304 oldal
Goodreads: 4,00
Besorolás: YA, urban fantasy
Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta
maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem
tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta
szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál
rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő
halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele
riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén… Ezek nem
képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a
legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie
tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak,
amit érte tett…
A sorozat első része - A vérbe öltözött Anna - kiemelkedő olvasásélményt nyújtott, nagyon emlékezetes maradt számomra Anna és Cas története. Nem túl sok young adult könyv foglalkozik a szellemvilággal, legalábbis nem ennyire központi témaként, illetve főszereplőt tekintve. A kivételes téma Kendare Blake esetében remek írásmóddal párosult, a történet minden szempontból tetszett, magaménak éreztem. A vérbe öltözött Anna magyar megjelenése előtt ismert volt a folytatás borítója, így eleve úgy fejeztem be az első részt, hogy hamarosan jön a folytatás, amire nem is kellett olyan sokat várni. Manapság szokatlan, de trilógia helyett ez a történet csupán két részes. Sajnos.

Cas innentől minden követ megmozgat, hogy kiderítse, milyen úton juthat el Annához, az már kevésbé érdekli, hogy neki milyen árat kell ezért fizetnie... A megoldásért Skóciába kell utazniuk a Fekete Tőr Rend székhelyére. Az út nincs kikövezve, és ez csak egy enyhe kifejezés.

Maga a történet sokkal mélyebb és komorabb volt még az elsőnél is. Igazából Anna nem sokat szerepel benne, főleg az első felében, mégis nekem az első oldaltól az utolsóig gördülékeny volt a történet, egy percig sem unatkoztam. A szerző gondoskodik róla, hogy ne legyen hiány ijesztő részekből, különösen tetszett Riika nagynéninél tett látogatás és a végén az Öngyilkosok Erdeje. A Pokol leírása különösen tetszett, talán eddig ez volt az egyik legjobb, amit olvastam, ehhez Kendare tolla kellett, nagyon grafikus leírásokat kapunk egyébként minden téren. A történet bonyolódik Cas athame tőrjének eredetének boncolgatásával és a fekete mágia használatával is.
Egyszerűen imádtam a történet fordulatait, a kutatásokat, az akciókat és a végső jeleneteket. A többi karakter is kellemes fejlődést mutatott, Thomas és Carmel között az alakuló szerelem édes volt, és barátság tekintetében a végére példás lett a viszonyuk Cas felé. Ez a szál is szépen ívelt végig a történeten. Bekerült a könyv második részébe egy vadi új karakter Jestine, aki olyan hatást váltott ki belőlem, mint Cas az első részben, csak női változatban. Kemény csaj, és hiperaktív, nincs rá jobb szó.
A megoldás a végén bizony nem mindenkinek fog tetszeni, főleg azoknak, akik a szirupos happy endeket kedvelik. Úgy érzem, az én ízlésemnek megfelelő volt a lezárás, bár nagyon szívesen olvasnék még Cas további sorsáról, az Anna szál lezárása tökéletes. Egy egészen apró szemforgatás volt azért részemről a végső csatánál, volt egy pillanat, amikor nem értettem miért nem mozdul meg Cas. Szerencsére nem vert gyökeret a lába.
Nagyon ajánlom ezt a sorozatot fiúknak-lányoknak egyaránt, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól és bírják a rázósabb részeket, nekem nagy élmény volt, a könyv nagy eséllyel pályázik az év végi top 10 összesítésembe.
Kedvenc karakter: Cas, Thomas
Szárnyalás: Nagyon bírtam Cas és Thomas humorát, amit időnként megvillantottak. Riika néni akkora poén volt!
Mélyrepülés: A vége küzdelem során történt: nem láttuk kiszabadulni azt a személyt, akit látnunk kellett volna!
Mélyrepülés: A vége küzdelem során történt: nem láttuk kiszabadulni azt a személyt, akit látnunk kellett volna!
Érzelmi mérce: Az utolsó csók gyönyörű volt! A történet egyéb részei miatt 14-es karika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése