Oldalak

2013. augusztus 22., csütörtök

Árnyvadász tetoválásaink

Már 24 óra sincs hátra várva várt filmbemutatóig, hogy mi is láthassuk végre itthon Cassandra Clare: Csontváros könyvének filmadaptációját - természetesen az elsők között mi is megnézzük és írunk véleményt is róla.
Ennek apropóján felfedjük az egyik közös titkunkat, miszerint mind a kettőnknek van Árnyvadász tetoválása:-).
Pár mondatban elmeséljük, hogy miért és hogyan választottuk azt a rúnát, amit életünk végéig viselni fogunk.

Látás rúna
Greylupus:  Nagyon régóta szerettem volna tetoválást, több minta is szóba került (farkasos minták természetesen, hisz ők a nagy kedvenceim), de nem igazán tudtam dönteni.
Aztán 2011 telén a kezembe került A végzet ereklyéi sorozat. Természetesen én sem tudtam elkerülni a sorsomat; beleolvasni és megszeretni egy pillanat műve volt. Gondolom nem árulok egy nagy titkot azzal, ha elmondom, hogy a könyvben az Árnyvadászok rengeteg rúnát használnak, így nem volt kérdés, hogy a szeretett farkasaimat félreteszem és az első tetoválásom egy Árnyvadász rúna lesz.
Rettenthetetlen rúna
Sokáig tanakodtam, hogy melyiket is szeretném magamon látni, első körben a Clairvoyant Sight / Látás rúnát szerettem volna a kézfejemre és nem feketében, hanem fehérrel, de
végül elvetettem az ötletet, mert a kézfejen nagyon látványos lett volna és nem akartam ebből problémát. A másik rúna, ami nagyon tetszett, a Fearless / Rettenthetetlen rúna volt. Végül emellett döntöttem és a helye is meglett hamar: a csuklóm belső felére akartam, kis méretben, feketén. Kelly lányával, Barbival - aki nagyon tehetséges tetoválóművész - beszéltem meg, hogy mit is szeretnék, mire ő ajánlott pár változtatást. 
Megfogadtam a tanácsát, hisz ő tapasztaltabb volt a minták, tetoválások terén, és több mint egy éve boldog viselője vagyok egy picit átalakított Rettenthetetlen rúnával. A tetoválás nagyon szép lett és amióta megvan, szinte elmondani sem tudom, hogy hány alkalommal kellett elmesélnem, hogy mit ábrázol a rúna és kik azok az Árnyvadászok:-). Remélem a film meghozza itthon is a nagyobb ismertséget a sorozatnak és nem fogja minden második ember "Hórusz szemének" nézni a rúnámat:-).
Egy akkor egy kép a tetoválásomról:
És egy kis útmutató, hogy hogyan értelmezhető a "Fearless / Fearnot" szó:
 
Kelly: A TMI sorozat első része, a Csontváros 2010 májusában került a kezembe és megnyitott egy új világot előttem, az Árnyvadászokét. A sorozat minden részét szeretem, kivétel nélkül mindegyik újra és újra elvarázsol. A kedvenc részem az Üvegváros, és természetesen a Pokoli szerkezetek sorozat is  rajongásom tárgya.
Évek óta fertőz a lányom a tetoválás feelingjével. Több tetkója is van és néhány éve már ő maga is tetovál, interjú is készült vele itt a blogon.
Mindenféle könyvvel kapcsolatos tetováláson jár az eszem, többek között a saját kitalált karaktereim is vonzanak, mégis, hosszas tanakodás után így éreztem, elsőként az árnyvadászok előtt kell tisztelegnem egy Angyali erő rúnával. A  tetkó fehér színnel készült a karom belső részére. Nagyon tetszik, imádom. 
Az Angyali erő rúna Raziel-től származik, az első és legfontosabb rúna, amit az árnyvadászok megkapnak felavatásukkor. Gyakran használják a fegyverekre rajzolva is, hogy feltöltsék angyali erővel, illetve démonok nyomainak eltörlésére is alkalmazzák.
Ami még nagyon tetszik az a Parabatai rúna. Lehet, hogy az lesz a következő?

Az összes Árnyvadász tetoválásról pedig a legnagyobb magyar rajongói oldalon olvashattok az alábbi linken:  Árnyvadászok - Végzet Ereklyéi rajongói oldal - Rúnák.

És egy kedvcsináló  filmhez:

2013. augusztus 18., vasárnap

The Mortal Instuments City of Bones The Official Illustrated Movie Companion

Simon and Schuster 2013
122 oldal
Goodreads: 4,39
Besorolás: Illusztrált kalauz a filmről

A napokban érkezett meg a Bookdepo-tól a Csontváros filmről készült kiadvány. 

A rajongók számára  a tartalom  felbecsülhetetlen, egészen más közelről a kezemben tartani ezeket az oldalakat. Részletes leírást olvashattam a Csontváros keletkezéséről, Cassie  2005-ben küldte be a kiadóhoz először az első 60 oldalt és a szinopszist. A szerkesztő 5 oldal elolvasása után tudta, hogy a könyvet ki fogja adni.
Részletezi a könyv a kialakított világot, a rúnák eredetét. Történelmi pillanat volt, amikor Cassie látogatást tett egyik tetováló művész barátjánál és megismerte annak rúnaszerű tetoválás sorozatát.

Természetesen Cassie az első pillanattól részt vett a film készítésében, és hihetetlenül felemelő volt megtapasztalnia, hogy a szereplők hogyan lépnek át a két dimenziós világból a filmvászonra, ahogy ő mindig is látta a fejében.

Következő nagy téma a szereplőválogatás, interjúkkal fűszerezve bemutatja a könyv a színészek kiválasztásának titkait. Cassie szerint Lily Collins pont úgy néz ki, ahogy a fejében Clary, ő telitalálat. Lily mindenképp részt kívánt venni Jace kiválasztásánál, mert azonnal tudni akarta, működik e a kémia közöttük. Jamie-vel repkedtek a szikrák! 

A következő nagy téma a helyszínekről és a fegyverekről szól. Csodásak a képek az intézetről, Madame Dorothea lakásáról, az üvegházról és még sorolhatnám. Mindent részletesen kidolgoztak, a legapróbb berendezési tárgy is a helyére illik. Apró érdekesség, hogy azt a bizonyos legjobban várt üvegház jelenetet a Torontói Allan Gardens Conservatory-ban vették fel, ahol minden nagyon-nagyon zöld volt. Két három napig tartott selyemvirágokkal felöltöztetni, kiszínezni a helyszínt.
Mindenképp meg kell említenem az Intézetbeli gyönyörű Raziel szobor készítőjét, ő  Kris Kuksi. (ez a név nem vicc)

A kosztümök és a sminkek is terítékre kerültek. Az árnyvadászok ruhái lenyűgözőek, én legalábbis imádom a fekete bőr cuccokat, és a rövid kabátok mellett nagyon tetszett Jace hosszabb fazonú kabátja is. A sminkesek naponta festették újra a rúnákat, színészenként 10-20 rúnát, pontosan azonos helyre. Nem volt könnyű feladat. 
Ó és Magnus! A lehető legnagyobb mértékben szerették volna visszaadni a könyvből ismert mágust, a fénylő ajkaktól a szivárvány színeiben játszó körmökig.
A néma testvérek kialakítása is komoly sminkes feladatot adott, hiszen nem akarták túl durvára venni a figurát, hiszen Jeremiás jó srác. A szemeket digitálisan tüntették el.

A következő fejezet a filmezést részletezi, a rendező gondolatait, mennyire komplex munkát igényelt a film létrehozása. Kiemeli, a színészek rengeteget edzettek a szerepekre, mindent maguk csináltak, a harci jelenetek ugrásait, forgásait. Jonathan többféle különleges kiképzést kapott, a szamuráj kardtól kezdve a XIX. századi épée használatáig. Valentine sokat harcol a filmben, Jonathan szerint ez egész más, mint egy utcai harc, ami gyors, durva és éles. A filmbeli harc egy elegáns tánc.

Végül néhány szó esik a lelkes rajongókról, akik végig ott voltak a forgatások helyszínein, a szálloda előtt, a rendező az egész stáb nevében kalapot emel előttük. 
A könyv világszerte több mint kétmillió példányban kelt el. A rajongótábor hatalmas.  És íme elkészült a film, amit pár napon belül láthatunk is. Hatalmas élmény lesz.


Cassie a férjével és jobbra a rendező Harald Zwart


Értékelés:




2013. augusztus 17., szombat

S. E. Hinton: Kívülállók (The Outsiders)

Európa 1999
197 oldal
Goodreads: 3,97 (250e értékelés)
Besorolás: YA, realista, coming-of-age

Régóta kerestem ezt  a könyvet, sajnos már csak antikvár példányokat lehet találni belőle, végül sikerült egy új állapotúra szert tennem. Kíváncsi vagyok minden olyan történetre ami ajánlott/kötelező irodalomnak számít 13 éves kortól a tengerentúlon. 

Fülszöveg: A Kívülállók A Pál utcai fiúk modern változata. Két külvárosi banda harcol egymás ellen, a „pubik” és a „zselések”. Alapvetően ugyanazt csinálják – moziba járnak, kocsival száguldoznak és összecsapnak, de a pubik – legalábbis a zselések úgy érzik – jó családi kapcsolataik és viszonylag biztonságos anyagi helyzetük miatt mindent megúsznak, ráadásul állandóan éreztetik a zselésekkel felsőbbrendűségüket. A regény megírásakor tizenhat éves írónő éppoly érzékletesen ábrázolja a szereplőket, s a köztük feszülő konfliktusokat, mint annak idején Molnár Ferenc. 
A Kívülállók azonban a mi világunkban, a mi körülményeink között játszódik, az egymásnak rontó pubik és zselések igazi késekkel hadonásznak, pisztolyt hordanak és szükség esetén a használatuktól sem riadnak vissza. Drasztikuma ellenére sokszor lírai hangvételű ez a regény. Az ellentétek pubik és zselések, szülő és gyerek, nagytestvér és kistestvér között megoldódnak – már azok esetében, akik életben maradnak. A Kívülállók nem véletlenül szerepel az Egyesült Államokban legjobban fogyó könyvek listáján, sőt nem véletlenül évek óta kötelező olvasmány a gimnáziumokban. Idehaza is nagy érdeklődésre számíthat, nemcsak az érintett és a potenciálisan érintett kamaszok, de a szülők és mindazon városlakók körében is, akik épp ezek miatt a gyerekek miatt már nálunk se szívesen mennek ki esténként az utcára.

Nos, a fülszöveget annyiban javítanom kell, hogy ez a történet nem a mi világunkban játszódik, hanem 1965 körül Oklahomában, amikor Paul Newman és James Dean voltak a sztárok. 
A szerző 17 évesen írta meg a könyvet és lány létére egészen jól megoldotta, hogy egy 14 éves fiú szemszögéből meséljen. A leírások nagyon pontosak, minden szereplőt remekül el tudtam képzelni, a külső és belső tulajdonságok is átjöttek a sorok között. A főszereplő Ponyboy Curtis néhány hónapja veszítette el a szüleit, legidősebb bátyja a 20 éves Darry két állást is vállalt, hogy el tudja látni őt és a középső bátyját a 17 éves Sodapop-ot. Darry feladta főiskolás álmait a munka miatt,  Sodapop viszont önként vált meg a sulitól, most egy benzinkúton dolgozik. Mindketten nagyon szeretik és féltik öccsüket, bár ezt eltérő módon mutatják ki, Darry szinte sosem mosolyog. Ponyboy legjobb barátjával Johnny-val szeret lógni, na meg a zselés bandatagokkal, akikkel kisebb nagyobb balhékba, verekedésekbe keverednek, természetesen a város másik felén élő pubik ellen, akik a jólétet, a társadalmi elismerést képviselik.
A fiúk belógnak egy autós moziba, ahol megismerkednek két pubi lánnyal, beszélgetnek, kóláznak, és rájönnek, hogy a pubik között is vannak "normálisak". Sajnos az éjszakának nem lesz jó vége, Ponyboy-t és Johnny-t megtámadják, előkerül egy kés, és Johnny leszúrja az egyik pubit, aki Ponyboy-t lenyomta a víz alá. A fiúknak menekülniük kell a városból, a bandák között pedig kitör a háború.
A történet  szívbemarkoló, látunk jó néhány tragikus sorsot, olyan szerethető karakterekkel, akik sokkal jobb életet érdemelnének. Elég egy rossz döntés, egy haragos pillanat és  kártyavárként omlik össze az amúgy sem túl fényes jövőkép. A szerző a bandák közötti ellentétet használja fel a társadalomkritikára, a gazdag és szegény ellentétre de a regényben nem ezt éreztem a fő mondanivalónak. Sokkal inkább Ponyboy belső vívódásai gondolkodtattak el, a felnőtté válásról, a barátságról, a félelmekről, az elfogadásról. Meg kell tanulni elfogadni magunkat, rá kell jönni, hogy nem vagyunk egyedül, mások is ugyanazt a naplementét látják, ami minket is elvarázsol.
Még egy gondolat: Nagyon nagyra tartom a testvéri kapcsolatot. Mindig örülök, ha egy történetben erről is olvashatok, ha valamilyen módon előtérbe kerül a "testvériség". A szerelmi kapcsolatnál is erősebbnek és fontosabbnak tartom a testvérek közötti köteléket. Szerencsések, akik részesülhetnek ebben.  
Ponyboy, aranynak kell maradnod.     

A bejegyzés képei az 1983-as Francis Ford Coppola által rendezett filmváltozatból valók. Olyan színészek játszottak a filmben, mint Patrick Swayze, Matt Dillon, Emilio Esteverez, Tom Cruise, Robe Lowe, C. Thomas Howell - érdemes megnézni!

Borító: Mennyivel jobb lett volna a mozis borító!

Kedvenc karakter: Ponyboy, Johnny

Szárnyalás:  A gyerekek megmentése a tűzből.

Mélyrepülés: A sok cigarettázás.

Érzelmi mérce:  Néhány erőszakos, verekedős jelenet miatt 14 év felett ajánlom.

Értékelés:





A postás csenget (41)

Könyvhét óta nem számoltam be az új szerzeményekről, pedig polcra került néhány, olyanok is, amikről időközben  már bejegyzés is született.
Több nagyobb kiadó is nyári szünetet tart könyvkiadás terén, szerencsére azért akad néhány újdonság, amire érdemes volt lecsapni.
S.C. Stephens: Esztelen című könyve nagyon tetszett, a bejegyzés róla itt olvasható. 
S.E. Hinton: Kívülállók című könyvét antikváriumból sikerült megszereznem. Nagyon rég kerestem, és mivel ez a könyv az amerikai középiskolákban általában kötelező, úgy gondoltam, a polcomon a helye. Egy 16 éves lány a szerző, és halványan emlékeztet a Pál utcai fiúkra, modernebb változatban, 1967-ből. Film is készült belőle, parádés szereposztással, érdemes megnézni. The Outsiders
Sajnos volt mellényúlásom is, hiába a LUX széria, Jennifer L. Armentrout csalódást okozott a Vetkőzik a tanú című könyvével, ami inkább novella, mint regény. Egy abszolút felejthető, hétköznapi, minden csavartól mentes chick-lit történet, amire kár is a szót vesztegetni, bejegyzést sem írok róla, fátylat rá. 
Tiffany Reisz: A Szirén című könyvéről csak jót hallottam, remélem nekem is tetszeni fog, hamarosan sorra kerül. 
Nicholas Sparks: Szerencsecsillag című könyvének nem tudtam ellenállni egy akció során. A filmet előbb láttam és nagyon tetszett, már akkor eldöntöttem, hogy el fogom olvasni. Bár nem igazán az én műfajom, ennél kivételt teszek. Lehet, hogy Zac Efron miatt?

Ami a képről lemaradt: 
Monica Murphy: Heti csaj - One Week Girlfriend
Tracy Garvis Graves: Kötelék
Kenneth Oppel: Az élet vize
Shannon Messenger: Vihar szeli ketté
Kiera Cass: Párválasztó
Tahereh Mafi: Ne érints
ezek mind nagyon jó könyvek, bejegyzések között megtaláljátok.

Folyt.köv.

2013. augusztus 11., vasárnap

S.C. Stephens: Esztelen (Thoughtless #1)

Ulpius-ház Könyvkiadó 2013.
605 oldal
Goodreads: 4,24 (61635 értékelés)
Besorolás: New Adult, romantikus

A kiadó az Esztelenül címet adta a trilógiának, amelynek első része, az Esztelen  már néhány napja meg is jelent. Már vártam a megjelenést, miután a Goodreads-en nagyon magas az olvasottsága és a tetszési indexe, bíztam benne, hogy nem fogok mellé.

A fülszöveg ennyit árul el:

Kiera és Denny már majd’ két éve járnak. Denny megtestesíti mindazt, amit a lány kíván: gyengéd, kedves, és határtalanul imádja őt. Amikor másik városba költöznek – Denny megkapta álmai állását, Kiera pedig egy kiváló egyetemen tanul tovább –, minden tökéletesnek tűnik. Ám egy nem várt körülmény miatt a párnak el kell válnia.

A magányos, zavart, vigasztalan Kiera a helyi rocksztárban, Kellan Kyle-ban lel támaszra. Eleinte csupán barátként tekint Kellanra, ám a lány magányosságának mélyülésével a kapcsolatuk is egyre elmélyültebbé válik.
Egy este azonban minden megváltozik, és többé már egyikük sem lesz ugyanaz az ember…

Kellett egy nap, hogy átgondoljam ezt a könyvet.
A fülszöveg elég sovány információt ad, némi kiegészítésre szükség van. Szerelmespárunk tehát Kiera és Denny, akik összepakoltak és Ohio-ból Seattle-be költöztek Denny új munkája miatt, ami egy gyakornoki állás egy reklámcégnél. Kiera  is lezsírozott magának egy ösztöndíjat a helyi egyetemen,  és a lakás is megoldott, Denny gyerekkori barátjánál, a rockzenész Kellan-nál kaptak egy szobát. Kiera fellépés közben látja meg először Kellant: "Első pillantásra nem éreztem mást, csak az .. érzékiséget. Minden porcikájával ezt harsogta: Ha egyszer átölellek, még a nevedet is elfelejted."
Kiera sem kivétel, a Kellanból áradó szexuális kisugárzás nem hagyja hidegen, ráadásul egyre többet vannak együtt, a lány esténként a bárban felszolgál, ahol Kellan bandája rendszerint játszik.
Denny bejelenti, hogy két hónapra el kell hagynia a várost egy munka miatt. Kiera egyedül marad, bár Kellan megtesz mindent, hogy szórakoztassa, a lány alig várja vissza Denny-t, aki annyira bedolgozta magát az új helyén, hogy végleges állást kínálnak neki, és el is fogadja. Kiera telefonon szakít vele, Kellannal karöltve italba fojtja bánatát, aminek végzetes következményei lesznek.

Nem mondhatom, hogy minden new adult könyvet szeretek. Azokat semmiképp, amik inkább a chick-lit kategória felé hajolnak és huszonéves szűzlány szereplőkkel vannak tele. Én azokat szeretem, ahol zűrös, nehéz természetű, balhés karakterekkel találkozom, akiknek titkok lapulnak a múltjukban, és akiket megszeretek az első oldalon, és drukkolok a boldogságukért a befejezésig.
Kellan Kyle pontosan ilyen karakter. Szívdöglesztő, gyönyörű testtel és fejjel, ráadásul intelligens, kedves, gondoskodó. És ott van a másik arca, a nőket kihasználó, kizárólag egyéjszakás kalandokat hajszoló srác, aki nem hisz abban, hogy valaha valaki szeretni fogja ŐT, és nem a rocksztárt.
Kellan tehát az a  karakter, aki miatt érdemes elolvasni ezt a 600 oldalas könyvet, az ő fejlődése, alakulása az, ami megfogott és a szívemig hatolt.
Denny-t elég nehezen tudtam megérteni. Pontosan tudta, hogy Kellan milyen, mégis rá merte bízni a szerelmét. Később Kiera nélkül döntötte el az állás kérdést. Mégis mit várt, megértést? Pedig jó srác ő, minden lány álma, egy óriási hűséges szerető szív.
Kiera viszont kettősséget váltott ki belőlem. Én azért egy pillanatig nem bántom, hogy megtörténtek azok a bizonyos dolgok, és tulajdonképpen kezdeményező szerepben volt, nem mondhatjuk, hogy Kellan hibája az egész. Szerintem nem lehetetlen érzés két pasit szeretni, nekem kimondottan tetszett ez az őrlődés, egy bizonyos pontig. Kiera egy gyönyörű lány, de kissé önbizalom hiányos, állandó pirulásai egy 16 évesnek is sok lett volna. Ez a nagyfokú bizonytalanság, ami az érzéseit jellemzi, rettenetes túlzás, egyáltalán nem tudtam beleélni magam. Rengeteg a sírás, nyavalygás, igazán nem csodálkoztam volna, ha mindkét pasi ejti, sőt, meg is érdemelte volna. Volt egy pont, amikor nagyot hibázott a szememben, és én azt nem tudtam megbocsátani.  Sokan fogják őt szidni, jogosan, de az vesse rá az első követ, aki sosem hibázik. A szerző talán azt várta, hogy az olvasók azonosulnak vele, és átérzik az ész és a szív vívódását, hát én nem. Rég Kellanért aggódtam.

Tudom, hogy ki kéne térni az írónőre, a stílusra, a leírásokra. Mindent elmond, hogy a szerző 600 oldalon tudja tépni a szíveket, csavarni  az érzelmeket, nem tudod a könyvet letenni, míg meg nem tudod, mi lesz a vége. Iszonyatosan jók a mellékszereplők, a bandatagok, a bár többi dolgozója. Kíváncsi vagyok, vajon valós helyen ücsörgött a szerző, és az életből vette ezeket a figurákat, vagy kizárólag agyszülemény, én bizony szívesen beülnék ide a barátaimmal - és csápolnék Kellan lábainál.
Imádtam olvasni, hogyan megy át az ártatlannak vélt  flörtölés bűnbe, hogyan lesz minél nagyobb a lelkiismeret furdalás.  Én tudom, hogy megtörténik ez milliószor a való életben, megcsalás, új szerelem, persze nem rocksztárok a szereplők, csak mi, hétköznapi emberek.  
Sosem az eszemre hallgattam, a szív szava számít. Ráadáskén megosztom veletek egyik kedvencem nagy igazságát:

“If you love two people at the same time, choose the second. Because if you really loved the first one, you wouldn't have fallen for the second."  Johnny Depp

Borító: Az eredeti borítóhoz nagyon hasonlót kaptunk!

Kedvenc karakter:  Kellan, Griffin

Szárnyalás:  Kellan minden jelenete.

Mélyrepülés: Kellan viselkedése az "esőjelenet" után.

Érzelmi mérce:  18-as karika, full párás, szikrázós jelenetekkel.

Értékelés:





2013. augusztus 6., kedd

Szörnyek tengere premier előtti vetítés

2013. augusztus 15-től mutatják be a hazai mozik a  Percy Jackson sorozat második részét a Szörnyek tengerét.

Az InterCom és a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából 2 db páros belépőjegyet sorsolunk ki a premier előtti vetítésre, ami 2013. augusztus 13-án kedden 19 órakor lesz Budapesten.
Kérünk benneteket, hogy azok pályázzanak, akik el is tudnak menni, mert a jegyek nem becserélhetők és pénzre nem válthatók.

A film alapjául szolgáló nagy sikerű regénybe ezen a linken  beleolvashattok és a Könyvmolyképző Kiadó webshopjában  2013. szeptember 15-től meg is vehetitek filmes borítóval. Érdemes előjegyezni!!!

A mozijegyért az alábbi Rafflecopter doboz kitöltésével tudtok pályázni szombat éjfélig:




2013. augusztus 3., szombat

Shannon Messenger: Vihar szeli ketté

ÉTK Kiadó / Merit Könyvek 2013
432 oldal
Goodreads: 3,93
Fordította: Komáromy Zsófia
Besorolás: YA, fantasy, paranormal

A tizenhét éves Vane Westonnak fogalma sincs arról, hogyan élte túl tíz éve a pusztító tornádót, amely végzett a szüleivel. Azt sem tudja, hogy a gyönyörű, sötét hajú lány, aki a vihar óta minden éjjel felkavarja álmait, vajon valóban létezik-e. Csak reménykedik benne.
A lány létezik, de nem ember. A tizenhét éves Audra szilf, egy levegőelementál, aki képes kommunikálni a széllel. Ezenkívül őrző - Vane titkos őrzője -, és esküt tett, hogy bármi áron megvédi a fiút közös ellenségüktől, aki mindkettőjük szüleit megölte, és aki évek óta kutat Vane után.
Mikor egy meggondolatlan lépés elárulja hollétüket, Audra kénytelen felfedni személyét a fiú előtt, Vane pedig egyszerre a szél és a szilfek csodálatos, de egyben veszélyes világában találja magát.
A vihar pedig közeledik...

Amikor jó pár hónappal ezelőtt megláttam a könyv borítóját és elolvastam a fülszövegét, tudtam, hogy ezt a történetet olvasni akarom. Még az sem rémített el, hogy a Goodreadsen elég vegyesek a vélemények róla, bár ez nem nagyon befolyásolt, mert szeretek a könyvekről a saját véleményem alapján dönteni. És mennyire jól tettem!
A történet egy különleges világba kalauzol el minket, amihez foghatót még nem nagyon olvastam. Tűz és vízmágusokról, varázslókról, vámpírokról, alakváltókról, tündérekről, angyalokról már mind hallottam, de levegőelementálokról, szilfekről még nem nagyon. Az írónő pedig Audra segítségével lelkesen vezet be minket a világukba. 
Audra őrző. Egyike az orkánosztagosoknak, annak az elit katonákból álló hadseregnek, akik védik a szilfek
és az emberek társadalmát. Őt jelölték ki jó pár évvel ezelőtt arra, hogy vigyázzon Vane-re és segítsen a fiúnak megismernie őket és kiképeznie egy elég veszélyes feladatra. Audra gyönyörű, eltökélt és egyetlen társa Gavin, egy héja, "aki" amellett, hogy enyhíti a lány magányát, a jelenlétével folyamatosan emlékezteti Audrát arra, hogy mit tett. Ami miatt vezekelnie kell és ami miatt nap, mint nap gyötrődik egyedül, magányosan, megtörve a semmi közepén.
Na de térjünk vissza a lány feladatára. Az Őrzők őt találták a legalkalmasabbnak erre a munkára, hisz szerintük senki és semmi nem motiválhatna jobban egy 17 éves fiút arra, hogy közéjük álljon és segítsen nekik, mintsem egy gyönyörű fiatal lány. És mennyire igazuk volt:-).
Vane-t már az első pillanatban lenyügőzi Audra, aki gyerekkora óta az álmaiban kísérti és most VÉGRE itt áll előtte teljes valójában is. A kapcsolatuk azért nem indul teljesen felhőtlenül, mert kell egy kis idő, mire a fiú felfogja, hogy a lány miért is van mellette. Hiszen eleinte Vane-t nem igazán érdekli ez az egész levegőelementálosdi dolog, ő inkább csak a lányra koncentrál(na). És ettől lesz a könyv mérhetetlenül humoros - voltak fejezetek, amin végig csak vigyorogtam. Nem tudom, hogy az írónő hogyan volt képes (na jó, tudom, mert elárulta, hogy a férje segített benne) ennyire belelátni egy kamasz fiú lelkivilágába, de kijelenthetem, hogy tökéletesen sikerült neki. 

"Ha anyám bejön, és meglátja a kopott szürke szőnyegemen ájultan heverő, kihívó ruhácskát viselő, bombázó csajt, egy örökkévalóságra szobafogságra fog ítélni. Főleg, mert jelenleg a batmanos alsógatyámon kívül semmi sincs rajtam. És azt se hinném, hogy bevenné a szellemes/őrangyalos/természetfeletti lényes elméleteim valamelyikét. "

Vane gyerekkorában egy tornádó egyetlen túlélőjeként árván maradt és most befogadó szülőknél él. Ettől függetlenül teljesen normális élete van, barátai vannak, kedveli a nevelőszüleit, ők is őt - akár hétköznapinak is mondhatnánk az életét.  Egyedül egy dologgal van gondja - azok pedig a lányok. Nem
rossz srác, sőt, ahogy Audra leírja inkább azt mondanám, hogy nagyon jól néz ki, de mégis szerencsétlen a nők terén, valami furcsa okból kifolyólag szinte minden eddigi randija tragikomédiába torkollik, mintha a lányokra csak bajt hozna. Pedig ő mindig mindent megtesz az ügy érdekében. De Audra megjelenésével sem lesz sokkal jobb a helyzete, hisz hiába boldog, hogy végre egy ilyen "bomba csaj" lesz a társa, de amikor megtudja, hogy Audra milyen célból van mellette, már nem teljesen őszinte a mosolya...
A kettőjük "csatája" - ahogy a hormonoktól túlfűtött kamaszfiú egyrészt folyamatosan bepróbálkozik a lánynál, másrészt pedig eleinte próbálja elutasítani a számára elképzelhetetlent és a merev, rideg, a szabályokat mindig betartó gyönyörű őrzője, ahogy megpróbálja a folyamatosan ellenkező fiút tanítani és közben késélen táncol az érzelmei között - fenomenálisan jó lett. Nehéz eldönteni, hogy melyik szemszöget szerettem jobban. Audráét, aki egy különleges világról mesél nekünk és a segítségével lassan összerakhatjuk a kirakós darabjait, vagy pedig Vane szemszögét, aki a sajátos humorával próbálja túlélni ezt az egészet. 

"Egyfelöl legszívesebben bevágnám az ablakot, bezárnám és visszabújnék a takaró alá. Talán még egy táblát is kiakasztanék, hogy Vissza se gyere, legfeljebb a szexi ruciban!
Azért már megérné hajnalok hajnalán felkelni."

És persze nem hiányozhat a katarzis a történetből, egy nagy csata, amit többször is el kellett olvasnom, mert még az én sok fantáziával megáldott agyam se tudott néha befogadni. Bár elég rövidre sikerült, de annál látványosabb lett, szívesen megnézném ezt moziban is - hisz szerintem ott lehetne ezt igazán lenyűgözően bemutatni. A széldárda, a szipolyozó, a légbuborék, ahogy a szeleket, a légtölcséreket felhasználják támadásra és védekezésre, hihetetlenül érdekes.

Amit viszont szerettem volna jobban megismerni, az a szilfek társadalma. Shannon elhúzta a mézesmadzagot előttünk, mert Audra révén ízelítőt kaptunk belőlük, de ez csak arra volt jó, hogy még-még-még többet akartam volna. Mivel ez egy trilógia, így remélem, hogy a következő részekben jobban beleláthatunk ebbe a különleges világba. A történet vége
pedig - mi más lenne egy sorozat kezdő köteténél:-) - olyan függővég, hogy azonnal akarjad olvasni a következő részt. Amire sajnos még várnunk kell - hisz a második rész várható megjelenése még külföldön is csak 2014 március eleje lesz.

Összességében imádtam ezt a könyvet és bár nem tökéletes, vannak itt-ott kisebb hibái, de engem teljesen levett a lábamról.
Azoknak ajánlom, akik a már jól ismert természetfelettivel foglalkozó könyvek között egy kis különlegességet szeretnének, akik egy kis hűsítő szellőre vágynak ezekben a forró napokban vagy akik csak simán egy humoros, egyedi történetet szeretnének olvasni.
És még valami. Mostantól kezdve biztosan máshogy nézek a szelekre, legyenek akár enyhe szellők, vagy viharszerű orkánok. A tornádókról már nem is beszélve:).

És a végére pedig a könyv trailer, ami szerintem nagyon jól sikerült:


Borító: Az eredeti borítót hagyta meg a kiadó, csak a háttérszínt változtatta meg, de meg kell mondjam, hogy csak az előnyére vált. Gyönyörű lett és szerintem nagyon jól eltalált!

Kedvenc karakter: Vane, Audra, Gavin

Szárnyalás: Vane humora és hozzáállása ehhez az egészhez

Mélyrepülés: Audra anyja. Ő számomra az igazi mélyrepülés a könyvben.

Érzéki mérce: Vane álmodozásai és vágyai ellenére is minden a YA keretei között marad:-)

Értékelés:

Egy szerencsés olvasó pedig megnyerheti a Kiadó által felajánlott könyvet, a lenti - nem túl bonyolult:-) kérdés megválaszolásával!

a Rafflecopter giveaway