2015. Halloween Blogturné - Tökfaragás

A nagy sikerre való tekintettel, idén ismét szeretnénk egy Halloween-napot, turnét és nyereményjátékot tartani Nektek. Igaz, hogy mind könyvesbloggerek vagyunk, de most nemcsak könyvekről írnánk, hanem érdekességekkel is színesítenénk a turnénkat - sok mindenről lesz benne szó, amelyek mind a Halloweenhez kapcsolódnak. Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezt a Magyarországon is egyre népszerűbb eseményt és játsszatok a nyereményekért!

Akik ismernek, azok tudják, hogy mennyire odavagyok a Halloweenért és ehhez természetesen hozzátartozik a tökfaragás is. Hol a barátaimmal, hol egyedül, de egy jó ideje már minden évben faragok és persze soha nem egyszerű mintával próbálom díszíteni a kezem alá kerülő tököket:). Mielőtt képekkel és leírással megmutatnám, hogy hogyan faragjuk mi a Halloween tököt, egy picit nézzük is meg, hogy miért kapcsolódik a tökfaragás ehhez a hagyományhoz.

Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O'Lantern nevű részeges kovácsról kapta. A legenda szerint egy szép

Tradicionális ír Jack O'Latern

napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki. Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte hogy lemásszon a fáról az ördög - aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását.

Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában eredetileg szereplő takarmányrépát a narancssárga színű, Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen vigyorgósra kivájható sütőtök növény váltotta fel.

Forrás

Persze a tökfaragás nemcsak az angolszász területhez kötődik, hiszen Magyarországon is régóta hagyomány - bár kevéssé ismert.
Az első, ide vonatkozó történet még Salamon, Árpád-házi királyunk nevéhez kapcsolódik, aki trónviszályban állt az unokatestvéreivel - Gézával és annak halála után pedig Lászlóval. Salamon végül elismerte Lászlót magyar királyként, de nem tett le arról, hogy visszaszerezze a trónt, így László a visegrádi várba, sőt annak is a tornyába záratta be biztonsági okokból Salamont és megparancsolta az őröknek, hogy miután besötétedik, töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy így is szemmel tarthassák a rabot. Persze ezek a lámpások nemcsak a tornyot világították meg, hanem a dunai hajósoknak is mintegy jelzőfényül szolgált, így innen ered a mondás, hogy "fénylik, mint Salamon töke". Az eredeti vár sajnos nem maradt fenn, ahogy az eredeti torony sem látható. A mai Salamon-torony a tatárjárás után épült és csak a neve őrzi az egykor élt királyunk emlékét.

 És akkor a tökfaragás, ahogy mi csináljuk:).

Először is szerezz be egy faragni való tököt - ha egyszerűbb formát szeretnél rá faragni, akkor lehet egy szép gömbölyű tök is, de ha valami komolyabb képet, akkor ha először faragsz, akkor próbálj úgy választani, hogy a tök egyik oldala inkább lapos legyen. Ez, ha még kezdő vagy, nagy segítség lehet.

Szükségetek lesz még tollra, amivel rárajzoljátok a tökre a mintát, esetleg kinyomtatott sablonra, amihez kell egy éles kisolló, amivel kivágjátok a sablont; cellux, amivel rögzítitek a sablont rajzolás előtt és persze vékony, éles késre (de ziccer is megteszi, ha van otthon).
Hogy milyen mintát faragtok rá, az teljesen rajtatok múlik, lehet egyszerűbbet is, a megszokott - két szem és egy minél rémisztőbb száj formával - amit Ti is megrajzolhattok, de akár előrajzolás nélkül is elkészíthető:

De lehet bonyolultabb is, azokhoz viszont rengeteg sablont találtok fenn az interneten, ami ingyenesen letölthető és az alapján komolyabb faragásokat is készíthettek:

A tökről rajzolás és faragás előtt minden esetben takarítsátok le az esetleges szennyeződéseket. 
Majd rákerülhet a minta (az első képen még a sablont ragasztottam rá a tökre, a másodikon pedig látszik a már rárajzolt minta:

Majd vágjuk le a tök tetejét - érdemes vicces, cikk-cakkos formában kivágni, úgy látványosabb. Arra vigyázzunk, hogy maradjon egyben a tető, mert akkor bármikor le és visszatehető a tökünk "teteje".

Ha ügyesen kivágtuk, akkor így néz ki most a tökünk:

Ezután kaparjuk ki a belsejét. Ehhez használhatjuk a kezünket, de célszerűbb inkább egy kanalat használni. Egy a lényeg: legyünk nagyon alaposak, mert ez a belső rész rohad / penészedik meg először. Így minél tisztábbra pucoljuk a tököt, annál tovább áll el.  (természetesen ne felejtsük el a kivágott tetőn lévő magokat és maradványokat is eltávolítani.

Majd nekikezdhetünk a minta kivágásához. Vágás előtt mindig gondoljuk végig, hogy mit akarunk kivágni és mi marad meg a tökből, mert fontos, hogy valami megtartsa a mintát, így legyen mindig olyan pont, amivel kapcsolódik a kivágott minta a tök többi részéhez. Hogy értsétek miről beszélek - az egyik évben kinéztem egy Végzet ereklyéi rúnát, de úgy kellett kifaragnom, hogy a rúna szélei kapcsolódjanak a tök többi részéhez, különben nem tartotta volna semmi a mintát:

Mindig középről induljunk kifelé, inkább kisebb darabokat vágjunk, minthogy egy nagyobb vágással kitörjünk egy fontosabb elemet. Célszerű először egy apró lyukat készíteni és onnan nagyítani a vágást és haladni a rajzolt sablon mentén. Arra készüljetek fel, hogy csak a vastag, narancssárga külső héjjat nehéz átvágni, a világosabb belső rész könnyen faragható.

A következő két képen egy félig kifaragott és egy teljesen kifaragott minta látható:

Ha készen vagyunk teljesen, akkor már csak egy kis mécsest kell belehelyeznünk, megvárni, amíg sötét lesz és gyönyörködhetünk is a művünkben:).

Én eddig mindig lakásban tartottam a faragott tököt, de a meleg miatt 3-4 napnál tovább nem maradt "életben", a meleg miatt összefonnyadt a kivágott minta, bedőlt az egész, majd bepenészedett.
Úgyhogy látványosabb és tovább is megmarad, ha van lehetőségünk arra, hogy a tököt erkélyen, külső párkányon vagy teraszon, kertben helyezzük el, ahol a hűvös miatt (remélhetőleg amikor tököt faragunk, akkor már nem lesz meleg:) tovább megmarad.
Arra figyeljünk oda, hogy ha a lakásban belül tartjuk, akkor mindig legyen felügyelet mellette, ha ég benne a mécses! (és a kisgyerekek és a háziállatok ne érhessék el).

Végezetül megmutatom a munkáinkat, amelyeket az évek alatt a barátaimmal közösen faragtunk:

 Ancsa barátnőmmel faragtuk őket közösen 2010-ben

 Ezeket szintén Ancsa barátnőmmel faragtuk 2011-ben

 

 2012-ben faragtuk ezeket a tököket Boszi barátnőmmel és az anyukájával

 

Ezt pedig 2014-ben faragtam Supernatural témában:).

Nyereményjáték:

Most kivételesen nem szeretnénk tőletek semmilyen extra dolgot kérni, csupán annyit, hogy kommentben írjátok le vagy linkeljétek be, hogy mi a kedvenc alkotásotok, ami a Halloweenhez kapcsolódik. Lehet ez töklámpás, fantasy kép, rajz, cosplay, illetve bármi, rátok bízzuk a választást.

Összesen 6 nyertest választunk, a nyeremények pedig a következő könyvek lesznek:
Rachel Ward: Nem enged a mélység (dedikált)
Mindee Arnett: The Nightmare Affair - A rémálom ügy
Kim Harrington: Perception - A hatodik érzék
Katie Alender: Bad girls don’t die - A rossz lányok nem halnak meg
T.S. Thomas: Londinium hercege
Ann Aguirre: Menedék

Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll a rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. 

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Deszy könyvajánlója

Szembetűnő

Tekla könyvei

Insane Life

Függővég

Kelly Lupi olvas

MFKata gondolatai

Dreamworld

Robyn Schneider: Egy új élet reménye - The Beginning of Everything

Mindenkinek az életében van egy pont, amikor minden megváltozik. A Blogturné Klub segítségével most okt. 28-31. között megtudhatjátok, Ezra és Cassidy élete miként változik meg azután. Robyn Schneider számos díjat nyert  történetét a Maxim Könyvkiadó jelenteti meg november elején, és ha ügyesek vagytok a játékban, tiétek lehet Egy új élet reménye a kiadó által felajánlott három példányból!

Maxim Könyvkiadó 2015. november  - Dream válogatás
368 oldal
Fordította: Bihari György
Goodreads: 3,81
Besorolás: YA, coming-of-age

A fiatal Ezra Faulkner hisz benne, hogy mindenkire vár egy tragikus fordulat – azután történik meg minden, ami igazán fontos. Az ő tragédiája nem sokáig várat magára: egyetlen pillanat, és a fiú mindent elveszít. Egy cserbenhagyó gázoló egy rendkívüli estén törte össze Ezra térdét, a sportkarrierjét és a társasági rangját.

Így kerül Ezra a bálkirályjelöltek élmezőnyéből a kirekesztettek asztalához, és így találkozik Cassidy Thorpe-pal, az új lánnyal. Cassidy senkihez sem fogható Ezra eddigi ismerősei közül. Irigylésre méltó könnyedséggel veszi az akadályokat, ragyogóan intelligens, és feltartóztathatatlanul repíti magával Ezrát egy végtelen kalandra.

Ám miközben Ezra fejest ugrik az új kihívásokba, az új barátságokba és az új szerelembe, megtanulja, hogy a könyvekhez hasonlóan vannak emberek is, akiket félre lehet érteni. Fel kell tennie magának a kérdést: ha már történt egy tragédia, amely olyan sok mindent elrabolt tőle, mit veszíthet, ha még ezzel nincsen vége a balszerencsének?

A könyv egy lírai, szellemes és szívfájdító történet arról, milyen nehéz eljátszani a szerepet, amelyet mások elvárnak tőlünk, és hogy hirtelen, tragikus befejezésekből is kisarjadhat az új kezdet.

A könyv Severed Heads, Broken Hearts (Levágott fejek, összetört  szívek) címmel jelent meg az Egyesült Királyságban. Az amerikai kiadóknak ez túl vadul hangzott, így lett a cím The Beginning of Everything -  magyarul kicsit megdolgozva: Egy új élet reménye. Nagy igazság van abban, ahogy a főszereplő, Ezra vélekedik az életről, szerintem is mindenki életében jön egy olyan esemény, ami egy fordulópont, ami után már semmi sem olyan, mint azelőtt. Nem is akarnék olyan életet, amely csak csordogál lassan, minden különösebb izgalom nélkül, és lepereg, mielőtt észrevenném, hogy éltem. Viszont a fordulópontok is természetesen különbözőek, nem mindegy, hogy egy elválás, egy költözés, egy bukás vagy egy természeti katasztrófa ér, azt legfőképp nem kívánja senki, hogy az életét egy súlyos baleset és annak következményei változtassák meg.

Ezrának kijelölt útja volt a baleset előtt, pici kora óta teniszezett, így sportösztöndíjra hajtott, bálkirály volt az előző tanévben, az iskola legszebb pompomlánya volt a barátnője, mit kívánhat még egy 18 éves srác? Az autóbaleset akkor történt, amikor épp feldúlva elhagyta az év házibuliját, miután a csaját egy másik sráccal találta inflagranti helyzetben. A sérülése súlyos, tönkrement a térde és a csuklója, így vége a teniszkarrierjének. A kórházi lábadozás alatt egyetlen állítólagos barátja sem látogatja meg, egész nyáron mást se tud csinálni, mint gondolkodni, a plafont bámulva, hogyan fogja végigcsinálni a végzős évét, botra támaszkodva, "nyomorékon".

A szerző Ezra szemszögéből meséli a történetet, és engem ez a srác az első oldaltól levett a lábamról. Már a neve is kedvencem, nagyon szeretem a hangzását, nem mindennapi. Az írónő remekül eltalálta a 18 éves fiú gondolatait, abszolút hihető és élő volt a karakter. Ezra egy csodás fejlődésen megy keresztül, az aranyifjú-féle életből kiesve szembesülnie kell az iskolai intrikákkal, immár meg kell küzdenie mindenért, ami eddig az ölébe hullott. Régi barátságokra talál rá újra, például Toby személyében, aki egy humorfaktor volt a történetben. És persze ott a furcsa, különc új lány, aki gyönyörű, intelligens, és legfőképp magával ragadó.
Szónoklatban és a vitaversenyeken verhetetlen, ráébreszti Ezrát, hogy a sportösztöndíjakon túl is vannak alternatívák, és az egyetemi lehetőségek nem korlátozódnak a lakhelyhez közeliekre. Cassidy  nekem fura volt az első pillanattól kezdve, volt benne valami nyugtalanító. A kémia működött közöttük, a romantikus jelenetek tökéletesen megoldottak a regényben, pontosan annyi és olyan mértékű, ami illett hozzájuk.

Ez a könyv egy tökéletesen karakterközpontú regény, nekem, mint öreg olvasónak, nem volt igazán nagy csavar a történetben. De nem is ez számít. Itt magasan a felnőtté váláson van a hangsúly, amit az írónő  egy érzelmi hullámvasútra ültetett fel. Nagyon fontos elem még a barátság és a szülő-gyerek kapcsolatok alakulása. A végkövetkeztetés egyenes: soha ne befolyásolja a döntéseidet mások elvárása, csakis a saját meggyőződésedre hallgass. A könyv telis tele van nagyon jó gondolatokkal, amikre érdemes odafigyelni és végiggondolni. Ez is egy olyan regény lesz a könyvtáramban, amit biztosan előveszek újra, és nektek is szívből ajánlom!

Borító:  Őrülten hálás vagyok az eredeti borítókért.

 

Kedvenc karakter: Ezra, Toby

Szárnyalás: Cassidy érvelése: "Csodálatra méltó ellenfelem azzal érvel, hogy a vámpírok nem érdemlik meg a szavazati jogot, mint ahogy őelőtte számos nagy, ám alulinformált politikus szorgalmazta már a nők vagy más kisebbségek folyamatos elnyomását − kezdte Cassidy. − Holott a vámpírok valahol emberek. Milyen alapon foszthatnánk meg egy embert a választójogtól, ha bebizonyosodna, hogy ésszerűen gondolkodik? Vajon ki értene egyet a jelenlevők közül a szabadságjogok e minden képzeletet felülmúló megsértésével? Nem! Választási rendszerünk igazi veszedelme a vérfarkas! Mert szavazhat-e farkas alakjában, vagy csupán akkor, ha embernek látszik? És biztosak lehetünk benne, hogy nem a falka alfahímjének a szavazócéduláját dobja be a sajátja helyett?"

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  Nyugodt szívvel ajánlom 15 éves kortól. 

Értékelés:

KEDVEZMÉNYES MEGRENDELÉS

Nyereményjáték

Ezra gyerekkori legjobb barátjának életében egy csúnya baleset hozza el a törést - volt a hullámvasút előtt, és a hullámvasút után.

A játékunkban most egy kissé félelmetes irányt veszünk: minden idők legbrutálisabb hullámvasút-baleseteiről olvashattok rövid leírást, mellé egy képet is kaptok a kérdéses vasútról. A Ti feladatotok pedig az, kitaláljátok, hol történt a baleset. (Elfogadjuk a park nevét és a várost is.)

Tanulság: vigyázz, mire szállsz fel! Figyelem! A nyertes jelentkezését az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk! A kiadó csak Magyarország területére postáz.

1. állomás:

2004 áprilisában egy 16 éves lány 30 méter magasból zuhant ki a vasút egyik kocsijából. A belső sérülések miatt életét vesztette, ezután a vidámpark egy évre bezárt.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:
10.28 Kelly és Lupi olvas
10.29 CBooks
10.30 Dreamworld
10.31 Deszy könyvajánlója

 

Meredith Wild: Hardwired (Rád kattanva #1)

A Libri Könyvkiadó újabb sikersorozattal örvendeztettett meg bennünket, a Rád kattanva első része a napokban jelent meg magyarul Meredtih Wild-tól Hardwired címmel.
A Blogturné Klub 7 állomásos turnén népszerűsíti Blake Landon és Erica Hathaway szenvedélyes kapcsolatáról szóló történetet október 22. és november 3. között.

Libri Könyvkiadó Kft., 2015
344 oldal
Fordította: Székely Szilvia
Goodreads: 4,11
Besorolás: realista, erotikus

Erica Hathaway korán megtanulta, hogy az életben csak magára számíthat. Apa nélkül nőtt fel, később pedig áldozatául esett egy erőszakos férfinak, akinek az emléke még most is kísérti. Friss diplomásként internetes vállalkozásba kezd, de hogy sikerre vigye az ötletét, befektetőt kell találnia. Egy sármos, de arrogáns férfi azonban az útjában áll, és úgy tűnik, nagy árat kér azért, hogy segítsen

Blake Landon hírhedt számítógépes hacker, aki nem ismer lehetetlent. Fiatal kora ellenére mesésen gazdag, de úgy hírlik, a múltja sötét titkot rejt. Erica határozottsága és romlatlansága szinte megbabonázza, és képes a végsőkig is elmenni azért, hogy megszerezze a lányt
Erica tovább akar lépni, de a múlt ismét megkísérti.
Blake birtokolni akarja szerelmét, de a lány segítsége nélkül elveszett.

Meredith Wild a New York Times és az USA Today bestsellerszerzője, díjnyertes regényeit több millió rajongó olvassa világszerte. Meredith az egyetem elvégzése után sikeres vállalkozó lett, szabadidejében pedig megvalósította gyermekkori álmát, amikor megírta élete első regényét. A Rád kattanva (Hacker) a tavalyi év egyik legkeresettebb romantikus sorozata volt.

Megszállott volt.
Áthágta a szabályokat.
Úgy vonzott, mint a mágnes.

Sokáig hezitáltam azon, hogy akarom-e olvasni ezt a könyvet, mert mostanában túl sok hasonló történetet olvastam, ráadásul az egyik barátnőm, aki imádja az ilyen típusú sorozatokat, simán "szürke másolatnak" hívta, de végül a fülszöveg meggyőzött. Végre egy új téma, HACKEREK!
Tudom, hogy sok mindenkinek csak a "kocka" jut róluk az eszébe, de engem mindig is érdekelt a világuk. És ráadásul egy gazdag, jóképű hacker? Na még inkább izgatott a történet, hogyan lett hacker, mit is csinálhatott, hogy ilyen gazdag lett, így végül is belevágtam a regénybe - ráadásul guilty pleasure-ként a gazdag férfi románca egy jóval szegényebb nővel is ugye a tündérmesék hercegére hajaz, szóval hajrá Lupi!

Erica

Eleinte nem is volt rossz a regény, mert a főhősnő végre nem volt egy tesze-tosza leányzó, hanem egy okos, határozott fiatalt nőről olvashattunk. Erica Hathaway az egyetem elvégzése után már egy félig kész saját vállalkozással rendelkezik, csupán tőkehiánnyal küzd, ezért befektetőket keres. Az első pár fejezet után Erica nagyon szimpatikus lett, szerettem róla olvasni: egy nehéz háttérrel rendelkező lány, aki saját maga önerejéből küzdötte fel magát idáig. És erről élmény volt olvasni, ahogy mesélt a nehézségekről, a sikereikről, hogy milyen késélen táncol az egész vállalkozásuk. Annyira realista volt az egész!
Aztán persze ez a nagy szerelem kettőnk között egészen addig tartott, ameddig bele nem botlott Blake-be. Én hiszek a hatalmas vonzerőben, hiszek a meglátni és megszeretni érzelmekben, de ez nekem egy picit túl gyors volt. Talán az írónő is érezte és próbálta Ericát egy darabig még megtartani a józan, értelmes üzletasszony szerepében, de persze Blake vonzása erősebb volt:).
Nem mondom, a srácban rengeteg potenciál volt, hogy bárkit levegyen a lábáról. Ő tipikusan a mostani női

