504 oldal
Fordította: Nagy Gergely
Goodreads: 4,02 és az Év könyve 2013 nyertese
Besorolás: realista
2013 szépirodalmi szenzációja – Khaled Hosseini új regénye a világ bestseller-listáinak élén! A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte többszázezren olvasták.
Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók – amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket – Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig –, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel.
Kíváncsi voltam, mit tud nyújtani az a könyv, ami az év könyve lett a Goodreads szavazásán. Megtudtam, és igazat adtam minden egyes szavazónak. Ez a könyv nagyon mélyen megérintett és kellett néhány nap, hogy egyáltalán írni tudjak az érzéseimről. Őszinte leszek, eszem ágában sem lett volna egy Afganisztánnal kapcsolatos könyvet a kezembe venni, mert előítéleteim voltak egyáltalán a térséggel kapcsolatban, és a gyerekkori mesék óta én bizony nem olvastam arab írótól. Nagyon rosszul tettem, mert olyan kincsre bukkantam, amit kár lett volna kihagyni.
A könyv első fejezete a kiindulópont, amihez kapcsolódik minden más szál. Elszakítanak egymástól egy testvérpárt, akik nagyon erősen kötődnek egymáshoz, a kisebbikük, Pari születésekor halt meg az anyjuk, és a kezdetektől a bátyja, Abdullah volt az, aki a gondját viselte a kislánynak. Igazi mély testvéri szeretet van közöttük, a fiú még az egyetlen pár cipőjét is elcseréli egy madártollra, hogy Pari kedvében járjon. Apjuk újra nősült, de az új asszony nem tudja pótolni anyjuk hiányát. Egy nap felkerekedik apjuk a kislánnyal, hogy a falujukból Kabulba induljanak egy jóakaró által közvetített munka reményében. Abdullah addig könyörög, míg őt is magukkal viszik. A fővárosban azonban egész más esemény történik, a kislányt eladja az apja egy gazdag, gyermektelen családnak. Kegyetlenül nehéz döntés volt ez, ami nem csak az ő családjuk életét változtatja meg a jelenben, 1952-ben, hanem számtalan eseményt indít el, ami közeli és távolabbi emberi sorsokat befolyásol.
Ez a gyönyörű leírásokat, mesés elemeket tartalmazó első fejezet hozza lendületbe a történetet, innentől minden fejezet más-más szemszögből íródik, újabb és újabb szereplőkkel gazdagodik. Az idő és tér egyaránt változik, francia, görög, amerikai helyszíneken is megfordulunk, de ha ez nem lenne elég, van olyan fejezet, ami egy levél, egy utolsó üzenet valakitől, aki szintén kapcsolódik Parihoz, vagy akad itt interjú formába öntött visszaemlékezés is.
Minden fejezet története másról szól, más üzenete van, de mindig a középpontban van a szeretet, az árulás, a lelkiismeret-furdalás, a család fontossága, a változatos emberi kapcsolatok.
Az összes fejezetben van valami szívbemarkoló, mélyen ható ok vagy következmény, ami érezteti a súlyát, próbára teszi az olvasót. A karakterek az életből vett, igazi emberek, mindegyikük tartogatott meglepetéseket. Az afgán szereplők számomra főleg, egyszerűen nem így képzeltem el ezt a világot, ezeket az embereket. Örültem annak, hogy a könyv egyáltalán nem a politikáról szól, nincs központban a „közel-keleti helyzet”, a háborús időszakok is csupán érintőlegesen szerepelnek.
A csoda mégis ott van ezekben a karakterekben, ahogy kapcsolódnak egymáshoz, minden hibájukkal együtt. A férfi karakterek egy hajszállal erősebbek voltak, különösen Nabi, Markosz és persze Abdullah nyert meg magának. A nők közül a lázadó Nali kiemelkedő, aki egész életében hajszolta a boldogságot, de mint annyian, nem érte el sohasem.
Nem tudom eleget hangoztatni, mennyire döbbenetes volt időnként a
cselekmény, vagy egy-egy karakter. Ez bizony többször is sírásra
késztetett. A legfájdalmasabb számomra a könyv utolsó fejezete volt,
amikor időben 2010-hez érünk, és Kaliforniában következik be az, amire az
első fejezettől kezdve vártam. Egyszerűen tökéletesen sikerült, bár
nagyon megrázó, mégis gyönyörű. Ezek olyan érzések, amiket egyszerűen át kell élni.
Ha félreteszem ezeket az érzelmi kitöréseket, a könyv szerkezete a második ok, ami miatt nagyon szerettem. Imádom ugyanis ezeket a váltásokat, a térben és időben való ugrálást. Hihetetlenül jól működött ez a kilenc fejezet más-más szemszögből, mégis tökéletes egységben.
Lehetetlen összehasonlítani, de a harmadik ok, amiért kedvenc lett ez a könyv, hogy olyasmi hatással volt rám, mint Márquez-től a Száz év magány. Mérföldkőnek tartom az életemben ezeket a könyveket, amik megismertetnek és megszerettetnek más kultúrákat, amik olvasása után más szemmel nézem a világot.
 |
| Khaled Hosseini |
A szerzőtől ez volt az első könyvem, de nem az utolsó. Rendkívül
tehetséges íróról van szó, aki hat évet áldozott erre a könyvre,
rengeteg kutatómunkát végzett. Igazi mesemondó, elérte, hogy a világ
minden szegletében olvassák az emberek a könyveit, megismerjék ezt a
különleges kultúrát. Megérdemel minden elismerést, csak ajánlani tudom.
A könyvet köszönöm a Libri Kiadónak.
Borító: Hangulatkeltő, nagyon tetszik.
Kedvenc karakter: Nabi, Markosz, Nali
Szárnyalás: Thalia fényképezőgépe, ami elindítja a barátságát Markosszal.
Mélyrepülés: Sok megrázó jelenetet tartalmaz, ami persze nem hiba.
Mélyrepülés: Sok megrázó jelenetet tartalmaz, ami persze nem hiba.
Érzelmi mérce: Ez a könyv mélyen hat az érzelmekre, zsebkendőket kikészíteni!
Értékelés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése