Kelly és Lupi olvas

Hungarian book reviews. 2011-ben indult a blogunk, mára már 1260+ könyvkritika tartalommal rendelkezünk. A blogunkon szinte minden műfajból, elsősorban ifjúsági, young adult, middle grade, new adult, romantikus, történelmi romantikus, fantasy regényekről találsz könyvajánló bejegyzéseket, interjúkat. A blog a Blogturné Klub alapító tagja 2013 óta. Célunk az olvasás népszerűsítése, őszinte könyvértékelések segítségével. Köszönjük, hogy benéztél, reméljük találsz megfelelő olvasnivalót!

2013. december 3., kedd

Sherry Gammon: Szerethetetlen

Sherry Gammon Port Fare trilógiájának első része december 3-án jelenik meg a Maxim kiadó gondozásában Szerethetetlen címmel. Maggie és Seth hihetetlen szerelmi történetét a Blogturné Klub 10 bloggere turné keretében mutatja be Nektek.

November 27-től minden nap egy-egy ajánlóval várunk Benneteket, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok, ha velünk tartotok.

Maxim Kiadó, 2013

366 oldal

Goodreads: 4,11 (több, mint háromezer értékelésből)

Besorolás: YA, realista, romantikus

A tizenhét éves Maggie Brown kiugró arccsontjával és karikás szemével a kábítószeres modellek mintapéldánya lehetne. Maggie problémáját azonban nem a drogok, hanem az anyja jelenti. A lány ráadásul egyre jobban belegabalyodik Seth Prescottba, az őj srácba a suliban, és attól fél, hogy a fiú is cserben fogja hagyni, mint mindenki más. Seth Prescott a rendőrség beépített embereként került a Port Fare High iskolába, de munkája dacára beleszeret Maggie-be. Miközben Seth azon fáradozik, hogy a New York állambeli Port Fare-t megszálló szadista drogdílereket kifüstölje a városból, a hajsza halálosra fordul, és Maggie élete is veszélybe kerül. Seth és Maggie önmagukat is megismerik a humorral tarkított, összetört szívekkel övezett, romantikus útjukon, és eközben a világuk mindörökre megváltozik.

Sherry Gammon első regénye, a Szerethetetlen egy trilógia első kötete. A sorozat az emberi szellem erejét és kitartását hirdeti - és azt, hogy soha nem szabad feladni, ha szerelemről van szó.

Hatalmas várakozás előzte meg részemről ezt a könyvet, mert a komor borítója, a hasonló jellegű fülszövege és a sok jó értékelés mind azt mutatta, hogy ez a könyv nagy kedvencem lesz. És ez részben így is lett.

Úristen mennyi érzelemmel teli regényről beszélünk! Maggie élete annyira borzalmas, annyira

élethűen van megírva, hogy szó szerint átérezzük azt, ahogy éhezik, ahogy fázik, milyen körülmények között tengeti a napjait. Egyedül él az anyjával egy szedett-vedett lakókocsiban, de az anyját, Barbarát, nehéz "anyának" nevezni azok után, hogy csak és kizárólag a napi italadagja érdekli, más, főleg a lánya egyáltalán nem. Maggie a csontsoványságát, bő, régi, kopott ruhákkal rejti el, az állandó éhségén pedig próbál felülkerekedni. Úgy tűnik, hogy esélye sincs a normális életre, SENKI, de senki nem veszi észre, hogy milyen körülmények között él ez a szerencsétlen. Ez számomra egy picit visszatetsző volt, hisz a mai világban, főleg egy kisvárosban szerintem biztosan feltűnik valakinek, hogy ez a fiatal lány hogyan él, hogy milyen sovány, beesett arcú, éhes és milyen ruhákban jár. De nem, itt mindenki átugrik ezen....

A környéken viszont titokzatos, brutális gyilkosságok történnek, ráadásul egyre több drogügyletről hallani, így a MET (az USA Kábítószer-ellenes Hivatala) is felfigyel a városra és beépített embereket küld oda, hogy utánajárjanak a történteknek. Maggie és az anyja azonnal gyanúsak lesznek, hisz a lány teljesen úgy néz ki, mint egy masszív kábítószerfüggő és az anyja se különb. Így a MET az egyik fiatal ügynökét, a jóképű Sethet bízza meg azzal, hogy vegyüljön el az iskolások között, próbáljon beférközni a lány bizalmába, hátha így megkapják a keresett információt.

Seth pont az a típus, akit a lányregények olvasói (köztük én is:-) szeretnek. Jóképű, sötét hajú, zöld szemű, sportos és kellően titokzatos. A helyi lányok persze hamar szemet vetnek rá, de ő érdekes módon a visszahúzódó, furcsa Maggie-ben lát valamit, amit más nem és a munkáján kívül is egyre jobban érdeklődik a lány iránt. Maggie eleinte nem érti a hatalmas érdeklődést, de miután a fiú mindig akkor tűnik fel, amikor hatalmas szüksége lenne valakire, mindig segítőkész, mindig udvarias és mindemellett nagyon jól néz ki, lassan persze beleszeret.

A kettőjük kapcsolata aranyos, tündéri, romantikus - csak hasonló szavakat tudnék mondani, ha

jellemeznem kellene. Megható, ahogy a fiú próbál gondoskodni Maggie-ről, aki viszont egyáltalán nem mer/akar bízni Sethben és eleinte visszautasítja. De a fiú nem hátrál meg ettől az akadálytól és minden létező módon megpróbálja bebizonyítani a lánynak, hogy megbízhat benne és szereti. És innentől a regény átvált egy nagyon romantikus, nagyon szerethető történetbe, szerintem Seth az a szereplő lesz, akiért a lányok mind rajongani fognak.
Maggie is nagyon kedvelhető, nagyon könnyű együttérezni vele, még úgy is, hogy (hála istennek) az olvasók nagy része valószínűleg sosem került még ilyen helyzetbe. Kicsit önfejű, sokszor bizalmatlan, de mégis minden porcikájával arra vágyik, hogy valaki szeresse. És hogy pont ez a gyönyörű, okos, kedves fiú lenne az, aki szeretni akarja? Ezt egyszerűen képtelen elhinni...
Persze a kettőjük története nem egyszerű, miért is lenne az:-), az élet itt is akadályt állít kettőjük közé és csak rajtuk múlik, hogy képesek-e legyőzni, vagy megtörten távoznak ebből a kapcsolatból.

A mellékszereplők pedig annyira érdekesek, annyira élethűek, hogy egyik mellett sem tudunk elmenni anélkül, hogy valamilyen véleményünk ne lenne róluk. Seth két barátja, a nyomozó Booker és az orvos Cole annyira szerethetőek, hogy nagyon várom, hogy megismerhessem az ő történetüket is! Még Barbara, Maggie anyja is képes érzelmeket kicsiholni az olvasókból, mert ahogy halad a történet, az ő drámájára is fény derül és innentől talán egy picit másképp tudunk ránézni, bár itt a szó a "picit"-en van, hisz ami történt, az megtörtént, de ettől függetlenül ő írta meg a sorsát a továbbiakban ilyenre...

Természetesen mint minden regény, ez sem volt hibáktól mentes. A fentebb említett, "senkit nem érdekel, ha egy gyermek ilyen körülmények között él" volt az egyik. Hiszen Maggie nem most került ilyen helyzetbe, az anyja már kicsi gyerekkora óta így "neveli". Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy senki, de senki nem vette ezt észre.
A másik problémám a karakterek. Mindegyik "fekete vagy fehér", már messziről látszik, hogy ki a jó és ki a rossz és ebből a sémából az írónő nem tud kitörni. A megszokott karakterek végig ugyanolyanok, egy szereplőnél láttam halvány reményt, hogy esetleg meghökkent a viselkedésével, de végül úgy látszott, hogy az írónő mégsem meri megtenni ezt a lépést, így ugyanaz maradt, mint aki volt. Én speciel jobban szeretem, ha egy karakter meglepetést tud okozni, de itt sajnos ezt nem kaptam meg.
A harmadik problémám pedig a "megőrzöm a szüzességem a házasságig" téma. Ezen el lehet vitatkozni napestig, tudom. De ezt NEM ÉRZEM ÉLETSZERŰNEK. Nem, nem és nem. Főleg, ha egy fiú szájából hallom ezt. Persze, fontos, hogy az írók példát mutassanak a fiatal olvasók számára, ebben teljesen egyetértek, de nem úgy, hogy mindezt nem életszerű példákkal mutatják ezt be. Mert ezen a mai fiatalság nagy része hatalmas szemeket fog mereszteni és jót röhög rajta... És ezt sajnálnám nagyon:-(.

Mindettől függetlenül, összességében nagyon szerettem ezt a regényt, kellemes kikapcsolódás volt. Az egyik percben sírtam volna a tehetetlenségtől, a másikban mosolyogtam a gyönyörű, megható szerelmes részeken. A pár hibájától függetlenül, amelyeket fentebb említettem, szívesen ajánlom bárkinek ezt a könyvet, akik szeretik az érzelmi hullámvasutakat, az izgalmas thrillerként megírt szerelmi történeteket.

Borító: Kellően komor hangulatú, mint a regény, de számomra egyáltalán nem tükrözi a történetet...

Kedvenc karakter: Seth, Maggie, Booker, Cole

Szárnyalás: Seth és Maggie kapcsolata

Mélyrepülés: Maggie anyja...

Érzéki mérce: Seth és Maggie édes együtt, de minden a YA keretei között marad szigorúan

Értékelés:

Blogturné extra - Törölt jelenet a könyvből

"Ahogyan a legtöbben már tudjátok, a rendezővel együtt dolgozom a forgatókönyvön. Meséltem neki egy jelenetről, ami a könyvben nem szerepel. Nagyon tetszett neki és megkérte, hogy küldjem el a részére. TALÁN fel fogja használni a filmben. Úgy gondolom, hogy nektek is tetszeni fog. Ez az egyik kedvenc jelenetem a könyvből, egy picit beleláthatunk Seth gyerekkorába. Azért töröltem, mert eredetileg a regény 135.000 szóból állt! Remélem, szeretni fogjátok." (Sherry Gammon)

Helyszín: Maggie és Seth a kanapén ülnek, a fiú segít a lánynak matekból.

"Utálom a matekot" lesöpörtem az ölemből a matekkönyvet, letöröltem a könnyeket az arcomról máris szégyenkezve az indulatos dühkitörésem miatt.

Seth oldalról átölelt. "Várj. Van egy ötletem." Felálltunk és követtem őt a konyhába. Könnyedén a falhoz tolta az asztalt. Nem fogok hazudni, élvezettel néztem a bicepszei játékát.

"Mit csinálsz?" kérdeztem, ahogy odasétált a kanapé melletti kisasztalhoz és felvette a hifi távirányítóját.

"Majd meglátod." vigyorgott rám pajkosan.

"És úgy gondolod, hogy... bármi is az, amit csinálsz... megszeretteti velem a matekot?" fontam össze a karjaimat bizonytalanul, ahogy Michael Buble kellemes hangja, a Hold On-t énekelve betöltötte a szobát.

Seth intett a kezével, hogy menjek oda hozzá. Átvágtam a szobán, ő pedig magához vont.

"Nem tudok táncolni" figyelmeztettem és odabújtam a mellkasához.

"Menni fog" ígérte, ahogy együtt ringtunk a zenére. "Kisgyerekként gyakran néztem a szüleimet, ahogy táncoltak a konyhában."

"A konyhában táncoltak?" A tekintetem elkapta az övét és egy lágy mosolyt láttam az arcán. Elsimított egy rakoncátlan tincset az arcomból. Talán pont azt, amelyikből az életet is kitekertem pár perccel hamarabb.

"Igen. Amikor anyunak rossz napja volt, vagy szomorú volt egy újabb vetélés miatt." magyarázta. "Kétségbeesetten akart több gyereket, de nem volt képes kihordani őket és ez eléggé felzaklatta. Apu is akart, de ő soha nem mutatta előtte, mert nem akarta, hogy rosszul érezze magát miatta. De amúgy is, ha anyunak szabadnapja volt, apu betett valamilyen zenét, eltolta az asztalt az útból és körbetáncoltatta anyut a konyhában. Néha olyan lassú zenére, mint ez." Felhangosította a hifit. "Máskor pedig ütemes zenére és akkor tényleg körbetáncoltak."

Úgy nevetett, mintha valami vicces pillanatot idézett volna fel.

"Milyen nagyszerű emlék" mondtam irigykedve. Az ő gyerekkora mennyivel másabb volt, mint az enyém.

"Amikor kicsi voltam, gyakran csatlakoztam hozzájuk, hárman egymás kezét fogtuk és körbetáncoltunk... bár ez számomra inkább ugrálás volt, mint tánc." tette hozzá. "Tinédzserként viszont undorodva rohantam ki a szobából, látva a szeretet ilyen kinyilvánítását, habár mélyen legbelül jó érzés volt tudni, hogy ennyire törődnek egymással."

Újra magához vont és tovább ringatóztunk, miközben hagytuk, hogy átjárjon minket a zene.

Tehát ilyen, ha érzed, hogy szeretnek.

Forrás: Deleted Scene

Nyereményjáték

1) Töltsd ki a Rafflecopter dobozt és lájkold a kért oldalakat

2) Minden blogon keressetek egy kiemelt betűt, majd a 10 betűből kirakott szót (amiből kiderül, hogy Maggie miben kéri Seth segítségét) írjátok be a Rafflecopter megfelelő rublikájába.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai