A Maxim Kiadó jóvoltából hamarosan megjelenik Rebecca Donovan Elakadó lélegzet nagysikerű regényének a második része, a Visszafojtott lélegzet.
Emma és Evan történetének folytatásáról 2014. április 8-tól minden másnap a
Blogturné Klub kilenc bloggere teszi közzé a véleményét.
Ahogyan azt már megszokhattátok minden állomáson a könyvhöz kapcsolódó érdekességek, idézetek, trailer, beleolvasó és nyereményjáték is található, ahol 3 db nyereménykönyv is gazdára talál. Tartsatok velünk!
Blogturné Klub kilenc bloggere teszi közzé a véleményét.
Ahogyan azt már megszokhattátok minden állomáson a könyvhöz kapcsolódó érdekességek, idézetek, trailer, beleolvasó és nyereményjáték is található, ahol 3 db nyereménykönyv is gazdára talál. Tartsatok velünk!
518 oldal
Fordította: Sóvágó Katalin
Goodreads: 4,40
Besorolás: YA, romantikus, realista
Weslynben most mindenki tudja Emma titkát, de Carol már nem bánthatja. Vannak, akiket még mindig kísértenek annak az éjszakának a borzalmai, és vannak, akik kénytelenek szembenézni döntésük következményeivel. Emma csak most kezd visszatérni az igazi hétköznapokba, és ebben segítségére van életének két legfontosabb személye, szerelme, Evan és legjobb barátnője, Sara. A lány úgy dönt, hogy itt az ideje, hogy anyjával is szorosabbra fűzze a viszonyát, ennek előmozdítása érdekében hozzá költözik. De biztosan ez a legjobb döntés? Képes lesz - e szembenézni mindazzal, amit múltja rejteget?
Emma döntött. Szépen meg is indokolta, szeretné megismerni az anyját, mielőtt főiskolára megy és újabb hosszú időszakra elszakad tőle. Bízni akar benne, vissza akarja kapni, szeretné, ha biztonságban érezné magát mellette. Nehéz, nagyon nehéz ez az összecsiszolódás, mivel gyakorlatilag idegenek lettek egymásnak. Emma nem tud szabadulni az éjszakai rémálmaitól, és szembesülnie kell azzal, rögtön az első egy fedél alatt töltött éjszakán, hogy anyja meglehetősen érzéketlenül viszonyul ehhez, ahelyett, hogy bármilyen segítséget vagy vigaszt adna neki.
Emma újból átmegy egy sor lelki megpróbáltatáson, ami egészen odáig vezet, hogy azt fogalmazza meg magában, hogy mindenkinek jobb lenne, ha nem élte volna túl Carol támadását. Rájön, hogy anyjának alkohol problémája van, és az esti kiruccanásai után gyakran nem egyedül jön haza. Nappal próbálkozik barátságos lenni, sőt még pasizási tanácsokba is belemennek, de továbbra sem tudnak igazán közelebb kerülni egymáshoz. Egy példa arra, milyen távolságtartó, Rachelnek kell őt szólítani, véletlenül sem anyának.
Ebbe a kilátástalannak tűnő helyzetbe lép be Jonathan, aki állandósuló partnernek néz ki az anyja oldalán. Alig néhány évvel idősebb Emmánál, és már az első Rachelnél töltött éjszakán szembesül Emma problémájával, meghallja a lány kiabálását. Hamarosan kiderül, hogy neki sem megy az alvás, így éjjelente gyakran beszélgetnek a nappali kanapéján, és lassan kialakul köztük egy furcsa kapcsolat.
Jonathan-en kívül még egy szereplő lép be a történetbe, Analise új a városban és az iskolában, és mivel Evan ismerőse, elég sokat jönnek mennek együtt. Evan részéről csupán segítő baráti gesztus ez, a kiscsaj viszont szeretné megkaparintani.
A szálak tehát bonyolódnak, Emma a külvilágnak a „jól vagyok” szlogent nyomja, de belül őrlődik, tudja, hogy nem lesz sima ügy az együttélés az anyjával. Sokszor hoz rossz döntéseket, atyaég, nagyon sokszor, de ez a lány megjárta a poklot, és még nem került elég messze tőle. Sara és Evan a két ember, akire támaszkodhat, de még mindig szégyell igazán kitárulkozni, mindent megbeszélni, így félresiklanak a lehetőségek az igazi megoldásra.
A történet folytatására is jellemző az érzelmi hullámvasút, ami az első résznél elkapott. Az anya-lánya viszonyt nagyon nehéz elviselnem, mivel két lányom is van, tehát igen sokszor gondoltam ama péklapátra, amire Rachelnek szüksége lett volna. Miután nap mint nap jelenetet rendezett, bepiált, másnap bocsánatot kért - jobb esetben -, mert sokszor inkább úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Rachel helyzetébe bele tudtam képzelni magam, és megértem, hogy a veszteségen milyen nehéz túljutni. De akármi éri az embert, szülő marad, a saját vérét nem dobhatja el. Em nagyon erős, de ezen a ponton megint befelé fordul, és Jonathan ezt a pillanatot használja ki, hogy bizalmat építsen maguk között. Kövezzetek meg, de nekem nagyon bejött ez a karakter. Bűnös lélek, aki sokat szenvedett és talál valakit, aki megérti, meghallgatja, akinek élvezi a társaságát. Imádtam kettejük jeleneteit. Mindig volt benne valami várakozás, hogy valamit tesz vagy mond, amitől a plafonra ugrok. Mert határozottan van egy sötét oldala, sugárzik belőle, hogy készül valamire. Nemrég osztotta meg a szerző a hírt, hogy Jonathan saját történetet (sorozatot) fog kapni, én erre nagyon de nagyon kíváncsi vagyok.Rebecca Donovan újra függővéggel fejezte be a könyvet, és nem is tudom mióta nem vártam még úgy a 3. részre, mint most. Tudni szeretném, Evan vagy Emma teszi meg az első lépést, és Jonathan sorsáért is nagyon aggódom. Veszettül várom a befejezést, nálam kedvenc sorozat lett a Csak lélegezz!
Jogosan kérdezhetitek, Evanről miért nem írtam többet? Nos, imádom Evant, ő a leggondoskodóbb pasi, akiről valaha olvastam, és nagyon drukkolok neki. Kedves segítőim Kozári Andi (Függővég) és Ferenc Krisztina (Lupi) lefordították a bejegyzés Extra tartalmát, Evan szemszögéből olvashatjátok az első rész befejező jelenetét. Eredetileg bekerült volna a könyvbe, de a szerző úgy döntött, inkább legyen függővég. Később a Visszafogott lélegzet prológusának szánta, de rájött, jobb, ha a történetbe szövi bele, mi történt pontosan azon az éjszakán. Az eredeti szöveg a szerző weblapján olvasható ITT. Köszönöm a segítséget lányok!
Borító: Ez az a kép, amit Emma lát, amikor éjjelente felriad. Nagyon kifejező.
Kedvenc karakter: Jonathan, Evan
Szárnyalás: Egyértelműen a kanapé jelenet volt a legviccesebb, amit Emma stikában látott.
Mélyrepülés: Piáló szülő, megint,
Mélyrepülés: Piáló szülő, megint,
Érzelmi mérce: Csakúgy, mint az első résznél itt is vannak szívfacsaró jelenetek, brutális visszaemlékezések, ugyanakkor sok csodás Emma-Evan jelenet, amely édes és vérpezsdítő.
Értékelés:
BLOGTURNÉ EXTRA - KIMARADT JELENET - EVAN SZEMSZÖGÉBŐL
Kinyitottam a szemem. Mióta alhattam? Felültem és a kocsi ablakából körülnéztem a sötét utcán. Bekapcsoltam a telefonomat és a kijelzőjén láttam, hogy éjjel kettő múlt. A hosszú üléstől elgémberedett a hátam. Megmozgattam a testem, a kezemet pedig kinyújtottam a fejem fölé, hogy megpróbáljam kinyújtózni a kellemetlen érzést.