Blake

regények férfiideálja. Gazdag (mérhetetlenül), okos, jóképű, észveszejtően szexi, domináns "alfa-hím" és persze van valami sötét a múltjában. Azonban mellette egy arrogáns nagyképű alak is:), akiről eleinte Ericával teljes mértékben megegyezik a véleményünk:). Természetesen, ahogyan haladunk előre, úgy változik meg mindenki véleménye Blake-ről, mert a férfi nagyon sokat tesz azért, hogy levegye a lábáról Ericát (meg minket is:). Csábítás minden szinten. Ez Blake mottója és be is jön neki. Erica olyan sebességgel omlik a lába elé, hogy követni alig tudjuk:).
Nekem azért vannak fenntartásaim ezzel a kapcsolatban, picit túl gyorsnak éreztem és inkább egy "szenvedély első látásra" kapcsolatnak tűnik kettőjük románca és egyelőre nehezen tudom őket elképzelni hosszabb távon, amikor a szenvedély vörös köde picit szétoszlik. De majd meglátjuk:).

Ami jobban zavart, az három dolog.
Egyrészt a kliséhalmaz, ami úgy az egész regényt átszövi. Gazdag, tapasztalt szexi férfi románca egy tapasztalatlan fiatal lánnyal pipa. (Bár nem tudom, hogy ez mennyire spoiler - szerintem nem, de VÉGRE VALAHÁRA egy fiatal nő, aki az egyetem elvégzése után már nem szűz. Nem szeretnék mélyebben belemenni, hogy mennyire fontos a szüzesség megőrzése vagy sem, de a mai világ tapasztalata nem azt mutatja, hogy minden lány a házasságáig megőrzi a szüzességét - bár az írók nagyon dolgoznak azon, hogy ezt a hitet visszaállítsák.).
Másodjára a lány szörnyű titka. Nem akarok spoilerezni ismét, bár a fülszöveg már lelövi nagy részben a titkot, de muszáj volt ismét ezt felhozni? Én komolyan már bármi másnak jobban "örülnék", mint ennek. Kicsit kezdem úgy érezni, hogy minden második lánnyal megtörténik ez:(. Az íróknál egy picit több fantáziát szeretnék, nem hiszem, hogy csak ez az egy dolog lehet "sötét titok" egy lány életében.
Harmadrészt a hackerség. Valószínűleg én vártam nagyon sokat ettől a száltól, de ez nekem édeskevés volt. Picit úgy éreztem, hogy "írjunk erről, mert ez egy érdekes téma, de mivel sokat nem tudok róluk és az informatikáról se, ezért csak inkább érintsük a témát". Pedig ebben szerintem lett volna sok lehetőség és érdekesség. De az első rész befejezése picit sejteti, hogy talán többet kaphatunk ebből majd a második részben. Hát nagyon remélem:).

Ami viszont kifejezetten pozitívum volt, az a mellékszereplők közül Erica barátnője, Alli és Blake öccse, Heath kapcsolata. Számomra ezerszer izgalmasabb az ő történetük és jóval szívesebben olvasnék róluk, hiszen a kettőjük kapcsolata jóval fájdalmasabb és több buktatóval járhat, mint a kicsit klisés és "úgyis tudom a végét" Blake és Erica kapcsolata. Nem lehetne, hogy ők is kapjanak egy könyvet?:)

A hibáitól eltekintve a történet gyorsan és könnyen olvasható, én egy ráérős reggelemen pár óra alatt olvastam ki a könyvet. Nem kell sokat gondolkodni rajta, kikapcsolódásnak tökéletes, aki szereti az ilyesfajta romantikus, erotikus regényeket, azoknak biztosan tetszeni fog. Az első rész vége számomra nem kifejezetten függővég, de ettől függetlenül kíváncsian várom a következő részt - nem titok, leginkább Heath és Alli miatt:).

Borító: előrevetíti a történet "fülledtségét"
 

Kedvenc karakter: Erica a történet elején, utána pedig Blake, bár Blake-ről szerettem volna többet megtudni és persze Alli és Heath

Szárnyalás: nagyon kíváncsivá tett Alli és Heath története, velük mi fog történni 

Mélyrepülés: a túl sok klisé 

Érzelmi mérce: forró, nagyon forró, még annál is forróbb jelenetekkel van teletűzdelve, úgyhogy mindenképpen csak 16 éven felülieknek ajánlom a történetet!! 

Értékelés:

Nyereményjáték:
Mivel a Harwired - Rád kattanva 1. című könyvben a hackereké a főszerep, így a nyereményjátékot is e téma köré építettük fel, ezzel is ráhangolva mindenkit a témára. :) Ismert hackerek válnak nap, mint nap népszerűvé a való életben is, de valljuk be a filmekben, sorozatokban is általában a kedvenceink, hiszen vagy vicces kockák, vagy rejtélyesek és kicsit veszélyesek. Így érthető, hogy ők azok, akik felkeltik az érdeklődésünk a legtöbb esetben, különc viselkedésükkel.
A Libri könyvkiadónak köszönhetően a szerencsések meg is nyerhetik a könyv egyik példányát. Nincs más dolgotok, mint felismerni a turné állomásokon a képeken szereplő filmes karaktereket, esetleg a valós hackereket, és beírni a megfelelő helyre a karakter nevét.
Jól figyeljetek! A helyes megfejtés a karakterek filmes neve, nem a valódi. Tehát nem a színész nevét kell beírni a megfelelő helyre, hanem a karakterének a nevét.

 

a Rafflecopter giveaway  

A blogturné további állomásai: 

Október 22 - Kristina blogja

Október 24 - Angelika blogja

Október 26 - Kelly Lupi olvas

Október 28 - CBooks

Október 30 - Deszy könyvajánlója

November 1 - Insane Life

November 3 - Könyvszeretet  

Alan Bradley: Elég már az árnyakból! - Flavia de Luce rejtélyei #4

Maxim Könyvkiadó 2015. október 8. Dream válogatás
300 oldal
Fordította: Dávid Katalin Zsuzsanna
Goodreads: 4,08
Besorolás: YA, krimi

Karácsony van, és Flavia de Luce – a tizenegy éves „kiskopó", a kémia megszállottja – a laboratóriumába visszavonultan a Télapó csapdába ejtésén morfondírozik. Ám hamarosan megzavarja a patinás Luce-birtokra érkező filmes stáb, akik azért jönnek Buckshaw-ba, hogy a híres Phyllis Wyvern főszereplésével filmet forgassanak.

A színésznő meglepően kedvesen viselkedik a magányos Flaviával, kárpótolja nővérei gonoszságáért. Sőt, nagylelkűen még egy Romeo és Júlia előadást is elvállal. A tomboló hóvihar közepette Bishop's Lacey minden lakója Buckshaw-ba igyekszik, hogy megnézze Wyvernt és partnerét. Amíg a közönség önfeledten szórakozik, az időjárás még zordabbra fordul, és a birtokot végleg elzárja a külvilágtól. Az ott rekedt emberek türelmesen várják

a vihar végét, eközben rejtélyes családi titkokra is fény derül. De az este döbbenetes végkifejletére senki nincs felkészülve: egy filmtekerccsel megfojtott színészre bukkannak.

Vajon az összegyűlt vendégek közül ki rendezte ezt a vérfagyasztó előadást? Ahogyan a vihar egyre jobban tombol, s ahogyan a gyanúsítottak köre fokozatosan bővül, Flavia számára mégis egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ki a gyilkos.

Flavia nyomozós sorozatának immár a negyedik részét olvasva, már szinte hazaérkeztem a Buckshaw kastélyba. Ismerősek a  szereplők, a helyszín, a falucska lakói, egyszóval kényelmesen dőltem hátra, vajon milyen rejtélyes kalandba bonyolódik ismét a kiskamasz hősnő. Elégedetten mondhatom a könyv elolvasása után, hogy az eddigi legjobb részt tarthattam a kezembe, egyszerre volt bájos és félelmetes, családias és hátborzongató.

Nyilván azokat érdekel ez a bejegyzés, akik már olvasták az eddigi részeket, így nem nagy spoilerezés, ha kimondom, Flavia főképp a családi helyzete miatt került a szívem csücskébe. Egy éves volt, amikor az anyukája meghalt, és a két nővére nem könnyíti meg az életét, ahogy apjuk sem bánik a lányaival igazi apaként, leginkább a gyászba menekül, legfeljebb a bélyeggyűjteménye az, ami lázba hozza. Amolyan régimódi angol úriember, akinek a műszaki újítások, mint a telefon, nem elég elegánsak.  Dogger, a házi mindenes az a személy, akivel leginkább baráti kapcsolatban van a 11 éves Flavia, és ebben a részben végre többet is megtudhattunk erről a szótlan, titokzatos agglegényről, például azt, hogy két évig volt japán hadifogoly és egy évig dolgozott embertelen körülmények között a hírhedt burmai vasúti építkezésen. Nem csoda, hogy időnként bekattan.

Visszatérve a cselekményhez, mi sem lehet izgalmasabb a de Luce lányok életében,  minthogy az ősi kastélyt kiadják egy filmes stábnak,  ez némi bevételt jelenthet a kiürült családi kasszának és remek szórakozást és ismerkedési lehetőséget a nővéreknek. A ház egy része lezárt marad a családnak, de nagyobbrészt elárasztják a folyosókat a díszletek, vezetékek, lámpák. Megérkeznek a színészek is, beleértve a kor legnagyobb sztárját Phyllis Wyvernt. Nem lenne okos ember a falu lelkésze, ha nem használná ki az alkalmat, felkéri a híres színésznőt és partnerét, hogy egy rövid jelenetet adjanak elő a Rómeó és Júliából a falusi közönségnek, a bevételt felajánlva a templom tetejének felújításához. Az előadást a kastélyban ejtik meg, de olyan hóvihar kerekedik, hogy a vendégsereg nem tud hazamenni, helyben éjszakáznak. Ezen az éjjelen következik be a gyilkosság is, Phyllis Wyvern az áldozat.

Flavia fedezi fel a holttestet, és Doggeren keresztül értesítik a rendőrséget. Izgalmas és nem épp veszélytelen nyomozás alakul ki, egyre gyűlnek az információk és szaporodnak a gyanúsítottak.   Flavia játssza továbbra is az idegesítő, de okos, kotnyeles kislányt, és Hewitt felügyelővel mindketten meg vannak győződve, hogy a saját érdemük a nagyobb az előremenetelben.

Közben szót kell ejteni a mellékszálakról is, hiszen  hihetetlenül aranyos Flavia szándéka, miszerint bonyolult kémiai vegyület alkalmazásával csapdába szándékozik ejteni a Mikulást, aki vélhetőleg az egyik kéményen át fog aláereszkedni karácsonykor. Ez a téma vicces pillanatokat szerez, oldja a feszültséget, ami amúgy az első rész óta fennáll a család tagjai között. A karácsony azonban némi oldódást jelent a lányok kapcsolatában is, szinte baráti beszélgetések is lezajlanak köztük. Nagynénjük, Felicity is felbukkan az ünnepre érkezve és róla is furcsa titkok derülnek ki, ami nagyon-nagyon jót tett a cselekménynek és ígéretes a jövőre nézve.  A szerzővel tökéletesen meg vagyok elégedve, az angol klasszikus falusi környezet, a tipikus karakterek mind Agatha Christie St. Mary Mead-i  világához hasonlatosak, ami egyébként nagy kedvencem. A család és a családtagokhoz közel álló személyek sorsára továbbra is kíváncsi vagyok, Alan Bradley elérte, hogy igazán megkedveljem őket.

Egy szívszorítóan izgalmas és eseménydús befejezés után, amiben jócskán helyt kell állnia Flaviának, mint fizikailag, mint vegyészként, csak annyit tudok mondani, ez olyan sorozat, amit nem lehet megunni, kíváncsian és türelmetlenül várom a következő részt.

Borító:  Cuki

 

Kedvenc karakter: Flavia, Dogger

Szárnyalás:  A Mikulással kapcsolatos lamentálások, belső monológok.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  Nem mondom, hogy laza volt a történet csúcsjelenete, izgultam rendesen. 

Értékelés:

MEGRENDELHETED             BELEOLVASHATSZ

Nyereményjáték:

A Maxim Könyvkiadó felajánlásában kisorsolhatok egy példányt Flavia legújabb nyomozásának történetéből. Csupán annyi a feladat, hogy lájkold a két facebook oldalt és válaszolj egy egyszerű kérdésre.

a Rafflecopter giveaway

A 2015-s őszi Mondoconon jártam

Először a nyár folyamán kaptunk meghívást a Mondocon szervezőitől, hogy látogassuk meg a rendezvényt és tudosítsunk róla. Akkor sajnos nem volt rá időm, így ez kimaradt az életemből, de pár blogger barátnőm járt kinn és a képeik és beszámolójuk alapján nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam elmenni rá.
Így, amikor most ismét kaptunk rá meghívást, azonnal jelentkeztem, mert tudtam, hogy ezt nekem is látnom kell!

Kicsit azért izgultam, hogy a mangák és animék ismerete nélkül mennyire fogom érteni, élvezni az egészet, hiszen ebből a műfajból összesen a Vampire Knight-ot és a Death Note-t ismerem, de aztán megnyugodtam, hogy lesznek kinn olyan filmek / könyvek rajongói csoportjai is, amelyeket ismerek és szeretek (Trónok harca, Gyűrűk ura, Csillagkapu és társai).

Reggel, már a kettes metrón is nyilvánvaló volt, hogy jófelé tartok, hiszen beöltözött fiúk és lányok, cicafülekkel, góth öltözetben nem kis feltűnést okozva utaztak velem együtt a BNV-re.
Az Őrs vezér teréről negyedóránként indultak a kifejezetten a Mondoconra szervezett buszok, ahol már bőven kaptunk ízelítőt abba, hogy mi is vár ránk. Nekünk külön volt belépőnk, de egy barátnőm is velünk jött, akit előző nap halálra riogattak a többiek, hogy egy, sőt, akár három órát is sorban kell állnia, ha a helyszínen kell belépőt vennie, így még tegnap éjszaka lázas levelezést követően beszerezte a másnapi belépőjegyét. Kellemes meglepetésünkre azonban nem kellett sorban állni a belépésnél, gördülékenyen és gyorsan be is jutottunk.

És itt volt az első támadási pont. A Fogadóhelység. Itt nem kevés időt töltöttünk el, hiszen ez volt a manga,

Az alpakák

anime, fantasy kedvelők Mekkája. Minden kapható volt, ami szem-szájnak ingere, az olcsótól a méregdrágáig, kulcstartótól, a könyveken át a hatalmas plüssállatokig. Ahogy láttam, a legnagyobb sikere egy különböző színekben pompázó alpakának volt, szinte minden harmadik rajongó egy ilyen tündéri plüssállatot cipelt magával:). Én itt még erős voltam, nem akartam semmit venni, Fummie is, de a velünk tartó Dóri itt gyengült el először - mindenáron egy pár plüss cicafület szeretett volna magának. Ez a kiegészítő szinte alapkövetelmény volt azoknál, akik nem öltöztek be, láttam ilyen füleket lányokon és fiúkon is egyaránt:).
Számomra a legszürreálisabb ajándéktárgy egy olyan egérpad volt, amely két női mellet formázva tartotta és

adott kényelmes megtámasztást a csuklónak:). (gondolom a fiúk körében nagy sikere volt:).
Miután átvergődtünk az árusok nagyon is csábító standjain, bevetettük magunkat a D pavilonba, ahol először nem is tudtuk, hogy merrefelé induljunk, annyi látnivaló volt. Balra nagyon vonzó, félmeztelen gladiátorfiúk voltak (hú, itt rögtön meg is akadtunk hárman lányok:))), jobbra és előttünk előadások, hatalmas kivetítővel, hátrébb, mindenféle konzolos játékok, előttünk egy ork rohant el, mellettünk egy katonai osztag, de cicafülekkel:))), úgyhogy az első pár percünket csak tátott szájjal bámulva töltöttük el. Végül felszedtük a leesett állunkat és szépen sorban körbenéztünk. 

Nyírd ki Joffrey-t

Először a Trónok Harca és a Csillagkapu asztalokat kerestük fel. Az előbbinél Fummie-t teljesen elveszítettük:), minden külső ingert kizárva fangirlködött, körbeimádta a gyönyörű térképet, az ékszereket, tesztet töltött ki, ahol összesen egy hibapontot szerzett, így egy gyönyörű ToG könyvjelzővel lett gazdagabb. A lelkesebbek (és bosszúszomjasabbak:) akár egy Joffrey-val ékesített céltáblára is lőhettek darts-szal:).
Én picit csendesebben, de annál nagyobb lelkesedéssel néztem körül a Csillagkapu standon. Itt is megvolt minden, ami egy rajongót fellelkesíthet, gyönyörű dioráma volt magával a Csillagkapuval, goaud szótár, beöltözött katonák, Csillagkapu társasjáték, szimbólumok, én pedig örömmel idéztem fel, hogy mennyire szeretem ezt a sorozatot és még mindig azon morfondirozom, hogy újra? kellene néznem:).
A további standokat csak az étkező részleg mellett lehetett megközelíteni, így bár egyikünk se volt éhes, de

Gyűrűk ura dioráma

az ott elkészített sushik, és az egyéb különlegességeknek az illata meghozta a mi étvágyunkat is nagyon hamar. De még nem akartunk enni, így továbbindultunk és belefutottunk az én nagy szívszerelmembe, a Gyűrűk urával és a Hobbittal foglalkozó Gyűrűk Ura Cosplay Klub standjába. Hogy ott milyen gyönyörű dolgok voltak! Tünde és Nazgul sisakok, kardok, egy teljes dioráma A Gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége című filmből. Egy nagyon kedves lány még azt is felajánlotta, hogy beöltözhetünk akár tündének, akár orknak, akár gondori katonának egy nagyon kevés támogatás fejében. Dórival azonnal lelkesen beöltöztünk, felpróbáltuk a gyönyörű tünde köpenyt, én még egy orkot is fogtam magamnak a fotóhoz:). Nem kevés időt töltöttünk el ott is, én ereklyéről ereklyére röppentem és körbeimádtam mindent, ami a könyv és a filmsorozatokhoz tartozott. (azt azért őszintén bevallom, hogy én a beöltözött Aragornt először cowboy-nak néztem, nem is értettem, hogy mit keres ezen a standon egy cowboy, mire felvilágosítottak, hogy ő Aragorn - csak egy picit égtem, mint a Reichstag:). És igen, itt veszíttem el az önuralmamat és vettem meg az első (és egyetlen) relikviámat egy gyönyörű nazgulos hűtőmágnes személyében:).
Persze vártak minket új kalandok, úgyhogy lassan innen is továbbálltunk és először az Amai teaházba léptünk be, ahol hagyományos japán fesztiváljátékokat próbálhattunk ki. Kiderült, hogy Dórival tökéletes csapatot tudunk alkotni, hiszen a szemem be volt kötve, és így kellett egy bottal megtalálnom és átszúrnom egy táblára rajzolt békán 5 lyukat. Így egyszerűen hangzik, de ha be van kötve a szemed és csak a társadra hagyatkozhatsz, aki irányít, akkor már nem is olyan könnyű:).
Láttunk Yoyotsuri-t (vizes lufi horgászatot), felpróbálhattunk maszkokat és láthattunk Yukata öltöztetést is. Amit a legjobban szerettem (itt és a többi helyen is!), hogy bármire rákérdeztünk, lelkesen, kedvesen és hozzáértően kaptunk válaszokat. Sajnos az édességeket nem próbáltuk ki, de legközelebb azt is megkóstoljuk!

"Gladiátorként"

Akárhogy is próbáltuk, de mindig a gladiátorfiúknál lyukadtunk ki, így végül összeszedtük az összes bátorságunkat és odamentünk hozzájuk. Addigra persze már csak egy gladiátor árválkodott a standon, de ő is nagyon segítőkészen mesélt, válaszolt a kérdéseinkre és engedte, hogy mindent kipróbáljunk. Én felpróbáltam az egyik sisakot és megállapítottam, hogy annyira nehéz, hogy még állva sem egyszerű megtartani így a fejem, nemhogy küzdeni benne! Ehhez képest a hozzátartozó kard és az akkora, fából készült pajzs, ami mögött simán elbújhattam volna, már csak hab volt a tortán:). Azt hiszem minden elismerésem a srácoké, hogy ebbe beöltözve időről-időre megküzdenek (és így már teljesen érthető a kidolgozott testük is, mert ez az igazi edzés!)
A gladiátorfiúk után jött a Japán Nagykövetség standja, ahol mind a hárman megkaptuk a nevünket japánul leírva - én azt hiszem az enyémet be is fogom kereteztetni, annyira tetszik:).
Egy időre elég is volt a zárt térből, úgyhogy kimentünk picit levegőzni a pavilonok közti szabad területre, ahol újabb csodák vártak minket. Megszámlálhatatlan beöltözött gyerek, fiatal és felnőtt, változatosabbnál változatosabb kosztümökben. Találkoztunk Wolverine-nel az X-menből, Batmannel, Elsával a Jégvarázsból, egy csapat katonával újra, akik közül páran még mindig cicafüleket viseltek, két bérgyilkossal az Assassin's Creedből és nagyon-nagyon sok fura és vicces figurával, akiket igen, szégyen ide vagy oda, de nem tudtunk beazonosítani:).
Ami viszont itt is hatalmas pozitívum volt, hogy mindenki aranyosan, kedvesen engedte, hogy lefotózzuk, beálltak együtt, egyedül, velünk együtt és rettentően türelmesen pózoltak addig, ameddig el nem készült a (szerintünk) tökéletes fotó. 

Aztán persze visszahívott minket a D pavilon újra, mert még korántsem láttunk mindent. Egy társaság felé

Warhammer csendélet

vettük az utunkat, akik hatalmas terepasztalokon apró maketteket tologattak, rengeteg dobókockát használva. A kockára felcsillantak a szemeim, anno én is játszottam M.A.G.U.S szerepjátékot, így valamilyen játékra tippeltem. Oda is mentünk az egyik asztalhoz és először csak a figurákat fotóztuk, majd feltettünk egy kérdést és ezzel egy különleges és izgalmas világba csöppentünk. Mint kiderült, pont a megfelelő személyt támadtuk le a kérdésünkkel, Szecsődi Krisztián, a HammerTime Cafe tulajdonosa és talán leglelkesebb tagja bevezetett minket a Warhammer világába. Mint kiderült, amit láttunk az egy terepasztalos stratégiai játék, ahol taktikázva kell a különféle csapatokat győzelemre vinni. Ami különlegesség volt, hogy a különféle figurákat ők maguk rakják össze és festik ki. Gyönyörű darabok voltak, olyan részletességgel elkészítve, kifestve, hogy csak ámultunk, hogy ilyen aprólékos munkára hogyan képes az emberi kézügyesség! Krisztián olyan lelkesen és érdekesen magyarázott, hogy minket, lányokat is képes volt majdnem egy órára teljesen lekötni. Körbevezetett minket az összes asztalnál, elmesélte a világokat, kinek mi a szerepe ebben a játékban, mi az, ami minket lányokat is leköthet, hogyan kell játszani, mi a különbség, mi a hasonlóság a Gyűrűk urával ésatöbbiésatöbbi. Dóri talán kevésbé, de Fummie-val mi teljesen fellelkesültünk, úgyhogy meghívást is kaptunk a HammerTime Cafe megnyitó partijára:). Régen volt, amikor én szerepjátékoztam, és nem is ilyet játszottunk, de engem úgy lázba hozott ez az egész újra, hogy valószínűleg meglátogatjuk majd őket! 

Lassan kezdtünk fáradni, így még beültünk egy picit a Leauge of Legends döntőre, ahol két csapat küzdött

Dóri és a cicafülek:)

online, képernyőre vetítve kommentátorok segítségével, majd pedig egy előadásra, ami "A régi idők sci-fi és fantasy mozijáról" szólt. 

Kifelé menet még ellőttünk pár képet, Fummie (nagy rábeszélésünk után) gazdagabb lett egy Trónok harca nyaklánccal, Dóri pedig végül megvette a hőn áhított cicafüleit:).

Összességében egy tökéletes nap volt és végtelenül örülök, hogy végre eljutottam ide. Picit betekintést kaphattam az anime rajongók világába, sok különleges élménnyel lettem gazdagabb és jó volt hasonszőrű rajongókkal együtt lenni. Szerintem mind a hármunk nevében elmondhatom, hogy megfertőződtünk és a következő Mondoconon is szeretnénk ott lenni. Ki tudja, talán be is öltözünk:).

A teljes képgalériát a blogunk Facebook oldalán találjátok.

Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel

A Móra Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere egy olyan londoni utazásra invitál benneteket, mely során nyugodtan elhajíthatjátok az útikönyveiteket, és rábízhatjátok magatokat pimasz idegenvezetőnkre, Jasonre. Kalandból és romantikából garantáltan nem lesz hiány!

2015. október 12-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Móra Kiadó, 2015
392 oldal
Fordította: Chovanecz-Molnár Éva
Goodreads: 3,74
Besorolás:YA, romantikus, realista

Julia semmit nem bíz a véletlenre, köszöni szépen. Pláne nem egy tanulmányi kirándulást Londonba, ami a hozzá hasonló Shakespeare-rajongóknak az ígéret földje!

Csakhogy a kiszámítható terveknek lőttek, amikor idegesítő osztálytársával, a szabályokat hírből sem ismerő Jasonnel kerül párba az út idejére. Már első este egy vad buliban találják magukat, és másnap Julia flörtölős SMS-eket kap egy ismeretlen számról! A lány persze kíváncsi a rejtélyes imádóra, ezért alkut köt az ördöggel (izé… Jasonnel), aki segít kideríteni, ki küldi az üzeneteket, ha Julia hajlandó végre lazítani egy kicsit. A kalandos hajsza során a lány sok mindent megtanul, ami nem szerepel (kismillió) útikönyvében − például hogy semmi nem lepi meg annyira az embert, mint az igaz szerelem.

Valószínűleg jó időben talált meg ez a könyv - kellett a disztópia (Szárnyak) és a kicsit keményebb történelmi fikció (Halandó szív) után valami laza, könnyed, romantikus történet. Ezt a Vakrandi a végzettel című könyvvel tökéletesen megkaptam.

Ahogy elolvastam a fülszöveget, azonnal a LOL című film idevonatkozó része ugrott be, egy amerikai középiskolai osztály európai kirándulása. De amíg ott Franciaországot derítették fel, addig itt a jó öreg Anglia lett a cél. És én imádtam ezt az osztályt - még akkor is, ha az írónő nem vitte túlzásba a karakterek kidolgozását. Mindenki hozta az a sarkított figurát, akik szinte minden osztályban megtalálhatóak: a divatmániást, akit semmi nem érdekel, csak, hogy hol tud egy jó kis Jimmy Choo cipőt beszerezni vagy a mobilfüggőt, aki éjjel-nappal posztolna és/vagy chatelne, vagy pedig a "holvanalegjobbsöröző" srácokat - függetlenül attól, hogy ennyi idősen szabad-e inniuk vagy sem. A lényeg az, hogy ez az osztály, így együtt egyszerűen fenomenális volt. Persze ehhez az kellett, hogy a főhősnőnknek, Juliának olyan humora legyen, amivel a leglehetetlenebb helyzetből is humorforrást eszközöl, én meg gyakran fülig érő szájjal olvastam a könyvet még a BKV-n is:).

Julia

Mert hát Julia alapból nem valami izgalmas karakter. Az élete rendezett - inkább úgy mondanám, hogy túlontúl is az, ő miss Stréber - ahogy Jason hívja, "Stréberke" - hisz hogyan lehetne legjobban jellemezni egy olyasvalakit, aki egy ilyen kirándulásra 3-4 útikönyvet visz magával, oldalanként megjelölve, hogy mit érdemes és mit KELL megnézni. Az ÉLET, így nagybetűsen nem túlzottan érdekli, lenézi a többieket, egyedül egy idealizált gyerekkori szerelembe szerelmes, persze a hozzátartozó fiúval együtt - akivel már évek óta nincs kapcsolata, így csak álmodozik róla. Egyetlen egy dolog menti meg, hogy ne legyen túl unalmas, ez pedig a már fent említett humor. Ennyire már régen szórakoztam jól, mint Julia állandó kommentjein:).

Jason

Természetesen nem akarok megfeledkezni Jasonről sem, aki bár túl nagy meglepetés nem okoz, de mégis nagyon hamar levett a lábamról. Ő az a tipikus srác, aki minden buli és társaság közepe, akit Julia természetesen a "megbízhatatlan" kategóriába tesz és akiről persze előbb-utóbb kiderül, hogy több, mint egy link, bulimániás fiú. De ehhez persze sok időnek és még több vicces és romantikus jelenetnek el kell telnie, hogy ezt főhősnőnk is belássa. Apropó romantika. Imádtam. Nagyon szeretem azt, amikor az egyik szereplőnek küzdeni kell a másikért, amikor nem azonnal omlanak egymás karjaiba. Itt pedig volt küzdelem rendesen, hiszen Julia idealizált pasijának, Marknak az álomképével nem könnyű megbírkózni még egy olyan magabiztos srácnak sem, mint Jason. Nagyon élveztem az eleinte kis szurkálódásait (tisztára, mintha az óvodában lettünk volna:), majd pedig az apró bókokat és különféle jeleket, amit persze Julia nem vett észre, mert annyira csak az "álomfiú" lebegett a szeme előtt (ez is mennyire, de mennyire ismerős a való életből:). Pedig a fiú cuki nagyon - ritkán olvasni olyan férfi főhősről, aki nem a megszokott zöld/kék szem szőke/fekete haj kombóval rendelkezik, hanem VÖRÖS hajú.

Persze a szerelmi szálban lesz egy kis gabalyodás, az írónő olyan csavart tett bele, hogy gondolni se mertem rá, hogy ez lesz a megoldás! Ahogy olvastam a sok ide-oda járó smst, ötletem az volt, nem is kevés, hogy ki írhatta őket, de az igazság szerintem nem csak engem döbbentett meg, hanem mást is meg fog:). De élveztem nagyon ezt az ötletes megoldást, végre valami új dolog! :)

És hát a helyszín. Kicsit úgy éreztem magam, mint anno az Anna és a Francia csóknál (tudom, ott Párizsban jártak), hogy hatalmas élmény volt így felfedezni a várost. Hogy újra ott lehettem a híresebb és kevésbé híresebb helyszíneken, jártunk olyan helyen, ahol minden turista megfordul és olyan helyen is, amit elkerül a nagy többség. Mindezt kétféleképpen látva, hiszen Julia mindent katonás rendben akart megnézni, pipálgatva a listáját, de persze az élet nem hagyta, hogy így lássa a látnivalókat, hiszen vagy Jason (oké, főleg ő:) vagy az osztály, vagy valami más szólt közbe és így azért kaptunk humoros jeleneteket bőven. 

Összességében nagyon élveztem ezt a történetet, kaptunk romantikát, humort és sok-sok városnézést is  bőven és persze az elmaradhatatlan csavar sem maradt ki. A regényt lányoknak, főleg fiatalabb lányoknak ajánlom, de természetesen bárki olvashatja, aki szereti Londont, szereti Angliát és szereti a fiatalokról szóló, romantikus történeteket:).

Borító: Imádom. A fiú és a lány nagyon aranyos együtt - már a borítón látni, hogy egy fiatalos, vidám, romantikus történetről lesz szó.

Kedvenc karatker: Jason, Julia

Szárnyalás:  A buli Londonban

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Édes, aranyos, romantikus, mint az első szerelem:). (minden persze a YA keretei között)

Értékelés:

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során egy kis angliai utazásra invitálunk Benneteket. Minden állomáson találtok egy rövid sms üzenetet Juliától, valamint egy fotókollázst, melyek együttes segítségével ki kell találnotok, mely helyszínre vagy épületre gondoltunk.
Ha mind a három feladványt megoldottátok, és a szerencse is mellétek szegődik, megnyerhetitek a Móra Kiadó által felajánlott regény egyik példányát.
Amennyiben szeretnétek még nagyobb esélyekkel indulni a fődíjért, úgy extra pontok fejében készíthettek egy képet kedvenc angliai helyszínetekről, a Vakrandi a végzettel szereplőiről, annak bármely jelenetéről, Shakespeare-ről, vagy valamely művéről. Az alkotások beküldésével egyidejűleg hozzájárultok ahhoz, hogy feltöltsük őket a Blogturné Klub facebook oldalára. (Ez a feladat opcionális, nem kötelező megcsinálni!)

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk. 

A mai sms:

 

Túránk második állomása egy középkori mezőváros, neveletlen hercegnők, és avoni hattyúk otthona. - J.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai: 
Október 12 - CBooks
Október 14 - Kelly Lupi olvas
Október 16 - Dreamworld