Alan Bradley: Amikor ​a csontok suttognak… Flavia de Luce #5

A Maxim Kiadónál immár az ötödik kötet jelent meg Alan Bradley sorozatában, a baljós című Amikor a csontok suttognak... Flavia de Luce most sem nyugodhat, hiszen mit is ér az élet egy kis detektívmunka nélkül? Természetesen mi sem maradhatunk ki a nagy kalandból, így október 7. és 11. között három állomásos turnén próbáljuk megfejteni mi is a hulla rejtélyét. És ha ügyes vagy, Te is megtudhatod, épp minek a nyomába indul Flavia!

Maxim Könyvkiadó 2016.
384 oldal
Fordította: Sóvágó Katalin
Goodreads: 4,18
Besorolás: nyomozás, MG-YA határeset

Flavia ​​de Luce, a tizenkét éves amatőr detektív és lelkes kémikus igencsak hozzászokott már, hogy nyomokat ásson elő, legyen szó akár a laboratóriumában fortyogó főzetekről, vagy akár nővéreinek titkos naplójáról. Ám holttestek előásása mostanáig nem szerepelt a megszokott repertoárjában. Szent Tankréd halálának ötszázadik évfordulója alkalmából Bishop’s Lacey a falu védőszentjének kriptáját készül felnyitni. Természetesen senki sem várja izgatottabban, hogy bepillanthasson a sírba, mint Flavia, akinek legújabb felfedezése azonban véget vet a falusiak szorgos ünnepi előkészületeinek. Egy holttestre bukkan, melynek arcán groteszk és megmagyarázhatatlan maszk van. És ami ennél is döbbenetesebb: a halott Collicutt úr, a templom orgonistája. Ugyan ki forralhatott bosszút ellene, és vajon miért éppen egy ilyen szent helyre rejtették el? És mi köze az egésznek a titokzatos kőhöz, Lucifer Szívéhez? A fékezhetetlen Flavia feltett szándéka, hogy lerántja a leplet a rejtélyről. A mélyből előásott titkok pedig végérvényesen bebizonyítják, hogy nem létezik egyértelmű és sima ügy a világon.

Amikor egy sorozat ötödik részét értékelem, ami nem sűrűn fordul elő a blogon, tulajdonképpen már nem képzelem azt, hogy  bárki is véletlenül téved ide, és meg kellene győznöm Alan Bradley sorozatának nagyszerűségéről. Egy ötödik résznél már az ember megszokja a karaktereket, elvárja, hogy a korábbi részek színvonalát kapja, remekül szórakozzon, stb...  Mégis, kedves olvasó, ha eddig még nem olvastál a sorozatból egy részt sem, nem késő elkezdeni! Ha hozzám hasonlóan várva vártad az újabb részt, megnyugtatlak, hogy tud újat nyújtani ez a rész, nem csak egy újabb "fláviás"    nyomozásnak lehetsz a résztvevője, számomra legalábbis sokkal többet jelentett.

Persze Flavia most is bebizonyítja, hogy mennyire jól vág az esze, remekül kombinál és ügyesen következtet, és ezzel ismét lenyűgöz. Nincs még egy ilyen fiatal nyomozó karakter, aki lány létére bátran mászkál a templom sírkertjében, gyakorlatilag minden utálkozás nélkül alámerül a sírboltba és a porladó csontok között lavírozva keres és talál nyomokat. Minden helyzetben feltalálja magát, most is remek megfigyelő és mindig képes a helyzetnek megfelelően reagálni a felnőttek elvárása szerint, még a hangsúlyt, az arckifejezést is megválogatva.

De miért is volt ez a rész más, mint a többi? Megható volt... Flaviának nem igazán jut sok szeretet a családja részéről, a nővérei nem keresik a társaságát, az apja is igen zárkózott, így a többi felnőtt között próbál kötődéseket kialakítani, barátokat szerezni. Vágyik az elismerésükre, "szakmailag" ez leginkább Hewitt felügyelőre vonatkozik, szeretne méltó társa lenni a nyomozásokban. De van itt más is..

Régóta rágta magát Flavia a nővérei szavain, miszerint ő nem is része a családnak, csak egy fogadott gyerek. Végre sikerül minden családtagtól mintát vennie, és kétséget kizáróan bebizonyítja magáról, hogy de Luce vér folyik az ereiben.  Sőt, a regényben többször is hasonlítják anyukájához, egy alkalommal össze is tévesztik vele. A nyomozása során jut el egy fogolyként őrzött személyhez, aki Hariett-et vélte felismerni benne. Dogger is  újabb részletekkel gazdagítja az apjával közös múltjának emlékeit, mindig értékes információkat nyújt Flaviának.  Szüksége is van minden segítségre, mert épp elég nyomás nehezedik rá. Feely férjhez fog menni, aminek Flavia annyira azért nem örül, a birtokra kitűzik az eladó táblát a pénzügyi nehézségek miatt, ez rettenetes, főleg mert apja ezek után olyan, mintha feladta  volna a küzdelmet Buckshaw-ért. Minden baj ellenére Flavia megőrzi a humorát, néhol hangosan felnevettem a beszólásain. Következő lépésként meg öreg bajtársa, Gladys nyergére pattanva suhan, legyen éjjel vagy nappal, vérfagyasztó jelenetek szemtanúja, de résztvevője is. Összességében imádtam a regényt, jó volt a nyomozás a szaftos részletekkel, és jót tett a sorozatnak a háttér továbbszövése.

Végül olyat követ el a szerző, amit ebben a sorozatban még nem tapasztaltam, erős függővéget ad, ami után nincs más megoldás, mint követelni a kiadótól a mielőbbi megjelenést a hatodik könyvet illetően.

Borító:  Hát ....öööööö...... jobb lett volna bármelyik eredeti.

 

Kedvenc karakter: Flavia, Dogger

Szárnyalás: A kihallgatós jelenet.

Mélyrepülés: Flavia belepottyan egy sírgödörbe, ami nem üres.

Érzelmi mérce: Vannak ijesztő jelenetek, 12 éves korhatárt ajánlok.

Értékelés:

 Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték

 

Mostani játékunk azoknak, akik Flaviához hasonlóan a kémia szerelmesei, igazi gyerekjáték lesz. De azért azok se csüggedjenek, akik nem kémiazsenik!
Minden állomáson találtok egy képet, amin valamilyen vegyészeti eszköz szerepel - csupa olyan, amilyet - vagy amilyen hasonlót - Flavia is használ a könyvben. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, miről van szó. Annyit segítünk, hogy minden állomáson elrejtjük a kitalálandó dolog betűit a bejegyzésünkben - de nem sorrendben, hogy azért legyen egy kis kihívás is benne!
A helyes megfejtők közül 3 szerencsés a könyv egy példányával lesz gazdagabb.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:
10.07. Könyvparfé
10.09. Deszy könyvajánlója
10.11. Kelly Lupi olvas