Épp abbahagytam a nyújtózást és lassan leengedtem a karomat, amikor észrevettem az árnyalakot. Nem hittem el, hogy nem vettem észre. Kinyitottam a kocsi ajtaját és adrenalintól fűtve a házhoz rohantam. A motor még meleg volt; nem lehetett itt túl régóta. Nem gondolva bele abba, hogy mit csinálok, vagy mit találhatok ott, a ház mögé rohantam. Az ajtó résnyire nyitva volt. Bár a lüktetés a mellkasomban hajtott előre, de mégis óvatosan közeledtem, odafigyelve a mozgolódásokra.
Lassan léptem be a sötét konyhába. Az egyetlen hang, amit hallottam, az a felgyorsult szívverésem volt. Ledermedtem, amikor a lépcsőről lépteket hallottam. Egy homályos férfialak rohant be a folyosó végén lévő szobába...az ő szobájába.
“Carol! Mit csinálsz? Szállj le róla!”
Végigrohantam a folyosón és beléptem a kis szobába. A nagydarab férfi az ágyon térdelő vékony nő kezeit húzta arrébb. A szemeim tágra nyíltak, amikor rájöttem, hogy mit szorongatott a kezében. Nem tudtam tovább visszafogni magam, odébb toltam a férfit, hátulról megragadtam az asszonyt és a karját az oldalához szorítottam. A padlóra löktem, anélkül, hogy érdekelt volna, hogyan fog földet érni.
Carol felnyögött, ahogy szőnyeggel borított padlóra ért. Éreztem, hogy a férfi engem bámul, de egy pillantásra sem méltattam. Odamásztam az ágyban Emma mozdulatlan testéhez és eltávolítottam a párnát az arca elöl. Nem tudtam, hogy mit is csináljak először. A kezem remegett; a lélegzetem először az adrenalin és most a pánik miatt gyorsult fel. A lila zúzódások már megjelentek a finom nyakán.
Megborzongtam.
“Adja ide a kulcsot!” kiabáltam a nőre. Carol egy fagyost pillantást vetett rám, megremegett és összefüggéstelenül zokogott.
“Carol, hol van a kulcs?” követelte George. Amikor a nő nem válaszolt, George agresszíven átkutatta Carol nadrágjának zsebeit és kihúzta a kis ezüst kulcsot.
Kirántottam a kezéből és ügyetlenül babrálni kezdtem a bilinccsel. Még sosem nyitottam ki bilincset és reméltem, hogy nem lehet bonyolultabb, mint elfordítani a kulcsot a helyes irányba.
A remegő kezeimmel beletalálni abba a kis lyukba, nagy kihívást jelentett. Elfordítottam és megtaláltam azt az ellenállást, ami nyitotta a reteszt, és a bilincs szétcsúszva kinyílt.
Emma karjai a feje fölött a matracra zuhantak. Leszedtem a ragasztószalagot a szájáról, ami vörös, ragadós nyomot hagyott maga után. A fejem a szájához emeltem - nem lélegzett.
“Hívja a 911-t” kiáltottam rá a férfira, aki szájtátva bámult rám. Kirohant a szobából. Gyengén hallottam a távolból, ahogy kétségbeesetten beszél valakivel.
Lélegezned kell, nem halhatsz meg mellettem! Hátrahajtottam a fejét, befogtam az orrát és erőteljesen lélegeztetni kezdtem szájon át. Figyeltem, ahogy a mellkasa emelkedik, majd lesüllyed, amikor elengedtem. Újra lélegeztettem. Az ujjaimat a nyakára tettem. Nem számított; semmit nem éreztem a vadul verő pulzusomon kívül.
Mióta volt ilyen állapotban? A bőre még meleg volt, de sápadt. A halántéka pedig még nedves volt a könnyeitől. Elsimítottam a hosszú, barna haját az arcából, könyörögve, hogy nyissa ki a szemét.
Szájból szájba lélegeztettem. Lélegezned kell! Ismét levegőt erőltettem a tüdejébe. A látásom elhomályosult, ahogy elpislogtam a könnyeimet. Ennek nem így kellett volna történnie. Itt kellett volna legyek vele. Meg kellett volna védenem.
“Em, kérlek, lélegezz. Szükségem van rá, hogy lélegezz.” Könyörögtem az ernyedt testének, hogy mutasson valami jelet, hogy küzdeni akar az életben maradásért. A mellkasomhoz szorítottam és ringattam. “Kérlek, kérlek… csak lélegezz.”
Emma levegő után kapkodott. Gyorsabban kezdtem lélegeztetni, az összegyűlt könnyeim lefolytak az arcomon. A levegővétele nagyon halovány volt, de legalább lélegzett. Megkönnyebbülten sóhajtottam.
“Bármelyik pillanatban itt lehetnek”, jelentette George halkan az ágy végéből. “Lélegzik?”
“Alig,” morogtam. Karjait a mellkasára hajtottam, a bilincs lazán lógott a csuklójáról. A vállával rám zuhant. Éreztem, hogy valami nincs rendben. A szemem tágra nyílt, ahogy rájöttem, hogy a fojtogatás mellett még bántalmazták is. Mereven bámultam a földön fekvő törékeny alakot.
“Mit tett?” kiabáltam rá.
Nem nézett rám. Carol összegömbölyödve maradt a barna szőnyegen, hisztérikus zokogás és összefüggéstelen nyöszörgés közepette.
Attól tartva, hogy még több fájdalmat okozok neki, visszafektettem Emmát az ágyra, végigsimítottam a haján a homloka mentén és gyengéden megcsókoltam a puha bőrét. Az arcomról a könnyek az övére hullottak.
Ekkor megakadt a pillantásom az ágyon heverő ezüstösen csillogó tárgyon, felismertem a kalapácsot. Hirtelen mozdulni sem bírtam, a levegő belém fagyott; megvizsgáltam Emma jobb lábát, ami furcsa szögben lógott. Összeszorítottam a fogaimat és az állkapcsom megfeszült. Lassan lélegeztem és megpróbáltam az ágyon maradni, nehogy megragadjam azt a szánalmas lényt a padlón. Nem tudtam abbahagyni a remegést, ahogy minden izmom megfeszült. George látta a dühöt a szememben és a nő és közém lépett.
A közeledő szirénák hangja elvonta a figyelmemet a haragomról. Újra ránéztem Emma nyugodt, sima arcára. Telt ajkai szétnyíltak és kis rohamokban, reszelősen vette a levegőt. Még így megtörve is gyönyörű volt. A tekintetem ellágyult, miközben hagytam, hogy a fájdalom, amit az állapota miatt éreztem, összetörjön.
Végig simítottam az arcán és odahajolva a füléhez annyit suttogtam:
“Szeretlek. Megígérem neked, hogy soha többé nem bánthat senki.”
Fordította: Ferenc Krisztina és Kozári Andrea
Nyereményjáték!!!
A nyeremény ezúttal sem marad el!
Nincs más dolgod, mint kitölteni az alábbi Rafflecoptert.
A játék végén kisorsolunk egy-egy példányt a Maxim Kiadó által felajánlott 3 darab Visszafojtott lélegzet könyv egyikéből.
(A postázás csak Magyarország területén érvényes!)
Nincs más dolgod, mint kitölteni az alábbi Rafflecoptert.
A játék végén kisorsolunk egy-egy példányt a Maxim Kiadó által felajánlott 3 darab Visszafojtott lélegzet könyv egyikéből.
(A postázás csak Magyarország területén érvényes!)
Turné állomások:
04/08 Angelika blogja
04/10 - MFKata gondolatai
04/12 - Kelly & Lupi olvas
04/14 - Dreamworld
04/16 - Deszy könyvajánlója
04/18 - Nem harap a...
04/20 - Kristina blogja
04/22 - Roni olvas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése