448 oldal
Goodreads: 3,40
Besorolás: fantasy, angyalok
Az angyalok közöttünk járnak... Itt élnek az emberek között, a történelem kezdete óta, egészen a bibliai időktől. Tedd a szívedre a kezed, ugye téged is vonzanak ezek a gyönyörű, tökéletes, légies teremtmények? Az Angelology egy remekül kidolgozott történet, amely nem véletlenül került a 2010-es év 100 "leg" könyve közé.(New York Times : 100 Notable Books of 2010)
Evangeline fiatal apáca az Örökimádó Nővérek zárdájában, ahova szülei halála után került, apja kérésére. Tulajdonképpen elégedett a sorsával, az élete megszokott napi rutin szerint zajlik, amíg egy nap kérelem érkezik egy bizonyos Mr. Verlaine-től, egy levelezés utáni kutatással kapcsolatban. Elutasító választ kellene adnia, hiszen idegenek nem tekinthetnek be a zárda könyvtárának anyagába, de a kíváncsisága nem hagyja nyugodni, megkeresi a kért leveleket. Abigail Rockefeller és Innocenta anya közötti 1943-as levélváltás előkerülése olyan események sorát indítja el, ami alapjaiban megrengeti Evangeline életét.
Megismeri az Angelológiai Társaságot, aminek tagjai sok-sok nemzedéken keresztül titkos háborút vívnak a nefilimek ellen.
"Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik - sőt még azután is -, óriások éltek a földön. Ők azok a vitézkedők, akik ősidőktől fogva hírnevesek voltak." (Teremtés könyve 6:4)
A nefilimek, az angyal-ember kapcsolatok leszármazottai beférkőztek az emberek közé, a legsötétebb időszakokat idézik elő a történelemben, pl: inkvizíció, gazdasági válságok, nácizmus. Beházasodnak a királyi családokba, ott vannak a politikában, céljuk a hatalom megszerzése. Mivel a vérvonal egyre hígul, már nem annyira ellenállók, kétségbeesve keresik a gyógymódot a betegségeikre.
Verlaine egy kissé bohém művészettörténész, feladata megkaparintani ezt a bizonyos levelezést, mégpedig Percival Grigori megbízásából, aki egy nefilim. Nem éppen az általunk elképzelt angyalok megtestesítője, amellett, hogy arrogáns, kegyetlen, nincs jó bőrben sem, ő is áldozata egyfajta sorvadásos betegségnek, mely során majdnem teljesen elvesztette a szárnyait. Azt a bizonyos lantot keresi ő is, amit Orpheus adott a bukott angyaloknak, amikor bebörtönözték őket engedetlenségükért. Gyógyulást vár a lant muzsikájától, a Társaság viszont a lant elpusztítását szeretné elérni, ezzel végső csapást mérhetnének a nefilimekre.
A könyv négy részre tagolódik, miután megismertük a szereplőket az első részben, visszaugrunk a múltba, Evangeline nagymamája és annak barátnője, Celeste sorsát is megismerhetjük, akik Párizsban tanultak angelológiát a háború előtt. A harmadik rész ismét a jelenbe, 1999 karácsonyára hoz vissza New Yorkba, végül az utolsó rész tartalmazza a megoldásokat, és tesz egy hatalmas kérdőjelet a történet végére.
Az írónő stílusa remek, gyönyörű leírásokkal, olyan tárgyi tudással, ami előtt kalapot kell emelni. A téma a bibliai történeteken alapul, meglehetősen sok a vallással kapcsolatos utalás, kifejezés. Megrögzött ateistaként sem volt ez zavaró, inkább csodálatos. Egészen bevonzott a könyv, ugyanis az írónő mesterien keveri a bibliai, mitológiai, bukott angyalos szálakat az izgalmas, mai ereklyevadászattal. A Rodope hegységben végrehajtott expedíció volt a kedvenc részem, ez az a jelenet, amit nem felejt majd el az olvasó.
Amiért egy fél pontot levonok, az a nefilimek ábrázolása. Kétségtelen, hogy külsőre gyönyörűek, és valahogy az emberben a szépség és a jóság kapcsolódó tulajdonságok, a nefilimek esetében ez nem így van. Nincs is ezzel gond, de nem találtam eléggé kifejtettnek, hogy vajon minden nefilim kategorikusan rossz? A nefilimek fajtáit sem találtam kielégítőnek, ahogy csupán harcosok, szolgák vagy gazdagok lehetnek?
A szereplők száma magas a könyvben, én nem találtam köztük különösebb hibát. Verlaine volt egy kicsit bénább a kelleténél, de a többi karakter határozottan fejlődött a történet alatt. Külön jó pont, hogy a Társaság tagjai szinte mindannyian tudósok voltak valamilyen területen. Sok ember nem érti meg őket, hogyan tudják az egész életüket olvasással, kutatással tölteni, nekem viszont ez maximálisan szimpatikus.
Aki a borító alapján valami szexi angyal-ember romantikára utazik, az csalódni fog, mert itt nem találja meg. A vonzalom kialakul Evangeline és Verlaine között, de nem kerül sor a további kibontakozásra ebben a részben. Igen, a történet függővéggel zárul, Angelopolis címmel 2012-ben jelenik meg a folytatás, amit nagyon szeretnék elolvasni. Szívből tudom ajánlani a könyvet mindenkinek, nem csak a ya korosztálynak.
Borító: Szeretem a kiadót, mert az eredetivel adta ki, itt jobbra még néhány másik borító.
Kedvenc karakter: Gabrielle, Grigori (Természetesen a filmjogok eladva - nagyon kíváncsi vagyok ki fogja játszani ezt a kegyetlen, de lenyűgöző nefilimet.)
Szárnyalás: Ördögtorok
Mélyrepülés:Nefilimek mellbimbó nélkül! Jaj!
Érzéki mérce: A romantika szinte elhanyagolható.
Értékelés:
Egész jól hangzik. Lehet, hogy megpróbálkozom vele.
VálaszTörlésNeked is a második rész tetszett akkor a legjobban?
VálaszTörlésÉn most ott tartok amikor a Celeste visszaemlékezésében leírás van az első angelologús expedicióról, és hát be kell valljam, iszonyúan kínylódok vele:((
Különben a Kelly kiposztolt a Facebook oldalára:)))
Igen láttam:)) Celeste visszaemlékezése nagyon tetszett, én imádtam a leereszkedést az Ördögtorokba:) Annyira ott lettem volna:))
VálaszTörlésMár bocsánat, de ez egyáltalán nem fantasy, nézzetek utána egy kicsit !! Nagyon jó a könyv, nem tudtam letenni, igazán elgondolkodtató...( sőt) Ja, és én úgy emlékszem, hogy a Nefilimeknek a köldökük hiányzik, ami logikus... :)
VálaszTörlésAnubis, egyedül vezetem a blogot:) Ez a könyv pedig fantasy, vagy szerinted valóság? Köldökük sincs és mellbimbó sincs, ez konkrétan benne van.
VálaszTörlés