Eleven testek / Warm Bodies - A mozifilm

Eleven testek (Warm Bodies)

98 perces, színes, feliratos, 
amerikai horror-vígjáték 

Rendező: Jonathan Levine
Író: Isaac Marion
Forgatókönyvíró: Jonathan Levine
Operatőr: Javier Aguirresarobe
Producer: David Hoberman, Todd Liebermann, Bruna Papandrea

Főbb szereplők:
Nicholas Hoult (R)
Teresa Palmer (Julie)
John Malkovich (Grigio)
Analeigh Tipton (Nora)
Rob Corddry (M)
Dave Franco (Perry Kelvin)
Cory Hardrict (Kevin)
Dawn Ford (Dr. Burke)

Bemutató dátuma: 2013. április 11. (Forgalmazó: Pro Video Film & Distribution Kft.) 

„R (Nicholas Hoult), egy érző, magányos zombi kinek szívét a bájos, és nagyon is élő Julie (Teresa Palmer) ejti rabul. R ahelyett, hogy Julie agyát falná fel inkább megmenti a fiatal lányt éhező zombi társaitól. R, normális zombihoz híven, nem emlékszik semmire korábbi életéből, hogy ki is volt valójában, és már beszélni se nagyon tud, csak néhány szót képes kihörögni magából. De R-ben azért ennél sokkal több lakozik: bár pulzusa nincs, de tele van álmokkal, vágyakkal. Mikor egy titokzatos

vírus ütötte fel fejét a Földön, elpusztította a civilizációt, és a fertőzötteket vérszomjas emberevőkké változtatta, így lett a fiatal srácból is zombi. Csak néhány ember maradt, akik egykori szeretteiktől rettegve élnek, hogy mikor is jön el értük az eleven testekre éhezők csapata. Julie R-rel való találkozása után apjához (John Malkovich), a kegyetlen zombi vadászhoz siet, hogy elújságolja neki a nagy hírt: találkozott egy olyan sráccal, aki nem csak egy csoszogó, üres tekintetű zombi, hanem valami más. De az élő halottaktól rettegő embereket nehéz meggyőzni bármiről is. A háború elkezdődik élők és holtak között, veszélybe sodorva a fiatal szerelmesek jövőjét. Pedig abban a pillanatban minden egy csapásra megváltozott, mikor R, az egzisztenciális válságban lévő zombi srác szíve megdobbant, és hideg testét a szerelem felhevítette. Olyasmi történt vele, ami talán az egész emberiséget megmenthetné, mert ez a szerelem nem egy halott ügy.” (www.port.hu)

Ismét eljutottunk egy adaptációhoz, ezúttal Isaac Marion: Eleven testek (Warm Bodies) című könyve lett megfilmesítve. A könyvről Kelly már írt értékelést, amit itt olvashattok.

Én a történettel először tavaly télen találkoztam, amikor a film trailerje körbejárt az interneten. Már akkor megfogott a téma, a humorosnak tűnő feldolgozás, így elkezdtem keresni a könyvet is, ami akkor még csak angolul volt elérhető. De a könyvet olvasva, egy jóval komolyabb történetet ismerhettem meg, ami akkor nem volt annyira emészthető a számomra, így a negyedénél abbahagytam és csak jóval később, amikor megjelent itthon is magyarul, fejeztem be. Mivel a regény második nekifutásra már tetszett, így csak arra tudom fogni az első megtorpanásomat, hogy nem jó időben kezdtem neki. A film viszont még ekkor is érdekelt nagyon, így, ahogy játszani kezdték itthon is, megnéztem. Sőt, a poszt megírásakor már újráztam is. És akkor most jöjjön a filmről egy rövidke vélemény, hisz ez a poszt most erről szól(na:-).

Mivel a könyvet nem olyan régen fejeztem be, így még frissen élt bennem az élmény. Kekeckedhetnék, hogy mi tér el és mi nem a könyvhöz képest, de úgy érzem, hogy a történetet – egy-két nagyobb és több kisebb változtatással, amit most nem írnék le, mert azzal csak spoilereznék – ügyesen tették át filmvászonra. Bevallom, nekem az egyik nagy változtatás jobban tetszett, mint a könyvben lévő eredeti, a film könnyedebb hangulatához ez a módosítás jobban illett. A könyvben végig „R” szemszögéből ismerhetünk meg mindent, a filmben is ő a narrátor és bár nem kapunk olyan sokat a belső monológjaiból, de amit kapunk az tökéletes, önironikus, néha önmarcangoló, de összességében nagyon szórakoztató. Élveztem, hogy a film készítői próbáltak egy könnyedebb, humorosabb, „fogyaszthatóbb” verziót elkészíteni ebből a regényből, azokra is gondolva, akiket a zombi téma esetleg elriasztana. Humorból kapunk bőven, a véres részeket pedig többé-kevésbé sikerült úgy elkészíteni, hogy ne legyen a film rögtön 18-s karikás – én még a 16-s karikát is sokallom, amivel végül a film a mozikba került itthon.

