Amanda Hocking: A vér szava - My Blood Approves #1

Könyvmolyképző Kiadó 2012 június 7. Könyvhét
296 oldal
Goodreads: 3,90
Besorolás: YA, vámpírok

Ha egy könyvet azzal reklámoznak, hogy hasonló élményt nyújt, mint a Twilight, az érdeklődésem azonnal az egekbe ugrik, jó értelemben. Stephenie Meyer sorozatát többször olvastam, a filmeket betéve tudom, tehát meg tudom állapítani, hogy mi ad hasonló élményt, és mi az, ami kimeríti a koppintás fogalmát. Az 1984-es születésű szerző karrierje valóságos kis csoda, a befutását annak köszönheti, hogy a könyveit nagyon olcsón dobta fel az Amazonra, a paranormál rajongók meg lecsaptak rá. Több sorozatot is útjára indított, a My Blood Approves az elsők közötti.

Fülszöveg:

A tizenhét éves Alice Bonham élete a feje tetejére áll, mikor megismerkedik Jackkel. A fiú, aki imádja a rózsaszín tornacipőket és a nyolcvanas évek alternatív rockzenéjét, teljesen más, mint akikkel eddig találkozott. Aztán Alice-t bemutatják Jack öccsének, Peternek... Bár Peter látni sem bírja, a lány megmagyarázhatatlan erővel vonzódik hozzá. Képtelen választani a két, nagyon különböző fiú között, de van ennél nagyobb problémája is: Jack és Peter vámpírok, és neki el kell döntenie, a szíve vagy a vére szavára hallgat... 

Nem szeretnék egy összehasonlításokba kezdeni, mert nem ez a célom és nem is érnék a végére mielőtt lemegy a nap, hihetetlenül sok a hasonló flash. Annyit azért szükséges megemlíteni, hogy akit végképp zavar  a majmolás, az bele se kezdjen!

Amanda Hocking

Az írásmóddal különösebben nem volt bajom, ahhoz képest, hogy gyakorlatilag kezdő íróról van szó, de a párbeszédeket sokszor erőltetettnek éreztem.  A karakterek közül  nem tudok kiemelni olyat, akire rámondhatnám, hogy jól lett kialakítva. Alice a főszereplő egy átlagos lánynak van beállítva, de szerintem a tulajdonságait tekintve átlagon aluli.  Egy évvel az érettségi előtt sosem tanul, az iskolában unatkozik, legszívesebben bulizni jár vagy otthon alszik. Pont egy buliból megy hazafelé (amire nem jutottak mégsem be) a barátnőjével, amikor többen megtámadják őket, és a semmiből előkerül  Jack, a megmentő, menő autóval persze. (csapó 1)  A barátnőjének csorog a nyála Jack után, de mindenkinek, aki csak látja, nemre való tekintet nélkül. Egyedül Alice immunis a vonzerejére. (csapó 2)  Randi randit követ, mígnem Alice-t Jack elviszi a családjának bemutatni. (csapó 3) Még főznek is neki, holott ők nem esznek és nem isznak semmit. Gyönyörű óriási ház, öt menő autó a garázsban, mert az nem kelt feltűnést, azalatt a pár év alatt, míg itt-ott tartózkodnak, ja és mondtam már, hogy mindenki gyönyörű? (csapó 4)

Színre lép: Peter. Főhősnőnk majdnem infarktust kap, mikor meglátja, a szíve ki akar szakadni, és őrült testi vonzalmat érez iránta.  Jól is néz ki, de ez Jackre is igaz.

Lassacskán kiderül, ő igazából Peternek lett szánva, csak unfortunately Jack beleszeretett. És az sem előny, hogy hiába vonzódik Peter az ő véréhez, utálja Alice-t. 

Érdekes módon ez a mozzanat az, amit sokkal jobban ki lehetett volna aknázni, ez a gyűlöllek-de-vágyom-a-véredre szituáció. Ehelyett  egész mást kapunk, Alice annyira butus, hogy a könyv 80 százalékáig még abban sem biztos, hogy itt vámpírokról van szó. Folyton folyvást dilemmázik, nyavalyog, sminket rak fel, vagy alszik. Alice oda van ezért a vámpír családért, ahol valami betegségnek tarthatják a munkát, mert azt senki sem csinálja. 

Egyedül Milo karaktere volt némileg szimpatikus, ő Alice öccse, szinte mindig egyedül vannak otthon, mert anyjuk éjszakás és nappal alszik.  De Milo megkapta a bonyolult szexuális indentitású karakter szerepét is, így 15 évesen   ezzel is megküzdeti az írónő, nem elég, hogy szeretett nővére elkezd komolyan fiúzni és kimaradozni.

Összességében viszont nagyon gyorsan olvasható a történet, megfelelő kikapcsolódást nyújt a vámpírok világába vágyó fiatal olvasóknak.  Amanda rajongótábora igen népes, és jó néhány külföldi bloggertársam személyes kedvence, akiknek adok a véleményére. Bár ez a történet nem végződik különösebb függővéggel, nem is igazán várom a folytatást, más sorozatát viszont szívesen olvasnám, hogy kellőképpen értékelhessem a saját kreativitását.

Őszintén gratulálok a magyar kiadás szerkesztőjének és a fordítónak, akik kemény munkával olvashatóvá tették a könyvet!

Köszönöm a megjelenés előtti előolvasás lehetőségét a Könyvmolyképző Kiadónak és Borostyánnak!

Borító:  A magyar  és  az eredeti borító sem utal a történetre, ezek szerint inkább vérfarkasokra gondolnék. 

 

Kedvenc karakter: Milo

Szárnyalás: Peter vadsága, szenvedélyessége, titokzatossága tetszett.

Mélyrepülés:  Twilight  klón. 

Érzéki mérce:  Szívás.

Értékelés: