Oldalak

2014. április 14., hétfő

Salla Simukka: Vérvörös (Hófehér 1.)


Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki megtanult félni.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy író, aki megírta, hogy mitől és miért félt a lány.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Blogturné Klub, aki elmeséli, ki ez a lány, ki ez az írónő és milyen remek élményt nyújtott a lány története az Olvasói számára.

Tarts velünk Te is e remek, modern Hófehérke mese turnéja során, és ismerd meg Salla Simukka: Vérvörös című könyvét, mely április 10-én az Athenaeum Kiadó jóvoltából már a magyar könyvesboltok polcaira is felkerül.
Olvasd el a véleményeket, ismerd meg az írónőt és a szereplőket, hallgasd meg a könyvben felhangzó zenéket és játssz velünk egy csodákkal és rímekkel teli játékon a Mesék Birodalmában, ahol a JÓ elnyerheti méltó jutalmát: a Vérvörös regény egy példányát!

Athenaeum Kiadó, 2014
240 oldal
Fordította: Panka Zsóka
Goodreads: 3,60
Besorolás: YA, thriller

A 40 országot letaroló finn sikersorozat a Hófehér-trilógia elő része.

A 17 esztendős Lumikki Andersson kivételesen zárkózott lány, aki szinte minden iskolai aktivitásból kihúzza magát. Egyik nap azonban a fotószakkör előhívójában bankjegyeket talál felaggatva a szárítóra. Mint hamarosan kiderül, Lumikki három osztálytársa tetemes mennyiségű véres bankjegy birtokába jutott, de ekkor még egyikük sem sejti, hogy egy nemzetközi drogkartell piszkos ügyeibe nyúltak. A baráti társaság egyik tagja kinyomozza, hogy apja, a közkedvelt rendőr is nyakig benne van az ügyben, és a fiatalok orosz és észt bűnözőkkel a nyomukban végül egy titokzatos kastélyban találnak menedéket, ahol a fura fedőnevű Jeges Medve vendégszeretetét élvezhetik, ki tudja meddig... Majd az évtized leghidegebb telén, mikor mindent beborít a kékesen csillogó friss hó, vércseppek lepik el az utcákat.

A skandináv országok és köztem hosszú évek óta töretlen a szerelem, az egyik hobbimnak köszönhetően már a legtöbbet személyesen is ismerem. A skandináv krimikkel is lassan, de biztosan ismerkedem, volt, amit könyvben olvastam, volt, amit filmen láttam, de egy biztos, a hangulatuk, a témaválasztásuk, a csavarokkal telitüzdelt izgalmas történeteik mind különlegessé és lebilincselővé teszik őket. Finnország pedig a skandináv országok közül is különösen a szívem csücske, gyönyörű ország, imádom az embereket és a mentalitásukat, így amikor szóba került, hogy egy finn ifjúsági regényt olvassak, amiben ráadásul még nyomoznak is, nem gondolkoztam sokáig és lecsaptam a lehetőségre. 

Tampere
A történet Tamperében játszódik és az írónő mindent megtett azért, hogy közelebb érezzük magunkhoz az ott élőket és az ottani életet. A sok finn név és helyszín mellett a kinti márkákkal (Múmin, Marimekko), az ottani jellegzetes dolgokkal (pl medvecukor - úristen, a Salmiakki az, amivel a mai napig ki lehet engem a világból kergetni:-) is mind-mind a kinti életet próbálja közelebb hozni hozzánk Salla.
A másik jellegzetes dolog, amire mindenki gondol, ha észak kerül szóba - a hideg. A történet pedig télen játszódik. Minden jeges, fagyos, zord és sötét, pont olyan, mint amilyennek az ottani teleket leírják. De az emberek ebben a rideg évszakban is élnek, születnek, meghalnak, buliznak,szórakoznak, ugyanúgy élik az életüket, mint bárhol máshol a világon. A fiatalok ugyanazokkal a dolgokkal élnek társadalmi életet (Facebook például), ugyanolyan zenéket hallgatnak, mint te, vagy én vagy bárki más. Az írónőnek pedig tökéletesen sikerült leírnia ezt a kettősséget, egyrészt egy más ország különbözőségét, de mellette pedig a többivel való hasonlóságát is.

És ebben a közegben él főhősnőnk, Lumikki Andersson (a Lumikki név Hófehérkét jelent finnül - hm, itt az egyik kapocs a "Hófehér" sorozattal), egy svéd nemzetiségű, de Finnországban tanuló fiatal lány, aki fiatal kora ellenére teljesen egyedül él és egy elit gimnázium tanulója. Viselkedését tekintve nem egyszerű eset, egyrészt próbál minél észrevétlenebbül meghúzódni az iskolában, csendes típus, a szavát se hallani, másrészt viszont kemény küzdősportokat űz és szinte versenyszerűen fut. Lumikki engem sokban A tetovált lány főhősnőjére, Lisbethre emlékeztetett. Ugyanolyan elszánt, okos, kemény lány, csak jóval fiatalabb kivitelben. Ami egyedül számomra furcsa volt, hogy attól függetlenül, hogy mennyire hangoztatta, hogy semmibe nem akar belekerülni, mindentől távol tartja magát, ahhoz képest valami szédületes sebességgel keveredett egyre mélyebbre ebbe a bűnténybe. Ez számunkra persze csak jó volt, mert a másik három osztálytársa egymagában semmire sem jutott volna - ha rosszindulatú szeretnék lenni, akkor annyit mondanék, hogy maximum a föld alá...
Forrás: thechristoff.deviantart.com
Lumikki viszont ügyesen, talpraesetten kezeli a helyzetet, a három szerencsétlent, a rosszfiúkat és a magánnyomozásukat is. Képes tökéletesen összpontosítani a feladatára, bár az is igaz, hogy sok minden nincs, ami elvonja a figyelmét. A YA történetekben megszokott szerelmi szál is hiányzik a regényből, bár egy-egy halovány jel mutatja, hogy azért a lány iránt érdeklőd(né)nek a fiúk, ha hagyná, de itt most nem ez a fontos. 
A történetet két nézőpontból ismerhetjük meg, egyrészt Lumikki szemszögéből, ami azért érdekes, mert amellett, hogy lényegretörően visz minket végig a történeten; a régi életéből is kapunk egy-egy morzsát, ami pár, vele kapcsolatos kérdésünkre választ ad. Sok dolgot viszont még inkább elhomályosít és ügyesen, kíváncsivá tesz minket, hogy még többet akarjunk tudni róla.
A másik szemszög pedig a rosszfiúké. Ezzel persze már előre a csattanó egy része odalesz, hiszen elég hamar megtudjuk, hogy ki volt az elkövető - az viszont csak nagyon lassan derül ki, hogy miért is kellett ennek az egésznek megtörténnie és hogyan kapcsolódik ez a nagy rakás, véres pénz a fiatalokhoz és a fiataloknak mi közük van az egész bűncselekményhez. Ez viszont kellően izgalmassá teszi az egészet, hisz a két szál, úgyis, hogy ismerjük mind a két fél gondolatait, lépéseit, csak lassan közelít egymáshoz. 

Két dolog rontott az egész történeten, az egyik a befejezés. Nekem picit összecsapottnak tűnt, ahhoz képest, hogy mi minden történt előtte. Mondhatnánk azt is, hogy mivel ez egy sorozat, így mindent nem lehetett most lelőni benne. Ez igaz. De akkor is, magának ennek a résznek a vége kicsit akkor is lehetett volna kidolgozottabb. A másik pedig, hogy keveset tudtunk meg a szereplőkről. Egyedül Lumikkit éreztem kidolgozottnak, róla aránylag sok mindent megtudtunk, de a többiek... Azon kívül, hogy hogy néztek ki, milyen márkájú parfümöt és milyen táskát hordtak, sok más nem derült ki:(.

Összeségében azért örülök, hogy a kezembe került ez a sorozat, egy izgalmas ifjúsági "skandináv krimit" olvashattam, egy nagyon tehetséges fiatal finn írónő tollából. Sikeresen kombinálta a felnőtt krimit az ifjúsági regénnyel úgy, hogy mind a kettőből a fontos részeket hozta előtérbe. Kíváncsian várom a sorozat következő részét!

Borító: tetszik, nagyon látványos, bár, hogy mivel kapcsolódik a történethez, még nem sikerült rájönnöm (igen, a Hófehérke logót én is felismertem:)

Kedvenc karakter: Lumikki

Szárnyalás: a hősnő karakánsága és az eldugott kapcsolódások a Hófehérke című meséhez

Mélyrepülés: a mellékszereplők kidolgozatlansága

Érzelmi mérce:  Inkább a krimi jelleg miatt javasolnám 16 éven felülieknek a regényt.

Értékelés:
Blogturné extra - pár szó az írónőről

Salla Simukka a szerzője a nemzetközi sikereket elért Hófehér sorozatnak, aminek a jogait már több, mint 40 országba adták el.
Az 1981-s születésű Salla fordító és ifjúsági könyvek szerzője. A Helsingin Sanomat, a Hämeen Sanomat és a Suomen Kuvalehti újságoknak ír könyves értékeléseket.
2009-2013 között ő volt a szerkesztője a fiataloknak szóló KULUfiilis irodalmi magazinnak is. Még a filmes szakmában is dolgozott, forgatókönyvíróként vett részt az Új Nap című finn sorozatban.
2013 januárjában Topelius díjat nyert, mint legjobb finn fiatal író, a "Nyom nélkül" és a "Máshol" című regényeivel. 1946-ban alapították ezt a neves díjat és ezzel a legjobb gyerekeknek és fiataloknak szóló finn könyvet ismerik el.
2013 decemberében pedig Finnország díjat ítéltek neki oda, elismerve a jelentős, művészetekben elért karrierjét és kivételes művészi teljesítményét.



Nyereményjáték
Salla Simukka könyve, illetve annak témája sajnos nagyon is reális témát dolgoz fel, bár sok momentumában magán viseli a klasszikus tündérmese vonalait.

Nem véletlenül, hiszen az írónő nagyon szereti a meséket. Ahogy mi is.

Így aztán arra gondoltunk, Jegesmedve példáját követve nyereményjátékunk központi témája ezúttal a MESE, a mesék lesz.

Mit is jelent ez?
A blogturné minden állomásán találsz egy rövid kis versikét, mely egy-egy gyermekmese tartalmára, szereplőjére utal. Találd ki, melyik állomás melyik mesét rejti, írd be a rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába a mese címét és máris esélyes lehetsz megnyerni a könyv egy példányát!

Rajta hát, Meseországra fel!
Hét kistányér, hét kiskanál.
Hét szép bögre, hét kis fatál.
Sok a dolga szegény lánynak,
Ha hét férfi vág neki a bányának!

Szeretik őt nagyon mind,
szépségének párja nincs.
De mondd csak ezt a rút banyának,
s méreg íze lesz az almádnak!

A blogturné további állomásai:
Április 7 - Roni Olvas
Április 8 - Deszy Könyvesblog
Április 9 - Dreamworld
Április 10 - Nem harap a...
Április 11 - Zakkant Olvas
Április 12 - Media Addict
Április 13 - Bibliotheca Fummie
Április 14 - Kelly Lupi olvas 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése