Oldalak

2016. szeptember 30., péntek

Benyák Zoltán: A nagy illúzió

Athenaeum Kiadó 2016.
368 oldal
Goodreads: 4,71
Besorolás: felnőtt, misztikus

Tom Pastor a képzeletének rabja. Szerelmi élete viharos, hétköznapjai keservesek. Alig létezik számára más, mint az ecset és a vászon, hogy illúzióit valósággá álmodhassa.
Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott.
De az életének ezzel még koránt sincs vége.
A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit.
Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere… Szerelem és halál.
A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.

Az a tapasztalatom Benyák Zoli könyveivel, hogy képesek újabb és újabb egyedi világokba elrepíteni, amit én kimondottan igényelek  a misztikus, fantasy elemekkel vegyített történetekben. Az Ars Fatalis egy remek utazás volt a sors, a szerencse és a végzet játszóterén, majd következett Az Idő bolondjai, ami mélyen elgondolkodtatott az elengedés, öregedés, elválás folyamatáról, végül a Csavargók dala volt az utolsó eddig olvasott Benyák mű, ami azóta is gyakran eszembe jut, az ilyen mondatai miatt: "Istennek bocsánatot kellene kérnie a világ miatt."
Kíváncsian vártam, vajon milyen világba csöppenek bele a legújabb regényben? Nem kellett csalódnom, a lehető legmisztikusabb fehér foltot színezte át a szerző a képzeletével, milyen az élet a halál után, milyen a másvilág? 
Remek! Ezzel a verzióval kiegyeznék, hiszen addig "élhet" itt az ember, amíg a való életben emlékeznek rá, így van olyan, aki rövid időt tölthet itt, viszont a híres embereknek nincs miért aggódniuk, az öröklét biztosított. Főhősünk összetett figura, egyrészt rögtön együtt éreztem vele  a bizonytalansága miatt, ahogy egy kukkot sem ért az őt körülvevő új világból, nyilván hasonlóan érezném magam. Másrészt  ahogy az emlékek kutatása során visszaemlékezik a múltjára, bizony nem egy cselekedete kiborított, mégis összességében szerethető a karakter. A túlvilágra kerültek emlékezete hiányossá válik, Tom egyáltalán nem emlékszik, hogyan halt meg, sőt az életére is homályosan, ki kell derítenie a részleteket. Hamar kiderül, hogy van egy lánya, Lily,  aki szintén életét vesztette és valamennyivel előtte jár,  meg kell találnia őt ebben az időtlen világban, még beszélnie kell vele, még a helyére kell tennie valamit,  mielőtt örökre elenyészik.
Elkezdődik egy őrült vízió, egy road trip, száguldás a piros Chevy sofőrjével az oldalán, aki egyébként valójában a révész. Nina 19 évesen ragadt a túlvilágon egy autóbalesetből kifolyólag, később kiderül, miért pont ő lett Tom segítségére.
Imádtam ennek az utazásnak minden részletét, a helyszíneket, városokat, a felsorakoztatott karaktereket, akiket ismerhet az olvasó, hírességek, írók, tudósok. Annyi rejtett utalás lelhető fel, annyi remek üzenet, emellett a főszereplők is brillíroznak,  rengeteg poén hangzik el tőlük is, és még több komoly, elgondolkodtató mondat. Szeretem, ha egy történetben visszautalásokkal találkozom, így jól megismerhető a múlt, a regény felépítése ebből a szempontból is tökéletes.  A nyitójelenettől kezdve a csavaros befejezésig végig izgultam a történetet, vártam valami jóra, mert akármennyire balfék Tom, bíztam benne, hogy fordítani tud, mert megvan benne a jóra való érdemesség, hittem benne, hogy véghez tudja vinni, amit szeretne. A történet jelentős része egy szigeten játszódik, ez nagyon tetszett, az antiszociális lelkemnek való egy ilyen hely, aztán belegondolva a történtekbe, talán nem is olyan jó ötlet elszigetelődni, átvitt értelemben sem.
Külön meg kell említenem a regényben szereplő popkult utalásokat. Korban közel állok a szerzőhöz és minő véletlen, a főszereplőhöz is, így örömmel fedeztem fel, hogy a dalokat ismerem, én is elmerengtem már a jelentésükön. Nos, a túlvilág tele van hírességekkel, nem lenne elég hely felsorolni, akikkel összefuthattam. Különös élmény volt olvasni a festőművész Tom barátkozásáról Salvador Dalíval, aki az ötletével tulajdonképpen kulcsfigura lett a történetben.
Összességében kicsit többet is kaptam, mint amit vártam, úgy érzem Benyák Zoltán történetei minden egyes kötettel egyre jobbak, én most egy újabb kedvencet avattam.
Köszönöm a szerzőnek a megtisztelő dedikált példányt.

BorítóKifejező, tetszik.
 
Kedvenc karakter: Tom

Szárnyalás: A kórház és Dalí.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Történnek ijesztő események, és találkozhatunk egy halvány szerelmi szállal is.

Értékelés:



1 megjegyzés: