Oldalak

2016. január 22., péntek

Kristin Hannah: Út az éjszakába


A Könyvmolyképző Kiadó egy ismerős névvel jelentkezik január 19-én. Kristin Hannah tavaly a Firefly Lane – Szentjánosbogár lányok című romantikus regényével mutatkozott be a kiadó olvasóinak, most pedig a Night Road: Út az éjszakába c. könyvét mutatjuk be nektek egy 3 fős, mini-turné keretében. A január 18-tól január 22-ig tartó turnénk végén egy szerencsés nyertes megnyerheti a könyv egy példányát.

Könymolyképző, 2016
480 oldal
Fordította: Gazdag Tea
Goodreads: 4,18
Besorolás: realista

Lexi és Mia a középiskola első napjától fogva elválaszthatatlanok.
Sokban különböznek – Lexi árva, és egy lakókocsiparkban él, Mia pedig szerető családban, szép otthonban nevelkedik. Mégis találnak egymásban valamit, amitől ők ketten kiválnak a tömegből.
Mia imádott, jóképű ikertestvérének élete egyszerűbb kissé. Az anyjuk, Jude azt hiszi, nincs miért aggódnia, hiszen a fia könnyedén navigál az életben, könnyedén elér bármit, amit ő vagy a családja kíván. De aztán szerelmes lesz.
Az érettségi nyarát soha nem felejtik el. A barátság, a bizalom és az ígéretek nyarán egyetlen éjszaka mindannyiuk életét megváltoztatja: a szívek összetörnek, a remények köddé válnak, és eljön az idő, hogy maguk mögött hagyják a gyermekkort, és megtanuljanak szembenézni a jövővel.


Őszinte leszek, nem könnyű írni erről a könyvről. Nem, nem azért, mert annyira rossz lenne, hiszen nyugodtan bevallhatom, hogy rég olvastam ennyire felkavaró könyvet, ami annyira padlóra küldött, hogy el kellett telnie pár napnak, mire írni tudtam róla. Inkább azért nehéz az értékelés, mert végre valahára egy olyan könyvvel találkoztam, ahol a fülszöveg a történetnek csak egy apró részletét meséli el. És ez nagyon ritka. De talán pont ezért a fülszöveg picit félrevezető is szerintem, mert ha ezt elolvassátok, akkor egy realista young adult könyvre fogtok tippelni (bár az arany pötty a borítón azért már sejteti, hogy ez nem lesz egy egyszerű történet). Engem is félrevezetett:). Pedig ez a könyv annál jóval összetettebb. Ez nemcsak a fülszövegben említett barátnőkről szól, hanem a szülőkről is. Minden szülőről, akinek tinédzser korú gyerekei vannak, aki az érettségi évének minden napját izgalommal és picit félelemmel éli át, hogy vajon hol szórakoznak a gyermekeik, mit csinálnak és mennyire figyelnek oda a szülői intelmekre. És nemcsak az amerikai szülőkről szól, hanem az összesről, hiszen a fiatalok a világ minden táján ugyanúgy feszegetik a határokat a felnőtté válásuk küszöbén, amint ahogy Amerikában teszik. 

Visszatérve a történetre - ígérem, hogy megpróbálok minél spoilermentesebb lenni, hogy titeket is éppolyan hidegzuhanyként érjen minden, mint ahogy engem ért az olvasás közben.
Már az első pár oldal és az, hogy a dátumokból kiderült, hogy valamire visszatekintünk, méghozzá valami rosszra, ami sok mindent tönkretehetett - elővezette, hogy ez nem egy vidám történet lesz. Így az egyik felem rettegett, hogy mi és mikor fog bekövetkezni, a másik felem viszont élvezte a történetet, a barátságot, a szerelmet és minden kalandot, ami a fiatalokkal megtörtént.
A történetet két szemszögből ismerhettük meg, Lexi és Jude nézőpontjából.
Lexi abszolút hátránnyal indul az életben, hiszen az anya drogos, a lány nevelőcsaládtól nevelőcsaládig sodródik, mire a nagynénje, a szegény, de imádnivalóan jóindulatú Eva befogadja. Jude pedig pont ennek az ellentéte, a város egyik jómódú családjának a háziasszonya, két gyönyörű gyermek édesanyja, egy orvos felesége és elismert tagja a társadalomnak. És mi köti őket össze? Jude két gyermeke: Mia és Zach. Mia és Lexi kapcsolata irigylésre méltó, ahogy a két visszahúzódó lány egymásra talál és örök barátnők lesznek. Jöhettek bár teljesen eltérő környezetből, de mégis képesek voltak együtt maradni és kitartani jóban-rosszban egymás mellett.
Lexi és Zach kapcsolata már nem volt számomra ennyire letisztult. Ezt az egy részt éreztem talán egy picit gyengébbnek, mert én nem éreztem azt a kémiát a két szereplő között, mint amit az írónő megpróbált bemutatni nekünk. Elhangzottak nagy szavak, de valahogy nem éreztem mögötte az érzelmet. Pedig kettőjük kapcsolatának óriási szerepe van a történet folyamán, de így, hogy nem éreztem azt, amit kellett volna, ez a szál nekem egy picit elsikkadt.
Az bekövetkezett az, amitől rettegtem és onnantól a szívem apró darabokra hullott és szó szerint a befejezésig csak keresgettem a darabkáit. Az írónő képes volt olyan mély érzelmekkel megírni a könyv második felét, hogy őszintén bevallom, kétszer is úgy bőgtem olvasás közben, hogy fél-fél csomag papírzsepit biztosan elhasználtam.
És jaj, majdnem kihagytam Jude-t. Szinte biztosra veszem, hogy őt nagyon sokan utálni fogjátok. Vele kapcsolatban nekem is felemás érzéseim voltak, hol imádtam azért, amit tett, hol a pokolba kívántam, hol sajnáltam, hol pedig nem értettem a döntéseit. Megpróbáltam végiggondolni a helyzetét, hogy vajon ÉN mit tettem volna a helyében és talán, ha már édesanya lennék, akkor jobban megértettem volna. Az viszont még így is tisztán átjött, hogy az írónőnek is vannak gyermekei, mert azt az aggódást, kétségeket, örömet, bánatot csak egy gyakorló szülő tud így elmesélni. És épp ezért lett különleges ez a könyv, mert nagyon ritka az, amikor a szülők szemszögéből olvashatunk és élhetünk át egy történetet.
A regény persze rengeteg kérdést vet fel, amin még jóval, a történet befejezése után is gondolkodhatunk és vitatkozhatunk a barátainkkal, családtagjainkkal. Meddig okolhatunk valakit valamiért? Mit jelent az igaz szerelem? Meddig szerethetünk valakit és mikor engedhetjük el? Tudom, hogy ezek nagyon átlagos kérdések, de jobban nem mertem belemenni, nehogy valamit elspoilerezzek.

Összességében arra készüljetek fel, hogy ez egy nagyon érzelmes könyv, tele szívszaggató részekkel. Egy gyönyörű, megrázó, tragikus történet, ami egyáltalán nem kiszámítható és nyugodtan állíthatom, hogy az idei év első nagy kedvence lett. Gyakorló és leendő anyukáknak pedig kötelező!
 
Borító: Szerintem így, ahogy van tökéletes. Teljes mértékben kifejezi a történetet.

Kedvenc karakter: Lexi, Mia, Eva, Grace

Szárnyalás: Eva és amit tett Lexiért

Mélyrepülés: spoiler nélkül? Ami azon az éjszakán történt

Érzelmi mérce: ez egy érzelmi hullámvasút, rég bőgtem ennyit, mint ezen a történeten

Értékelés:

Blogturné extra - borítómustra
A teljesség igénye nélkül mutatnék pár borítót a külföldi kiadásokról:

Az angol nyelvű kiadásnak többfajta borító is készült:


A holland borító:
A horvát borító:

A német borító (ez volt számomra a legkevésbé tetsző, mert igen, nagyon szép, de a történet ennél sötétebb...):
A portugál borító:

A svéd borító:


Nyereményjáték:
Történetünkben szerepet kap egy fiú-lány ikerpár. Arra gondoltunk, hogy keressünk még ilyen ikerpárokat más könyvekből. Segítségül láthatjátok a könyvek borítójának egy részletét, de a Rafflecopter megfelelő sorába egy fiú és egy lány, azaz az ikerpárok nevét várjuk.
Az egyik állomáson két lehetséges választ is találtok, mindkettőt elfogadjuk.
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A blogturné további állomásai:
Január 18 - CBooks
Január 20 - MfKata gondolatai
Január 22 - Kelly Lupi olvas

1 megjegyzés:

  1. A német borító teljesen megegyezik egy magyar borítóval - Sarah Addison Allen: A barackfa titka című könyvének borítójával, amihez sokkal jobban is illik ez a kép a témát tekintve. Szerintem a magyar borító lett a legtökéletesebb :) A könyvet pedig csak imádni lehet. De tömegközlekedésen nem érdemes olvasni, mert nem tudják majd mi bajod van, mikor felzokogsz... legalábbis rám nagyon, nagyon furcsán néztek, de megérte :)

    VálaszTörlés