P.J. Hoover: A Smaragdtábla

Főnix Könyvműhely

236 oldal

Goodreads: 4,35

Besorolás: fantasy, ifjúsági

Benjamin nem olyan, mint a többi gyerek - képes mások elméjében olvasni és a gondolataival tárgyakat mozgatni. Erre azonban ő maga csak akkor jön rá, amikor egy titkos, víz alatti kontinensre küldik nyári táborba. Kiderül, hogy Benjamin egyáltalán nem ember - és az, amiről azt hitte, hogy különlegessé teszi, voltaképpen csak segít beolvadnia. Azonban a rejtélyes Smaragdtábla őt választja bajnokának, és Benjamin egyszer csak azon kapja magát, hogy a világ megmentése az ő feladata.

Már gyerekként is elég élénk fantáziával voltam megáldva és gyakran álmodoztam róla, hogy milyen lehetne különleges képességekkel rendelkezni, vagy mi lenne, ha nem ember lennék, hanem valamilyen szuperhős. Sajnos ez számomra nem adatott meg:-), de Benjaminnak, a Smaragdtábla főhősének mindez a birtokában van. Ráadásul egy olyan nyarat tudhat magáénak, amit szerintem nemcsak a gyerekek, hanem azok a felnőttek, akik képesek még mindig álmodni, is megirigyelhetnének tőle. Egy olyan nyarat, amit egy varázslatos országban tölthet el, ahol a képességei és a hasonszőrű barátai segítségével nem kisebb feladattal kell megbírkózniuk, mint a világ megmentése.

Őszinte leszek. Ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, kicsit Harry Potter érzetem volt. Egy rejtélyes meghívó egy nyári iskolába, ahol megérkezvén egy oszlopban lévő női hang dönti el, hogy milyen osztályban kell járniuk és a tantárgyaik pedig mind olyan különlegesek, amelyet a világon egyetlen iskolában sem találnánk meg - ez engem egy picit a varázslótanonc történetére emlékeztetett.

De ahogy egyre jobban belemerültem a regénybe, annál inkább kezdett ez az érzés elhalványulni. 

Atlantisz

Az írónő egy különleges világot alkotott, és nem félt olyan ősi és rejtélyes civilizációkhoz nyúlni, mint Lemúria és Atlantisz, vagy Xanadu, a titokzatos város. Ezzel elérte azt, hogy felkeltette a kíváncsiságomat és a regény olvasása közben és utána is jó sok időt töltöttem azzal, hogy minél többet megtudjak ezekről a helyekről, a népekről és a történelmükről. És az ötlet, hogy a legnagyobb "agyak" mind telegének (Lemúriáról származó emberek) voltak! Ez sok mindent megmagyarázna:-).

Smaragd Buddha

Benjamin és a barátai pedig pont olyanok voltak, ahogy ezt a korosztályt elképzelem. Kíváncsiak, nagyon tudnak lelkesedni és minden érdekli őket, ami nem a tanulással kapcsolatos:-). A fiúk-lányok még csak most kezdenek jobban odafigyelni a másik nemre és egyelőre még csak félszegen, egy-egy apró jelet küldve mutatják, hogy tetszik nekik a másik. Tetszett a kis négyes csapat összetétele, a fele fiú, fele lány arány és ahogy a különleges képességeikkel tökéletesen kiegészítették egymást. A mellékszereplők közül kiemelném Jacket, a kis nogika nagyszerű és humoros segítőtársa volt Benjaminnak.

A cselekmény számomra viszont aránylag lassan indult be, szerintem túl sok időt töltöttünk az iskolában, a tanórákon.

Itt éreztem egyedül azt, hogy ha lesz gyenge pontja a regénynek, akkor ez lesz az. Olyan kifejezések és szakszavak voltak benne, amelyek néha még nekem is fejtörést okoztak:-). Úgy éreztem, hogy az írónő nagyon szeretne mindent töviről hegyire elmagyarázni, ez néha nagyon jól sikerült, de volt egy két-rész, ami nagyon szárazra sikeredett. Viszont onnantól, hogy a Smaragdtábla Benjamint kiválasztotta és "megkapta" a feladatát, felpörögtek az események és azt vettem észre, hogy a végén még én, felnőtt fejjel is ott izgultam, hogy mi történik a főhőseinkkel. A vége pedig? Annyi kérdés maradt nyitott és annyi rejtély vár még megfejtésre, hogy kíváncsian várom a következő részét.

Összességében egy ügyesen megírt kis sorozat első része, amely úgy érzem, mintegy bevezetőként szolgál a későbbi, talán még ennél is izgalmasabb következő részekhez. Az elsődleges célközönsége a 8-10 éves korosztály - a fiúk és szerintem a kalandvágyóbb lányok is szeretni fogják, de szerintem a felnőttek között is lesz rajongója szép számmal.

Nagyon köszönöm az előolvasási lehetőséget a kiadónak!

Borító: Nagyon ötletes és sokkal jobb lett, mint az eredeti

Kedvenc karakter: Benjamin, Andy

Szárnyalás: Magyarország, Rubik Ernő és a Bűvös kocka említése

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Semmi említésre méltó, a szereplők még nagyon gyerekek.

Értékelés: