Néha olyan helyzetben találjuk magunkat, amilyenre álmainkban sem számítottunk volna. Épp így jár ezzel Cara is, amikor váratlanul egy idegen bolygó nagyon is dögös pasiját kapja cserediákként. A turnénkból megtudhatjátok, hogyan boldogul egymással két fiatal, akiket szó szerint fényévek választanak el egymástól. És a végére még talán az is kiderül, hogy nem is kettejük kapcsolata a legfontosabb tényező az egyenletben.
Természetesen a nyereményjáték sem maradhat el, három példányt sorsolunk ki azok között, akik bebizonyítják, hogy egy L’eihr sem hozhatja őket zavarba.
Természetesen a nyereményjáték sem maradhat el, három példányt sorsolunk ki azok között, akik bebizonyítják, hogy egy L’eihr sem hozhatja őket zavarba.
Maxim Kiadó, 2014
364 oldal
Fordította: Marczali Ferenc
Goodreads: 4,0
Besorolás: YA, sci-fi
Cara, a 17 éves diáklány az egyik legkiválóbb tanulója a midtowni középiskolának, amikor egy nap Ferguson igazgató behívja az irodájába. Nem mindennapi hírt közöl a lánnyal: Carát választották ki a L'eihrek arra, hogy egyik cserediákjukat fogadja otthonába egy teljes évre. Két évvel ezelőtt derült fény egy másik bolygó létezésére, melyen az emberekhez hasonló lények élnek, a L'eihrek. Bár kinézetükben szinte azonosak az emberi fajjal, de technológiájukban, felfogásukban, és az élethez való hozzáállásukban teljesen különböznek. Egy jóval fejlettebb fajt képviselnek, és céljuk a Földön élő emberekkel való barátságos kapcsolat kiépítése. Carának egy éve van rá, hogy megismerje Aelyxt, és vendégül lássa, majd ő maga is egy évet fog tölteni Aelyx otthonában. De nem egyszerű a helyzet, mivel az emberek kétkedve fogadják a más bolygóról érkező idegeneket. Carára nagy nyomás nehezedik, mert barátai is egyre bizalmatlanabbak Aelyxszel szemben. És ahogy az emberek és a L'eihrek kapcsolata egyre inkább kezd meginogni, úgy fűzik egyre szorosabb szálak a lányt Aelyxhez. Úgy tűnik, a két nép közötti összecsapás elkerülhetetlen. Az egyre baljósabb eseményeket felgyorsítja, mikor az emberek egy radikális csoportja megöl egy l'eihrit. Vajon milyen szerep jut Carának és Aelyxnek ebben a kiélezett helyzetben? Elég erős a szerelmük, hogy átvészeljék a megpróbáltatásokat, vagy örökre el kell engedniük egymást?
Réges régen egy távoli galaxisban.. na azért nem is olyan régen, hiszen tavaly ősszel kezdték el reklámozni a CW csatorna új romantikus, sci-fi, YA sorozatát, Star-crossed címmel. A történet érdekesnek tűnt, a főszereplő srácot is nagyon kedveltük, így nagyon várta mindenki a baráti körömben, természetesen velem együtt. Sajnos nagyobb volt a sorozat füstje, mint a lángja, így a csatorna úgy döntött, hogy az első évad után elkaszálja.
Az alaptörténet azonban megfogott és valahol nagyon szerettem volna egy hasonló, de jobban kidolgozott történetet olvasni egy ember és egy földönkívüli tiltott szerelméről - sok-sok izgalommal és érdekes cselekménnyel megspékelve, így amikor először hallottam Melissa Landers: Elidegenítve című könyvéről, azonnal felkaptam rá a fejem. Ráadául a barátaim, akik olvasták mind odavoltak érte, így nem volt kétséges, hogy ezt a könyvet ÉN is olvasni fogom.
A történetről túl sokat nem osztanék meg, hiszen a könyv fülszövege szinte az egész könyvet elmeséli:-), de azért pár szó mégis:
Cara az iskola éltanulója, a családja szereti, van egy - az amerikai középiskolások szemével nézve - nagyon menő pasija, egy "legjobb" barátnője, sikeres és céltudatos, mindene adott ahhoz, hogy egyenes ágon bejusson egy jónevű főiskolára. Ám valami keresztülhúzza a számítását. Két évvel a történet kezdete előtt kiderül, hogy van élet a Földön kívül is és egy idegen, nagyon fejlett faj, a L'eihrek jelennek meg a Földön és próbálnak baráti kapcsolatot kialakítani az emberekkel.
A tárgyaló felek pedig úgy döntenek, hogy kicserélnek néhány tanulót, így a L'eihrek jobban megismerik a bolygónkat, mi pedig az övékét. A földiek közül Cara lesz az egyik kiválasztott és felkérik arra, hogy legyen az egyik földönkívüli diák pesztrája egy éven keresztül, majd pedig ő utazhat el a másik bolygóra, hogy tanulmányozhassa őket.
Ez így egy nagyon szép és rózsaszínű mázzal leöntött történetnek tűnik, pedig azért nem teljesen az. Az idegenek lenézik a földieket, az emberek nagy része pedig kifejezetten ellenségesen fogadja a L'eihereket.
Érdekes olvasni arról, hogy egy földönkívüli látogatás mennyire mást hoz ki az emberekből. Egy részük örül nekik, kíváncsiak, nyitottak az újra, hiszen hatalmas dolog, hogy kiderült, van élet a bolygónkon kívül is, de másik részük pedig halálos fenyegetésnek veszi, próbálja elűzni őket és azokat is, akik támogatják őket és ehhez képesek mocskos módszerekhez is folyamodni. De nemcsak a felnőttek ennyire megosztóak, hanem a gyerekek is. Nem is tudom, hogy ez a rosszabb, vagy inkább a felnőttek viselkedése, hiszen a gyerekek egyrészt a szüleik után mennek, de másrészt pont nekik kellene jóval nyitottabbaknak lenniük. Cara pedig nagyon hamar megtanulja, hogy ki az igazi barátja, ki az, aki mindenképpen mellé áll és ki az, aki a felvetődött problémák hatására magára hagyja.
Érdekes megfigyelni, hogyan változik meg főhősnőnk is a környezete hatására. Eleinte egy öntudatos, kissé
talán nagyképűnek is mondható lány, aki szinte mindenkivel jóban van, majd ahogy egyre inkább elszabadulnak az indulatok, úgy lesz egyre kiközösítettebb, a családján és pár emberen kívül mindenki elhagyja, de végül nem hagyja magát és csakazért is talpra áll.
Az alaptörténet azonban megfogott és valahol nagyon szerettem volna egy hasonló, de jobban kidolgozott történetet olvasni egy ember és egy földönkívüli tiltott szerelméről - sok-sok izgalommal és érdekes cselekménnyel megspékelve, így amikor először hallottam Melissa Landers: Elidegenítve című könyvéről, azonnal felkaptam rá a fejem. Ráadául a barátaim, akik olvasták mind odavoltak érte, így nem volt kétséges, hogy ezt a könyvet ÉN is olvasni fogom.
A történetről túl sokat nem osztanék meg, hiszen a könyv fülszövege szinte az egész könyvet elmeséli:-), de azért pár szó mégis:
Cara az iskola éltanulója, a családja szereti, van egy - az amerikai középiskolások szemével nézve - nagyon menő pasija, egy "legjobb" barátnője, sikeres és céltudatos, mindene adott ahhoz, hogy egyenes ágon bejusson egy jónevű főiskolára. Ám valami keresztülhúzza a számítását. Két évvel a történet kezdete előtt kiderül, hogy van élet a Földön kívül is és egy idegen, nagyon fejlett faj, a L'eihrek jelennek meg a Földön és próbálnak baráti kapcsolatot kialakítani az emberekkel.
A tárgyaló felek pedig úgy döntenek, hogy kicserélnek néhány tanulót, így a L'eihrek jobban megismerik a bolygónkat, mi pedig az övékét. A földiek közül Cara lesz az egyik kiválasztott és felkérik arra, hogy legyen az egyik földönkívüli diák pesztrája egy éven keresztül, majd pedig ő utazhat el a másik bolygóra, hogy tanulmányozhassa őket.
Ez így egy nagyon szép és rózsaszínű mázzal leöntött történetnek tűnik, pedig azért nem teljesen az. Az idegenek lenézik a földieket, az emberek nagy része pedig kifejezetten ellenségesen fogadja a L'eihereket.
Érdekes megfigyelni, hogyan változik meg főhősnőnk is a környezete hatására. Eleinte egy öntudatos, kissé
 |
| Cara |
Sokan idegesítőnek mondanák Carát, de én végig kedveltem őt. Vicces, a jó humora még a legrosszabb helyzetben sem hagyja el, okos, vitázásban verhetetlen és ezt a képességét rettentően irigyeltem tőle:). És bár Aelyx felé csak lassan nyit, de azért látni látja a dögös pasit a földönkívüli cserediákban és ezt a tényt folyamatosan meg is osztja velünk:-).
Aelyxet is szerettem nagyon. Imádtam, hogy egyrészt okos, a tudása a mi tudásunkhoz képest a plafont verdesi, de mégis rengeteg minden új neki, hiszen a saját bolygójuk nem ennyire színes, nem ennyire élő - ők nagyon szigorú szabályok szerint élnek. A megjegyzései a viselkedésünkkel, az ételeinkkel és a szokásainkkal kapcsolatosan pedig humorosak - még mindig vigyorgok, ha rájuk gondolok.
A történetet váltott szemszögből olvashatjuk és ez itt ismét nagyon sokat segít, hogy mind a két főszereplőnk gondolataiba jobban belelássunk.
A két fiatal barátsága pedig lassan alakul. Aelyx nem túl boldog, hogy a tudatlan földlakók között kell eltöltenie egy évet, hatalmas távolságra a szeretteitől és az otthonától és ennek eleinte sokszor hangot is ad. Cara pedig szintén nem ejt örömkönnyeket, amikor kiderül, hogy egy földönkívülivel kell megosztani az otthonát, aki miatt ráadásul hatalmasat zuhan a népszerűségi listán a barátai és ismerősei között. De a közös "nyomoruk" összehozza végül őket, bár az út rögös lesz és hosszú, mire lehet ebből a kapcsolatból valami jóval több is. Ezért elmondhatom, hogy a szerelmi szál lassú, de számomra így volt hihető, az a rész pedig, amikor Aelyx megosztja az érzéseit végül Carával, egyszerűen imádnivaló - legalább háromszor végigolvastam azt a részt, annyira tetszett:-).
A cselekmény viszont - éppúgy, ahogy a szerelmi szál - eleinte lassan halad, de a végére úgy felgyorsulnak az események, hogy nem győztem kapkodni a fejem. És "természetesen" ott hagyjuk abba a történetet, ahonnan ismét nagyon izgalmas lesz az egész. Alig várom, hogy megismerjem a L'eiherek bolygóját!
Aelyxet is szerettem nagyon. Imádtam, hogy egyrészt okos, a tudása a mi tudásunkhoz képest a plafont verdesi, de mégis rengeteg minden új neki, hiszen a saját bolygójuk nem ennyire színes, nem ennyire élő - ők nagyon szigorú szabályok szerint élnek. A megjegyzései a viselkedésünkkel, az ételeinkkel és a szokásainkkal kapcsolatosan pedig humorosak - még mindig vigyorgok, ha rájuk gondolok.
A történetet váltott szemszögből olvashatjuk és ez itt ismét nagyon sokat segít, hogy mind a két főszereplőnk gondolataiba jobban belelássunk.
 |
| Aelyx |
A cselekmény viszont - éppúgy, ahogy a szerelmi szál - eleinte lassan halad, de a végére úgy felgyorsulnak az események, hogy nem győztem kapkodni a fejem. És "természetesen" ott hagyjuk abba a történetet, ahonnan ismét nagyon izgalmas lesz az egész. Alig várom, hogy megismerjem a L'eiherek bolygóját!
Összességében hatalmas szerelem lett ez a könyv. A főhősök szerethetőek, a történet izgalmas és attól függetlenül, hogy részben sci-fi, de mégis csak annyira "tudományos", hogy bárki könnyen követni tudja. Inkább a kapcsolatokról: elfogadásról, a barátság és a szerelem erejéről szól. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek:-). (Star-crossed rajongóknak is:)
Borító: Szerintem kifejező és látványos, nekem nagyon tetszik.
Kedvenc karakter: Cara és Aelyx
Szárnyalás: ahogy Aelyx átadja az érzelmeit Carának
Mélyrepülés: az emberek viselkedése
Érzelmi mérce: Lassan alkuló szerelem, de minden szigorúan a YA keretein belül marad.
Értékelés:
Sokáig gondolkodtam, hogy mennyit osszak meg a l'eihrek szokásaiból, hiszen, ha minden elárulok, akkor azzal lelövök sok poént. Így úgy döntöttem, hogy csak pár dolgot kaptok izelítőül, a többit megtudjátok, ha elolvassátok a könyvet.
Az alábbi ismertetőket pedig Aelyx meséli Carának a könyvben - én pedig rajtuk keresztül osztom meg ezeket az információkat veletek:
A bolygó
"A hőmérsékletet olyan húsz fok körül tartjuk, de a felhőzetet nem befolyásoljuk. Az időjárás-szabályozás fő célja az, hogy elkerüljük a pusztító viharokat. Az óceánjaink nagyobbak, mint a tiétek, így nagyobb pusztításra is képesek. – Mennyivel nagyobbak? – kérdezte Cara. – Kevesebb a szárazföld? – Olyan negyven százalékkal. – A L’eihren mindössze két kontinens volt, de a nagy része ezeknek is lakatlan volt. – De irányítás alatt tartjuk a városok népességnövekedését, úgyhogy ez nem probléma. – Bárcsak hoztál volna képeket. El sem tudom képzelni, mi vár ott rám. Hogy néz ki a bolygótok?
– Hát, először is, a mi egünk nem kék, hanem szürke. Ahogy telik a nap, úgy változnak az árnyalatok. – Baszki!– Tessék? Megint valami rossza mondtam?– Nem – legyintett Cara. – Ezt akkor szokták mondani, ha valaki meglepődik. – Ó. Tehát, a mi légkörünknek más az összetétele, mint a Földének, ezért az égnek is más a színe. Három holdunk van, de az egyik olyan kicsi, hogy minden hónapban csak néhányszor látszik. A L’eihren nincsen fotoszintézis, a növényeink a levegőből vonják ki a tápanyagot, hasonlóan a ti spanyol mohátokhoz, így zöld szín sem létezik. Minden szürke és barna. Képzeld maga elé a Föld északi féltekéjét télen. Az kicsit hasonlít a L’eihrre."
Az alábbi ismertetőket pedig Aelyx meséli Carának a könyvben - én pedig rajtuk keresztül osztom meg ezeket az információkat veletek:
A bolygó
"A hőmérsékletet olyan húsz fok körül tartjuk, de a felhőzetet nem befolyásoljuk. Az időjárás-szabályozás fő célja az, hogy elkerüljük a pusztító viharokat. Az óceánjaink nagyobbak, mint a tiétek, így nagyobb pusztításra is képesek. – Mennyivel nagyobbak? – kérdezte Cara. – Kevesebb a szárazföld? – Olyan negyven százalékkal. – A L’eihren mindössze két kontinens volt, de a nagy része ezeknek is lakatlan volt. – De irányítás alatt tartjuk a városok népességnövekedését, úgyhogy ez nem probléma. – Bárcsak hoztál volna képeket. El sem tudom képzelni, mi vár ott rám. Hogy néz ki a bolygótok?
– Hát, először is, a mi egünk nem kék, hanem szürke. Ahogy telik a nap, úgy változnak az árnyalatok. – Baszki!– Tessék? Megint valami rossza mondtam?– Nem – legyintett Cara. – Ezt akkor szokták mondani, ha valaki meglepődik. – Ó. Tehát, a mi légkörünknek más az összetétele, mint a Földének, ezért az égnek is más a színe. Három holdunk van, de az egyik olyan kicsi, hogy minden hónapban csak néhányszor látszik. A L’eihren nincsen fotoszintézis, a növényeink a levegőből vonják ki a tápanyagot, hasonlóan a ti spanyol mohátokhoz, így zöld szín sem létezik. Minden szürke és barna. Képzeld maga elé a Föld északi féltekéjét télen. Az kicsit hasonlít a L’eihrre."
A l'eihrek kinézete
"A férfiaknak és a nőknek is egyforma, vállig érő, világosbarna hajuk volt, amit egyszerű copfba fogva hordtak. A frizurájuk szinte teljesen egybeolvadt a rozsdabarna színű bőrükkel, és ezzel, meg a cserszínű egyenruhájukkal úgy nézte ki, mit a sétáló papírzacskók."
"A l’eihreknek nem nő szőr az arcukon. Komolyan. A genetikusaik nagyjából háromezer éve radírozták ki a szőrtüszőiket, miután úgy ítélték meg, hogy az arcszőrzet nem jár olyan előnyökkel, minta test többi részét borító szőr."
Vallás
"A l’eihreknek vannak isteneik? – nevetett Cara.– Igen is és nem is. – Egy sárga falevél vitorlázott lefelé. Aelyx elkapta, majd egy pillanatra elhallgatott, és újra köpött egyet. – Az Ősök úgy hitték, hogy L’eihr minden élet teremtője. Hogy ő az Áldott Anya. Az időjárás, aratás, termékenység meg a többi hasonló dolog istenei és istennői mind az ő gyermekei voltak. Úgy, mint a görög istenek. De ma már senki sem hisz ebben. Az istenhit nálunk inkább hagyomány, mint vallás. Nem tudom, ez érthető-e."
"A l’eihreknek vannak isteneik? – nevetett Cara.– Igen is és nem is. – Egy sárga falevél vitorlázott lefelé. Aelyx elkapta, majd egy pillanatra elhallgatott, és újra köpött egyet. – Az Ősök úgy hitték, hogy L’eihr minden élet teremtője. Hogy ő az Áldott Anya. Az időjárás, aratás, termékenység meg a többi hasonló dolog istenei és istennői mind az ő gyermekei voltak. Úgy, mint a görög istenek. De ma már senki sem hisz ebben. Az istenhit nálunk inkább hagyomány, mint vallás. Nem tudom, ez érthető-e."
A l'eihr legendák szerint miért hasonló a kinézetük, mint az embereknek?
"– De ha nem nézzük az evolúciót, a l’eihrek és az emberek gyakorlatilag ugyanolyanok. A DNS-ünk szinte teljesen megegyezik. Mekkora az esélye annak, hogy két, egymástól fényévekre élő faj ennyire hasonló legyen?– Gyakorlatilag nulla – mondta Aelyx vigyorogva. – Hacsak nem hiszel az ősi legendákban. – Ó, ősi legendák a földönkívüliekről – mondta Cara, és megállt, hogy átugorjon egy kidőlt fatörzset. – Ez elég ijesztően hangzik. – Egy régi, sok ezer éves történet szerint egy egész csapat l’eihri katonának veszett nyoma egy fontos csata előestéjén.
– Mi történt velük? – A történet szerint egy hatalmas űrhajó ereszkedett le az égből a katonai tábor fölé. Mindnyájan eltűntek a hajó gyomrában. Akkoriban nem állt rendelkezésre a bolygóközi utazáshoz szükséges technológia, így az őseink az isteneiket hibáztattak. A lényeg, hogy a l’eihrek közül sokan ma is úgy hiszik, hogy az elrabolt katonák leszármazottai szétszóródtak a csillagrendszerben, és hogy az emberek az ősi l’eihrek utódai. – De a l’eihrek sokkal fejlettebbek, mint az emberek. Ez hogy lehet?– Egyszerűen. – Aelyx megállt, hogy összefogja a haját. – A fejlettségünket a szaporodási programnak köszönhetjük. Ti, emberek, viszont soha nem tartottátok szem előtt a fajtátok érdekeit, amikor szaporodásra került a sor. Ez az oka a gyengeségeteknek. Már elnézést."
– Mi történt velük? – A történet szerint egy hatalmas űrhajó ereszkedett le az égből a katonai tábor fölé. Mindnyájan eltűntek a hajó gyomrában. Akkoriban nem állt rendelkezésre a bolygóközi utazáshoz szükséges technológia, így az őseink az isteneiket hibáztattak. A lényeg, hogy a l’eihrek közül sokan ma is úgy hiszik, hogy az elrabolt katonák leszármazottai szétszóródtak a csillagrendszerben, és hogy az emberek az ősi l’eihrek utódai. – De a l’eihrek sokkal fejlettebbek, mint az emberek. Ez hogy lehet?– Egyszerűen. – Aelyx megállt, hogy összefogja a haját. – A fejlettségünket a szaporodási programnak köszönhetjük. Ti, emberek, viszont soha nem tartottátok szem előtt a fajtátok érdekeit, amikor szaporodásra került a sor. Ez az oka a gyengeségeteknek. Már elnézést."
Nyereményjáték:
Egy űrutazás során olyan dolgokat lát az ember, amit addig maximum könyvekből vagy dokumentumfilmekből ismert. Tarts Te is Carával és Aelys-szel a L'eihr-re, és találd ki, mit látnak, mit tapasztalnak útközben!
Minden állomáson egy-egy kis versikét/találós kérdést találtok, mely valamely űrhöz kapcsolódó tárgyat, fogalmat, helyet rejtenek. Találd ki, mire gondolhatott Aelys, írd be a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez, és esélyes lehet megnyerni a 3 nyereménykönyv egyikét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!
Minden állomáson egy-egy kis versikét/találós kérdést találtok, mely valamely űrhöz kapcsolódó tárgyat, fogalmat, helyet rejtenek. Találd ki, mire gondolhatott Aelys, írd be a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez, és esélyes lehet megnyerni a 3 nyereménykönyv egyikét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!
Látod azt a sötét foltot,
kerüld el jó messziről!
Elnyel mindenféle dolgot,
lemondhatsz valamennyiről.
kerüld el jó messziről!
Elnyel mindenféle dolgot,
lemondhatsz valamennyiről.
November 11 - Roni olvas
November 12 - MFKata gondolatai
November 13 - Dreamworld
November 14 - CBooks
November 15 - Book Heaven
November 16 - Deszy könyvajánlója
November 17 - Kelly Lupi olvas
November 18 - Insane Life
November 19 - Könyvszeretet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése