Visszatérés a Mondoconra

Tavaly ősszel jártam először a Mondoconon és annyira beleszerettem ebbe a látványos, hatalmas rendezvénybe, hogy amikor jött a meghívó, hogy ismét mehetünk, azonnal jelentkeztem.

Idén Ramival (Dreamworld blog) és az egyik barátnőmmel, Dórival - aki ősszel is lelkes társunk volt - látogattunk ki a BNV-re. Már nagyjából tudtam, hogy mi vár rám, hiszen ősszel betekintést kaptunk, hogy milyen programokon lehet részt venni és megtanultunk, hogy semmin nem szabad csodálkozni, de azért széles mosolyt csalt az arcomra, amikor a kettes metrón velem szemben egy Zsákbamacska, mellettem egy távolkeleti harcos ült és a középső kapaszkodónál pedig három számomra beazonosíthatatlan lény kergette egymást. Azért érdemes lett volna lefotózni a többi utas arcát, mert arról külön tanulmányt lehetett volna készíteni:).

A bejáratnál kígyózó sor azt mutatta, hogy a tavasz jóval több rajongót csalt ki a rendezvényre, mint az őszi program, bár Rami elmondása szerint ez még mind semmi ahhoz képest, ami majd nyáron fogadja a látogatókat. Szerencsére mi hamar bejutottunk és már "régi motorosként" vettük az irányt a Fogadóhelység felé. Azért útközben még engem is ért meglepetés, azt, aki azt hitte, hogy már mindent látott. Egy lány jött velem szemben, és a fejére egy bugyi volt húzva. Ezen hosszasan eltanakodtunk, hogy ki vagy mi lehetett, de rájönni nem tudtunk, megkérdezni meg nem mertük, így ha valaki elárulja nekünk, hogy ő kit alakított, azt megköszönnénk:).

A Fogadóhelység most is egy gigantikus pénznyelő barlang volt, ahol ember legyen a talpán, aki meg tudja állni, hogy ne vegyen semmit. Ha nem is szeretnél venni mindenféle anime kitűzőket, pólókat, táskákat, dél-koreai, japán és egyéb fiúbandák posztereit, akkor még mindig ott vannak a zabálnivalók plüssök, rengeteg könyv (idén az AGAVE is kinn járt, nem kicsi kínálattal) és még több társasjáték és puzzle. Dóri szokásához híven azonnal elcsábult a női kiegésztőknél, először egy gyönyörű tünde fülékszert próbált fel, de végül egy virágos hajráfnál maradt (ami ahhoz képest, hogy kézben mennyire nem tetszett, Dórin viszont kifejezetten jól állt:). Én egy Frankenweenie plüss kutyába szerettem bele, de mivel úgy döntöttem, hogy nem költök, így annyit mondtam magamnak, hogy ha egy óra múlva is meglesz, akkor megveszem, ha nem, akkor így jártam. A pénztárcám szerencséjére a kutyust megvették, így kicsit fájó szívvel, de szélesen mosolygó pénztárcával konstatáltam a "veszteségemet". 

A puzzlek és a társasjátékok is rögtön odavonzottak magukhoz, de amit én keresek, az még mindig nincs itthon - Supernatural társasjáték - pedig azt annyira, de annyira szeretném!

Miután átverekedtük magunkat a hatalmas tömegen és a nem túlzottan pénztárcakímélő standokon, belevetettük magunkat a D pavilonba, ahol számunkra a legérdekesebb programok voltak. Mivel mi kevésbé vagyunk otthon a japán rajzfilmek és képregények világában, így minket inkább a többi program vonzott és örömmel láttuk, hogy az őszi rajongói klubbok megnagyobbodtak és olyanok is kijöttek, akiket az előző Mondoconon nem láttunk. 

A bejáratnál rögtön a Trónok Harca standnál akadtunk el, hiszen Raminál nagyobb GoT rajongót nem hordott a Föld a hátán. A standon kétfajta játékkal is készültek, az egyiket lazán teljesítettük - egy labirintuson kellett átvergődni, amiért választhattunk egy kis tojást GoT díszítéssel, de a másik játékon csak Ramit mertük indítani. Egy 25 kérdésből álló teszt volt, amiről így utólag elmondhatom, hogy szerintem csak a legvásottabb GoT rajongók tudták kitölteni. Rami és Dóri (akiről itt derült ki, hogy nagyon is otthon van a GoT világában:) kettesben próbálták kitölteni a tesztet, de ahogy láttam, sok esetben csak hasraütésszerűen válaszoltak. Amíg ők küzdöttek, addig én megkérdeztem, és állítólag a legjobb teszt eredmény 23 helyes válasz volt. Kíváncsi lennék, hogy végül volt-e olyan, aki mind a 25 választ tudta-e:).

Mellettük szorosan a Supernatural stand állt, ők egy teljesen új csapat, idén jöttek ki először és nagy örömömre elég szép kis kiállítást rendeztek a sorozat "kegytárgyaiból", sőt shopjuk is volt, amit fájó szívvel, de végül érintetlenül hagytam. Miattuk átverekedtük magunkat "téren és időn át" a K pavilonba is, mert a programjukban azt olvastuk, hogy előadják a "Shake it off" számot Supnat kivitelben (akik ismerik a The Hillywood Showt, azok tudják, hogy miről beszélünk). Sajnos ezt nem láthattuk, de a helyette előadott "kis szösszenet" - ahogy ők hívták - is vicces volt és látványos. 

A Gyűrűk Ura Cosplay Klub standjánál megint elég sok időt töltöttünk. Múltkor beöltözködtünk, most csak végigcsodáltuk a gyönyörű fegyvereket, megnézhettük Aragorn koronáját (amiből állítólag csak limitált széria készült, így üvegdoboz alatt őrizték) és elbeszélgettünk a lelkes és nagyon segítőkész tagokkal, akiknek megígértük, hogy a májusi Középfölde Fesztiválra biztosan kilátogatunk. A legszürreálisabb látvány az volt, amikor egy Gyűrűlidércet láttunk egy Tündelánynak udvarolni:).

A Warhammeres részleget megint nem tudtuk kihagyni, sőt, most nagyon bátor és lelkes látogatóként még bábukat is festettünk. Mintát nem kaptunk, úgyhogy a fantáziánkat abszolút szabadjára engedtük: Rami picit divatosabbra, én picit véresebbre vettem a figurát, de az biztos, hogy nagyon jól szórakoztunk. (Persze "hadisérülést" sikerült szereznem, a dzsekimet összefestékeztem és a legutolsó tisztítási próbálkozásom is kudarcba fulladt, így úgy látszik, ezeket a festékfoltokat életem végéig hordani fogom:).

Természetesen a különféle rajongói klubok standjain kívül most is volt épp elég más látnivaló is. A gamereknek külön rész volt felállítva ismét, ahol az ismertebb videójátékok rajongói harcolhattak, versenyezhettek egymással. Nagyon tetszettek az ugrálós-táncolós játékok, a DDR-k (Dance Dance Revolution), azokat szívesen kipróbáltam volna én is, de egyrészt hülyén néztünk volna ki ennyi idősen ott ugrálni, másrészt pedig a nagy tömeg miatt erre vajmi kevés esélyünk lett volna:). A japán teaház központ ismét ott volt, a már megszokott és újabb japán fesztiváljátékokkal, teákkal, édességekkel és természetesen a sok különféle ajándéktárggyal.

Persze fangirlködhettünk is egy picit, mert amíg én az Avataros standnál puzzleztam, addig Rami és Dóri felfedezett egy ÁRNYVADÁSZT! A srác éppen japán írásjeleket festett - még viccelődtünk is, hogy biztosan új "rúnák" elsajátításával foglalkozik, de végül nem úszta meg, elkaptuk egy fotó erejéig őt is. Szerintem nagyon jó Alec volt és ebben most kivételesen mind egyetértettünk:). Utána el is beszélgettünk arról, hogy ha ekkora Árnyvadász közösség van itthon, akkor Árnyvadász stand miért nincs? Az egy dolog, hogy egy stand bérlése pénzbe kerül, de még csak ötletelést se láttam róla. Pedig szerintem lenne rá érdeklődés. Úgyhogy leendő és már kész Árnyvadászok, olvastátok amit írtam? Nem szeretnétek ilyen standot csinálni?:))))

Egy idő után aztán friss levegőre vágytunk, így a szabadtér felé vettük az utunkat. Itt persze megint látványosabbnál látványosabb figurákkal találkoztunk, volt, akiket mi is felismertünk (Deadpool, Ariel, Irány Eldorado, Wolverine, Rey és BB8, stb), de volt számunkra még mindig rengeteg ismeretlen figura is. Kinn a jó időre való tekintettel hatalmas élet zajlott, az egyik füves területen kardozós csatát láttunk, a másik helyen ki lehetett próbálni (persze biztonságos keretek között), hogy ki mennyire ügyes kötéltáncos. A sétánkat mi is időről-időre megszakítottuk, mert vagy érdekes formációkat fotóztunk, vagy csak simán megálltunk és tátottuk a szánkat a különleges jelmezek miatt. Persze némelyik inkább pózolásra volt kitalálva, mint közlekedésre, a nap folyamán többször is összefutottunk egy gésával?* aki igencsak apró léptekkel próbálta leküzdeni a pavilonok közti távolságot:). És azt is észrevettük - mivel ősszel azon tanakodtunk, hogy ennyi idősen mennyire ciki vagy sem beöltözni, hogy most a sok tini mellett jó pár felnőtt is jelmezben rohangászott:).

Összességében imádtuk ezt a cont is és mindenkinek javaslom, hogy egyszer menjen ki rá és nézzen körül. Ha nem is vagytok ismerősek a japán rajzfilmek, képregények és a videójátékok világában, ha picit ódzkodtok a beöltözött tinik sokaságától, de van kedvenc tévésorozatotok, amiért rajongtok, vagy csak simán érdekel benneteket a japán kultúra, akkor higgyétek el, hogy élvezni fogjátok!

Mi pedig remélhetőleg kijutunk még a nyári conra is, ami állítólag a legnagyobb, olyankor nemcsak a zárt pavilonokban, hanem a szabadtéren is standok sokasága várja a kíváncsi rajongókat. 

A teljes képgalériát a blogunk Facebook oldalán találjátok.

*közben Rami kijavította, hogy akit én gésának néztem, ő Dia De Los Muertos volt:)