Oldalak

2014. szeptember 11., csütörtök

Katie Cotugno: Hogyan szeress?


A Ciceró Könyvstúdió jóvoltából hazánkban is megjelent Katie Cotugno Hogyan szeress? című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja Reena, egy tinilányból lett anya múltját és jelenét!

2014. szeptember 1-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
Ciceró Könyvstúdió, 2014
392 oldal
Fordította: Tulics Mónika
Goodreads: 3,81
Besorolás: realista

ELŐTTE:
Reena Montero szerette Sawyer LeGrande-ot amióta az eszét tudta: olyan természetes volt ez számára, akár a levegővétel, és olyan végtelen, akár az idő. Csakhogy Sawyer ezt látszólag egyáltalán nem észlelte… amíg egy napon, hihetetlen ugyan, de megvilágosodott. Reena és Sawyer zűrös és bonyolult kapcsolatba kerültek egymással. Aztán Sawyer hirtelen, egyetlen szó nélkül lelépett a párás floridai városból, Reena pedig magára maradt összezavarodva és – terhesen.

UTÁNA:
Szinte három év telt el, és Reena életének középpontjába egy új viszony került: a lánya, Hannah iránti szeretet. Reena megtanult Sawyer nélkül élni, és végre képes saját maga irányítani életének különös és váratlan eseményeit. Ám éppolyan hirtelen és váratlanul, ahogy annak idején lelépett, Sawyer egy napon ismét feltűnik a városban. Reena semmit nem akar tőle, viszont hazugság lenne azt állítani, hogy Sawyer megjelenése nem mozgat meg benne valamit. A múltbeli események után azonban vajon megengedheti-e magának, hogy újból belészeressen Sawyer LeGrande-ba?

Fiatalon mindenki követ el hülyeségeket "szerelem" címszó alatt. Emlékszem én a saját születésnapomra szervezett, családi kerti sütögetős "partimat" hagytam ki egy fiú miatt, aki nagyon tetszett. Megérte? Akkor úgy gondoltam, hogy igen. Még úgy is, hogy utána két hétig a családomból egyedül az öcsém állt velem szóba. Úgyhogy tudom, milyen fiatalon úgy belezúgni egy srácba, hogy bármit feladnál érte.

Reena és Allie mindig is barátok voltak. Furcsa egy páros, hiszen Reena csöndes, visszahúzódó, a legjobbbarátnője pedig nagyszájú társaságkedvelő. Mind a kettőjüknek ugyanaz a fiú tetszik, a dögösen jóképű Sawyer. Reena jobban ismeri a fiút, hisz a kettejük szülei közösen vezetnek egy éttermet, ahol mind a két fiatal besegít, de a lány túl félénk ahhoz, hogy a fiúhoz akárcsak hozzászóljon. Sawyer végül kettőjük közül Allie-vel jön össze és Reena irigyen nézi, hogy a legjobb barátnője az álompasijával jár. Egysmás történik az életükben, Reena végül összejön Sawyerrel és egy önpusztító szerelem veszi kezdetét. Sawyer végül lelép és otthagyja a terhes, 16 éves Reenát. A lánynak ezzel összetörtek az álmai és a vágyai, hiszen az egy dolog, hogy a hőn szeretett fiú elhagyta, de Reena nem szereti a lakóhelyét, minél hamarabb el akarja hagyni, amire minden esélye megvan, hiszen kitűnő tanuló, egy évvel korábban érettségizhet és várják a főiskolák. A történtek miatt viszont a városban ragad, abban a városban, amit maga mögött akart hagyni. A baba megszületik, eltelik három év, Reena közben megpróbálja a legjobbat kihozni abból, ami van, amikor újra feltűnik Sawyer és újra felforgatja a lány amúgy sem egyszerű életét..

A történet két szálon fut. Az egyiken megismerjük a jelent, ahogy Reena éli a fiatal, "egyedülálló" anyák egyáltalán nem könnyű életét, a másikon pedig az okokat ismerhetjük meg, ami elvezetett idáig.
Nehéz írni erről a könyvről, mert végtelenül szélsőséges érzelmeket váltott ki belőlem. Hol szurkoltam Reenának, hogy végre vegye észre a fiú, hol örültem neki, hogy végre elcsattan az első csók, majd haragudtam rá, legszívesebben megrángattam volna, majd fásultam "néztem", ahogy újra elköveti ugyanazokat a hibákat, majd... és ez folyamatosan váltakozott.

Ti is tudjátok jól, hogy mennyire szeretem a rosszfiúkat. A történetek 80%-ában ők jönnek be nekem, értük
izgulok, nekik szurkolok. Sawyer pedig izig-vérig rosszfiú. Drogozik, iszik, megszerzi magának amit akar, aztán továbbáll. Viszont nagyon jóképű és valahol a lelke legmélyén lehet benne valami, ami a külsején kívül vonzza a lányokat, így Reenát is. Engem viszont az írónő nem tudott meggyőzni. Pedig próbáltam megkedvelni a srácot, de számomra végig végtelenül sekélyes maradt, aki ahelyett, hogy megpróbálta volna rendbehozni a saját és Reena életét, csak még jobban összekavarta és a saját kénye-kedve szerint rángatta a lányt.
Reena volt a másik fele. Ahogy a bevezetőmben is írtam, mindenki követ el fiatalon hibákat. Nem rovom neki fel (bár legszívesebben néha megtettem volna:), hogy milyen áron szerezte meg a fiút, hogy mindent félredobva, úgy ment Sawyer és a hülyeségei után, mint egy kiskutya. Fiatal volt és szerelmes. De hogy érettebb fejjel is ugyanúgy, szinte vakon majdnem ugyanazokat a hibákat követi el, azt már soknak találtam. Először nagyon sajnáltam, hiszen az álmait és vágyait kellett félredobnia egy meggondolatlanság miatt - bár, hogy egyáltalán nem védekeztek, vagy csak egy alkalom csúszott be így, az nem derül ki a történetből, ahogy még sok minden más is megválaszolatlan maradt - de utána már magam se tudtam, hogy mit is érzek Reena iránt. Egyik pillatnatban egy erős, már másért is felelős családanya volt, a másik pillanatban pedig egy határozatlan tinédzser, akit a környék rosszfiúja úgy teker az ujja köré, ahogyan csak akar. 
Egyébként szerintem legjobban Shelby, a barátnője írta le Reenát és a viselkedését a legjobban:

"– Tudom, hogy volt néhány kemény éved, Reena. És ez kész szívás egy Alanis Morissette-típusú, iróniamentes lánynak, amilyen te voltál. Te voltál a világtörténelem legkevesebb kockázatot vállaló személye, és ezek a dolgok mégis megtörténtek veled, de én úgy gondolom, hogy ennek ellenére remekül kialakítottad a saját életedet. De most, hogy Sawyer visszajött, mintha ismét harmadikos lennél, és kezdődne az egész mizéria elölről. [...] – Harcolsz, kifested magad, ő a kedvenced, aztán ki nem állhatod, talán nem ő a te eseted, de az is lehet, hogy ő az egyetlen személy, aki mellett igazán önmagad lehetsz, nem is tudom. Ez mind rendben van, ez a te dolgod – mindaddig, ameddig másokat nem rántasz le, miközben eldöntöd, hogy mit is kell tenned."

És igen, Reena sok mindenkit "lerántott", mert ahogy újra kerülgették egymást Sawyerrel, akarva-akaratlanul is sérültek mások, amit ők szinte észre sem vettek. 
A történet érdekes - lehetett volna. Abban az esetben, ha picit többet megtudhatunk abból az életből, ami Reenára várt, miután lelépett Sawyer. Az akár még tanulságos is lehetett volna a fiatalok számára, hogy mit kapnak, miből maradnak ki, ha ennyire könnyelműen veszik a szexuális életet. És speciel engem is érdekelt volna, hogy hogyan küzdött meg a magánnyal, a kirekesztettséggel, az érettségivel, az osztálytársaival Reena. De sajnos nem ez történt. Az előzményből csak Reena vívódásait és rossz döntéseit ismerhettük meg, a jelen történetből pedig egy végtelenül lassú húzavona bontakozott ki, gyakran felesleges párbeszédekkel. Nem egyszer éreztem azt, hogy ezeknek a beszélgetéseknek se füle, se farka, csak úgy vannak, lógnak a levegőben. És ezt nagyon sajnáltam, hiszen a regény nagyon kemény témákat érint - tinédzser terhesség, leányanyaság, drogozás, ittas vezetés és még sorolhatnám, de mégis, csak érinti a témákat, de mélyebben nem merül el benne. Mintha az írónő nem merte volna ezeket jobban boncolgatni. Pedig szerintem ez jóval erősebbé tehette volna a regényt.
A főhösőket, bár nem túlzottan szerettem, de mégis beismerem, hogy élő, valós személyek voltak. Hiszen nem csak szőke hercegek (gyakran farkasbőrbe bújva persze:) és királylányok léteznek, hanem valódi rosszfiúk és gyenge lányok is. Ez így teljesen élethű, de épp ezért haragudtam sokszor a szereplőkre, hiszen annyira élő volt az egész szituáció, hogy minden erőmmel szerettem volna tanácsot adni Reenának, vagy legalább Sawyert megpofozni, hogy vegye már észre, hogy milyen gyönyörű, különleges lány van mellette és hogyan teszi tönkre. És ezért gratulálok az írónőnek, mert nem könnyű ilyen érzelmeket kiváltani belőlem. 
A történet vége pedig? A mai napig nem tudom eldönteni, hogy jó-e vagy rossz. Mindenki hozott egy döntést, aminél majd az idő dönti el, hogy helyes volt-e. Illetve úgy is mondhatom, hogy az írónő teljes mértékben a fantáziánkra bízza.:-)

Összességében egy alapjában véve jó kis történetet olvashattam, aminél azért jobb szerettem volna, ha az írónő picit bátrabb és jobban ki meri fejteni a rázósabb témákat is.

Borító: A külföldi borítókkal összehasonlítva ez talán az egyik legjobb, bár a borító azt sugallja, hogy a fiú a főszereplő és nem a lány.
Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Mondhatnám azt, hogy Reena végső döntése, de azért vannak fenntartásaim:)
Mélyrepülés: Reena viselkedése és természetesen Sawyer
Érzelmi mérce: szerelem és vágy az van. Viszonzott, fájó, őrjítő, pusztító - de mindez úgy megírva, hogy bárki olvashatja, nem mondanék csak emiatt korhatárt a könyvre.
Értékelés:
Nyereményjáték:
A szerelem nem ismer semmilyen határt, így nyelvi korlátokat sem. Lássuk, sikerül-e megtalálnotok, hogyan hangzik hét idegen nyelven a legszebb vallomás: Szeretlek!
A feladat egyszerű: Olvassátok össze a kiemelt betűket, majd a rafflecopter megfelelő mezőjébe írjátok be azt a nyelvet, amelyhez az adott fordítás tartozik.
A helyes megfejtők között a Ciceró Könyvstúdiónak köszönhetően Katie Cotugno: Hogyan szeress? című regényének három példányát sorsoljuk ki. 
(Figyelem! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre, hogy sorsolás után jelentkezzenek. A kiadó csak Magyarország területén belül postáz.)


A Blogturné további állomásai:
Szeptember 1 - Angelika blogja
Szeptember 3 - CBooks
Szeptember 5 - Kristina blogja
Szeptember 7 - Nem harap a...
Szeptember 9 - Dreamworld
Szeptember 11 - Kelly Lupi olvas
Szeptember 13 - Media Addict

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése