Akárhogy is nézzük az olvasás szubjektív, magányos tevékenység. Amit
olvasunk, az a miénk, a saját emlékünk, a saját tapasztalatunk, a saját
világunk. Amit olvasunk, azt a saját magunk képére formálva teremtjük meg a saját képzeletünkbe, a saját zárt elménkben. S nem is kérdés, hogy ez más nekem, mint Neked vagy bárki másnak.
De mennyire más? Mit gondol más másként, mint én? Ha én így látom, vajon
más hogyan? Ha nekem ez a legkedvesebb, vajon másnak miért más az?
Ezekre a kérdésekre alapozva született meg a Together Thor'sday
rovat ötlete, amelynek keretein belül, megosztjuk egymással az
aktuális, friss olvasási élményeinket, és összevetjük, hogy kinek mi a a
könyvben a kedvenc jelenete / idézete / szereplője, mi rázta meg a
leginkább, mit szeret benne a legkevésbé, stb.
Together - vagyis együtt: Roni olvassal és MFKatával, akiknek a véleményét a saját oldalaikon olvashatjátok el!
Az eheti közös olvasmányunk Kerstin Gier: Zafírkék időutazós regénye, ami mind a hármunknál hatalmas kedvenc. Elég nehéz volt kiválasztani egy fejezetet, mert az egész történet tele van jobbnál-jobb, viccesebbnél-viccesebb jelenetekkel. Gwendolynnak egyre sűrűbben kell időutazáson részt vennie, ugyebár mindenféle előképzettség nélkül, így már a felkészülések is elég humorosak, hát még azok a jelenetek, amikor különböző korokban kellene helyt állnia.
Az én választásom végül egy arra a jelenetre esett, amikor egy 18. századi soirée-n kellett részt venniük Gideonnal, de amíg Gwendolyn a fiúra vár, addig az eseményen lévő hölgyek Gwendolynt nem készakarva, de leitatják punccsal. A már picit becsiccsentett lány pedig megosztja velünk az első alkohol-élményét:
"– Nem is tudom. Nem szoktam alkoholt fogyasztani-feleltem habozva. Egyetlen tapasztalatom az alkohollal kapcsolatban két évvel korábban szereztem. Egy pizsamapartin történt Cynthiánál. Egy teljesen ártalmatlan partin. Fiúk nélkül, chipsszel és High- School- Musical DVD-kel. És egy salátástállal tele vaníliafagyival, narancslével és vodkával… A vodkában az volt a durva, hogy a vaníliafagyi teljesen elnyomta az ízét, és a kotyvalék nyilvánvalóan mindenkire más hatást gyakorolt. Miközben Cynthia három pohár után feltépte az ablakot, és egész Chelsea hallhatta, amint azt ordítja: „Zac Efron, szeretlek!”, Leslie a vécékagyló fölé hajolva hányt, Peggy szerelmi vallomást tett Sarahnak("Ollyan séép vagy, vegyél felességül!"), Sarah pedig sírógörcsöt kapott anélkül, hogy tudta volna, mitől. De a vodka rám volt a legrosszabb hatással. Cynthia ágyán ugráltam, és végtelenített szalag módjára ordítottam, hogy Breaking Free. Amikor Cynthia apja bejött a szobába, odatartottam elé Cynthia hajkeféjét, mintha az egy mikrofon lenne, és ezt kiabáltam: – Énekelj velem, kopasz! Riszáld a csípőd!- Másnap képtelen voltam megmagyarázni a történteket."
Természetesen az est további része is bővelkedik humoros jelenetekben, hisz Gwendolynnak, az alkoholtól felbátorodva, minden gátlása megszűnik és ő (és rajta keresztül mi is) nagyon jól szórakozunk:-).
De nem mesélek többet, inkább olvassátok el a regényt!
És egy kis kedvcsináló a könyvből készült filmhez:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése