ÉTK Kiadó / Merit Könyvek 2013 432 oldal
Goodreads: 3,93
Fordította: Komáromy Zsófia
Besorolás: YA, fantasy, paranormal
A tizenhét éves Vane Westonnak fogalma sincs arról, hogyan élte túl tíz éve a pusztító tornádót, amely végzett a szüleivel. Azt sem tudja, hogy a gyönyörű, sötét hajú lány, aki a vihar óta minden éjjel felkavarja álmait, vajon valóban létezik-e. Csak reménykedik benne.
A lány létezik, de nem ember. A tizenhét éves Audra szilf, egy levegőelementál, aki képes kommunikálni a széllel. Ezenkívül őrző - Vane titkos őrzője -, és esküt tett, hogy bármi áron megvédi a fiút közös ellenségüktől, aki mindkettőjük szüleit megölte, és aki évek óta kutat Vane után.
Mikor egy meggondolatlan lépés elárulja hollétüket, Audra kénytelen felfedni személyét a fiú előtt, Vane pedig egyszerre a szél és a szilfek csodálatos, de egyben veszélyes világában találja magát.
A vihar pedig közeledik...
Amikor jó pár hónappal ezelőtt megláttam a könyv borítóját és elolvastam a fülszövegét, tudtam, hogy ezt a történetet olvasni akarom. Még az sem rémített el, hogy a Goodreadsen elég vegyesek a vélemények róla, bár ez nem nagyon befolyásolt, mert szeretek a könyvekről a saját véleményem alapján dönteni. És mennyire jól tettem!
A történet egy különleges világba kalauzol el minket, amihez foghatót még nem nagyon olvastam. Tűz és vízmágusokról, varázslókról, vámpírokról, alakváltókról, tündérekről, angyalokról már mind hallottam, de levegőelementálokról, szilfekről még nem nagyon. Az írónő pedig Audra segítségével lelkesen vezet be minket a világukba.
Audra őrző. Egyike az orkánosztagosoknak, annak az elit katonákból álló hadseregnek, akik védik a szilfek
és az emberek társadalmát. Őt jelölték ki jó pár évvel ezelőtt arra, hogy vigyázzon Vane-re és segítsen a fiúnak megismernie őket és kiképeznie egy elég veszélyes feladatra. Audra gyönyörű, eltökélt és egyetlen társa Gavin, egy héja, "aki" amellett, hogy enyhíti a lány magányát, a jelenlétével folyamatosan emlékezteti Audrát arra, hogy mit tett. Ami miatt vezekelnie kell és ami miatt nap, mint nap gyötrődik egyedül, magányosan, megtörve a semmi közepén.
Na de térjünk vissza a lány feladatára. Az Őrzők őt találták a legalkalmasabbnak erre a munkára, hisz szerintük senki és semmi nem motiválhatna jobban egy 17 éves fiút arra, hogy közéjük álljon és segítsen nekik, mintsem egy gyönyörű fiatal lány. És mennyire igazuk volt:-).
Vane-t már az első pillanatban lenyügőzi Audra, aki gyerekkora óta az álmaiban kísérti és most VÉGRE itt áll előtte teljes valójában is. A kapcsolatuk azért nem indul teljesen felhőtlenül, mert kell egy kis idő, mire a fiú felfogja, hogy a lány miért is van mellette. Hiszen eleinte Vane-t nem igazán érdekli ez az egész levegőelementálosdi dolog, ő inkább csak a lányra koncentrál(na). És ettől lesz a könyv mérhetetlenül humoros - voltak fejezetek, amin végig csak vigyorogtam. Nem tudom, hogy az írónő hogyan volt képes (na jó, tudom, mert elárulta, hogy a férje segített benne) ennyire belelátni egy kamasz fiú lelkivilágába, de kijelenthetem, hogy tökéletesen sikerült neki.
"Ha anyám bejön, és meglátja a kopott szürke szőnyegemen ájultan heverő,
kihívó ruhácskát viselő, bombázó csajt, egy örökkévalóságra
szobafogságra fog ítélni. Főleg, mert jelenleg a batmanos alsógatyámon
kívül semmi sincs rajtam. És azt se hinném, hogy bevenné a
szellemes/őrangyalos/természetfeletti lényes elméleteim valamelyikét. "
Vane gyerekkorában egy tornádó egyetlen túlélőjeként árván maradt és most befogadó szülőknél él. Ettől függetlenül teljesen normális élete van, barátai vannak, kedveli a nevelőszüleit, ők is őt - akár hétköznapinak is mondhatnánk az életét. Egyedül egy dologgal van gondja - azok pedig a lányok. Nem
A kettőjük "csatája" - ahogy a hormonoktól túlfűtött kamaszfiú egyrészt folyamatosan bepróbálkozik a lánynál, másrészt pedig eleinte próbálja elutasítani a számára elképzelhetetlent és a merev, rideg, a szabályokat mindig betartó gyönyörű őrzője, ahogy megpróbálja a folyamatosan ellenkező fiút tanítani és közben késélen táncol az érzelmei között - fenomenálisan jó lett. Nehéz eldönteni, hogy melyik szemszöget szerettem jobban. Audráét, aki egy különleges világról mesél nekünk és a segítségével lassan összerakhatjuk a kirakós darabjait, vagy pedig Vane szemszögét, aki a sajátos humorával próbálja túlélni ezt az egészet.
"Egyfelöl legszívesebben bevágnám az ablakot, bezárnám és visszabújnék a takaró alá. Talán még egy táblát is kiakasztanék, hogy Vissza se gyere, legfeljebb a szexi ruciban!
Azért már megérné hajnalok hajnalán felkelni."
És persze nem hiányozhat a katarzis a történetből, egy nagy csata, amit többször is el kellett olvasnom, mert még az én sok fantáziával megáldott agyam se tudott néha befogadni. Bár elég rövidre sikerült, de annál látványosabb lett, szívesen megnézném ezt moziban is - hisz szerintem ott lehetne ezt igazán lenyűgözően bemutatni. A széldárda, a szipolyozó, a légbuborék, ahogy a szeleket, a légtölcséreket felhasználják támadásra és védekezésre, hihetetlenül érdekes.
Amit viszont szerettem volna jobban megismerni, az a szilfek társadalma. Shannon elhúzta a mézesmadzagot előttünk, mert Audra révén ízelítőt kaptunk belőlük, de ez csak arra volt jó, hogy még-még-még többet akartam volna. Mivel ez egy trilógia, így remélem, hogy a következő részekben jobban beleláthatunk ebbe a különleges világba. A történet vége
Összességében imádtam ezt a könyvet és bár nem tökéletes, vannak itt-ott kisebb hibái, de engem teljesen levett a lábamról.
Azoknak ajánlom, akik a már jól ismert természetfelettivel foglalkozó könyvek között egy kis különlegességet szeretnének, akik egy kis hűsítő szellőre vágynak ezekben a forró napokban vagy akik csak simán egy humoros, egyedi történetet szeretnének olvasni.
És még valami. Mostantól kezdve biztosan máshogy nézek a szelekre, legyenek akár enyhe szellők, vagy viharszerű orkánok. A tornádókról már nem is beszélve:).
És a végére pedig a könyv trailer, ami szerintem nagyon jól sikerült:
Borító: Az eredeti borítót hagyta meg a kiadó, csak a háttérszínt változtatta meg, de meg kell mondjam, hogy csak az előnyére vált. Gyönyörű lett és szerintem nagyon jól eltalált!
Kedvenc karakter: Vane, Audra, Gavin
Szárnyalás: Vane humora és hozzáállása ehhez az egészhez
Mélyrepülés: Audra anyja. Ő számomra az igazi mélyrepülés a könyvben.
Érzéki mérce: Vane álmodozásai és vágyai ellenére is minden a YA keretei között marad:-)
Értékelés:
Egy szerencsés olvasó pedig megnyerheti a Kiadó által felajánlott könyvet, a lenti - nem túl bonyolult:-) kérdés megválaszolásával!
a Rafflecopter giveaway
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése