Together Thor'sday - Diana Gabaldon: Outlander - Az idegen

Akárhogy is nézzük az olvasás szubjektív, magányos tevékenység. Amit olvasunk, az a miénk, a saját emlékünk, a saját tapasztalatunk, a saját világunk. Amit olvasunk, azt a saját magunk képére formálva teremtjük meg a saját képzeletünkbe, a saját zárt elménkben. S nem is kérdés, hogy ez más nekem, mint Neked vagy bárki másnak.

De mennyire más? Mit gondol más másként, mint én? Ha én így látom, vajon más hogyan? Ha nekem ez a legkedvesebb, vajon másnak miért más az?

Ezekre a kérdésekre alapozva született meg a Together Thor'sday rovat ötlete, amelynek keretein belül, megosztjuk egymással az aktuális, friss olvasási élményeinket, és összevetjük, hogy kinek mi a a könyvben a kedvenc jelenete / idézete / szereplője, mi rázta meg a leginkább, mit szeret benne a legkevésbé, stb.

Together - vagyis együtt: Roni olvassal és MFKatával, akiknek a véleményét a saját oldalaikon olvashatjátok el!

A 3. Together Thor'sday olvasmányunk Diana Gabaldon: Outlander - Az idegen című regénye. Ez az a regény, amelyet mind a hárman feltétel nélkül imádunk és tűkön ülve várjuk a belőle készült tévésorozatot is.

A könyv méltántalanul kevesek által ismert, pedig az időutazás, a történelmi háttér, a gyönyörű szerelmi történet, mind-mind olyan eleme ennek a regénynek, ami még külön-külön is vonzerő lehetne, hátmég egyben! Mindemellett Diana olyan gyönyörű leírásokat, olyan humorral, érzelmekkel teli párbeszédeket írt, ami egyáltalán nem tette könnyűvé egyikünk idézet választását sem (speciel nekem is volt legalább 4 "biztos" jelöltem, amiből nagyon nehezen tudtam választani:-).

A tv-sorozatbeli Jamie (Sam Heughan) és Claire (Caitriona Balfe)

Végül az alábbi idézetre esett a választásom, talán amiatt, mert ez fejezi ki legjobban Jamie és Claire kissé viharos kapcsolatát:

"– Murtagh-nak igaza volt a nőkkel kapcsolatban. Sassenach, én az életemet kockáztattam érted, közben loptam, raboltam, megsebesítettem és megöltem másokat. Cserébe te megalázó dolgokat mondtál rólam, megsértettél férfiasságomban, lágyékon rúgtál és az arcomba karmoltál. Majd félholtra vertelek, és elmondtam neked a legmegalázóbb dolgokat, amik valaha történtek velem, mire azt mondod, szeretsz. – A térdére hajtotta a fejét, és tovább nevetett. Végül felállt, az egyik kezét felém nyújtva, a másikkal a szemét törölgetve. – Nem vagy túl ésszerű teremtés, sassenach, de ez tetszik benned."