A Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg az Aranymosás nyertes Felkai Ádám: Para körút című humoros, izgalmas regénye. Három bloggerünk egy mini blogturné során mutatja be a könyvet, melyből egy példányt megnyerhettek!
272 oldal
Besorolás: humoros, kaland, krimi, abszurd
Fehér Edina főzőmániás ápolónő, aki imádja krimiket, és most bele is cseppent egybe. Vajon a jóképű főzőpartnere, aki elhívta őt a pesti gyorsétterembe, épp meggyilkol valakit a vécén?
Vajon a férfi különös és nem épp jóképű apja miféle titkokat rejteget?
Ahogy múlik az éjszaka, Edina felfedezi Budapest ismeretlen, izgalmas arcát, ahol az éjszakai járat nem egyszerűen csak tömegközlekedési szolgáltatás, ahol titkos alagutak nyílnak az Oktogon földalatti állomásáról, és ahol a gyilkosok meglepő állatmaszkokat viselnek.
Randi a halállal a 4-6-os villamos vonalán!
Ahogy az állomások követik egymást, úgy nő a veszély is. Ki barát, ki ellenség? Egyáltalán van különbség a kettő között? Sodró lendületű, lebilincselően humoros krimi, vérbeli ponyva egy nagyszerű író tollából.
Azt hiszem, némi magyarázatra szorul, miért vettem a kezembe a könyvet. Elsősorban azért, mert nagyra becsülöm az Aranymosás tevékenységét, igyekszem a kezdeményezés eseményeit követni és a nyertes írópalánták első műveit elolvasni. Valami rejtett tudat alatti igény nálam a debütáló írók műveinek az olvasása, legyen az magyar vagy külföldi, valahogy jobban szurkolok nekik, mint xy óriási kedvenc szerző ikszedik könyvének.
Bajban voltam a regény besorolásánál, valahogy túl sok műfaj jutott eszembe róla. Ha a regény célközönségét nézem, akkor rendkívül szórakoztató, humoros, fordulatos, izgalmas olvasmánynak fogják tartani, amit leginkább egy punnyadós vasárnapon képzelek el elolvasni - miután egy estétől reggelig tartó történetről van szó -, nem igazán érdemes letenni, nem is fogják tudni letenni, mert pörgős, gyorsan követik egymást az események, az olvasó tudni akarja a választ a kérdéseire.
De mit hozott ki belőlem ez a történet? Voltak remek pillanatok, részletek, érzések, amiket nagy örömmel olvastam. Budapesten éltem én is a fiatal éveimet, rengeteget korzóztam a körúton, és a 4-6-os vonalát nagyon jól ismerem. Oktogon, Liszt Ferenc tér, Margitsziget, jó kis nosztalgikus érzés volt ezeken a helyeken újra megfordulni, ezt nagyon szerettem a regényben, hogy élő helyszíneket használt a szerző. Aki utazott már éjszakai járattal haza, az pontosan tudja, hogy tényleg ott vannak ezek a figurák, a maga elé meredő hajléktalantól az öltönyös gengszterig, akiről fogalmad sincs mit keres egy villamoson.
Nagy hangsúly van a karaktereken, és nekem pont ezzel volt némi problémám, sajnos senki sem került hozzám közel, nem tudtam azonosulni velük. Edina az egyetlen hétköznapi karakter, aki totál kívülállóként belecsöppen ebbe a szürreális kalandba, ahol maszkos nők és férfiak küzdenek egymással életre halálra, hol szemtől szemben, hol csavaros tervek kivitelezésével. Az elején volt egy "apróság" Edina részéről, miszerint Balázst, a főzőiskolás partnerét Patrick Bateman-hez hasonlította az Amerikai pszicho című filmből. Innentől nem volt kérdés, filmszerűen peregtek a fejemben az események, ahol Balázs Christian Bale-ként brillírozott, és ahol tudomásul vettem, hogy a rendező mániája a vetkőztetés. Valahogy sok(k)ra sikerült a ruháktól való megszabadulás, különös tekintettel a víztoronyban elkövetett árnyjátékra, mely ideillő szófordulattal élve beleégett a retinámba. Talán túl sok filmet néz a szerző is? Tarantino tuti az egyik kedvence. De sem Edina, sem a többi karakter nem nyilvánított ki elég érzelmet ahhoz, hogy élők legyenek, én sokkal több és élesebb reakciót vártam.
Számomra a legkülönlegesebb Mama karaktere volt, aki poénosság tekintetében is szárnyalt, itt nagyon jól játszott a szerző a mondanivalóval, ami abszolút az életből vett dolgokon alapult, mint a szervkereskedelem, nem beszélve a fegyver és drogkereskedésről, valamint az emberi élet mint fizetőeszköz hétköznapiságáról.
Meg kell említenem, hogy nem értettem egyet néhány lépéssel. Az egy dolog, hogy egymást halomra ölik a gengszterek, de mi értelme legyilkolni egy ártatlan bringóhintóst? Aki egyébként is abszolút életszerűtlenül őrzi éjjel a járműveket. A másik, hogy nagyobb hangsúlyt kaphatott volna fekete kör, az egész bérgyilkos klub, mely csak a regény végére körvonalazódik igazán. Szívesen olvastam volna többet a mérgekről és egyéb elhalálozást segítő bérgyilkos módszerekről.
Robbantásokon, elmetszéseken és rengeteg vértócsán keresztülverekedve magam, tulajdonképpen megértettem a regény üzenetét, melynek Róka áll a központjában, és amit nem fogok most lelőni.
Mindenképpen ajánlom a könyvet azoknak, akik pár óra fergeteges kikapcsolódásra vágynak, sok humorral és akcióval. Saját magamnak pedig levonom a tanulságot, egy abszurd, szinte szürreális történetben ne várjam el a megszokott szempontjaim beteljesülését.
Borító: Több szempontból sem tetszik. A regényben végig maszkokról van szó, igazi bőrből, szőrből, tollakból, ahogy azt kell. Ezek a borítón farsangi álarcok, amiket műanyagból készítenek és alkalmatlanok a viselésre. A farkas és a bárány nem fordul elő a könyvben. Bár ha átvitt értelemben gondolok rájuk..., de nem, akkor a lánynak nem fekete báránynak kéne lennie, hanem fehér, ártatlan báránynak. A pasi meg farkas(?) helyett prérikutya lehetne, nem?Kedvenc karakter: Mama
Szárnyalás: A meleg kutyák.
Mélyrepülés: A római vakáció - akció
Érzelmi mérce: Felnőtt olvasóknak ajánlom.
Értékelés:
Ha megtetszett ITT MEGRENDELHETED!!!
Nyereményjáték:
A könyvben fontos szerepet játszanak a különböző állatokat ábrázoló maszkok. Minden állomáson találtok egyet-egyet, és nem lesz más dolgotok, mint az állat nevét beírni a rafflecopter megfelelő sorába.Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre tud postázni. A nyertesnek 72 órája van a kiküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
a Rafflecopter giveaway
Résztvevő blogok:
01.13 Kelly és Lupi olvas
01.15 Bibliotheca Fummie
01.17 Media Addict
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése