355 oldal
Goodreads: 3,69
Fordította: Nagy Gergely
Besorolás: disztópia
Sok-sok évvel ezelőtt láttam egy amerikai katasztrófafilmet, "A mag" címmel. Nem volt egy kiemelkedően jó film, de amiről szólt - miszerint mi történne, ha a Föld forgása lelassulna - elgondolkodtatott nagyon. Mindig is kíváncsi voltam arra, hogy mi lett volna akkor, ha a hősök nem járnak sikerrel, hogyan alakult volna át minden a katasztrófa hatására.
És a kezembe került ez a könyv. Sok jót hallottam róla és pont ezt a témát dolgozta fel, így természetesnek vettem, hogy olvasnom kell.
„Amikor a Föld forgása
lassulni kezdett, még sokáig nem lehetett érzékelni a napok peremén domborodó
plusz időt. Egyre csak gyűlt, mint a rejtett daganat. Eleinte még nem
látszottak a következményei: a felerősödő gravitáció, a sötét és világos
napszakok meghosszabbodása, mely a növények kipusztulásához vezetett, vagy hogy
a bolygót védő mágneses mező gyengülése felerősítette a napkitörések káros
hatásait. De lassacskán már a kevésbé egyértelmű következményekkel is szembe
kellett nézniük az embereknek. Családok estek szét, és új, lázas szerelmek
szövődtek. Barátságok lettek semmivé, és sokan teljesen magukra maradtak.
Lehet, hogy annak, ami Juliával és a családjával történt, semmi köze nem volt a
lassuláshoz. Ám a tizenegy éves lánynak hirtelen muszáj volt felnőnie és
megtalálnia a túlélés lehetőségét egy pusztuló világban.”
Ez a történet nincs tele akcióval, nincsenek benne földöntúli lények, világmegváltás, csupán egy fiatal lány részletes visszaemlékezése arról az időszakról,
amikor visszafordíthatatlan változások kezdődtek a Földön. De mégis ez egy
olyan történet, ami magával ragad, és nem enged. Egy történet, ami elég időszerű, hisz bármikor
velünk is megtörténhet, ha nem vigyázunk a bolygónkra. A Föld lassulása következtében a
nappalok és az éjszakák szépen lassan hosszabbodnak, és ez mindenre hatással lesz. Hányszor könyörgünk azért, hogy bárcsak egy nap több órából állna? Itt ez bekövetkezik... És garantálom, ha
ezt a könyvet elolvassátok, soha többé nem kívántok ilyet.
A regény azt az 1 éves időszakot öleli fel, amikor 11
évesen, épp kilépve a gyermekkorból, átlépve a tinédzserek amúgy is zűrös
világába, Julia kénytelen átélni, ahogy a megszokott kis élete, a mindennapjai
megváltoznak. A korából adódóan őszintén mesél mindenről, szinte napi
részletességgel írja le, hogyan változik meg a környezete; hogyan élik meg ezt
a változást a barátai, a családja és az ismerősei. És Juliát élmény olvasni,
hisz tényszerűen, érthetően, figyelmesen ír. Sokszor úgy éreztem magam, mintha
egy amerikai katasztrófafilmet „néznék”, de kihagyva belőle az összes nyálas
hollywoodi klisét és csupán annyi érzelmet beletéve, amit egy 11 éves kislány
érezhet. Julia a katasztrófa közepette is tinédzser marad, próbál beilleszkedni
a korosztályába, edzésre jár, barátokat szerez és veszít el és szerelmes lesz,
miközben a Föld körülötte változik és ez a változás természetesen lassan az ő életére is hatással lesz.
A mai napig, ha visszagondolok a történetre és az utolsó
fejezetre, összeszorul a szívem. Az utolsó mondat pedig…. Egy teljesen egyszerű
mondat, semmi hatásvadász dologgal nincs megspékelve, mégis elolvasva, jó fél órán át sírtam és utána hosszú órákig még a történeten gondolkodtam.
Ezt a gyönyörűen megírt regényt szerintem mindenkinek olvasnia kell. És utána
másnap felkelni és örülni a napfelkeltének, majd végignézni a naplementét.
Kiélvezni minden egyes napot, amit a szeretteivel tölthet egy olyan világban,
ahol természetes, hogy a nap 24 órából áll, ahol mezítláb végigsétálhatunk a gyepen,
hallhatjuk a madarak énekét, beleharaphatunk egy almába. Hálát adni, hogy
egy ilyen világban élhetünk és megtenni mindent azért, hogy ez így is maradjon.
A könyvet köszönjük a Libri Kiadónak.
Borító: Nagyon
szép, az arany betűs cím gyönyörű rajta. De mégis.... Ez a borító engem arra
emlékeztet, mintha a rossz végén ott lenne a jó, az alagút végén a fény. És ez
a történet nem ennyire könnyed.
Kedvenc karakter: Julia és Seth
Szárnyalás: Az első csók
Mélyrepülés: Julia és Seth engedetlenségének a következményei
Érzéki mérce: 12 éves kor felett nyugodtan olvasható.
Értékelés:
Ez után a vélemény után biztosan olvasni fogom! :) Mostanság úgy is a sima, semmi természetfeletti könyveket olvasom.
VálaszTörlésEz tényleg egy csodálatos könyv és ez a recenzió tökéletesen visszaadja ezt, nagyon jó lenne, ha sokakhoz eljutna, mert nekem rengeteget adott. Köszönöm a kiadónak és szívből ajánlom mindenkinek.
VálaszTörlés