Oldalak

2014. december 2., kedd

Kresley Cole: Poison Princess - Méreghercegnő (Az Arkánum Krónikák 1.)

Kresley Cole díjnyertes bestseller író leghíresebb sorozata a Halhatatlanok alkonyat után nálunk is nagy sikernek örvend. A főként felnőtt paranormális könyvekre szakosodott írónő azonban megmutatta, hogy kell egy jó kis YA sztorit írni. Az Arkánum Krónikák végre hozzánk is elérkezik, hála a Könyvmolyképző kiadónak.
22 Arkánum kártya. 22 kiválasztott. Az Arkánum Krónikák középpontjában a Tarot pakli ütő kártyái állnak, a Nagy Arkánum. Képzeld el, ha a Halál, a Szeretők, a Bolond, az Ördög, stb valójában különleges képességekkel megáldott tinédzserek lennének. Ahhoz, hogy legyőzzék a többi "kezet", meg kell tanulniuk szövetségeket kötni. Ám óvatosnak kell lenniük, hiszen sosem egyértelmű ki melyik oldalon áll.

Könyvmolyképző Kiadó, 2014
480 oldal
Fordította: Szoboszlay Anna
Goodreads: 4,16
Besorolás: YA, fantasy, poszt-apokaliptikus

"A tizenhat éves Evangeline „Evie” Greene irigylésre méltó életet él – mígnem rémisztő hallucinációi támadnak. Amikor egy apokaliptikus esemény megtizedeli louisianai szülővárosának lakosságát, megölve mindenkit, akit szeret, Evie rájön, hogy a hallucinációk voltaképpen a jövőre vonatkozó látomások voltak – amelyek továbbra sem szűntek meg. Az életéért küzdő és válaszok után kutató lány kénytelen segítséget kérni a lápvidék rossz oldalán élő osztálytársától, Jack Deveaux-tól. De egyedül egyikre sem képes.
A meglehetősen hosszú bűnlajstrommal rendelkező Jack, a maga komisz vigyorával és kirívó viselkedésével, nem olyan fiú, akivel Evie barátkozni szokott. Bár egyszer már gúnyt űzött Evie-ból és mindabból, amit képvisel, Jack most mégis vállalja, hogy megvédi a lányt. Evie tudja, hogy nem bízhat feltétel nélkül a fiúban, de vajon képes lesz neki ellenállni, ha egyszer letörli a képéről azt a komisz vigyort?
Kiben bízhat Evie?"

Nem is tudom, hogy mióta rágta a fülemet nagyrabecsült bloggerina barátosném, Andie, hogy olvassam el ezt a könyvet, mert nagyon jó. Egy darabig csak legyintettem rá, hiszen a stílusunk eléggé eltér egymástól, ő főleg a felnőtt paranormális regényeket szereti, én meg a YA történeteket. Persze valahol bujkált bennem a kisördög, hogy valószínűleg nem lehet rossz könyv, ha YA könyv révén is ennyire magába bolondította Andie-t, de mindig volt más olvasnivalóm. Az í-re végül az tette fel a pontot, hogy ahogy szóba került, hogy turnézunk a könyvvel, Andie rögtön vércseként csapott le rá és olyan hévvel lobbizott mellette, hogy minél többen olvassuk és írjunk a könyvről, hogy kész, vége, beadtam a derekamat és jelentkeztem a turnéjára én is:). 
Amit persze utólag mondva egyáltalán nem bánok, mert a könyv tényleg jó. Talán kevés is rá ez a szó, hiszen kevés olyan könyv van, ami az elejétől a végéig folyamatosan izgalomban tart, nincsenek benne üresjáratok és szinte észre se veszem, hogy a végére jutottam. És ezzel a könyvvel pont ez volt a helyzet. Kresley egy olyan világot teremtett, ami egyszerre vonz és taszít, szeretnék benne lenni és olyan messzire elkerülni, amilyen messzire csak lehet, de mindezt olyan lebilincselően írja meg, hogy végül képtelen voltam szabadulni tőle.

Az írónő a könyv elején egyébként elképesztően összezavart. Megpróbált "átverni", hiszen az első fejezet kifejezetten hátborzongató mivolta után egy aránylag egyszerű és kiszámítható jókislány-rosszfiú szerelmi történetet kaptunk - körülbelül úgy éreztem magam, mintha Simone Elkeles egyik regényét olvasnám. Így eleinte nem értettem, hogy az ilyen stílusú történeteket kilométerekre elkerülő barátnőmet hogyan tudta megtartani ez a könyv. Aztán történik valami, amivel főhősnőnk és a körülötte élők szinte teljes világa fenekestül felfordul és pár oldal után váltunk egy nagyon kemény poszt-apokaliptikus történetbe, ahol a túlélők próbálnak életben maradni élelem és alapvető felszerelési cikkek nélkül egy katonák, rabszolga-kereskedők, kannibálok és zsákosok - fertőző, zombiszerű lények - uralta világban. Természetesen, mire már beasszimilálódnánk ebbe a világba, addigra már annyi különleges dolgot kapunk, hogy a történet már nagy részben fantasy történetté alakul.

A főszereplőink pedig ugyanolyan nehezen "beskatulyázhatóak" voltak, mint maga a történet. Evie első ránézésre egy elkényeztetett kis fruska, mindene megvan, de a gondtalan külső egy vívódásokkal és rémálmokban bővelkedő bensőt takar. Jackson fejezte ki talán a legjobban, hogy milyen is a lány:

"- Tudod mit gondolok - kérdezte végül. - Szerintem olyan vagy, mint ez a ház, Evangeline. Kívülről gazdagnak és finomnak tűnik, de senki nem tudja, mi folyik odabent."
És ez pontosan így is van. Rémálmok, jövendölések, hallucinációk és olyan különleges, bár néha hátborzongató dolgok nehezítik meg Evie életét, amivel rögtön már nem is olyan irigylésre méltó az élete.
Ettől függetlenül eleinte nem voltam tőle elájulva, hiszen pont úgy viselkedett, ahogy a külsejéből kiindulva elvárná az ember, kényeskedett, úrilányoskodott. Aztán ahogy a világ megváltozott, úgy változott ő is. Persze nem önszántából, hanem a körülmények hatására, de ez szinte lényegtelen. Eleinte sok hülyeséget csinált, de ahogy haladtunk előre a történetben, úgy lett egyre komolyabb - képes volt a fontos dolgokat előre venni és kitartani a céljai mellett. És a történet vége! Ott már kifejezetten imádtam! Egy vagány, kemény harcos és még... de ezt már nem merem elárulni, mert azzal erősen spoilereznék:-).

És a másik "főhős", Jackson. Őt is ugyanolyan nehezen tudtam megkedvelni, mint Evie-t, pedig a motoros bandába tartozó "rosszfiú" státusza már az elején szinte kiabált azért, hogy a kedvenc szereplőm legyen. De mégsem lett az, csak nagyon hosszú idő után. A karaktere eléggé váltakozott, hol imádtam a nehezen megfejthető mivolta és jó pár tette miatt, de máskor viszont pont olyan volt, mint egy féltékeny tinifiú és a hisztijei a sírba vittek. Nem illettek hozzá.

Persze rajtuk kívül volt még jó pár szereplő, akik kimagaslottak a történetből. Például ott volt Matthew, Evie álmaiból, aki egyelőre még csak mellékszereplő, de érzem, hogy fontos szerepe lesz még. Vagy Finn és Selena, a kis társaság további tagjai. És persze Arthur. Ő volt a leghátborzongatóbb szereplő az egész történetben, az ő szavaival indult a regény és már ott éreztem, hogy ez nem egy könnyed történet lesz. A szereplőink karaktere pedig egyáltalán nem fekete-fehér, ne ítéljetek elsőre, mert lehet, hogy meglepetés ér Benneteket!

A szerelmi szál szintén nehezen megfejthető. Persze Evie és Jackson kerülgetik egymást, van köztük kémia épp elég - sok forró jelenetet olvashatunk:), de rengeteg a félreértés, a ki nem mondott szavak és persze Evie "küldetése" hangsúlyosabb, mint az, hogy itt most egetrengető szerelmi történetet kapjunk. Ráadásul a történet közben megváltozik valami kettőjük között. Hogy ez merrefelé befolyásolja majd a dolgokat, az még a jövő zenéje. És persze még arra is nagy esély van, hogy valaki vagy valakik még be fognak lépni a képbe, - de erről most inkább többet nem mondanék.

És még egy dologra hadd térjek ki, a történet egyik fő szálát alkotó Tarotra. Mindig is nagyon érdekelt a Tarot kártyák körüli nagy felhajtás - a nagymamám is tudott ezekből a kártyákból jósolni - és itt most elég fontos szerepük van. A kártyák képei, jelentései nagyban illenek ehhez a poszt-apokaliptikus világhoz, elég csak a kártyákra nézni akár olvasás közben, akár utána és érezni fogjátok, hogy miért. Nagyon élveztem, hogy ahogy egy jós is többféleképpen értelmezheti a kártyák jelentését, úgy itt is több utat jelölhettek ki, így nincs semmi sem kőbe vésve és sokféleképpen alakulhat még a történet.
Bár azért azt is bevallom, hogy a történetet sok esetben talán jobban értettem volna, ha jobban ismerem a kártyákat és a jelentéseiket. De így talán még izgalmasabb volt az egész és biztos vagyok benne, hogy a második rész előtt kicsit jobban belevetem magam ennek a misztikumába.

Összeségében hatalmas szerelem lett a könyv, az idei év egyik nagy kedvencét találtam meg benne. A történet izgalmas, lebilincselő, az alapsztori egyáltalán nem hétköznapi, szerintem érdekes lehet fiúknak és lányoknak is egyaránt. Mindenképpen olvasásra ajánlom! És ismét azért könyörgök, hogy legyen egy kis szabadidőm, hogy folytathassam a sorozatot akár angolul is!


Borító: A fiú szerintem borzalmas rajta, de a borító összbenyomása nagyon visszadja a könyv alaphangulatát, úgyhogy mindent egybevéve nem rossz:).

Kedvenc karakter: Evie (ha a könyv végét nézzük), Matthew, Finn, Selena és na jó, rendben, Jack is:)

Szárnyalás: Evie fejlődése és változása - IMÁDTAM!

Mélyrepülés: Jack, számomra kissé sok "hisztije" és féltékenykedése

Érzelmi mérce: Van benne szerelmi szál, persze első rész lévén még inkább sok forró "majdnem" jelenettel és sok civakodással és félreértéssel. Hogy mi lesz ebből? Ahogy a kártyák is sok mindent jelenthetnek, így itt is még rengeteg minden változhat:-).

Értékelés:

Nyereményjáték:
22 Arkánum kártya. 22 kiválasztott. A jó és a gonosz harca. A Méreghercegnő története egy nagy, halálos játék, melyre a tarot szabályai vonatkoznak. Ha Evie túl akarja élni szövetségeseket kell találnia, és tudnia kell ki az ellenség.

Játékunkban Evie bőrébe bújhatsz és tesztelheted, vajon te hogyan állnád meg a helyed. A turné 9 állomása egy-egy tarot kártyát jelképez. Minden kártyához tartozik egy “hívószó”, azaz egy mottó. Ám a kártyák össze akarnak zavarni, ezért ellopták egymás hívószavát. A te feladatod, hogy megfelelően párosítsd be, melyik hívószó melyik kártyához tartozik eredetileg. Vigyázz! Könnyen egy ellenség karjaiban köthetsz ki, ha hibázol. 
“Ne ezt a kezet nézd, hanem azt!”

A Blogturné további állomásai:
November 27 - MFKata gondolatai  A Hold
November 28 - Always Love a Wild Book  A Mágus
November 29 - Deszy könyvajánlója  Az Angyal
November 30 - Insane Life  A Szeretők
December 1 - Angelika blogja  Az Erő
December 2 - Kelly Lupi olvas  A Torony
December 3 - Kristina blogja  Császárnő
December 4 - Dreamworld  Az Egyensúly
December 5 - Függővég  Az Ördög

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése