430 oldal
Goodreads: 4,52 (21107 olvasás)
Besorolás: YA, fantasy, paranormal
A végső áldozat a hatodik, egyben befejező része a Vámpírakadémia sorozatnak, de rögtön hozzá kell tenni a jó hírt, Bloodlines címmel már megjelent egy újabb sorozat első része, a VA-ból már ismert szereplők egy részének mégsem kell búcsút mondanunk.
Ha elkezded olvasni ezt a sorozatot, ne csodálkozz, a Vámpírakadémia-láz megfertőz, és ez olyan betegség, amiből nem akarsz kigyógyulni. Újra és újra érezni akarod, hogy a történet odaszegezzen a könyv elé, a szereplők a kedvenceiddé válnak, és legszívesebben beköltöznél a Szent Vlagyimír koleszba.
Az V. rész ott maradt abba, hogy Rose-t letartóztatták Tatjana királynő meggyilkolásának vádjával. Rose apja, Abe Mazur azonban megszervezi a brilliáns szöktetést a királynő temetési szertartása alatt. Természetesen Rose barátai is segédkeznek, rejtőző bűbájjal és kemény ökölcsapásokkal sikerül Dmitrijjel együtt elmenekülniük. A terv az, hogy egy biztonságos helyen kivárják, hogy Lissa, Adrian és a többi barát megtalálja a módját, hogy Rose nevét tisztára mossák, azaz megtalálják a királynő igazi gyilkosát. Rose azonban nem bír tétlenül várni, ki kell derítenie ki lehet Eric Dragomir másik gyermeke, mert ha sikerülne előkeríteni, az ugyancsak megváltoztatja Lissa politikai helyzetét az Udvarnál.
Az egész sorozat felépítése nagyszerű volt, a hatodik rész is kidolgozott, izgalmas és fordulatos. Egyetlen oldalt sem találtam unalmasnak, mert Michelle nagyszerűen megoldotta, hogy az olvasó mindenhol ott legyen, Rose a köteléken keresztül látja az Udvarban történteket is Lissa szemével, a lélek generálta álmokban pedig Adriannal és más nem várt lélekmágusokkal találkozik.
A karakterek fejlődésére csak felsőfokú jelző illik, bár mondhatjuk, hogy hat részen át valóban lehet fejleszteni. Rose egy tökéletesen zseniális karakter, imádtam a szellemes megjegyzéseit, a személyiségét, a bátorságát, az erejét, az odaadását. Kész. Ő Rose, aki egy fogalom lett.
Lissa kiemelkedő ebben a részben, végre igazán felnőtt lett, aki már nem fél a kezébe venni a dolgokat. Lassan, de biztosan megérett arra a helyzetre, ami a könyv végén vár rá. Christian, ó, amiken keresztül ment, mégis mindig megmaradt a rá jellemző humora, a második kedvencem volt a fiúk között.
Dmitrij, igen, végül is izgultam érte, hogy legyen újra a régi, mert ez így helyes, blabla. De nekem őszintén szólva strigaként is bejött! Hiába, a rosszfiúk a kedvenceim... Miután ebben a részben megmutatta végül a legmélyebb érzéseit Rose-nak, beletörődtem kettejük kapcsolatának végkimenetelébe.
Mert igazából Adrian Ivashkov volt az, aki a széria második részétől a kedvencem, imádom a karakterét, és ezúton is köszönöm Richelle-nek, hogy megírta a Bloodlines-t, kimondottan az Adrian fanoknak! Megérdemli a boldogságot...
Ennek a résznek a 35. fejezete összetörte a szívemet, de annyira, hogy fél pillangócskát le is kell vonnom, mert egyáltalán nem tetszett Rose és Adrian párbeszéde. Valahogy mást vártam, mélyebb vívódást és nagyobb "csatát".
Mindenesetre Adrian jól odamondogatott Rose-nak, és igazán egyetértettem vele.
A karakterek sorából lehetetlen kihagyni Abe-t. Kifelé úgy tesz, mintha nem igazán érdekelné az egész, belülről meg egy igazi apa-figura. Nagyon szórakoztatóak voltak Rose és a Vénember párbeszédei..
Összességében az egyik legjobb sorozatnak tartom a Vámpírakadémiát, és egy jó darabig nem is akarok kiszállni ebből a világból, amit Michelle megteremtett. Úgyhogy hajrá Bloodlines!!
Köszönöm a könyvet @Lobo -n keresztül az AGAVE Kiadónak!!!
Köszönöm a könyvet @Lobo -n keresztül az AGAVE Kiadónak!!!
Kedvenc karakter: Adrian, Rose, Sydney
Szárnyalás: Lissa tesztje nagyon tetszett, és nem tagadhatom, Dmitrijbe újra belezúgnak a rajongók ebben a részben.
Mélyrepülés: A 35. fejezet, Adrian és Rose nagyjelenete.
Érzéki mérce: Dmitrij és Rose újra együtt, szó szerint:)
Értékelés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése