Oldalak

2012. július 29., vasárnap

Rachel Vincent: Lélektolvajok - Sikoltók 1.

Eredeti cím: My Soul to Take (Soul Screamers #1)
Jaffa Kiadó 2012
300 oldal
Fordította: Farkas Veronika
Goodreads: 3,97
Besorolás: YA, urban fantasy, paranormal

A szerzőtől a Stray sorozat első részét olvastam eddig, és annak alapján számítottam arra, hogy ebben a sorozatban sem  "hétköznapi" paranormális lények lesznek a főszereplők.

Kaylee 16 éves lány, aki a nagybátyja családjánál él, miután édesanyja meghalt, apja pedig Írországban dolgozik. Kaylee a hétköznapi külsőségek ellenére nem átlagos, van egy különleges képessége, érzékeli, ha valaki a közelében hamarosan meghal. Ilyenkor visszatarthatatlan késztetést érez arra, hogy hangosan és hosszan sikítson. Nem tudtak a problémáján segíteni az orvosok, még a  pszichológus sem. 
Mint minden fiatal Kaylee is szeret szórakozni, egyik este barátnőjével belógnak a Taboo klubba. Találkozik a suli egyik legmenőbb pasijával is, aki táncolni hívja. De a tömegben rátör a régi érzés, sikítania kell. Nash észreveszi, hogy rosszul van, és mielőtt kitörne a torkából az éles hang kiviszi a teremből és sikerül lenyugtatnia. Másnap robban a hír, a buliban meghalt egy gyönyörű fiatal lány, az akit Kaylee is látott,  és ez csak a kezdet. Nash segítségével nyomozni kezdenek, és hamar kiderül, Nash sokkal többet tud erről, mint amennyit Kaylee.  
Kaylee

Számomra sok újdonságot tartogatott a könyv, először olvastam lélekrablókról. Talán ez nem spoiler, hogy itt nyilván erről van szó, a lélek nagy kincs, amivel akár kereskedni is lehet. A cselekmény mellett fut a romantikus szál is a két főszereplő között, de ez nem ölt zavaró méreteket. Vicces is lenne, hiszen néhány nap alatt zajlik le a történet, így a kialakuló vonzalmat sem lehet igazán szerelemnek nevezni.
A két főszereplő karaktere no meg Tod, a kaszás nagyon tetszett. Kaylee egy erős, szerethető, harcos lány, együttérző, lelkiismeretes és hűséges, leginkább a barátnője felé nyilvánul meg ez utóbbi.  Szülőként azt mondanám, időnként pimasz is, de erre meg is van az oka, hiszen azzal kell szembesülnie,  hogy amióta az eszét tudja a családja végig hazudott neki. Meg kell említeni, hogy Kaylee abból a szempontból is jól teljesített, hogy nem lépte át nálam a rinyáló-határt, tehát persze siránkozik, mire rájön ki is ő valójában, de nem éri el a halálba idegesítő szintet.
Nash
Nash a szexi, jóképű srác a suliból, elsőre kissé bizalmatlan voltam felé, - ahogy Kaylee is -  de végül is szimpatikus lett az udvarias, végig segítőkész magatartásával. Mégse tudom 100%-ban elfogadni őt.
Tod karaktere itt még nem bontakozott ki igazán, de igen jó anyagot látok benne, szerintem a következő részekben lesz egy kis szerelmi háromszög  Tod-Nash-Kaylee között. Tod egy szőke, göndör hajú, kék szemű srác, aki a jelenetei során végig vicces volt és aranyos. Őszintén szólva nem a zsánerem ez a típus, mégis neki szurkolok, úgyhogy TEAM TOD.
Tod

A többi karakterrel sincs különösebb gond, de eléggé rájuk lehet húzni a szokásos ya regénybeli karakter-sztereotípiákat.
A történet amellett, hogy eredeti és újszerű volt tartalmilag, a vége számomra kitalálható volt, bár nem volt különösebb utalás erre. Mégis valami nagyobb meglepetésre számítottam. Tulajdonképpen ez vett le a pontozásból, és az, hogy az egész pár nap alatt történik, mégis itt-ott volt ami el lett húzva, felesleges mondatokat is éreztem. Picit több cselekményt el tudtam volna viselni, hosszabb időintervallumban. Függővég nincs, de határozottan látok perspektívát a sorozatban, remélhetőleg ennél még jobb részek jönnek. És ez most ne hangozzon úgy, mintha ez nem lenne jó könyv, nálam a 4 pillangó az nagyon jó könyvnek számít.
Gratulálok a Jaffa Kiadónak, végre egy jó választás a young adult korosztálynak. Külön köszönet a UK borítóért, ami egyszerűen remek.
Utóirat: A fordítás kifogástalan. Nekem ez a lúdvérc szó valahogy mégsem jön be. A lúdvérc egy magyar szó, a magyar mitológiából,  a lidérc, lüdérc változata, a könyvben pedig az ír mitológia szerinti  Banshees - Bean Sidhe van, legalábbis az eredetiben. Szerintem ez nem ugyanaz, és nem is hangzik jól ez a lúdvérc szó, amellett hogy csúnya és negatív kisugárzása van, olyan állatias, nem tudok a lúdtól elvonatkoztatni. Az ír Banshees viszont nem feltétlenül a rossz oldalon álló lény, ahogy a könyvben sem azok.

BorítóItt balra az egész sorozat eredeti borítókkal, szerintem a magyar (UK) sokkal jobb.

Kedvenc karakter: Tod

Szárnyalás:  Kaylee a vasserpenyővel jelenet.

Mélyrepülés: Rövid, gyorsan a következőt!

Érzéki mérce: Nincs előtérben a szerelmi szál, de csókolózásig eljutnak, 16 éves szinten.


Értékelés:

7 megjegyzés:

  1. Úgy látom nagyon hasonló a véleményünk a három fő(bb) szereplőről :) Bár nekem inkább Team Nash. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, kétségtelenül kétesélyes a dolog, meglátjuk a kövi résznél:))

      Törlés
  2. Szia!

    Azt szeretném kérni tőled, hogy megírnád az email címedet, ahová írhatnák neked? Fontos lenne. Szeretnék kérdezni pár dolgot a blogoddal kapcsolatban.
    Nagyon szépen köszönöm előre is.

    Üdv: Klodette

    Saját mailem: klodette0517@gmail.com

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Ez a lúdvérc fordítás borzalmas, a lúdvérc a magyar mitológia leggonoszabb alakja és csak egy van belőle, nem egészen értem mi köze van a történethez. Mikor a könyvet olvastam tudtam hogy láttam már valahol, de most hogy tudom hol egyáltalán nem tartom jó ötletnek a nevet.

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Arról szeretnék érdeklődni, hogy csináltak-e már vagy fognak-e csinálni ebből filmet?
    Köszi előre is.

    VálaszTörlés