A helyszínek nagyon jók lettek, a szakmámhoz kapcsolódva nagyon szigorú szemmel figyeltem a repteres helyszínt is – és nem találtam semmi kivetnivalót benne. A repülő, ahol „R” él, tökéletesen lett berendezve, szinte teljes egészében átadva azt a kis gyűjtögetős, felhalmozó életmódját, ami a könyvben is benne volt. A jelenetek közül kedvenceim a repülőben közösen eltöltött részek és az „erkélyjelenet" volt.

Egyedül a "Csontikkal" volt problémám, mert bár látványosak voltak kinézetre és mozgásilag, és a könyvben leírtakhoz nagyon hasonlítottak, engem mégis állandóan a Múmia filmekben szereplő "gonosz" múmiákra emlékeztettek és ez egy picit zavart.

A szereplők viszont egyszerűen fenomenálisak voltak. Nicholas Houltot külön kiemelném, mert a színész egyszerűen tökéletes volt erre a szerepre. Olyan profizmussal, olyan beleéléssel játszotta el "R" szerepét, hogy keresve sem találhattak volna rá jobb színészt. Ahogy hörgött, ahogy próbált zombiként beszélni, a mozgása, a testbeszéde.. és a szemei! Azok egy külön oldalt megérdemelnének:-) - ahogy a barátaimnak is mondtam, az ilyen szemeket be kellene tiltani:-). Ahol nem beszélhetett, még ott is képes volt az arcjátékával, a szemeivel olyan kifejező lenni, hogy szavak nélkül is azonnal tudtuk, hogy mire gondol, mit szeretne.

 

John Malkovichot szerintem nem kell külön bemutatnom. Bár a filmben kevéske szerepe volt, de hozta azt a profi alakítást, amit megszokhattunk tőle. (csak annyira megöregedett..:-( )
A másik két nagy kedvencem a Julie barátnőjét, Norát alakító Analeigh Tipton, aki szinte a főszereplő Teresa Palmert is lejátszotta a vászonról és Rob Corddy, aki "R" legjobb barátját, "M"-t alakította hatalmas átéléssel.

A filmet - sokunk örömére - eredeti nyelven, magyar felirattal adják, aminek én kifejezetten örültem, mert mostanában a szinkronok (véleményem szerint) nagyon rosszak. A fordítás nem volt rossz, de néhol azért kívánnivalót hagyott maga után. Példának hozom fel a trailerben is szereplő és azóta már a barátaim körében "szállóigévé" váló "Don't be creepy, don't be creepy" mondatokat, amit a filmben "Csak semmi kriptaszag"-ként fordítottak le...
Amit még meg kell említenem, azok a filmzenék. Nagyon jó válogatást sikerült összehozni a filmhez, hogy csak párat megemlítsek - Bruce Springsteen: Hungry Heart,  M83: Midnight City, John Waite: Missing You,
Guns N’ Roses: Patience, Bob Dylan: Shelter from the Storm és még sorolhatnám. Tökéletesen illenek a történethez, akármilyen furcsán hangzik, de még Roy Orbison: Oh Pretty Woman című száma is:-).

És hogy melyik a jobb, a könyv vagy a film? Nehéz eldönteni. A könyv nem ennyire humoros, bár vannak benne vicces részek. Jóval mélyebbre ás a zombik társadalmában és "R" rengeteg monológjából jobban megismerjük az élőholtak világát, felépítését, napi "problémáit" és a zombilét mindennapjait. A film viszont - szerintem nagyon jól - egy picit viccesebb, fogyaszthatóbb verziót tár elénk. Ritkán mondok ilyet, de ebben az esetben nekem a film jobban tetszett, mint a könyv.
Kíváncsian várom, hogy itthon milyen fogadtatása lesz, hisz külföldön - a poszt megírásakor - már sikeresnek mondható a film, a 35 millió USD gyártási költsége már szinte az első hétvégén visszajött (20 millió USD) és azóta ez az összeg majdnem a háromszorosára nőtt. 
A filmet pedig ajánlom bárkinek, aki egy humoros, néhol szívet melengető történetre vágyik és nem szalad világgá a zombi szó hallatán. Én imádtam a filmet, bármikor újranézném és remélem, hogy Ti is hasonlóan fogjátok szeretni!

És egy kis érdekesség (www.imdb.com)
A történet közvetve a Rómeó és Júlia történetre utal, egyrészt az "erkélyjelenettel", másrészt pedig magukkal a szereplőkkel:
"R" - Rómeó, "Julie" - Júlia, "Perry" - Paris, "M/Marcus" - Mercutio, "Nora" - Júlia dajkája.

És akkor íme a magyar feliratos trailer: