külföldi író művétől? 
• Regények kontra novellák: Ön melyiket preferálja? Miért? Olvas-e novellákat?
• Az iskolai irodalomórák bátorítanak vagy tántorítanak? Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok? Ön mit olvastatna az ifjúsággal?

         VII. hét (aug. 15 - 21.)

• Olvasási szokások változása
• Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
• Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen? (otthon, tömegközlekedésen, parkban, erkélyen, reggel, délben, este, stb.)

 Akkor még egyszer, hogy Mindenkinek minden világos legyen: bármelyik héten be lehet kapcsolódni. A bloggereknél nincs kikötve, hogy csak könyves bloggal lehet csatlakozni, hanem bármilyen más témájúval is várok Mindenkit! :)

• Az adott héten a bloggerek választanak a heti témák közül és legalább az egyikről írnak egy kerek egész bejegyzést. De ha valakinek 2, 3, vagy mind  a 4 téma tetszik, arról is bátran kifejtheti a véleményét, ha lehet,  kombinálja is őket! ;))) Magyarul: ha ez egyik téma nagyon tetszik és sokat tudsz írni róla, de a másikhoz is felmerült néhány gondolatod, nyugodt lelkiismerettel írd bele!!! Egyetlen kérés: nehogy valakinél meglássam, hogy iskolai dolgozatszerűen ír, azaz:

           1. kérdés: .......
            vélemény, mert nem az iskolában vagyunk!
           2. kérdés: .....
           vélemény

• A bejegyzést legyetek kedvesek majd a Molyon az eseményhez kommentben belinkelni! ;)

• Akinek nincs blogja és a Molyon/Facebookon/iwiwen csatlakozott: 
• Hetente felkerülnek a témák az oldalakra: a Molyon karcot, a másik két oldalon hozzászólást kell írni szintén legalább az egyik témáról, de kerek egész legyen ám, ne csak egy tőmondat! :)

• Aki  2-3 oldalon is csatlakozott, csak az egyik nevével kerül majd be a kalapba, ahonnan kisorsolom a nyertest. 

• Egy ember, csak egy könyvet nyerhet, azaz, ha valaki már az első héten nyer, ugyanúgy írhat blogbejegyzést/karcot/hozzászólást a következő héten/heteken is, de a neve már nem kerül be a kalapba. 

• A nyertesek nevét mindhárom oldalra kiírjuk és tájékoztatjuk, hova küldje el a nevét és a címét. 

• Ha budapesti a nyertes, személyesen veheti majd át a nyereményét, ha vidéki, akkor postán kapja meg.

Forrás:  http://konyvelmeny-beszamolo.blogspot.com

Benina: A Boszorka Fénye - Bíborhajú #1

Könyvmolyképző Kiadó 2010
488 oldal
Goodreads: 5
Besorolás: YA, fantasy

Mi mással ünnepelhetném  az 50. bejegyzésem, mint egy igazi kedvenc könyv ajánlásával. De először lássuk, hogyan ismertem meg Beninát.

Twilight lázban égtem (nem is annyira múlt idő), fanficek után vadászva fedeztem fel Benina írásait. Ő volt az, aki megírta  Edward szemszögéből a New Moon-t, és a Stephepie Meyer által félbehagyott Midnight Sun-t befejezte. Csodás volt nekem ezeket olvasni, nagyon élveztem, a hab a tortán a Breaking Dawn utolsó négy oldalának Edward szemszögéből való megírása volt, amivel Benina búcsút mondott a Twilight Saga-nak. A lelkes olvasók nem maradtak történetek nélkül, Benina folyamatosan publikált a blogján újabb és újabb remek novellákat. Bebizonyosodott az írónő számára is, százak várják a friss bejegyzéseket, igenis van igény a stílusára a twilight után is.

A Könyvmolyképző Kiadó bizalmat szavazott Beninának, és másik két magyar kezdő írópalánta (Szurovecz Kitti és Spirit Bliss) társaságában 2010. december 2-án 17 órakor megtörtént a csoda, ott ülhettem a három grácia könyvbemutatóján.

Végre kezembe vehettem a könyvet, amit annyi titokzatosság vett körül, simogattam  a borítót, ami Benina ötlete alapján Balogh József munkája, valami csodálatosra sikerült. Benina meghatottan, de szorgalmasan írta a dedikálásokat, persze nekem is. (jobbra)

Külön öröm volt a könyv végére lapozni, hiszen mindhárom publikáló begyűjtötte a rajongóktól a mini könyvajánlókat, és tényleg belekerültek a "mi" soraink is, beszámolva a személyes gondolatainkról. Nagyon örültem, hogy mindhárom könyv "részese" lettem személyesen is.

A Fb-on hatalmas rajongótábor alakult (1748 tag jelenleg) http://www.facebook.com/Beninah, Benina mindig nagy szeretettel foglalkozik a társasággal, sok játékkal és ajándékkal kedveskedik. 

Nekem mégis az a kedvenc részem, amikor esténként, mikor már a három gyerek alszik, Benina feltesz egy jó zenét, és kiírja az üzenőfalra:     "Pennára fel!!!"

Visszatérve a könyvre, a fülszöveg kivételesen nagyon jól sikerült, idézem:

"Claire White nem mindennapi tinédzser. Claire White boszorka, méghozzá a tiszta vérű Utolsók egyike, akikből már alig néhány él a világon, ugyanis a boszorkányüldözők parancsára kegyetlen lények, a zsoldosok sorra végeznek velük. A tizennyolc éves Claire, akinek a szülei kiskorában meghaltak, nehezen fogadja el másságát. Egyszerű, átlagos fiatal lány szeretne lenni. Gideont, öreg mentorát és jó barátját menekülés közben  a szeme láttára öli meg az egyik legkönyörtelenebb zsoldos, és a lány élete ezzel örökre megváltozik.

A mély gyászt, a magányt és a depressziót egy baljóslatú, titokzatos srác felbukkanása töri meg. De miért fontos a félig démon, félig boszorkány Kellan Blacknek, hogy Claire-t ráébressze, mekkora varázserővel bír? És miért akarja megvédeni őt akár az élete árán is? Hogyan kénytelen szembesülni Claire a barátság mélységeivel, a szerelemmel, az árulással, a gyűlölet intenzításával, az önmagába vetett hittel és saját erejével?

A fenyegetettség folyamatosan ott lebeg a lány felett, mint valami ködös árny..."

A Boszorka fénye pontosan olyan könyv, amilyet az olvasással telt évek hosszú sora alatt keresek - kutatok. Elsősorban a fantasy könyveket szeretem, mindegy, hogy hagyományos, vagy urban-fantasy, így itt az első pont, mert ez fantasy a javából, újszerűen boszorka  főszereplővel.

Továbbá szeretem, ha az író valami egyedi, soha nem látott világot alkot meg. A Bíborhajú Claire világa nagyon szépen felépített, megvan a második pont.

Legyen a történet pörgős! Ez a könyv engem beszippantott az első oldaltól, kezdve Gideon szörnyű halálától. Jó volt olvasni Claire gyászáról, depijéről is (személyes érintettség miatt), aztán az új mentor megérkezésétől nem volt egy hangyányi unalmas pillanat sem. Szeretem, ha egy könyv úgy van megírva, hogy filmszerűen pereg előttem, és Benina nagyszerűen közvetíti ezt, amellett, hogy a nyelvezet rendkívül választékos. Szépen bánik a szavakkal, számomra a stílusa magával ragadó.

A következő pontom a karakterek kérdése. Itt van némi kérdőjel az olvasók többségében, hiszen az önbizalom hiányban szenvedő lány kontra jóképű, de sötét múlttal rendelkező srác párosa sablonosan hat, de én EZT szeretem. Ebben a könyvben különösen tetszett a fiú karakter, Kellan, imádtam, hogy nem érhetnek egymáshoz, de mégis annyira vágyódnak.... Imádom, ha egy fiú ennyire szeret egy lányt, és az viszontszereti. Klisé?? Kit érdekel? Szükség van klisékre, ezek nélkül nincsenek könyvek, a mértékre kell odafigyelni és én itt pontosan annyit kaptam, amennyi szükséges. Külön várom a következő részben a támogató karakterek kibontakozását, Regináról, Cameronról nagyon szeretnék többet megtudni.

A szerelmi szál az utolsó kritériumom, ami a fentebb írtak szerint nagyon is kedvemre való volt. És nekem pontosan ilyen epilógus kell!!!

Egyetlen dologra azonban ki kell térnem, mint oly sok kezdő írónál. A névválasztás!  Én elhiszem, hogy ilyen módon is sugallani szeretne a szerző információkat, de ez inkább rossz hatású, mintsem hasznos. A Black and White dolog az egyetlen ami nem tetszett!  Az összhatást azonban ez  nem rontotta le, a könyv maximálisan nekem íródott!  Köszönöm Beninának ezt a könyvet, ahogy a bizalmat is, mellyel megajándékozott.

Benina nekem dedikál

Borító: Különleges, egyedi, gyönyörűséges!!

 

Kedvenc karakter: Claire, Kellan, Cameron

Szárnyalás:  1-488. oldal

Mélyrepülés: Lehetett volna egy kis szex a végén.

Érzéki mérce:  Sistergős vágyódások, imádni való!

Értékelés:

 Benina oldala: http://benina.hu

A Boszorka Fénye - Bíborhajú #1  :  beleolvashatsz  ITT!!!

Victoria Forester: A Lány, aki tud repülni

Könyvmolyképző Kiadó  2011
296 oldal
Goodreads: 3,77
Besorolás: fantasy, gyerek, ya

Talán szerencsétlen véletlen, hogy a könyv olvasása előtt néztem meg az X-Men First Class éppen futó kasszasiker filmet, ami a többi X-Men filmmel együtt kedvencem. Mindenesetre csalódás volt ezek után a borítón látni Stephenie Meyer ajánlását, miszerint "Ez a regény a Kis ház a prérin és az X-man különös, édes keveréke..." (az elírás különösen fáj)

Ezt a két történetet ne említsük egy napon.

Piper McCloud  egy vidéki farmon él a szüleivel, akik meglehetősen szoros korlátok között igyekeznek felnevelni lányukat. A dolog érthető, Piper késői gyerek, a szülők 25 évi házasság alatt már rég lemondtak a gyermekáldásról,  de van ennél súlyosabb körülmény is, a lány tud repülni. Pipernek tiltják a repkedést, szülei félnek attól, ha meglátják az emberek,  kiközösítenék a családot, és a lány igyekszik is megfelelni a szüleinek, ami azzal jár, hogy rendkívül magányos és szomorú.  A július negyediki pikniken végül bekövetkezik, amitől tartottak, Piper nem tud ellenállni egy "magas labdának", felrepül a baseball labda után. A hír azonnal futótűzként terjed, másnap reggel újságírók hada lepi el a házuk környékét. Hamarosan egy helikopter száll le az udvarukon,  megérkezik Dr. Letitia Hellion a kormány részéről néhány "fekete öltönyös" férfi társaságában.  

A szép, kecses, lenyűgöző, de valahogy túlságosan is bizalomgerjesztő Letitia meggyőzi őket, hogy Pipernek jobb lesz az általa vezetett intézményben, ahol hasonló különleges gyerekek lehetnek a társai. Az intézet tényleg rendkívüli,  föld alá épített bázis, tele laboratóriumokkal, tudósokkal és a 13. szinten Piper végre találkozhat a többiekkel, van itt szupererő, telekinézis, időjárás-alakítás, elektromosság, röntgenszem, szuperintelligencia.  De mindez hiába, hiszen nem engedik használni a képességeiket, nemhogy fejleszteni, így rájönnek, hogy az intézet nem az aminek látszik, és egyetlen esélyük a szökés.

A történet első pár fejezete egészen varázsos, ahogy Piper felfedezi a repülés örömét, az első szárnypróbálgatásai fantasztikusak.

Tetszett a vidéki helyszín, az emberek ábrázolása.  Biztos vagyok benne, hogy az írónő nagyon jól ismeri a gyerekek egymáshoz való viszonyát, mert ezeket a csipkelődéseket, vívódásokat remekül írta le. Ahogy az intézetbe érünk, nekem átment az egész egy fanficszerű valamibe. A mondanivalóval sem tudok kibékülni, ha ez a könyv gyerekeknek szól, akkor kár volt beletenni azokat a bizonyos durva részeket. Ha valaki más, mint a többi, fejlesszük bármi áron normálissá? Ez  egy kisebb gyereknek elég rémisztő lehet. Ha viszont ifjúsági könyvként olvasom, a szereplők túl fiatalok, egy 15-20 éves olvasó nem tud azonosulni egyik karakterrel sem. Piper (9 éves) persze bájos, aranyos, nem lehet nem megszeretni, ugyanakkor extrán naiv.  A gyerekek itt túl könnyen elhittek mindent, jó és rossz irányba egyaránt.  

Izgalmasan, de különösebb fordulatok nélkül zárul a történet, remélem nem lesz következő rész, mert őszintén szólva fogalmam sincs mit lehetne ezen folytatni.

Borító: Nagyon édes rajz, tetszik.

Kedvenc karakter: Sebastian, a tücsök.


Szárnyalás:  Repülés az átriumban.

Mélyrepülés: A kedvenc karakterem éneke.

Érzéki mérce: Nulla.

Értékelés:

 

Jessica Day George: Éjféli Bál

Könyvmolyképző Kiadó  2011
282 oldal
Goodreads: 3,89 (4866 olvasás)
Besorolás: fairy-tale retelling, ya

Meg kell hagyni, egészen másra számítottam. Korábbi olvasmányom,  A Lány és a Farkas (Piroska és a farkas feldolgozás) egészen jól alakított történet volt, sok sok csavarral, de stílusában bizony nem világverő. Az Éjféli Bál a klasszikus 12 táncoló hercegnő tündérmese feldolgozása  szépen megírt, de számomra igencsak elmarad a vörös pöttyös érzéstől. Egyáltalán nem értem, miért 14 éven felülieknek ajánlott a könyv, mikor kevesebb gonosz van benne, mint egy hétköznapi Scooby-Doo epizódban, és kevesebb erőszak, mint egy Tom és Jerry részben. Romantikusnak éppen mondható, de annyira tiszta és ártatlan,  egyetlen szájra adott csókjelenettel.

A magas, jóképű Galen hazafelé tart a hosszú háborúból, egyetlen élő rokonait keresi. Útközben találkozik egy furcsa öregasszonnyal, aki hálából a megosztott élelemért különleges tárgyakat ad neki, bűvös fonalakat és láthatatlanná tevő köpenyt. Rokonainál otthonra lel, és munkát is kap, a királyi palota segédkertésze lehet, ami igen nagy szó, hiszen az elhunyt királynő csodálatos kertjét  ápolni nem hétköznapi feladat.  Galen megismeri a hercegnőket és a legidősebb, Rózsa elrabolja a szívét. Első találkozásuk nem épp szerencsés, megijeszti Rózsát, aki félig a kútba esik, megfázik, és megfertőzi a többieket is. Nem engedhetik meg maguknak, hogy betegek legyenek, egy régi szerződés szerint a Kőbezárt Király palotájában minden harmadik éjjel táncolniuk kell a király 12 fiával. A lányok képtelenek beszélni a titkukról, varázslat alatt állnak, nem várhatnak segítséget. A királyságban azonban nem szeretik a rejtélyeket, a hercegnőket boszorkánysággal vádolják, hiszen az összes herceg, aki a titkukat akarja megfejteni, rejtélyes módon "baleset" áldozata lesz.  Galen engedélyt szerez a királytól a nyomozáshoz, eltökélt szándéka megfejteni a széttáncolt cipők titkát, megtörni az átkot és bizonyítani az ártatlanságukat.

A történet édes, aranyos, de egy cseppet sem fordulatos vagy meglepő. A karakterek lekerekítettek, fejlődésük nincs, de ebben a feldolgozásban ez nem is szükséges. Kicsit nehéz nyomon követni a virágokról  elnevezett hercegnőket, valamint a korukat. Galen kötéstudománya bizarr, de végül értelmet nyer, bár őszintén szólva először eme készsége meglepett és széles mosollyal fogadtam.

Ami különösen tetszett, az a Kőbezárt Király  birodalma, a hozzá vezető út, az ezüst erdő varázslatos, a fekete homokkal szegélyezett tó félelmetes. Még több időt eltöltöttem volna itt...

Az írónő Princess of Glass címmel írta meg a Princesss sorozat következő részét. (kép jobbra)  Szívesen elolvasom majd, ha megjelenik, aztán átpasszolom a 9 éves lányomnak, ahogy az Éjféli Bál is nála landolt, rávetette magát:)))))

Borító: A kiadó az eredeti borítóval adta ki a könyvet, személy szerint kicsit felnőttesnek tartom a tartalomhoz képest.

 
Kedvenc karakter: Galen

Szárnyalás:  Az írónő a könyv végén kötésmintát is mellékel, mely szerint megkötheted Galen által készített darabokat. Ízelítő az írónő honlapján.

Mélyrepülés: A hercegnők 3 hónapig tartó betegségét túlzásnak találtam. 

Érzéki mérce: Egyetlen csókocska, a könyv szerintem korhatár nélküli.

Értékelés:

A postás csenget (8)

Futárfiúm ma a Kelly Kiadó csomagját hozta. (megjegyzem, a nicknevem 2004. óta "kelly" semmi közöm a kiadóhoz, azon kívül, hogy veszem a könyveiket)

A jelenlegi akciójuk keretében 2 megvásárolt könyv mellé 2 ajándék könyvet lehet választani egy listáról. Amikor megláttam, hogy Karen Moning Tündérkrónikák sorozat első két része is választható, nem tudtam ellenállni, megrendeltem mind a hármat! Diana Rowland: A Démon Jele című könyve a Démonlátó sorozat első része, alig várom, hogy olvashassam. És ha már a Kellynél jártam, korábbi egyik kedvencem, Ally Carter: Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek  című gyöngyszem  folytatását a Görbüljek meg, ha igazat mondok-ról nem tudtam lemondani.

Egyetlen szépséghiba:  Miért nem lehetett a Tündérkrónikák 3. részének a gerincét a többihez illően megtervezni? 

Hurrrááá egész nyárra van olvasnivalóm!!!

Delphine de Vigan: No és én

Könyvmolyképző Kiadó 2011
212 oldal
Goodreads: 3,71
Besorolás: YA, realista

A kiadó idén már másodszor lepett meg francia írónő által írt könyvvel. Az Amikor életemben először.. egy könnyed, igazán szórakoztató olvasmány volt, a No és én  szívbemarkoló, elgondolkodtató, igazán mai  problémákkal foglalkozik. Bár eredetileg a fiatal korosztálynak szól, felnőtt fejjel olvasva is megtaláltam benne a nekem szóló üzenetet.

Lou Bertignac alig több, mint 13 éves, a 15 évesek osztályába jár, ugyanis "csodaagy", magas IQ-val (160). Az osztálytársakkal való barátkozás viszont egyáltalán nem megy, egyedül Lucas, a 17 éves jóképű osztályismétlő szentel figyelmet rá, ami tulajdonképpen kimerül némi szemkontaktusban. Otthon sincs minden rendben, a család évek óta gyászolja Lou kistestvérét, akit még csecsemőkorában elvesztettek. Anyukája összeomlott, és hiába telt el 4 év, semmi sem tudja kimozdítani depressziójából.

Lou az iskolában számára rettenetesen nehéz feladattal szembesül, kiselőadást kell tartania az egész osztály előtt, hirtelen nem jut eszébe más, a "fiatal hajléktalan nők" témát választja. Nem annyira véletlen ez a választás, hiszen gyakran kilátogat a pályaudvarra, szereti nézni az emberek érzelmi reakcióit a búcsúzás-viszontlátás idején, itt ismerkedett meg nemrég No-val (Nolwenn becézése). A találkozás mély hatással volt rá, így megkeresi a 18 éves lányt, aki hajlandó "interjút" adni, cserébe nem kér mást, mint néhány italt, és pár óra melegedést a kávéházakban. Lou előtt feltárul a hajléktalanok élete, a tragikus sorsok, rossz döntések, a gazdasági válság áldozatai, szomorú valóságuk  a 21. században.

A kiselőadás remekül sikerül, de ezzel Lou nem tudja lezárni a témát, No a szívébe férkőzött, hiányzik neki. Összegyűjti minden erejét, és a szülei elé tárja a problémát, eléri, hogy No rövidesen hozzájuk költözhessen. No megjelenése a családban az anyukára meglehetősen nagy változást hoz, végre nem a fotelban ül naphosszat, vagy alszik, hanem egyre többet törődik  No-val, a háztartással, a többiekkel és saját magával. Lassan, nagyon lassan No is megnyílik, egyre többet mesél magáról, összeszedi magát, munkát talál, úgy tűnik végre rendeződik az élete. De minden előrehaladás ellenére iszonyú nagyot hibázik, és elveszti a család bizalmát. Lou persze megint mellé áll, hiszen felelősnek érzi magát azért, akit megszelídített. A nagy kérdés, vajon No képes megváltozni, vagy a könnyebb utat választja?

Annyira sok gondolatot felvet a történet, hogy kell némi idő, míg az olvasóban valamennyire leülepszik a lényeg. A karakterek briliánsak, különösen Lou, aki egy okos, koraérett gyerek, ugyanakkor annyira naív a világ dolgaival, többek között például a fiúkkal kapcsolatban. A karakter fejlődése nagyon szép, ahogy a gyenge szociális képességétől eljut a legmélyebb barátságig.  Lou megteszi azt, amit mindannyiunknak meg kéne, az üres beszéd helyett tesz is valamit, félretéve az előítéleteket.  No karaktere először megijesztett, féltem, hogy kihasználja majd Lou-t, de megismerve a családi hátterét és gyerekkorát, megértettem őt.  Ahogy a történet kibontakozik, egyre nő a barátságuk, amire No-nak éppúgy szüksége van, mint Lou-nak.

Az anya karaktere szíven ütött, persze a depresszió magyarázható, de amit Lou-nak el kellett viselnie miatta, az szinte megbocsáthatatlan. Lucas karaktere számomra érthetetlen volt. Ez tulajdonképpen a levonásom oka, annyira nem hiteles, hogy a 17 éves menő, jóképű, magas fiú  miért vonzódik a 13 éves pici lányhoz.

A történetet Lou meséli, az írásmód könnyen olvasható, néha brutálisan őszinte, de a komoly téma mellett sok-sok  mókás résszel fűszerezve, viszonylag kevés párbeszéddel. Ne félj attól, hogy egy közhelyes történetet kapsz, hogyan ment meg egy kicsi lány egy homeless-t és mindenki boldogan éli tovább az életét. Ez  egy csodás könyv a barátságról két nagyon egyenlőtlen lány között. Örülök, hogy a szinte egy kaptafára készülő történetek között helyet kapnak a kiadónál az ilyen témájú könyvek is. Köszönöm a könyvet Borostyánon keresztül a Könyvmolyképző Kiadónak!

Borító:Nagyon szép a borító, de itt balra a német kiadás is nagyon tetszik.
 
Kedvenc karakter:Lou

Szárnyalás:   Párizs utcáin járhatunk, megteremti a hangulatot.

Mélyrepülés: Szerettem volna tudni, mi az "igazi" vége.

Érzéki mérce: A vonzódás Lucas iránt pont olyan, mint egy alig 14 évestől elvárható.

Értékelés:

Kelley Armstrong: The Summoning - A szellemidéző

Könyvmolyképző Kiadó 2011
344 oldal
Goodreads: 4,07 (16972 olvasás)
Besorolás: YA, dark fantasy

Kelley Armstrong  történetét nem szabad egyedül az üres lakásban az éjszaka közepén olvasni, főleg akkor nem, ha nem vagy biztos benne, hogy a szellemek nem léteznek!

Chloé Saunders 15 éves művészeti iskolás tini, anyja meghalt, apja állandóan üzleti úton van, így gyakorlatilag egyedül kell megoldani a problémáit. Arra törekszik, hogy normális, rendszeres életet éljen, a suli befejezése után filmrendező szeretne lenni. Egy zűrös napon azonban nem elég, hogy "nagylány" lett, egy összeégett ember szelleme veszi üldözőbe, aki valamit közölni szeretne vele. Chloé pánikba esik, és a segítségére siető felnőttek számára egyértelmű, a tünetei skizofréniára utalnak. Hamarosan  a Lyle Házban találja magát, ahol hasonló "problémás" gyerekeket próbálnak gyógyszeres és terápiás kezeléssel helyre hozni. A ház és a kert családiasnak tűnne, ha nem lenne szigorúan ütemezve minden tevékenység: tanulás, leckeírás, házimunka stb.

A felnőttek próbálják meggyőzni Chloét, hogy skizofrén, szedje a gyógyszereket, és a lány saját magával is küzd, talán igazuk van. Megismerkedik a többiekkel, és rájön, mindenki titkol valamit, ők sincsenek rendben. A testvérpár, Derek és Simon valamint a lányok, Liz és Rea összebarátkoznak vele, egyedül Tori ellenséges. Derek nagyra nőtt kamasz, hatalmas ereje van, ezt Chloé is megtapasztalja,  Simon úgy tűnik, csak a tesója miatt van itt, mert az apjuk közben eltűnt, de kiderül Simon is rendelkezik némi természetfeletti tulajdonsággal. Liz körül repkednek a tárgyak, ha ideges, Rea pedig a tűzhöz vonzódik..

De nincs minden rendben a házzal sem, Chloé újra szellemekkel kerül kapcsolatba, egyre több csontváz kerül elő a szekrényből *majdnem szó szerint*

A kép kitisztul Chloé előtt, tudomásul kell vennie, ő egy nekromanta, képes kommunikálni a szellemekkel. Nincs többé biztonságban, ahogy a többiek sem, ezért szökést szerveznek.

A történet egyedi, a téma sokkoló, de nagyon is élvezhető! Fura, sötét feszültség járja át a könyvet, és a szívverésed az bizony meglódul a kellő helyeken. Külön öröm volt Chloé karaktere, nem lehet nem szeretni, végig fejlődést mutat és ez nagyon szimpatikus. Elkövet hibákat, de tanul belőle, gondolkodik és építkezik. Imádtam, ahogy a filmek iránti rajongása megjelent, Kelley nagyszerűen szőtte a történetbe.  A támogató karakterek mindegyike igazi személyiség, saját titkokkal. Tanulságos, ahogy harcolnak, félelem a szörnyektől, vagy félelem attól, hogy maguk is szörnyek.

A romantika szinte elenyésző, de ugyanakkor mindkét testvérben látok lehetséges partnert Chloé számára a következő részekben. De jó lenne már az idén!!!  A sorozat trilógia, a következő rész a The Awakening lesz.

Borító: Eredeti borító, gyönyörű!!

 

Kedvenc karakter: Chloé, Derek

Szárnyalás:  Pince jelenet.

Mélyrepülés: Mozgásérzékelő felszerelésén gondolkodom - aztán rájövök, szellemek ellen????

Érzéki mérce:  Chloé korának éppen megfelelő csipetnyi romantika.

Értékelés:

Lauren Kate: Fallen - Kitaszítva

Könyvmolyképző Kiadó 2011
368 oldal
Goodreads: 3,77 (26758 olvasás)
Besorolás: YA, fantasy

Mivel a cím maga egy utalás, talán nem spoiler, hogy ez bizony egy bukott angyalos történet.

Lucinda Price, azaz Luce a középiskola utolsó évét a Sword&Cross terápiás javító-nevelő intézetben kénytelen elkezdeni, miután a bíróság szerint jót fog tenni neki az állandó felügyelet. Hogy jutott idáig? Luce kiskora óta sötét, gomolygó árnyakat lát, amik időről időre megjelennek körülötte. Szülei járják az orvosokat vele, míg végül gyógyszeres kezelést kap és pszichoterápiát. 14 évesen azonban megtagadja a szedésüket, rájön, ha azt mondja, amit az orvosok hallani akarnak, békén hagyják, és normális iskolába járhat. Nyáron (nem tavaly, rosszul van fordítva) azonban végzetes baleset történt, Luce barátjával Trevorral töltötte az estét, és az első csók után hirtelen tűz üt ki, és csak a lány tud kimenekülni.  Még ő sem emlékszik a részletekre, de érzi, mindenki azt hiszi, köze van a szerencsétlenséghez. 

A Sword&Cross mind a 80 tanulója amolyan "problémás" gyerek, akiket fegyelemmel, kamerás figyeléssel, heti 1x15 perc telefonhasználattal, rengeteg tanulással és sporttal próbálnak jó útra téríteni.

Barátnő rögtön akad, és az első nap megtörténik a találkozás mindkét fiúval, akik felkeltik Luce érdeklődését. Daniel Grigori (név,ahh) titokzatos, szexi,  srác, az első pillanatban rabul ejti a szívét, vonzza mint egy mágnes. (A mosoly utáni második megnyilvánulása  Luce felé borzalmasan visszataszító - lásd majd a könyvben - a végére sem értettem meg, miért kellett ezt egyáltalán beletenni? Téptem a hajam!) Luce úgy érzi, már régóta ismeri. Cameron Briel egy jóképű rossz fiú, csábítóan hat a lányra, nagyon kedves és ő különlegesen biztonságban érzi magát a fiú mellett.  Innentől lassan halmozódnak fel az események, egyre közelebb kerül Camhoz, akivel csak egy baj van, hogy ő nem Daniel. A szülők napján Luce meglátja Danielt magányosan üldögélni, úgy érzi, meg kell fejtenie a fiú titkát, miért nincsenek szülei, és miért nem engedi közelebb magához, miért viselkedik vele egyszer hidegen, máskor meg mintha érdekelné. 

Luce karaktere jónak mondható, bár engem időnként idegesített, vagy inkább bosszantott Cam és Daniel közötti ingadozása. Valami fejlődést azért mutat, és remélem a következő részekben kibontakozik. (Trilógia)  A támogató karakterek mind érdekesek, Arriane, Gabbe különösen tetszett, róluk remélem többet is megtudunk a Tormentben. A történetben gyakori bibliai utalások vannak (kezdek hozzászokni), amiknek egy része a vicc határát súrolja. (61.old. "szavazz nemmel a 666-os javaslatra", kígyós nyaklánc,  kígyó megjelenése) A kellően darkos hangulatról gondoskodik az iskola melletti temető, ami számos jelenet színhelye. Nagyon szerettem a könyvtárban zajló jeleneteket, még az illatokat is éreztem.

A könyv szinte végig mentes a nagyszabású akciójelenetektől. Aki ilyen típusú fantasyt keres, annak nem tetszene. Aki viszont bukik az angyalokra, a szerelmi háromszögre, a pszichológiai szálra azoknak kötelező olvasmány. A szerelem végül túlmutat téren és időn, van helye az álmoknak és reményeknek. Fél pillangó emelést érdemel a könyv a  prológusért, ami  üt és beszippant, a könyv végén pedig az epilógus félelmetesen jól sikerült, annyira, hogy alig várom a folytatást.

Borító: Gyönyörű, eredeti borító!!
 
Kedvenc karakter: Cam, Daniel

Szárnyalás: Prológus és az Epilógus

Mélyrepülés:Van néhány fordítási és elírási hiba, de ez nem a szerző hibája.

Érzéki mérce: Vágyódás, borzongás, néhány csók:))

Értékelés:

Breaking Dawn trailer

A postás csenget (7)

KÖNYVHÉT!!!  Érdemes  kilátogatni a Vörösmarty térre, nem fogsz könyv nélkül hazatérni!  116 kiadó várja a könyvszerető népet, még június 6-ig. Részletek: Ünnepi Könyvhét A kisebbik lányommal ma délelőtt kerekedtünk fel, és 7 könyvvel tértünk haza. Ez alkalommal tehát nem a postás hozta a könyveket:)

Az Ageve Kiadónál szereztem be Az Éhezők Viadalát és a Futótüzet, ezek már megvannak nekem, ajándékba vettem. Korábban lehetett szavazni a kiadó weblapján a 2010-es legjobb Agave könyvre. A szavazók kaptak egy kupont, amit most lehetett beváltani, egy vásárolt könyv mellé járt egy ajándék kötet.

A Könyvmolyképző Kiadó standja előtt kicsit izgultam, péntek estére kifogytak néhány könyvből, ami engem is érdekelt, de @borostyán, azaz Szilvi megnyugtatott, hogy épp van mindenből!  Azt hiszem, most egy darabig lesz olvasnivalóm, Kelley Armstrong: The Summoning - A szellemidéző, Jessica Day George: Éjféli bál, Lauren Kate: Fallen - Kitaszítva, Elizabeth Chadwick: A legnagyobb lovag. Ez utóbbinak nagyon örültem, hogy végül ezzel a borítóval jelent meg.  Kislányom is a Könyvmolynál választott egy könyvet: Holly Webb: Cica az erdőben. 

A Könyvmolynál a -20% akción felül kupon beváltási lehetőség is van, 6000,- felett 500,-, 10.000,- felett 1000,- Ft-os kuponokat is beváltanak, az általam tervezettek az előző post-ban, továbbiak a Facebook Vörös pöttyös oldalán. 

Nagy volt a tömeg, még nagyobb a meleg, ezért el is határoztam, hogy legközelebb inkább kiveszek egy nap szabadságot és hétköznap megyek ki.

KÖNYVHÉT Június 2-6 Vörösmarty tér

A Könyvmolyképző kiadónál beváltható kuponok:

 

A vásárlás szabályai:
-         a vásárló lájkolja a Vörös Pöttyös oldalt.
-         a kuponra ráírja a Facebook nevét
-         az 500 Ft-os kupon 6 000 Ft értékű vásárlás fölött váltható be, az 1000 Ft-os kupon 10 000 Ft értékű vásárlás fölött!
Egy vásárló csak egy kupont válthat be.


FONTOS!!! Nyomtatáskor 7X15,5 cm-esnek kell lennie, mint egy papírpénz!!!

Részletek a Vörös Pöttyös? - Szeretem!  Facebook oldalán!!!