A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg szeptember 10-én Mary Chanberlain: A dachaui varrónő című háborús történelmi regényét. A Mont Blanc válogatás
kiadói sorozatában Ada Vaughan történetét olvasva betekintést
nyerhettek egy tehetséges, ambiciózus fiatal londoni lány életébe, akit
magával sodor a második világháború kegyetlen valósága. A Blogturné Klub
négy bloggerének véleményét olvashatjátok a turné során, és a
divatházakkal kapcsolatos játékunkon megnyerhetitek a könyv három
példányát a kiadó felajánlásában.
336 oldal
Fordította: Margitta Nóra
Goodreads: 3,72
Besorolás: felnőtt, történelmi, háborús
London,
1939. A tizennyolc esztendős csinos és ambiciózus Ada Vaughan
varrónőként dolgozik a Dover Street-i nőiruha-szalonban. Divattervező
pályáról álmodik megvan hozzá a tehetsége és a tudása , de ehhez ki
kellene törnie a lambethi sivár családi környezetből.
Ada
egy véletlen találkozás során megismerkedik a titokzatos Stanislaus von
Liebennel, és ez a kapcsolat a szerelem és a csillogás világába repíti.
Amikor a férfi felajánlja, hogy elviszi Párizsba, Ada úgy érzi, itt a
nagy alkalom, és meg sem hallja a figyelmeztetést, hogy a közelgő háború
miatt veszélyes a kontinensre utazni. A jóslat beteljesül, kitör a
háború, ők pedig Franciaországban rekednek. A német megszállás után
Stanislaus elhagyja a lányt, de az utolsó éjszakán még kezeskedik arról,
hogy Ada sose felejthesse el. Ada fogságba kerül, és annak köszönhetően
éli túl a háborút, amihez ért: ruhákat varr. Jelenlegi megrendelői is
előkelőségek, csak éppen német előkelőségek. Ada nem is sejti, mekkora
bajt hozhat ez még a fejére.
Furcsa kettősség volt bennem a történet olvasása során. Egyrészt imádtam Ada Vaughan megszállottságnak nevezhető hozzáállását a munkája iránt, másrészt ugyanilyen szinten viszolyogtam a háború borzalmaitól. Volt egy olvasási időszakom, amikor egy rakás háborús könyvet elolvastam, aztán le is zártam magamban, kész, ennyi elég volt. Azóta csak ritkán nyúlok a témához, mert rendkívüli módon kikészít az emberek elleni erőszak, a megkülönböztetés, a rasszizmus. Ebben a könyvben valahogy mégis úgy éreztem, a háború borzalmai és a ruhakészítés, mint művészet között remekül egyensúlyoz a szerző.
Ada 18 éves korára megtanult mindent, amit a ruhakészítésről és az anyagokról tudni érdemes. Ügyesen dolgozik, a maradék anyagokból csinos ruhákat készít magának, csak úgy forognak utána a férfiak, amikor végigmegy London utcáin. Minden vágya, hogy divattervező legyen, saját szalonnal, ehhez kétségtelenül megvan a tehetsége, csak a pénz hiányzik. Egy véletlen utcai találkozás alkalmával ismerkedik meg Stanislaus-al, aki osztrák-magyar arisztokratának mondja magát. Apró figyelmességekkel halmozza el a lányt, akinek ő az első udvarlója, persze, hogy beleszeret. Amikor megemlíti, hogy elviszi pár napra Párizsba, Ada attól a pillanattól se lát, se hall, sem a szülei, sem a munkaadója nem tudja lebeszélni az utazásról, pedig nagyon komoly a háború kirobbanásának esélye. A pár Párizsban ragad, majd a németek bevonulásakor megszöknek és Namur városában elszakadnak egymástól. Ada a totális káosz közepette az apácáknál keres menedéket, majd mikor azokat is elfogják egy öregotthonba kerül. Az egyik ápolt révén elviszik egy német családhoz, akiknél embertelen körülmények között, de újra varrhat, alkothat.
Ada karakterét teljesen valóságosnak éreztem. Egyrészt teljesen átlagos naiv lány, pont olyan, amilyen a 18 évesek tudtak lenni a múlt század ezen időszakában, akiknek az első udvarlótól megszédül a fejük, mert tulajdonképpen nem a pasiba, hanem a szerelem idoljába szerelmesek. Másrészt a szerző remekül ábrázolta Ada ambiciózus jellemét, folyamatosan éreztette, hogy Ada gondolatait a hivatása irányítja, a megfelelni vágyás és a feljebb jutás a szakmai életben. Ha nem lett volna a háború, Ada London egyik vezető divattervezője lett volna, ez kétségtelen, egyszerűen a szerző nem hagyja az olvasót máshogy vélekedni. A megszállás azonban mindent megváltoztatott. Adából túlélőt kreált a háború, aki sodródni kényszerült az árral. Ha életben akart maradni, el kellett végeznie a kiszabott parancsokat. A háború után számtalan nőt vontak felelősségre, amiért akármit is elvégzett/segített a németeknek. Inkább a halált kellett volna választaniuk - ez volt a köz véleménye. Szerintem meg nem. A hazaárulás más, az természetesen halálos bűn, de ha valaki varrással tud életben maradni, akkor varrjon. De ez csak egy adalék, valójában nem ezért vonták felelősségre, hanem egy olyan tettéért, amit nagyon szerencsétlenül követett el. Bosszút állt. Nekem az a véleményem, hogy szemet szemért, tehát a helyzettől függően inkább hajlok a bosszúállásra, mint a dobj vissza kenyérrel típusú megoldásra. Ada helyében én is bosszút álltam volna, de másképp.
Mindenképp ki kell térnem a szerző kutatómunkájára. A történelmi háttér is hiteles és pontos, de igazából az anyagok és a szabásvonalak említése az, ami igazán megérintett. Imádtam olvasni a hozzáértő megjegyzéseket, itt redőzzük az anyagot, ott beveszünk pár centit... Egy fiatalkori varrótanfolyammal a hátam mögött sem ismerem az említett varázslatos anyagokat, pláne a bonyolult szabásmintákat. Komolyan kedvem lett valamit alkotni, valami szépet.
A könyv befejező része tartogat meglepetéseket, és külön megérne egy értékelést írni Ada peréről, a tanukról, a vádakról, az egész társadalmi elvárásról, mennyit ér az igaz szó? Mennyit ér egy NŐ igaz szava?
Olyan felnőtteknek ajánlom a könyvet, akik tudnak erőt meríteni a történelem egyik legsötétebb időszakában küzdő Ada megrázó történetéből, nekem meghatározó élmény volt.
Borító: Nagyon szép.
Kedvenc
karakter: Ada
Szárnyalás: Ada első párizsi napjai nagyon szépek voltak.
Mélyrepülés: Ne keressetek rá Dachau-ra.
Érzelmi
mérce: A háború szörnyűsége és a megaláztatások miatt 17 éves kortól ajánlom.
Értékelés:
London
Ada otthona a Theed Street-en
Dover Street-en dolgozott mint varrónő és modell
Paris
Megérkeznek a Gare due Nord-ra később átköltöznek Stanislaus-al a Boulevard Barbès-re
Belgium
Szökésük Mons-ba majd Namur-ba
Dachau
Itt tartják fogva, itt válik belőle a dachaui varrónő.
Ada otthona a Theed Street-en
Dover Street-en dolgozott mint varrónő és modell
Paris
Megérkeznek a Gare due Nord-ra később átköltöznek Stanislaus-al a Boulevard Barbès-re
Belgium
Szökésük Mons-ba majd Namur-ba
Dachau
Itt tartják fogva, itt válik belőle a dachaui varrónő.
forrás:https://thebooktrail.wordpress.com
Játék:
Minden
állomáson egy-egy idézetet olvashattok, melyek híres divattervezőktől
erednek. Kis nyomozás vár rátok, mert más segítség nincs, az internet
viszont segít!
A divattervezők nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. A játékhoz tartozik még a kiadó facebook oldalának tetszikelése, és már csak a szerencsére kell várni! A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.
4. állomás „Egy nőről többet árul el a parfümje, mint a kézírása.”
A divattervezők nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. A játékhoz tartozik még a kiadó facebook oldalának tetszikelése, és már csak a szerencsére kell várni! A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.
4. állomás „Egy nőről többet árul el a parfümje, mint a kézírása.”
a Rafflecopter giveaway
Résztvevő blogok:
09.07 Tekla könyvei
09.09 Zakkant olvas
09.11 Szembetűnő
09.13 Kelly & Lupi olvas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése