Tiffany Reisz: Az Úrnő - Eredendő bűnösök #4

A Könyvfesztivál előtt jelent meg Tiffany Reisz Eredendő Bűnösök sorozatának negyedik része. A blogturné öt állomásán találkozhattok értékelésekkel, extrákkal, és egy szerencsés megnyerheti az Athenaeum Kiadó által felajánlott példányt. A játék könnyű, sok szerencsét!

Athenaeum Kiadó 2015.
528 oldal
Fordította: Márton Andrea
Goodreads: 4,54
Besorolás: erotikus, felnőtt, BDSM

Az Eredendő Bűnösök sorozat befejező része ott folytatódik, ahol a harmadik kötet félbemaradt...

Nora Sutherlin, az ünnepelt dominatrix, a híres erotikus szerző egy szobában találja magát, két férfi társaságában. Más körülmények között élvezné ezt a kis játékot, de most partnerei nem játszani akarnak. Hamarosan megérti: ha életben akar maradni, fogvatartói Seherezádéjává kell válnia, miközben bíznia kell abban, hogy szerettei – Wesley, Kingsley, de legfőképpen Søren – rá fognak jönni, hogyan mentsék meg.

Egy halottal azonban nehéz vitázni, és Marie-Laurie, Kingsley nővére és Søren elhunytnak hitt neje minden, csak nem kompromisszumkész. Egy sértett nőnél pedig nincs veszélyesebb ellenség, és bár Nora mindezt tudja, lassacskán mindent elmesél az asszonynak arról, hogyan lett egy katolikus pap szeretője, miközben egyre mocskosabb részleteket tár fel a múltból…A háttérben Søren, Nora és Kingsley életének minden fontos szereplője csendben várakozik, hogy aztán az összekuszált szálakat kibogozva az olvasó is megtudja, kicsoda Nora Sutherlin valójában. Vagy legalábbis elhiggye, hogy tudja..

Elsőként hagy mondjak köszönetet az Athenaeum Kiadónak, hogy méltónak tartották ezt a sorozatot arra, hogy átvegyék a Magyarországról (is) kivonult Egmont Kiadótól. Tiffany Reisz magyar rajongói nem is kaphattak volna nagyobb ajándékot a könyvfesztiválra, mint a frissen megjelent Az Úrnőt és nem kell sokat várni a nyáron megjelenő A Szentre sem.

Merész  lépés volt részemről, hogy egyhuzamban olvassam el a sorozatot, de nektek elárulom, rég szórakoztam ilyen jól. Átolvastam nappalokat és éjszakákat, a szemem kikészült, de ez az élmény minden fáradságot megért. Megismertem az erotikus irodalom legjobb karaktereit, és  rajongóik lettem egytől egyig. Tiffany Reisz egy zseni, erről semmi kétségem nincs, az írása provokáló, megrázó, szenvedélyes, érzelmes és tulajdonképpen egy szóval jellemezhető: hibátlan.

Bizony kell ehhez a sorozathoz egyfajta nyitottság, tehát ha valaki abszolút elzárkózik az átlagtól eltérő szexuális vágyaktól, akkor ne vegye a kezébe, és csukja is be a posztot, de ha elmúltál 18 éves és kedved van bővíteni az élménytáradat, ne habozz kezedbe venni ezt a könyvet, illetve az egész sorozatot. Nem feltétlenül szükséges olvasni az előző részeket, ha nem tudod megszerezni.

A cselekmény nagyon egyszerű, a fülszöveg leírja a lényeget, Nora  egy olyan nő fogságába esett, aki gyűlöli őt, gyűlöli azt, ahogy bántak vele, és bosszút akar állni. Ez a nő  arra a valakire vár, aki eljön Nora-t kiszabadítani. Addig is  ráveszi, hogy meséljen, rá akar jönni, Søren mit lát benne, és Nora okosan megérti, hogy teljesítenie kell a Seherezádé szerepet, így tud időt nyerni a megmentőinek.

Kapunk sok flashback jelenetet a múltból Nora meséiben, közben párhuzamosan folyik a pokoljárás a három szeretett férfi részéről, hogyan találják meg és hogyan szabadítsák ki Nora-t.

Készülj fel rá, hogy úgy fogod olvasni a könyvet, mint én, megszállottan, figyelve minden szóra, mert érzed majd,  minden mondat alaposan átgondolt,  pontosan a helyén van. A jelenetek némelyike fájdalmas, akár brutálisnak is mondhatom, de 100%-ban ellensúlyozza ezt a szerző a gyönyörű írásmódjával, a kapcsolatok rétegeinek különleges ábrázolásával. A könyv egyértelműen karakter orientált, mesterien szabott szereplőkkel, akik élnek, és kimásznak a lapok közül, hogy belebújhassanak a bőröd alá. Nora karaktere ebben a részben nyílt ki igazán, hiszen közelről láthatjuk úgy, ahogy eddig még nem, Nora fél, de nem csak maga miatt, félti  mindegyik férfit, akiket a családjának tekint. Ebben a helyzetben is csodálatra méltóan erős, nem hagyja el az esze, sőt a  szarkazmusa külön életet él.  Kapcsolatuk Sørennel annyira egyedi és különleges, igazi szerelem. Mondtam már, hogy imádom Sørent? Ebben a részben jelentős bepillantást nyerünk a  motivációiba.  Nagyon odafigyelek, hogy ne spoilerezzek, de valamit muszáj kimondanom. Wesley-t imádtam, de olyan végkifejletet kapott, amire azt mondom, hogy váratlan, tökéletes, megérdemelt.

Kingsley-t nem tudtam, hogy az eddigieknél is jobban fogom bírni, de igen, amit Søren védelmében tett, az csodás volt.

Grace szerepe érdekes, tetszett, ahogy törődött Sørennel. De a csattanó felett elgondolkodtam egy kicsit. Ez már nem tetszett annyira, erősen visszás érzelmeket váltott ki. Tiffany pontosan ezt akarta elérni az olvasóknál, nála jobban ezt senki sem tudja. Gondold tovább a történetet, mozogjon a fejedben, hogyan fognak erre reagálni a szereplők, milyen utóhatása lesz?

Ha kedvet kaptál egy brutálisan jó sorozathoz, ne habozz, vedd magadhoz és olvasd, de számíts rá, hogy kicsalogat a komfortzónádból. Perverz lesz,  fájó és gyönyörű.

Borító: Meg van a szimbolikája, egyértelmű.

Kedvenc karakter:  Mindenki

Szárnyalás:  Azédeshármas!!!
 

Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce:  Szigorúan 18 éven felülieknek szól.

Értékelés:

– Maga hozza ki? – Wes odafordult Kingsley-hez. – Maga és milyen hadsereg?
– Nincs szükségem hadseregre.
– Mi az? Maga a francia James Bond, vagy mi?
– Dehogy. James Bond vanília.
– Máris jobban érzem magam – mondta Wes, és ujjaival végigszántott a haján. – Perverz James Bond megmenti Norát.

*

Søren egy csókkal és a következő szavakkal bocsátott meg neki: „Azért bocsátok meg neked, mert erre kérsz, nem azért, mert szükséged van a bocsánatomra. Tetted, amit tenned kellett. El kellett hagynod azért, hogy azzá lehess, akivé lenned kellett. Most már csak az számít, hogy itt vagy, Kicsikém”.

 *

Én is megtettem volna érted. Kingsley látta a szavakat és hitt bennük. Tudta – annak ellenére, hogy a nő, aki a gyermekét hordta a szíve alatt, több ezer mérföldre volt –, hogy kockáztatnia kell a halált is, bármit, hogy megmentse ezt az embert, aki mindent kockára tett volna, hogy őt megmentse.

 Ha megtetszett ITT MEGRENDELHETED

Nyereményjáték:

Nora Sutherlin életében számos férfi játszik fontos szerepet, így most nekik szeretnénk egy kis figyelmet szentelni. A blogturné minden állomásán közreadunk egy-egy rövid jellemzését, amely alapján egy igazi Eredendő Bűnösök rajongónak nem okozhat gondot kitalálni a szereplő nevét. Segítség gyanánt még az első betűt is megadjuk.(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyerteseknek 72 órán belül válaszolniuk kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Az 5. állomás feladványa: Ő Kentucky hercege, "wow"....

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

04.20. - Angelika blogja
04.22. - MFKata gondolatai
04.24. - Függővég
04.26. - CBooks
04.28. - Kelly & Lupi olvas

Jessica Sorensen: Callie, Kayden és a megváltás

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Jessica Sorensen Callie, Kayden és a megváltás című regénye, a Véletlen sorozat második része. Ennek örömére a Blogturné Klub tíz bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Callie és Kayden szívszorító történek folytatását!

2015. április 21-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Könyvmolyképző, 2015

368 oldal

Fordította: Komáromy Zsófia

Goodreads:4,13

Besorolás: NA, realista, romantikus

A sötét titok, amit Kayden hosszú évek óta rejtegetett, végül csak napvilágra került. Ám az még ennél is rosszabb, hogy a fiút súlyos testi sértéssel vádolják. Egyedül az óvhatná meg a becsületét, ha Callie elárulná az igazat – Kayden viszont soha nem kérné ezt tőle. Inkább hajlandó megtenni bármit, hogy megvédje őt… még akkor is, ha emiatt le kell mondania az egyetlen lányról, akit valaha szeretett.

Callie tudja, hogy Kaydenen ismét eluralkodnak a démonai, és kétségbeesetten szeretné megmenteni. Ám ehhez szembe kell néznie legsúlyosabb félelmével, és el kell árulnia legfájdalmasabb titkait. A csönd megtörésének puszta gondolata is rémisztő – de nem annyira, mint az a fenyegetés, hogy örökre elveszítheti Kaydent.A szíve mélyén Callie tudja, hogy eljött az idő: el kell felejteniük a múlt fájdalmát. Barátai, Seth és Luke segítségével tervet sző, hogy megmutassa Kaydennek, milyen életük lehetne együtt. De vajon meg tudja győzni, hogy új életet kezdjenek… vagy már késő?

Jessica Sorensen tud függővéget írni, mert akár kínzásnak is felfoghattuk azt, amit az első rész végével művelt. És tudom, hogy mindenkit - akár szerette a történetet, akár nem - arra késztetett, hogy azonnal akarja olvasni a második részt.
A várva várt folytatás pedig a kezünkbe került, én pedig előre felhívnám mindenkinek a figyelmét arra, hogy ez a rész nem egy könnyű olvasmány. Az előző rész sem volt vidám és szórakoztató, de ez kifejezetten melankólikus és sok-sok türelmet igényel főleg az olvasók részéről, hiszen a főszereplőink mindegyike nagyon nehéz terhet cipel, amitől csak lassan tudnak megszabadulni - ha egyáltalán képesek lesznek rá.

A családi háttér még mindig ugyanolyan elborzasztó, mint az első részben. Kayden családját nem is tudom, hogy hogyan lehetne jellemezni, egyáltalán azt sem értem, hogy hogyan maradhatott náluk ennyi gyerek és hogyan nem derült ki ez a bántalmazás éveken keresztül. Callie családja azért egy fokkal jobb, bár náluk inkább a közöny az, ami idegesítő, de rettenetesen. Nem is csoda, hogy a főhőseink előtt nagyon nehéz út áll, hiszen a felnőttek, a tapasztaltak segítsége sehol nincs (kivéve persze Kayden pszichológusát, de az ő keze is meg van kötve sajnos). De szerencsére segítségnek ott voltak a barátok, Seth és Luke, akik nélkül nem is tudom, hogy hogyan végződött volna ez a történet. Bár Luke sok vizet nem zavart (sajnos), de csak azzal, hogy ott állt Kayden mellett végig, is óriási segítség volt. A drága, jó öreg Seth pedig egy személyben volt pszichológus, barát/barátnő és szülő. Képes volt háttérbe zárni a saját bánatát és kínlódását, hogy Callie-nek segítsen. Egyszerűen imádtam a humorát, a bölcsességét és a mindenkori segítőkészségét. Ilyen egy valódi barát. (és igen, miatta képes lettem volna megenni én is annyi eperöntetes amerikai palacsintát, amennyit Callie is elfogyasztott az események alatt:). Luke viszont nagyon felkeltette a figyelmemet, szerintem a srácban jóval több van, mint amit megmutatott eddig nekünk!

A történet nagyon szép, fájdalmasan megható; az érzelmek egész garmadáját felvonultatta, kezdve a "de megütném"-től a "halálosan szerelmes vagyok" két végletig és eleinte úgy éreztem, hogy ugyanúgy 5 csillagos lesz, mint az első rész. De itt már éreztem apróbb hibákat, amelyeket az előző részben nem láttam vagy talán a történet úgy beszippantott, hogy nem is érdekelt.

Egyrészt Kayden egy idő után rettentően idegesített a "imádlak - nem kellesz, mégis imádlak - nem érdemellek meg, menj el, nem tudok nélküled élni - de mégis elhagylak, hogy neked jobb legyen" viselkedésével és azzal, hogy Callie-t még véletlenül sem kérdezte meg, hogy ő mit akar, ő hogyan érez ezzel kapcsolatban. Inkább elmenekült, visszajött, elfutott, hirtelen megjelent és közben a szerencsétlen lányt az érzelmeivel együtt a sárba taposta. És még ezt is elviseltem volna, mert mind a ketten sérültek és a szívem mélyén tudom, hogy Kayden miért viselkedik így. De számomra túlságosan elhúzódott ez az egész és  szerintem, ha egy picit rövidebb lett volna a regény, akkor erősebb lehetett volna a hatása. A vége pedig számomra a lassú "előjáték" után túlságosan gyors lett, mintha az írónő megunta volna ezt a huzavonát és szerette volna minél hamarabb befejezni.

Mindösszességében azért nem volt rossz a folytatás, engem is elég mélyen megérintett, csak itt már láttam apróbb hibákat is. De aki az első részt a kedvencei között tartotta számon, az nagy valószínűséggel ezt is oda fogja sorolni. Talán csak velem van baj, talán csak én vagyok már nagyon kritikus az ilyen érzelmi sérült fiatalokról szóló történetekkel:).

Borító: Nagyon tetszik, nagyon kifejező és tökéletesen követi az első rész koncepcióját

Kedvenc karakter: Callie, Kayden, Seth

Szárnyalás: a főszereplők bátorsága és kitartása

Mélyrepülés: a családi hátterek

Érzelmi mérce: rengeteg fájdalom, szomorúság, de mellette sok-sok szeretet és persze rengeteg (sőt szerintem egy picit túl sok) forró jelenetnek is szemtanúi lehetünk

Értékelés:

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során a helyes pasiké és a motoroké lesz a főszerep. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint az egyes állomásokon található képek alapján kitalálni, melyik filmes vagy sorozatos fiúra gondoltunk, és beírni a karakter (nem a színész nevét kérjük, hanem az általa megformált figuráét) nevét a rafflecopter megfelelő sorába. Ha mind a tíz állomást teljesítettétek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három Callie, Kayden és a megváltás c.könyv egy példányát.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre. Sok szerencsét!! 

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

04/21 Deszy könyvajánlója
04/22 Media Addict
04/23 Kristina blogja
04/24 Angelika blogja
04/25 CBooks
04/26 MFKata gondolatai
04/27 Kelly Lupi olvas
04/28 Tekla könyvei
04/29 Zakkant olvas
04/30 Dreamworld

Szilágyi Zoltán: Acélgólem - Káoszszív #1

Egy igazi első világháborús steampunk világba nyerhetünk betekintést Szilágyi Zoltán könyvében, amiben nem kell a világot megmenteni, csak egy Acélgólemet kell megállítaniuk, ami közel ugyanolyan nehéz feladat. Tartsatok velünk ezen a világokat átívelő háromállomásos miniturnén, fejtsétek meg a jeleket és nyerjetek a Főnix Könyvműhely által felajánlott nyereménykönyvet.

Főnix Könyvműhely 2015
156 oldal 
Besorolás: steampunk, fantasy

Történetünk kezdetén az első világháború sújtotta Angliában találjuk magunkat. Dr. Cole, a rejtjelek avatott szakértője, egy bombázás során elveszítette családját, amit képtelen feldolgozni. Gyógyszerek okozta kábulatban telnek egyhangú napjai a Queen Mary katonai kórház zártosztályán. Egyetlen társasága Amram, az izgága órásmester, aki miniatűr szerkezetek megépítésével szórakoztatja magát és sorstársait.

Amikor Bransford parancsnok és Jabari közlegény átlépik a kórház küszöbét, Cole és Amram hamarosan az „Acélgólem” utáni hajsza kellős közepén találják magukat. A kis csapat a belga Lord Potts-al kiegészülve átvág a borzalmakkal teli frontvonalon, hogy elérje célját… ám hamarosan kiderül, hogy a gólem csupán aprócska darabja a szférákon átívelő kirakósnak. A Kedves Olvasó a Káoszszív sorozat első kötetét tartja a kezében, amelyben Szilágyi Zoltán olyan gőzzel és acéllal hajtott világokba kalauzolja, ahol senki sem az, akinek először hisszük, vagy akinek ők hiszik saját magukat. A steampunk kedvelői számára igazi csemegét jelent majd a történet, ahol a káoszszívek birodalmakat teremtenek, vagy taszítanak pusztulásba.

Nagyon szeretem a Főnix (főleg ifjúsági) regényeit, igyekszem valamennyit elolvasni, kiváltképp, ha steampunkos regényről van szó. Akik ismernek, azok tudják, a magyar szerzőkre különösen ki vagyok hegyezve, így nem volt kérdés, hogy kíváncsi vagyok-e Szilágyi Zoltán munkájára.

A történet fülszövege jól elmondja az alapszituációt,  az első világháborúban feltűnt furcsa fejnélküli, négykarú, rúnák ezreivel borított acélgólemet a szemben álló hadviselők  mindegyike meg szeretné kaparintani. A szerkezet ugyanis iszonyatos pusztításra képes, és nehezen támadható, illetve a sérüléseit saját maga megjavítja mindenféle fogaskerekek és karok segítségével. Az angol hadsereg tisztje felkeresi a kórházban lábadozó Dr. Cole-t és ráveszi, hogy segítsen a kódfejtő tudományával megtalálni azt az embert, aki maga is a gólemet keresi. A tervek szerint hagyják, hogy a keresett személy rátaláljon az acélszerkezetre, és ha kifárasztották egymást, - mert valószínű az összecsapás -lecsapnak mindkettejükre.

A regény egy részletesen átgondolt világfelépítésen alapszik, melyben a saját világunkhoz hasonló alternatív világok léteznek, szférák ezrei. Az acélgólem képes a világok közötti átjárásra, és az egyik kulcsszereplő célja pontosan az, hogy visszakerüljön a saját szférájába. Érdekesnek találtam ezt az elgondolást, picit a Vissza a jövőbe egyik részére emlékeztetett, ahol egy alternatív jövőbe jutottak.

De mielőtt eljutnánk a világok közötti utazásig, a történet számomra legizgalmasabb része zajlott a regény első felében, a kódfejtés. Bevallom, a Da Vinci-kód  óta imádom a kódfejtést, és itt is ámulattal olvastam Dr. Cole okos következtetéseit. Annak ellenére, hogy ez a tanárember átment a legrosszabb csapáson, ami lehetséges, elveszítette feleségét és fiát egy bombázásnál, a feladat meglehetősen felvillanyozza. Ám nem menekülhet elméje sérülései elől, látomásokkal küzd, amik sokszor halálos veszélybe sodorják.  Sokszor bizonytalan a mentális dolgai terén, de amint az elméjét kell elővenni, kitesz magáért. 

A könyv felénél kerül sor az "ugrásra", és ez egy kiválóan megírt jelenet, nagyon élveztem. Az "odaát" világa félelmetes, tele borzalommal, és én úgy éreztem, ez már sok is egy kicsit. A szürreális lények riasztóak, nem gondoltam, hogy ilyen fantasy elemekkel is találkozom a könyvben. De nem csak az állatok jelentették a problémámat, volt itt még néhány túlzás az én ízlésemnek.

A szerző az egész regényen át képes volt magasan tartani a feszültséget, izgalmas, eredeti világot alkotott, amit mindenképp érdemes elolvasni. A karakterek mélysége igazán csak Dr. Cole esetében érvényesült, őt megkedveltem, és nagyon drukkolok neki, hogy időben és térben oda jusson, ahol megtalálja amit keres. Összességében ajánlom a történetet minden steampunk rajongónak!

Borító: Elégedett vagyok vele.

Kedvenc karakter: Dr. Cole

Szárnyalás: A világok közötti ugrás.

Mélyrepülés: Az a szarvas izé.

Érzelmi mérce: Néhány jelenet erősebb idegzetet kíván, ezért én 14 éven felül ajánlanám.

Értékelés:

Blogturné Extra: 

Idézetek:

Ahogy telt az idő, Cole egyre jobban összebarátkozott az öreggel, akiről kiderült, hogy egyike azon meg nem értett zseniknek, akik dicstelenül élnek, és elkallódnak a világ egy félreeső szegletében. Eleinte persze bizalmatlanul viselkedett vele. Egyszer azonban Amram olyan „gépet” rakott elé, amelyet csupán papírból és fogpiszkálókból épített, az mégis önállóan járt, ha felhúzták a mélyén rejtőző, ki tudja honnan zsákmányolt acélrugót! A kórházi személyzet persze nem ismerte fel a makettben rejlő értéket, és egyszerűen kidobták, mint egy darab szemetet, Amramot pedig megbüntették, amiért elcsente a fogpiszkálókat.

***

Már elmúlt éjfél, mire Cole megfejtette a Róka titkosírását. Egy olajlámpás fényénél tért magához a transzból, és a diadal érzése olyan boldogsággal töltötte el, amilyenben már nagyon régen nem volt része. Csak ekkor fogta fel, hogy már a szárazföldön vannak. A távolból menetelő katonák és gépjárművek zaja hallatszott.
– Mi a fene? – suttogta meglepetten. A munka annyira beszippantotta, hogy fel sem fogta, mi történik
körülötte. Katonai sátorban ült – talán Belgiumban? – egy összecsukható tábori széken; az előtte álló ingatag asztalon olajmécses pislákolt, és kóválygó árnyékokat vetett az asztallapot teljesen beborító gyűrött papírlapokra. Jabari a fal tövében hortyogott békésen, mellette Bransford feküdt a hálózsákjába gabalyodva, cseppet sem méltóságteljes pozícióban. Amram a sátor távoli részében szendergett, mellette a fiú bóbiskolt; most teljesen ártatlannak tűnt. Az apró térben kellemes hőmérséklet uralkodott, a viaszos sátorlap, és az apró vaskályha eredményesen távol tartották az őszi este hűvösét. Cole egy pillanatra dühös lett magára. Korábban azt tervezte, hogy amint partot érnek, az első adandó alkalommal meglóg. Ám annyira belemerült a munkába, hogy erről teljesen megfeledkezett. Most pedig itt vagyok egy átkozott katonai bázis kellős közepén…
Felkelt, kinyújtóztatta zsibbadt tagjait, és óvatosan megbökte a parancsnok hátát, mire a következő
pillanatban már annak Webley típusú revolverével nézett farkasszemet.

***

A gépezet karjának ízületei úgy csatlakoztak egymáshoz, mint egy emberé, csupán a másodlagos, kisebb karok tűntek furcsának, amelyek az előbbiekhez képest lejjebb és előrébb helyezkedtek el. A lábak egy madáréhoz hasonlítottak, és fémkarmokban végződtek. A gépezet felszíne tompán visszatükrözte a környezetet, ám felülete egyáltalán nem tűnt simának: a már ismert jelek milliói, apró horpadások és karcok borították. Az oldalából hatalmas darab hiányzott, amelyből gőz szállt felfelé. A sérülés szélein apró karok százai szorgoskodtak, amelyek épp helyreállították a szerkezet hiányzó darabját, lehetetlenül kicsi fogaskerekeket, tengelyeket és lemezkéket illesztettek a sérült részekhez. Vajon honnan veszik az alkatrészeket, tűnődött Cole. Talán valahol a test mélyén kerekek ezrei várják, hogy felhasználják őket?

Nyereményjáték:

Dr. Cole a kódolás mestere, az Acélgólemet pedig rúnák borítják, ezért most egy kis kódfejtésre invitálunk benneteket. A három blogon három különböző rúnát találtok, aminek a jelentésére vagyunk kíváncsiak. A képek mellé pedig kaptok egy kis segítséget is.A kiadó csak Magyarországon belül postáz, amennyiben 72 órán belül nem kapunk választ, automatikusan új nyertest sorsolunk.

Ez a rúna kicsit fiatalabb az eddigieknél, az angolszászoktól maradt fent, és jelentése szorosan összefügg a fénnyel.

a Rafflecopter giveaway

04/21. Bibliotheca Fummie
04/22. Always Love a Wild Book
04/24. Kelly Lupi olvas

Könyvbemutató: Tiffany Reisz: A Szent

Mai napon került nyilvánosságra Tiffany Reisz Eredendő bűnösök sorozatának legújabb tagja A Szent, melyet az Athenaeum Kiadó jelentet meg előre láthatólag 2015. június 26-án.

Íme a borító és a fülszöveg, és ráadásként, hogy még izgalmasabb legyen a várakozás egy pár soros ízelítőt olvashattok a  készülődő könyvből.

A bejegyzés alatt találhatjátok további négy blogger linkjét, ahol újabb részleteket olvashattok!

Tiffany Reisz: A Szent (Eredendő bűnösök – Az ártatlanság évei sorozat)

Fülszöveg:

Eleanor Schreiber egy zavarodott, zabolátlan tizenéves lány, aki megesküszik, hogy soha többé nem lép templomba. A lázadó tini azonban találkozik Stearns atyával, aki örökre megváltoztatja az életét. Már semmi nem állhat annak útjába, hogy az legyen, amit a sorsa diktál neki: Nora Sutherlin, az ismert erotikus regényíró, egyben Manhattan legismertebb dominája…

– Megkaphatom? – kérdezte Kingsley. Søren franciául válaszolt valamit, valamit, amitől Kingsley még szélesebben vigyorgott.

– Mit mondott? – kérdezte Eleanor Kingsley-t.

– Azt, hogy „várd ki a sorodat”.

Eleanor Sørenre meredt, aki csak vállat vont, mintha Kingsley hazudott volna a lánynak. De Eleanor tudta, hogy nem így van.

– Nem tetszik neki a fordításom.

– Meg kéne tanulnia franciául – mondta Søren. Kingsley helyeslően bólintott.

– Hahó! – integetett Eleanor. – Még itt vagyok. Hallom, hogy rólam beszélnek. És maga – látom, hogy maga kuncog. – Ujjával megbökte Søren háta közepét.

A férfi sértett pillantást vetett rá.

– A papok nem kuncognak.

– Maga meg mit bámul? – akarta tudni Eleanor Kingsley-től, aki láthatóan levetkőztette őt a szemével.

– Ennek aztán van vér a pucájában – mondta Kingsley Sørennek.

– Szentségtelenül sok – helyeselt Søren.

Kingsley figyelme ismét Eleanor felé fordult.

– Miért van még rajtad a ruhád?

– Le kellett volna vennem?

– Életemben nem hallottam még ennél ostobább kérdést – mondta Kingsley nagyon francia és nagyon undorodó sóhajjal. – Már eleve nem kellett volna, hogy rajtad legyen.

– Értem – mondta Eleanor Kingsley-nek. – Maga lenne Csini herceg, ha Csini herceg nem lenne csini.

Fordította: Szilágyiné Márton Andrea

Eredendő bűnösök - Vörös évek:

1.                               A szirén

2.                               Az angyal

3.                               A herceg

4.                               Az úrnő

Eredendő bűnösök - Az ártatlanság évei

1.                               A Szent

2.                               The King

3.                               The Virgin

4.                               The Queen

Beharangozó blogok:
Deszy Könyvajánlója
Angelika blogja
MFKata gondolatai

Függővég

Rebecca Donovan: Boldogító lélegzet - Csak lélegezz! #3

Elérkeztünk a Csak lélegezz! trilógia befejező részéhez, melyet a Könyvfesztiválra jelentet meg a Maxim Kiadó. A Boldogító lélegzet Rebecca Donovan tollából méltó befejezése a sorozatnak. Kövesd az állomásokat és esélyed nyílik megnyerni a három felajánlott könyv egyikét!

Maxim Kiadó 2015.
Eredeti cím: Out of Breath
481 oldal
Fordította: Bozai Ágota
Goodreads: 4,32
Besorolás: new-adult, realista, romantikus

„Belülről égtem. Gondolkodtam, mit tehetnék, hogy ezt a kínt tudatom mélyének sötétjébe toljam, és visszajuthassak közönyös, tompa állapotomba. Egyedül nem fog menni. Segítség kell. Muszáj megoldást találni.”

Emma elhagyja Weslynt és mindenkit, akit ott ismert; a Stanford egyetem hallgatója lesz, ahogy mindig is remélte. Korábbi énjének csak árnyéka, teljesen megváltozott. Össze van törve, és csak úgy lehet újra teljes egész, ha felismeri értékeit és megbocsát magának. Emma megtanulja, hogy az őszinteség nagyon tud fájni, jobban, mint az árulás, és az igazság ára az, hogy elveszti egyetlen igaz szerelmét.
A trilógia utolsó részét az olvasók az utolsó oldalig lélegzetvisszafojtva fogják olvasni.

Tisztában vagyok vele, hogy egy sorozat harmadik részére igazából az kíváncsi, aki olvasta az előző részeket. Ha mégis ismeretlenül jársz erre, figyelmedbe ajánlom az első rész  Elakadó lélegzet   és a második rész  Visszafojtott lélegzet  értékelését. Utóbbira azért is érdemes kattintani, mert egy máshol nem található kimaradt részlet fordítását is tartalmazza.

Ez a sorozat magasan a kedvenceim közé tartozik, méghozzá azért, mert nagyon kedvelem ezt az irányzatot, amiben lelkileg sérült fiatalok szerepelnek, szétesnek,  végigjárják a maguk poklát és lassan  összeszedik magukat, a végén pedig boldogan élnek míg meg nem halnak. Ez a sorozat annyiban különleges, hogy itt extra lassú és fájdalmas minden, amikor már azt hiszed, minden rendben lesz, a főhős rosszul dönt és kezdődik egy még nagyobb szenvedés. Itt szó szerint kapkod a levegő után az olvasó is, hiszen Rebecca Donovan kétségtelenül az egyik legjobb - a bántalmazott fiatalokról író szerzők közül.

Közel két év telt el az előző rész óta, amikor Emma úgy döntött, hogy kisétál Evan életéből. Meggyőzte magát arról, hogy csak ez az út járható, csak így mentheti meg saját magától, mert körülötte minden tönkremegy, őt nem szeretheti senki és ő sem alkalmas rá, hogy bárkit szeressen, mert annak romba dönti az életét. Ugyanígy megszakítja a kapcsolatot Jonathannal is. A stanfordi egyetemre jár, ahol Sara mellett új barátok is körülveszik. Tengődik csendben, időnként mélyre zuhanva, mert felfedezi, hogy az alkohol némileg eltompítja a hangokat a fejében. Kialakul egy kapcsolatféleség egy új belépő karakterrel, Cole-al, egy helyes, kedves, törődő sráccal. Cole elfogadja, hogy most még nem avatja be a múltjába, nem kérdez, csupán egy alternatívát kínál neki.

Az olvasó is tudja, és Emma is, hogy ez egy halálra ítélt kapcsolat, annál is inkább, mert tragédia történik, és Emmának vissza kell utaznia Weslyn-be. A lány összeomlik, keményen iszik, de végre valahára találkozik Evan-el, és az olvasóban felcsillan a remény. Innen még nagyon kemény út vár kettejükre, mert meg kell birkózniuk minden titokkal, és el kell érniük a maximális bizalmat egymás iránt.

A második részben én nagy perspektívát láttam Jonathan karakterében. Kicsit haragszom a szerzőre, mert ezt a szálat nem úgy rendezte, ahogy szerettem volna, ezt sajnálom.

Másik szemöldökrángatás a könyv alkoholtartalma miatt  volt. Én absztinens vagyok, úgyhogy a fiatalabb kollégákat kellett megkérdeznem, tényleg bír ennyit inni egy fiatal, és egyáltalán, isznak ennyit a fiatalok a bulikon? Biztosítottak, hogy igen és igen. Tehát ezt a kifogást visszavonom.

Azért viszont hatalmas dicséret jár részemről, hogy a szerző valami fantasztikusan oldotta meg a kettős nézőpontot. Nincsenek váltott nézőpontú fejezetek, hanem amikor újra találkoznak Emma és Evan, onnantól fejezeten belül is váltakozva veszik magukhoz a szót. Hogy könnyítsen a szerző, az egyikük gondolatai dőlt betűsek. Szerintem ez nagyon jól működött a könyvben.

Összességében nagyon meg voltam elégedve a befejező résszel, ahogy az egész sorozattal is. Egy érzelmi hullámvasút az egész, mélyen fájdalmas, de örökre emlékezetes.

Borító: Ezzel a borítóval elégedett vagyok.

Kedvenc karakter:  Evan, Emma

Szárnyalás:  Evan, Evan, Evan
 

Mélyrepülés:  Emma anyjának utolsó "ajándéka".

Érzéki mérce:  A történet belépett a new-adult korosztályba. Sistergős jeleneteket is olvashatunk, de a lelki fájdalmak miatt is 16 évben húznám meg a korhatárt.

Értékelés:

Extra:

Mivel ezzel a kötettel lezárul a Csak lélegezz trilógia, rendhagyó blogturné extrával készültünk. A sorozat részeit egy-egy kedvenc idézetünkkel, és az ahhoz szerintünk leginkább illő zeneszámmal szeretnénk felidézni. Tartsatok velünk ezen a hangulatos utazáson!

Elakadó lélegzet:

A szerelem segített, hogy ne csak átvészeljem, de éljem az életet. Próbára tette elszántságomat, bebizonyította, hogy erősebb vagyok, mint hittem. Vigasztalása meggyógyította sebeimet, balzsamként hűsítette forradásaimat. Önérzetet adott, hogy meghaladhassam önmagamat.

 
Visszafojtott lélegzet:

Evan nem szólt. Még szorosabban magához ölelt, lágyan ringatott, és ajkát homlokomra nyomta. Fülemet szívére szorítottam, hogy halljam az egyenletes dobogását. Végül mélyeket lélegzett, tudtam, hogy elaludt. Könnycsepp gördült le orrom hegyén, sima bőrére cseppent.
Hallgattam nyugalmát; azt kívántam, bárcsak átragadna rám, de a vihar nem csitult bennem.

 
Boldogító lélegzet:

– Feküdj itt és én majd tartom a könyvet! – Tétováztam, gondolkodtam. – Emma, csak gyere és feküdj ide!
Felsóhajtottam, fejemet mellkasára hajtottam; tökéletesen beleillett vállhajlatába. Kezembe adta a levelet, átvette tőlem a könyvet. Dobhártyám alatt vert a szíve. Nem tudtam, hova tegyem a karomat, ezért kezemet mellére simítottam; hallottam, hogy érintésemre szíve hevesebben kezd verni; tudtam,
hogy velem is ugyanez történik. Lassan szívtam be a levegőt és próbáltam a szavakra figyelni, ahogy a fejünk felett tartotta a könyvet.
– Én pár oldallal hátrébb tartok – mondta. – Nincs ellenedre, ha nagyon gyorsan behozom a hátrányomat?
– Csak nyugodtan – mondtam, azzal két ujjam közé csippentettem a levél szárát, ami még mindig a kezemben volt és gyengéden megsimítottam vele mellkasát. Csendben feküdtem, amíg olvasott. Bőrömön éreztem teste melegét. Hallottam zaklatott szívverését. Vonzódtam hozzá, valami vonzott és túl nagy volt ez az erő ahhoz, hogy ellent tudjak állni.

 
Ha megtetszett most 30% kedvezménnyel megrendelheted a képre kattintva:

Nyereményjáték:

A korábbi kötetekből már tudhatjuk, hogy Evan számára sokat jelent a fényképezés, a mostani részből pedig kiderül, hogy a szörfözés Emmával közös hobbijukká válik. Épp ezért a mostani játékban az lesz a feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik szörfösök által kedvelt nyugat-amerikai településen készültek a lélegzetelállító sport fotók. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyerteseknek 72 órán belül válaszolniuk kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway
A turné állomásai:
04.13. - Angelika blogja
04.15. - Deszy könyvajánlója
04.18. - Dreamworld
04.20. - MFKata gondolatai
04.21. - Kristina blogja
04.23. - Kelly & Lupi olvas

Leon Leyson: A lehetetlen valóra vált - Egy fiú Schindler listáján

Leon Leyson túlélte a legborzasztóbb dolgokat, amikor kitört a második világháború és a Lengyelországban élő zsidó fiút és családját a krakkói gettóba költöztették. Az ő, és még rengeteg zsidó története ez a könyv, azokról az időkről, amik a nácik uralta országban túlélni embertelen nehéz volt. A kilátástalan helyzetben egy férfi nagyon sokat tett ezekért az emberekért, nevét örökre megtanulta a világ. Leon Leyson ismerte a zsidók megmentőjét azaz Oskar Schindlert, és visszaemlékezésében elmeséli, hogy milyen ember volt a gyár igazgató, aki mindent kockára tett azért, hogy más emberek életét mentse meg.

Ismerd meg Leon szemén keresztül a világ legsötétebb éveit és olvasd el a könyvről a Blogturné Klub 6 bloggerének véleményét. A bejegyzések végén kvíz kérdéseket találsz a Schindler-listája című filmről, amikre ha helyes válaszolsz, akkor neked is lehetőséged lesz, hogy a Maxim Kiadó által a Könyvfesztiválon megjelenő könyvet megnyerhesd.

Maxim Kiadó, 2015

224 oldal

Fordította: Margitta Nóra

Goodreads: 4,29

Besorolás: realista

Még a legsötétebb időkben is – és főleg akkor – helye van az erőnek és a bátorságnak. Leon Leyson volt az egyik legfiatalabb, aki Oskar Schindler listájának köszönhetően élte túl a holokausztot. Leon Leyson (eredeti neve Leib Lejzon) csupán tízesztendős volt, amikor a nácik megszállták Lengyelországot, és családjával együtt be kellett költöznie a krakkói gettóba. Hihetetlen szerencsével, kitartással és ügyességgel Leyson túlélte a második világháborút, és elviselte az ördögien gonosz plaszowi lágerparancsnok, Amon Göth kegyetlenségét. Végül egy bátor és mindenre elszánt férfi, Oskar Schindler volt az, aki megmentette Leyson, valamint szülei és két testvére életét azzal, hogy az ő nevüket is felvette azoknak a munkásoknak a listájára, akiknek a gyárában kellett dolgozniuk. Ez a névsor vált Schindler-listájaként híressé.
Leon Leyson elbeszéléséből hiányzik a gyűlölet és a bosszúvágy. A visszaemlékezés tökéletesen megragadja az ártatlanságát annak a fiúnak, akinek elképzelhetetlen borzalmakon kellett keresztülmennie. A méltóság és a remény könyve ez.

Emlékszem, 14 éves voltam, amikor a nyolcadikos ballagásunkat követően egy két hetes lengyel táborba ment a fél osztályunk. A program része volt egy egynapos kirándulás Auschwitzba. Meleg volt nagyon, üres házakat és barakkokat láttunk, megkoszorúztunk egy emlékművet is, közben az idegenvezető mesélt az ott történekről, de nagyon gyerekek voltunk, nem igazán érdekelt minket ez az egész. A fiúk mindenen viccelődtek, a csapatvezetőnk nem győzött ránk szólni. És akkor bementünk egy újabb barakkba. Még arra is emlékszem, hogy az egyik fiú épp egy viccet kezdett mesélni, amikor megláttuk, hogy mit rejt a félhomály. Középen vezetett az út, a barakk két oldalán pedig végig üvegfal védett valamit. Aztán közelebb mentünk és megláttuk.. az üvegfal mögött végig, a barakk teljes hosszában szemüvegek, bőröndök, babák, botok és mindenféle használati tárgyak voltak egymás hegyére-hátára dobálva. Ez volt az a pillanat, amikor az egész csapat elnémult. Ott és akkor tudatosult bennünk, hogy ezek a tárgyak élő embereké voltak és ezek az emberek ebben a koncentrációs táborban éltek-haltak. A mai napig kiráz a hideg, ha arra a barakkra gondolok és nagyon megindít, ha túlélők visszaemlékezéseit olvashatom. Egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy olyan körülmények között emberek hogyan voltak képesek életben maradni.

Ez a történet pedig egy kisfiú szemszögéből mutatja be egy zsidó család történetét, akik hatalmas szerencsének köszönhetően maradtak életben a második világháborús során. De nem is csak a szerencsének köszönhetik az életüket, hanem inkább egy embernek, Oskar Schindlernek. Ő volt az, akinek szeretett volna Leon emléket állítani ezzel a történettel, de mivel ő aránylag kevés időt töltött vele, így elmesélte inkább az egész történetüket, a második világháború elejétől egészen a csodás megmenekülésükig és ebbe szőtte bele a megmentőjüket is. 

Leon Leyson

Leon – akinek az eredeti neve Leib, Lengyelország északi részén egy kis faluban, Narewkában élt a szüleivel, testvéreivel és a rokonaival. A fiú bemutatta, hogy milyen volt az élet vidéken az 1930-s években, hogy milyen volt gyereknek lenni, akiket nem zavart, hogy nincs folyóvíz és áram a házukban, ellenben reggeltől estig a barátaival a szabadban játszhattak. Az édesapa végül Krakkóban talál munkát és vele költözik a kis család is, Leon pedig egy teljesen más világba kerül, ahol vízöblítéses wc van, a csapból folyik a víz, gyönyörű, hatalmas, díszes épületeket láthat nap, mint nap. De ez az idilli kezdet csak arra jó, hogy a későbbi borzalmak még jobban megrázzanak bennünket, hiszen itt éri őket a második világháború kirobbanása és innentől az életük késélen táncol. Eleinte csak egyre több megszorítással találkoznak, majd később már az életben maradásukért harcolnak nap, mint nap. Hasonlóan Anna Frank naplójához, itt is különleges egy gyermek szemszögéből látni a történeteket, hiszen ők még jók, még bíznak az emberekben és eleinte nem is értik, hogy ők miért mások azért, mert zsidók. Sajnos ez a korszak nem adja nekik meg azt, amit mi megkaphattunk, nem lehettek sokáig gyerekek, hiszen az életben maradásért folyó napi munkában, harcban ki kellett venniük a részüket, mellette pedig az átélt és látott borzalmak gyorsan elrabolták az ártatlanságukat és kénytelenek voltak nagyon hamar felnőni.

Persze pontosan azért, mert egy kisgyerek szemszögéből ismerhetjük meg a történetet, épp ezért van

A lista, amin ott van a Lejzon család

ahol nagyon részletesen olvashatunk egy-egy eseményről, olyanokról, amely őt is nagyon megindították gyerekként, de voltak részek, amelyeket elnagyolva szinte átfutottunk. Leon végül túléli a háborút és a családja egy része is, de hatalmas veszteségeket szenvednek el és van, amelyik életük végéig kísérti őket. Ami nagyon tetszett a regényben, hogy az író nem a háború végével fejezte be a történetét, hanem tovább ment. Bemutatta, hogyan próbáltak új életet kezdeni és hogy végül Leon a békeidőkben is találkozhatott a megmentőjével. És azt hiszem, így ezzel együtt kerek a történet. 

Mondhatnánk, hogy ilyen történetet már nem egyet hallottunk – de higgyétek el, hogy érdemes elolvasni, hiszen nincs két egyforma emberi sors, minden ilyen történet valami újat ad. Más, ha egy olyan szemszögéből láthatjuk a történteket, akik végigjárták a koncentrációs táborok poklát vagy egy olyanéból, akik épp csak elkerülték, de a kegyetlenkedéseket így is el kellett viselniük. 

A regénynek két, számomra megrázó része van. Az egyik a könyv végében található fotók. Amíg olvassuk, addig is megindító a történet, de amikor a végén a neveket képekhez tudunk társítani, akkor hisszük el szerintem igazán, hogy itt hús-vér emberekről van szó, olyanokról, akik a fotókon még ránk mosolyognak, nem tudván azt, hogy milyen borzalmak várnak rájuk. A másik pedig az a rész, amikor a fiatal Leon már az USA-ban él és tanúja egy újabb üldöztetésnek, bár akkor nem a zsidók, hanem a feketék ennek a szenvedő alanyai, a fiú pedig rádöbben, hogy a negatív megkülönböztetés és üldöztetés még a háború végeztével is valós probléma maradt.  

Összességében mindenkinek ajánlanám, hogy olvassa el ezt a könyvet, nem túl vastag, az írásmódja – a történet komolysága mellett – könnyed, gyorsan lehet vele haladni. És minél több ilyen történet kerül a napvilágra, ha minél szélesebb körben megismerik az emberek - főleg a fiatalok, - hogy mi történt a második világháborúban, akkor talán annál nagyobb az esély arra, hogy ilyen újra ne történjen meg. 

Borító: Szerintem nagyon találó, nekem nagyon tetszik

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: Oskar Schindler tette

Mélyrepülés: az üldöztetés

Érzelmi mérce: egy szó van rá, megrázó

Értékelés:

Itt megrendelheted a könyvet

Nyereményjáték:

Az április 23-án megjelenő A lehetetlen valóra vált című könyvet most te is megnyerheted. Minden blogon felteszünk egy kérdést a Schindler listája című filmből (ha nem láttad akkor pótold gyorsan mert filmtörténeti klasszikusról van szó), amire a rafflecopter dobozban várjuk a választ. Azok, akik mind a 6 kérdésre helyesen válaszolnak, és meglátogatják az oldalakat, amik szerepelnek a dobozban, esélyesek arra, hogy a könyvet megnyerjék.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre.

Hogy hívták Schindler könyvelőjét?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Április 18 - Zakkant olvas

Április 19 - Always Love a Wild Book

Április 20 - Deszy könyvajánlója

Április 22 - Kelly Lupi olvas

Április 23 - Tekla könyvei

Április 24 - Media Addict

Abbi Glines: A végzetem - Existence #1

Abbi Glines eddig megjelent könyveire a könnyed, romantikus stílus volt jellemző. A Maxim Kiadó által a Könyvfesztiválra megjelenő Existence sorozat első kötete A végzetem azonban merőben más. A fiatal szereplők mellett a túlvilág képviselői is helyett kapnak egy izgalmas, fordulatos történet keretében, amely szerencsére nem mellőzi a romantikát sem. A Blogturné Klub nyolc bloggere véleményezi a könyvet, amelyet a turné végén meg is nyerhet három szerencsés leendő olvasó. Indulhat a borzongás!

Maxim Kiadó 2015.
264 oldal
Fordította: Dávid Katalin
Goodreads: 3,96
Besorolás: YA, paranormális

Mi történik, ha az ember nyomában van a Halál? Persze, hogy beleszeret.

Pagan Moore nem csapja be a Halált, hanem beleszeret.

A tizenhét éves Pagan egész életében szellemeket látott. Tudja, hogy azok az idegenek, akik a falon át közlekednek, mások számára láthatatlanok. Ezért úgy éli a mindennapjait, hogy nem vesz tudomást a bolyongó lelkekről. Ha nem adja a tudtukra, hogy látja őket, akkor eltűnnek. Ez csak addig működik míg ki nem száll az autójából a tanév első napján, és meg nem pillant egy hihetetlenül szexis fickót a piknikes asztalnál álldogálni, aki őt bámulja szórakozott vigyorral az arcán. Az egyetlen probléma csupán az, hogy tudja: a srác halott. Nemcsak, hogy nem akar eltűnni, amikor úgy tesz, mintha nem látná, de olyan dolgot csinál, amit a többiek sohasem. Megszólítja. Pagant teljesen elbűvöli a szellem. Amit még nem tud, hogy elérkezett az idő, hogy meghaljon, és az az átkozottul helyes szellem, akibe beleszeretett, az nem csupán egy szellem.

Ő a Halál és készül megszegni a törvényt miatta.

Abbi Glines történetei nem mentesek a kliséktől, de ez nem rossz hír azoknak, akik hozzám hasonlóan bírják a kliséket. A jóféle klisék elengedhetetlenek szerintem, és ha a szerzők jól egészítik ki néhány eredeti ötlettel és remekül megírt történettel, akkor azokkal semmi gond nincsen, bőven van helyük a könyvpiacon.

Fenti fülszöveg sajnos ellövi az egyik poént a könyvből, nevezetesen, hogy ez a beszélni is tudó szellem tulajdonképpen maga a Halál. Erről nem a magyar kiadó tehet, az eredeti fülszöveg lett ilyen "remekül" elspoilerezve. Alapjában véve, nagyon tetszett az  ötlet, hogy a Halál  megszemélyesül, ráadásul természetesen egy remekbe szabott srác formájában. Ki ne emlékezne az 1998-as Meet Joe Black filmre, melyben a legesleghelyesebb időszakában játszotta a  Halált  Brad Pitt? 

Nos, vissza a történethez. Pagan egy átlagosnak látszó lány, okos, jó tanuló, és mindenki elől titkolja, hogy látja a szellemeket. Úgy tesz, mintha nem venné észre őket, ezért azok nem foglalkoznak vele, jönnek mennek, akár a falakon keresztül is. Aztán feltűnik Dank, aki abban különbözik a többitől, hogy beszél hozzá. Pagan ezt nem érti, és szóvá is teszi, akkor viszont Dank lepődik meg Pagan képességén. Közben a suliban  korrepetálnia kell a focicsapat irányítóját, Leif-et. Róla eddig elég negatív véleménye volt, de a közös munka során kiderül, a srác azon kívül, hogy helyes, persze kedves is és szórakoztató. Leif-ről úgy gondolta, hogy semmibe veszi őt, azonban a tanulás alatt egész más személyiséget mutat, ez Pagant alaposan meglepi. Egyértelmű, hogy Leif érdeklődik iránta, mindketten érzik, hogy valami alakul közöttük.  Egy félreértés miatti vitájuk után Pagan feldühödve ül az autójába és baleset éri, megmagyarázhatatlan, hogyan marad életben. Ezek után minden megváltozik, nappal Leif képviseli a való életbe kapaszkodást, de éjjelente Dank vigyáz rá, altatót gitározik, és egyre közelebb kerül érzelmileg hozzá.

Abbi Glines titka szerintem az, hogy nagyon jól tudja ábrázolni  a szerelmes pillanatokat. Dank egy baromi jól eltalált karakter, imádtam minden jelenetét. Sötét, félelmetes, ijesztő is tud lenni, de Pagan elvarázsolja. A lány hiába várja a kérdéseire a válaszokat, Dank nem mond eleget. Éppen ezért tud Leif is képben maradni, mert ő valóságos, emberi.

Tetszett, hogy bátran a Halál karakteréhez mert nyúlni a szerző, ez nem hétköznapi téma. A cselekmény az elejétől a végéig le tudott kötni, és meglepetéseket tudott okozni. Tény, hogy ez Dank karakterének köszönhető elsősorban, és a szívemnek kedves tiltott szerelemnek.

Viszont nem mehetek el szó nélkül a hibák mellett, amik miatt végül is levontam a pontokból. Nem értettem, miért kellett Dank karakterét rocksztárként behozni a gimibe. Teljesen felesleges volt, semmit sem tett a történethez, csupán szemöldökrángatást. A másik ami nagyon nem tetszett, az a szereplők nevei. Pagan borzalmas, Dank szintén. Leif-nél folyton felcseréltem a magánhangzókat fejben. Hiába egyedi, ez inkább fordítva sült el.
A szerzőnek ez az első regénye, és bizony ez érződik rajta, de mindenképp megéri az olvasást, bőven felette áll az egyszer elmegy kategóriának. 

A könyv felétől lesz igazán izgalmas a történet, és a végére tartogat két csattanót is, ami miatt leesett az állam,  én nagyon várom a folytatást. Azoknak ajánlom, akik szeretik a gimis történeteket, nem bánják ha van bennük némi  paranormális szál, jó adag romantika és nem csak egy  új könyves pasi, hanem rögtön kettő.

Borító: Hm.

Kedvenc karakter:  Dank

Szárnyalás: Az altatók.

Mélyrepülés: A rocksztár kultusz felesleges elem.

Érzelmi mérce: Van néhány inkább vágyakozós mintsem sistergős jelenet, tehát a borító sugallatával ellentétben nincsen vetkőzős jelenet.

Értékelés:

Blogturné Extra: Playlist

Awake by Secondhand Serenade
Bring Me To Life by Evanescence
Eyes On Fire by Blue Foundation
This Is The Time by Nothing More
My Demons by Starset
Not Gonna Die by Skillet
Your Guardian Angel by The Red Jumpsuit Apparatus

Ha megtetszett, a képre kattintva 30% kedvezménnyel megrendelheted:

Játék:

Szellemekkel kapcsolatos az Existence blogturné játéka: minden állomáson a rövid ismertető/kép alapján ki kell találnotok a feladványt, amely híres történelmi, filmes, vagy irodalmi szellemre utal. Kérjük a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtéseket!Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai

04.10 Media-Addict

04.12 Deszy könyvajánlója

04.14 Dreamorld

04.16 Zakkant olvas

04.18 CBooks

04.20 Tekla Könyvei

04.22 Kelly és Lupi olvas

04.24 MFKata gondolatai