Ki merészelte azt terjeszteni, hogy a vámpíroknak leáldozott? Rebecca Maizel: Infinite days - Végtelen napok című könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Könyvhétre jelenik meg, és alaposan rácáfol erre az álhírre. Megismerkedhettek a Vámpírok királynőjével, Lenah-val és szövetségeseivel. Hat blogger mutatja be nektek a könyvet, amiből három példányt meg is nyerhettek! Érdemes tehát követni a turnét, vigyázat, vér fog folyni!!!
384 oldal
Fordította: Cziczelszky Judit
Goodreads: 3,97
Besorolás: YA, vámpírok
„Az egész történelem során nem találtam senkit, akit ennyire szerettem volna, mint téged… senkit." Ezek voltak Rhode utolsó szavai hozzám. Az utolsó alkalom, amikor szerelmet vallott. Az utolsó alkalom, hogy láttam az arcát. 592 éve először újra lélegeztem. Kifekhettem a napra. Éreztem az ízeket. Rhode feláldozta magát, csak hogy én, Lenah Beaudonte, újra ember lehessek. Hogy képes legyek véget vetni a vérszomjas időknek. Sosem hittem volna, hogy egyszer majd újra szerelembe esem valakivel, aki nem Rhode. De Justin olyan… vakmerő volt. Izgalmas. Gyönyörűbb, mint a legvadabb álmaim. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd újra tizenhat éves leszek… ahogyan azt sem, hogy visszatér a múltam, és kísérteni kezd.
Végre, végre egy olyan vámpíros könyvet olvashattam, ami végtelenül tetszett!
A történet főszereplője Lenah, aki 592 éve éli vámpírként az életét, egykori 16 éves testébe zárva. A 15. században változtatta őt vámpírrá az éterien gyönyörű Rhode, aki beleszeretett a szépséges lányba. Mindezt a történetbe szövött visszaemlékezős részletekből tudjuk meg, ugyanis a cselekmény napjainkban kezdődik, a 21. században egy bentlakásos középiskola falai között. De mi is történt előtte?
Lenah visszavágyik az emberek közé, és könyörögve kéri Rhode-ot, hogy a titkos szertartással változtassa át. Egészen különleges az ő kapcsolatuk, Lenah Rhode-ról szóló szavai mindent elárulnak erről: „Rhode és én lélektársak voltunk. Olyan szerelem fűzött össze bennünket, amely szenvedélyesen, a vér és a halál utáni sóvárgáson és az örökkévalóság rendíthetetlen megértésén alapult. Szeretők voltunk? Néha. Egyes századokban többet, mint máskor. Jó barátok voltunk? Mindig. Összetartott bennünket egy láthatatlan, de annál erősebb kapocs.”
Sokat veszekedtek az átváltozáson, ezért Rhode 170 évre magára is hagyta a lányt, aki ez idő alatt gyűjtötte maga köré a különleges gondossággal kiválogatott férfiakat, akiket maga változtatott vámpírrá. Könyörtelen, kegyetlen szövetséget alakított ki, a vámpírok mindenben követték és mindentől védték királynőjüket. Legveszélyesebb közülük a talpig úriember vámpír, Vicken, akit utoljára változtatott át, és aki erős érzelmeket táplál úrnője iránt.
Rhode azonban visszatért és magával hozta a titkos szertartás tudását, ahhoz, hogy Lenah újra ember legyen, neki a legnagyobb áldozatot kell meghoznia, a végső halál az ár, porrá hamvad majd. Elrendez mindent, új életet biztosít Lenah számára, akinek 100 év hibernálás után egy teljesen új világban kell megállnia a helyét. A lány lesújtva érzi magát Rhode halála miatt, de megkapta amire vágyott, dobog a szíve és újra képes érezni. Egészen jól alakul ez az új élet, barátokra és szerelemre lel, de nem menekülhet a múltja elől. A fekete mágiával magához láncolt szövetsége már keresi őt, és neki legfőbb feladatává válik, hogy mentse előlük a szeretteit.
Nehéz abbahagyni a könyv összefoglalóját, órákat képes lennék még mesélni, mert annyi minden történik, és a szerző mesésen jól tálalja az eseményeket.
Fő erőssége a könyvnek a nagyszerűen felépített és megmagyarázott mitológia, ami félelmetes vámpírlétet tár elénk. Lenah és szövetségesei, mindannyian emberi érzésektől mentesek, gond nélkül elégítik ki a vér iránti igényüket. Nem éreznek semmi emberit, legfeljebb emlékeznek emberi dolgokra, viszont szuperlátásuk és szaglásuk van, ami egyetlen célt szolgál, a lehető leggyorsabban elejteni a prédát. Nem kevésbé erőssége a történetnek az írásmód, ami számomra nagyon kifejező volt. Remek jellemzések, leírások, karakterek teszik igényessé a szöveget, maximális átélést biztosít mind a fizikai mind a mentális hatásokra. Az életről szóló gondolatok pedig ott ragadtak a fejemben, és határozottan az újraolvasós kategóriába sorolták a könyvet.
Imádtam azokat a részeket, amikor Lenah érzékeli a számára új világot, felfedezi az ételek ízét, a zene gyönyörűségét, az öltözködést, az emberi tulajdonságokat. Megtapasztalja a barátságot, a féltékenységet, a szerelmet. Az első emberi csókról nem is beszélve. Az időnként felbukkanó múltbeli jelenetek éles kontrasztot alkotnak a mai világgal, a vámpír és emberlét kegyetlenül különböző. Nekem Lenah mindkét énjében tetszett, vámpírként igazi klasszikus vérszomjas gonosz volt, emberként nagyon hullámzó érzelmekkel keresi önmagát újra. De mindkét állapotára jellemző, hogy intelligens, erős karakter. Olyannyira megszerettem ezt a lányt, hogy nagy eséllyel indul majd az év női karaktere címért az év végi összesítésben.
A szerelmi szál egyértelműen klisés, Lenah az első napján találkozik Tony-val, aki ázsiai származású srác, hamarosan elválaszthatatlan legjobb barátokká válnak. És ott van az iskola sportembere, a szörfös, izmos Justin, aki minden lány álma, jellemzően a butus szőke karakterrel az oldalán. Mivel Lenah megpróbálja távol tartani magát tőle, persze, hogy Justin rámozdul. A vonzódás kölcsönös, a kapcsolat szépen alakul, és mivel én imádom a kliséket, nagyon szurkoltam nekik.
A szerző valami egészen különleges befejezést alkotott, döbbenetes függővég, amikor már azt hiszed, mindent tudsz, kapsz egy hidegzuhanyt a nyakadba! Egyedül csak az nyugtat meg, hogy a sorozat folytatódik, tehát csak várnom kell egy kicsit és talán fellélegezhetek, ha a kezembe vehetem az Ellopott éjszakákat. Megadom a maximum pontszámot a könyvnek, mert az apró hibákat abszolút elfeledteti a történet eredetisége és külön értékelem a világfelépítés egyediségét.
Ha megtetszett a könyv, ezen a linken előrendelhető!
Borító: Imádom!
A történet főszereplője Lenah, aki 592 éve éli vámpírként az életét, egykori 16 éves testébe zárva. A 15. században változtatta őt vámpírrá az éterien gyönyörű Rhode, aki beleszeretett a szépséges lányba. Mindezt a történetbe szövött visszaemlékezős részletekből tudjuk meg, ugyanis a cselekmény napjainkban kezdődik, a 21. században egy bentlakásos középiskola falai között. De mi is történt előtte?
Lenah visszavágyik az emberek közé, és könyörögve kéri Rhode-ot, hogy a titkos szertartással változtassa át. Egészen különleges az ő kapcsolatuk, Lenah Rhode-ról szóló szavai mindent elárulnak erről: „Rhode és én lélektársak voltunk. Olyan szerelem fűzött össze bennünket, amely szenvedélyesen, a vér és a halál utáni sóvárgáson és az örökkévalóság rendíthetetlen megértésén alapult. Szeretők voltunk? Néha. Egyes századokban többet, mint máskor. Jó barátok voltunk? Mindig. Összetartott bennünket egy láthatatlan, de annál erősebb kapocs.”
Sokat veszekedtek az átváltozáson, ezért Rhode 170 évre magára is hagyta a lányt, aki ez idő alatt gyűjtötte maga köré a különleges gondossággal kiválogatott férfiakat, akiket maga változtatott vámpírrá. Könyörtelen, kegyetlen szövetséget alakított ki, a vámpírok mindenben követték és mindentől védték királynőjüket. Legveszélyesebb közülük a talpig úriember vámpír, Vicken, akit utoljára változtatott át, és aki erős érzelmeket táplál úrnője iránt.
Nehéz abbahagyni a könyv összefoglalóját, órákat képes lennék még mesélni, mert annyi minden történik, és a szerző mesésen jól tálalja az eseményeket.
Fő erőssége a könyvnek a nagyszerűen felépített és megmagyarázott mitológia, ami félelmetes vámpírlétet tár elénk. Lenah és szövetségesei, mindannyian emberi érzésektől mentesek, gond nélkül elégítik ki a vér iránti igényüket. Nem éreznek semmi emberit, legfeljebb emlékeznek emberi dolgokra, viszont szuperlátásuk és szaglásuk van, ami egyetlen célt szolgál, a lehető leggyorsabban elejteni a prédát. Nem kevésbé erőssége a történetnek az írásmód, ami számomra nagyon kifejező volt. Remek jellemzések, leírások, karakterek teszik igényessé a szöveget, maximális átélést biztosít mind a fizikai mind a mentális hatásokra. Az életről szóló gondolatok pedig ott ragadtak a fejemben, és határozottan az újraolvasós kategóriába sorolták a könyvet.
A szerelmi szál egyértelműen klisés, Lenah az első napján találkozik Tony-val, aki ázsiai származású srác, hamarosan elválaszthatatlan legjobb barátokká válnak. És ott van az iskola sportembere, a szörfös, izmos Justin, aki minden lány álma, jellemzően a butus szőke karakterrel az oldalán. Mivel Lenah megpróbálja távol tartani magát tőle, persze, hogy Justin rámozdul. A vonzódás kölcsönös, a kapcsolat szépen alakul, és mivel én imádom a kliséket, nagyon szurkoltam nekik.
A szerző valami egészen különleges befejezést alkotott, döbbenetes függővég, amikor már azt hiszed, mindent tudsz, kapsz egy hidegzuhanyt a nyakadba! Egyedül csak az nyugtat meg, hogy a sorozat folytatódik, tehát csak várnom kell egy kicsit és talán fellélegezhetek, ha a kezembe vehetem az Ellopott éjszakákat. Megadom a maximum pontszámot a könyvnek, mert az apró hibákat abszolút elfeledteti a történet eredetisége és külön értékelem a világfelépítés egyediségét.
Ha megtetszett a könyv, ezen a linken előrendelhető!
Borító: Imádom!
Kedvenc karakter: Lenah, Rhode
Szárnyalás: Minden múltbeli jelenetet imádtam, főleg amiben Rhode is szerepelt.
Mélyrepülés: Talán az, amikor Lenah vámpírként ezt mondja magában: Megdobbant a szívem.
Mélyrepülés: Talán az, amikor Lenah vámpírként ezt mondja magában: Megdobbant a szívem.
Érzelmi mérce: Korosztálynak megfelelő érzelmek jellemzik a szerelmi szálat, a vámpírok vérengzése pedig hozzátartozik egy ilyen témájú könyvhöz. 15+
Értékelés:
Nyereményjáték:
A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hárman nyerhetnek egy-egy példányt a könyvből. Nincs más dolgotok, mint a hat állomáson összeszámolni minden egyes vércseppet. Az alábbi rafflecopter doboz megfelelő sorait kitöltve máris esélyesek vagytok a nyerésre. Szerencse fel!!!!
További állomások:
06.05.
| |
06.07.
| |
06.09
|
Könyvszeretet
|
06.11
|
Dreamworld
|
06.13
|
Nem harap a...
|
06.15
|
Deszy könyvajánlója
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése