A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Rachel Hawkins: Démonüveg című regénye, a Hex Hall sorozat második része. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Sophie démon kalandját!
2014. október 12-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
2014. október 12-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
Könyvmolyképző, 2014
304 oldal
Fordította: Acsai Roland
Goodreads: 4,16
Besorolás: fantasy, YA
Sophie Mercer azt hiszi magáról, hogy boszorkány, és ezért került be a Hex Hallba, a kiskorú prodigiumok (vagyis boszorkányok, alakváltók és tündérek) javítóintézetébe, de rájön a családi titokra, és arra, hogy Archer Cross, aki iránt gyöngéd érzelmeket táplál, A Szem ügynöke. Azé a csoportosulásé, aminek egyetlen célja, hogy a prodigiumokat eltöröljék a föld színéről.
Kiderül az is, hogy Sophie a világon élő két démon egyike – a másik démon az apja. De ami még ennél is rosszabb, hogy olyan varázserő birtokába került, ami életveszéllyel fenyegeti a szeretteit. Ezért úgy dönt, hogy Londonba megy, és aláveti magát a Megfosztásnak, annak a veszélyes rituálénak, ami során vagy a varázserejét veszti el örökre, vagy az életét.
De amikor Angliába érkezik, megdöbbentő felfedezést tesz. Kiderül, hogy az új lakótársai is démonok. Valaki démonokat ébreszt, méghozzá azzal a hátsószándékkal, hogy felhasználja az erejüket – és nem biztos, hogy jó célokra. Eközben A Szem Archer Cross segítségével tovább vadászik Sophie-ra, de Sophie már nem érez a fiú iránt semmit. Vagy mégis?
Újra üdvözlünk mindenkit Sophie Mercer világában. Az írónő ismét a démonok, boszorkányok, alakváltók, vámpírok közé kalauzol minket, főhősnőnk imádnivalóan szarkasztikus tolmácsolásában.
Azok, akik eddig azért idegenkedtek a regénytől, mert már "megint egy bentlakásos iskolában játszódó történet, azok minden kliséjével", azokat meg kell, hogy nyugtassak - ebben a részben távol járunk a Hex Hall iskolájától.
Sophie útja az Újvilágból Európába vezet, méghozzá a ködös Angliába, ahol a Megfosztás rituáléja előtt, az
édesapja ráveszi, hogy ismerje meg őket picit jobban, mielőtt meghozná a végleges döntését, így a lány egy gyönyörű vidéki kastélyba, Thorne Abbey-ba utazik. Személy szerint imádom az angol vidéki kastélyokat, hiszen szinte mindegyik megannyi rejtélyes történettel büszkélkedik. Rachel pedig egy hasonló helyszínre vezet el bennünket - egyszerűen elképzelni nem tudtam, hogy milyen lehet:
Persze, ha azt gondoljátok, hogy Sophie naphosszat a szobákat, vagy a kertet fedezi fel, akkor tévedtek, hisz az első részből ismerjük őt és a még véletlenül sem szófogadó természetét - így persze hamar meglépnek a kastély védett világából és újabb, ezúttal komolyabb kalamajkába kerülnek. Igen, nem véletlenül írtam többesszámot, hisz Sophie magával viszi a legjobb vámpír barátnőjét Jennát, sőt velük tart Cal is.
A regény jóval akciódúsabb, mint az előző rész és a humort se mellőzi. A mesélő továbbra is Sophie, aki ugyanolyan élcelődő, állandóan mindent kommentáló stílusban osztja meg velünk a történetét, amit már az előző részben is annyira szerettünk. Pedig azért történik egysmás, ami miatt picit azért komorabbnak éreztem ezt a részt, mint az előzőt. Az első rész egy bevezető rész volt, annak minden könnyedségével, de itt, ahogy Sophie egyre több mindenre derít fényt a múltjából, a családjáról, úgy emelkednek a tétek és már fele annyira sem mulatságos olyannyira minden, mint kezdetben. De Sophie így is megtalálja mindenben azt, amin élcelődni lehet.
Szerettem, hogy kicsit kiszakadtunk az iskolából és új szereplőket ismerhettünk meg. Példának okáért Sophie apját, akivel a lány lassan csiszolódik össze, vagy a két fiatal démon, Nick és Daisy, akiknél a történet végéig csak tippelhetünk, hogy jó vagy rossz-e a karakterük.
És persze a szerelmi szál. Az első részben ugye Archer volt a nagy szerelem, akivel Sophie-nak megszakadt
a kapcsolata, miután kiderült a fiúról "pár dolog". Az írónő pedig próbálta többé-kevésbé követni a YA történetek "klisé-fonalát" és megpróbált egy szerelmi háromszöget itt is összecsiholni. De főhősnőnk ezen "túllátva", hamar eldönti, hogy ki is kell neki, így csak elméletben beszélhetünk szerelmi háromszögről, gyakorlatban Sophie és mi is pontosan tudjuk, hogy ki kell neki:-). Az új fiú, Cal, aranyos, kedves, jóképű, de hogy vagy készakarva, vagy véletlenül, de Rachel nem igazán tudta a fiút Archer valódi vetélytársává tenni. Józan paraszti ésszel azt mondanám, hogy ő való Sophie mellé, hisz ő a "szőke herceg fehér lovon" karakter és amiket a lányért megtesz, az azt mutatja, hogy nagyon szereti Sophie-t, de a szívem mást mond, hiszen ott van a másik fiú, aki csak bajba sodorja a főhősnőnket, de mégis... Archer aránylag keveset szerepel, de az a kevés is elég ahhoz, hogy megváltoztassam az előző értékelésben írt, "hiányolom a kémiát közöttük" részt. Mert ami itt van köztük, az már nyugodtan merem kémiának hívni - imádtam minden közös jelenetüket! Hogy aztán a harmadik részben ki lesz a befutó? Bár van tippem, de azért akkor is kíváncsi vagyok nagyon:-).
A történet vége pedig? Lehetne mondani azt, hogy körömlerágós függővég és valahol én is ezt mondom rá, (bár olvastam azért ennél már keményebb függővégeket is:) hisz az utolsó oldalakon történtek azt sugallják, hogy azonnal olvassak tovább. DE - amit és ahogyan Sophie tett a végén, az nekem annyira szöges ellentétben áll az addigi tetteivel, hogy én speciel teljesen összezavarodtam és nekem ez kicsit rontott a második rész befejezésén.
Összességében nem volt rossz ez a rész, de mégis hiányzott nekem belőle valami, ami 5 "pillangóssá" tette volna. Volt benne akció, a megszokott humor, romantikus jelenet bőven, de valahogy mégis úgy éreztem, hogy ez egy átvezető rész és az írónő inkább a harmadik részre tartogatja a nagy durranást. Ettől függetlenül ajánlom a regényt; akik az előző részt szerették, azok most is imádni fogják, akik pedig az első részt fanyalgással fogadták, de adtak neki még egy esélyt, azok is elolvashatják nyugodtan, mert sok mindenben eltér az előző könyvtől.
Kiderül az is, hogy Sophie a világon élő két démon egyike – a másik démon az apja. De ami még ennél is rosszabb, hogy olyan varázserő birtokába került, ami életveszéllyel fenyegeti a szeretteit. Ezért úgy dönt, hogy Londonba megy, és aláveti magát a Megfosztásnak, annak a veszélyes rituálénak, ami során vagy a varázserejét veszti el örökre, vagy az életét.
De amikor Angliába érkezik, megdöbbentő felfedezést tesz. Kiderül, hogy az új lakótársai is démonok. Valaki démonokat ébreszt, méghozzá azzal a hátsószándékkal, hogy felhasználja az erejüket – és nem biztos, hogy jó célokra. Eközben A Szem Archer Cross segítségével tovább vadászik Sophie-ra, de Sophie már nem érez a fiú iránt semmit. Vagy mégis?
Újra üdvözlünk mindenkit Sophie Mercer világában. Az írónő ismét a démonok, boszorkányok, alakváltók, vámpírok közé kalauzol minket, főhősnőnk imádnivalóan szarkasztikus tolmácsolásában.
Azok, akik eddig azért idegenkedtek a regénytől, mert már "megint egy bentlakásos iskolában játszódó történet, azok minden kliséjével", azokat meg kell, hogy nyugtassak - ebben a részben távol járunk a Hex Hall iskolájától.
Sophie útja az Újvilágból Európába vezet, méghozzá a ködös Angliába, ahol a Megfosztás rituáléja előtt, az
"Több mint 900 000 négyzetméter lakótér, háromszáznál több szoba, ebből harmincegy konyha. Kilencvennyolc fürdőszoba. Háromszázötvenkilenc ablak. Kétezer-négyszázhetvenhat villanykörte…"
Persze, ha azt gondoljátok, hogy Sophie naphosszat a szobákat, vagy a kertet fedezi fel, akkor tévedtek, hisz az első részből ismerjük őt és a még véletlenül sem szófogadó természetét - így persze hamar meglépnek a kastély védett világából és újabb, ezúttal komolyabb kalamajkába kerülnek. Igen, nem véletlenül írtam többesszámot, hisz Sophie magával viszi a legjobb vámpír barátnőjét Jennát, sőt velük tart Cal is.
Szerettem, hogy kicsit kiszakadtunk az iskolából és új szereplőket ismerhettünk meg. Példának okáért Sophie apját, akivel a lány lassan csiszolódik össze, vagy a két fiatal démon, Nick és Daisy, akiknél a történet végéig csak tippelhetünk, hogy jó vagy rossz-e a karakterük.
És persze a szerelmi szál. Az első részben ugye Archer volt a nagy szerelem, akivel Sophie-nak megszakadt
 |
| Archer Cross |
A történet vége pedig? Lehetne mondani azt, hogy körömlerágós függővég és valahol én is ezt mondom rá, (bár olvastam azért ennél már keményebb függővégeket is:) hisz az utolsó oldalakon történtek azt sugallják, hogy azonnal olvassak tovább. DE - amit és ahogyan Sophie tett a végén, az nekem annyira szöges ellentétben áll az addigi tetteivel, hogy én speciel teljesen összezavarodtam és nekem ez kicsit rontott a második rész befejezésén.
Összességében nem volt rossz ez a rész, de mégis hiányzott nekem belőle valami, ami 5 "pillangóssá" tette volna. Volt benne akció, a megszokott humor, romantikus jelenet bőven, de valahogy mégis úgy éreztem, hogy ez egy átvezető rész és az írónő inkább a harmadik részre tartogatja a nagy durranást. Ettől függetlenül ajánlom a regényt; akik az előző részt szerették, azok most is imádni fogják, akik pedig az első részt fanyalgással fogadták, de adtak neki még egy esélyt, azok is elolvashatják nyugodtan, mert sok mindenben eltér az előző könyvtől.
Borító: Nagyon ötletes és találó. Nekem nagyon tetszik.
Kedvenc karakter: Sophie, Archer
Szárnyalás: Továbbra is a humor, ami átszövi az egészet
Mélyrepülés: Sophie tette a könyv végén
Érzelmi mérce: YA történet, minden annak a keretei között játszódik.
Értékelés:
Blogturné extra - idézetek
"Az ágyügy néhány hónapja történt. Kicsit odébb akartam tolni az ágyamat, és úgy döntöttem, varázslatot alkalmazok. De ahelyett, hogy néhány centit arrébb csúszott volna, az ágy fogta magát, és kirepült az ablakon - ráadásul a fél falat is magával vitte."
"Azt mondják, ha az embert túl sok csapás éri, az agya magától átkapcsol túlélőüzemmódba."
"-Párban lehetnénk a kémiai kísérleteknél.
- Párok voltunk önvédelemórán is, nem?
- De, csak az átlagos középiskolákban inkább kísérleteket végeznek, és nem fejbe rugdossák egymást."
"Egymásra meredtek, és amíg a bennem élő, éretlen, tizéves csajszi abban reménykedett, hogy a két alfahím egymás torkának ugrik miattam, a racionális, tizenhét éves énem tisztában volt vele, hogy Archernek gyorsan el kell tűnnie."
"- A politika szopóág - suttogtam."
"Mire befejeztem a történetem, apa öregebbnek és szomorúbbnak tűnt, mint valaha.
- Ennek semmi értelme! - mondta.
- Azt hiszem, az önéletrajzomnak ezt a címet fogom adni - jegyeztem meg."
"- ... Lehet, hogy idejön, hogy hazarángasson, aztán kiabálni fogtok egymással, és ez olyan reakciót vált ki belőlem, hogy drogozni kezdek, és sok szemfestéket használok. Tényleg ezt akarod?"
"Apám az asztalnál ült, amikor benyitottam, és azt tette, amit az angolok általában, ha kikészülnek idegileg: teázott."
"- Miért nem dózerolták le? - kérdezte Jenna.
Még a sötétben is láttam Daisy elképedt ábrázatát.
- Mert ebben a házban van egy itineris.
- Ez nem egy újabb gyűlöletes latin szörny, ugye?"
"- Fogtam az adást - néztem a padlóra. - Én démon vagyok, ő meg A Szem tagja. Képzeld el, milyen kínosak lennének a családi ünnepek, ha összejönnénk! Csak úgy repkednének a varázslatok, meg a tőrök, még a karácsonyfát is felborítanák..."
"Azt mondják, ha az embert túl sok csapás éri, az agya magától átkapcsol túlélőüzemmódba."
"-Párban lehetnénk a kémiai kísérleteknél.
- Párok voltunk önvédelemórán is, nem?
- De, csak az átlagos középiskolákban inkább kísérleteket végeznek, és nem fejbe rugdossák egymást."
"Egymásra meredtek, és amíg a bennem élő, éretlen, tizéves csajszi abban reménykedett, hogy a két alfahím egymás torkának ugrik miattam, a racionális, tizenhét éves énem tisztában volt vele, hogy Archernek gyorsan el kell tűnnie."
"- A politika szopóág - suttogtam."
"Mire befejeztem a történetem, apa öregebbnek és szomorúbbnak tűnt, mint valaha.
- Ennek semmi értelme! - mondta.
- Azt hiszem, az önéletrajzomnak ezt a címet fogom adni - jegyeztem meg."
"- ... Lehet, hogy idejön, hogy hazarángasson, aztán kiabálni fogtok egymással, és ez olyan reakciót vált ki belőlem, hogy drogozni kezdek, és sok szemfestéket használok. Tényleg ezt akarod?"
"Apám az asztalnál ült, amikor benyitottam, és azt tette, amit az angolok általában, ha kikészülnek idegileg: teázott."
"- Miért nem dózerolták le? - kérdezte Jenna.
Még a sötétben is láttam Daisy elképedt ábrázatát.
- Mert ebben a házban van egy itineris.
- Ez nem egy újabb gyűlöletes latin szörny, ugye?"
"- Fogtam az adást - néztem a padlóra. - Én démon vagyok, ő meg A Szem tagja. Képzeld el, milyen kínosak lennének a családi ünnepek, ha összejönnénk! Csak úgy repkednének a varázslatok, meg a tőrök, még a karácsonyfát is felborítanák..."
Nyereményjáték:
Miután Sophie megtudta, hogy démon, és olyan erő van a birtokában, ami a szeretteire is veszélyes, elhatározta, hogy aláveti magát egy rituálénak, mely során vagy a varázserejét veszti el örökre vagy az életét. Ám mielőtt ez bekövetkezne, meg kell ismernie a démonság mibenlétét. Mostani játékunk során tarts velünk, és tudj meg többet ezekről a lényekről!
Feladat:
Minden állomáson találtok egy kérdést. A választ kitalálhatjátok magatoktól is, vagy a bejegyzésben kirakhatjátok a kiemelt betűkből. Ha megvan, írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. A nyerteseket pedig arra kérjük, hogy a kiértesítés után 72 órán belül válaszoljanak az e-mailre, különben új nyertest sorsolunk.
Archer Cross melyik démonvadászcsoport tagja?
Október 12 - Kelly Lupi olvas
Október 14 - Könyvszeretet
Október 16 - Media Addict
Október 18 - Függővég
Október 20 - Deszy könyvajánlója
Október 22 - MFKata gondolatai
Október 24 - Dreamworld
Október 24 - Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése