Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában Csendes Nóra: Zápor utca című regénye. A IV. Aranymosás pályázat nyertese hihetetlenül tehetséges, nem véletlenül jutott tovább a szigorú előolvasók/lektorok rostáján. A történet a múltban és a jelenben jár, az egyik ötven évvel ezelőtt mutatja be a szerelmesek sorsát, míg a másik napjainkban játszódik, mai problémákkal küzdenek a főszereplők. Négy blogger véleményét olvashatod erről a nem hétköznapi témájú könyvről, és esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét, ha velünk tartasz a blogturné játékán.
Könyvmolyképző Kiadó 2016. október 28.384 oldal
Besorolás: YA, realista, romantikus
Kockáztatnál a szerelemért?
Két történet – két tizennyolc éves lányról.
Ötven év választja el őket egymástól, és az életük nem is lehetne különbözőbb, mégis összeköti őket valami.
Bogi félénk gimnazista, Gergő pedig igazi vagány, aki több lányt bolondított már magába, mint amennyit meg tudna számolni. De mikor a szülők baráti nyaralása egy fedél alá kényszeríti őket, Bogi meglátja a kemény külső mögött az érzékeny művészt, aki a színpadra lépve álomszerű játékával önti dallamokba a benne lakozó fájdalmat. Vajon lehet szerelem ennyire különböző emberek között?
Gergő különleges ajánlatot kap, és Boginak döntenie kell.
Egy kemény korszak sötét éveiben, az alföldi táj varázslatos ege alatt egymásra talál két fiatal. Amikor mindkettőjüket Budapestre küldi a családja, a lány azt hiszi, végre boldogok lehetnek együtt. De a fiú többre vágyik, kiútra… és a lány kegyetlen válaszút elé kerül. Ki ez a lány, és hogyan fonódik össze a sorsa Bogi életével?
A regény a IV. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve. Az író a tizennyolc évével a kiadó legfiatalabb szerzője.
Megfordulhat az élet egyetlen pillanaton?
Kövesd a szíved!
Különleges helyet foglal el a szívemben a Zápor utca. Amikor először olvastam, fogalmam sem volt a szerzőről, sem a koráról, sem a foglalkozásáról, tehát semmi sem befolyásolta a véleményem, amit alig vártam, hogy elmondhassak, mert szerintem ez a történet a legjobban prezentálja, hogy mit várok egy Aranymosás győztestől.
A könyv cselekménye két szálon fut, ez meghatározza az egész regény hangulatát, a 60 évvel ezelőtti falusi és a napjainkban játszódó városi környezetű történet egyaránt egy-egy szerelem kialakulását követi, a fiatal lányok szemszögén keresztül.
A vidéki szál igazi régimódi faluba visz, szigorú
társasági szabályokkal és az adott kor minden csapásával. Nagy a
szegénység, és a szegényebb fiataloknak a továbbtanulás csak álom. Az
egyetlen lehetőség a varrás kitanulása. Sámuel a helyi tanító rokona,
aki a nyárra náluk száll meg, segít a betakarításban, utána Pestre
készül. Találkoznak egy esküvőn a lánnyal és egy nagyon lassan
kibontakozó szerelem alakul ki közöttük. A külvilág felé ennek semmilyen
jelét nem adhatják, gyakorlatilag magukban zajlik minden, kimondva
szájára venné a falu őket. Rózát nem tudja tovább eltartani a
családja, így Pestre kell mennie egy varrodába, rokonoknál fog egy
szobát kapni.
A másik szál napjainkban játszódik,
egy nyári nyaralás története a Duna melletti családi nyaralóban, ahová a
háziak ismerős családot hívnak meg. A szülők mellett vendégségbe
érkezik egy pár gyerek és nagyobbacska fiatal is. Bogi nem könnyen
nyílik meg, de a 23 éves Gergő elvarázsolja. Kisebb nagyobb félreértések
után fellángol köztük a szerelem. Bogi hamarosan kezdi a főiskolát a
fővárosban, és a két történet itt összefonódik, a lány albérletbe költözik az időközben
megöregedett falusi asszonyhoz, aki nem túl kedves Bogival, magányos és megkeseredett. Az olvasó a visszaemlékezős
fejezetekből megtudja, hogy hónapokig együtt voltak Samuval, álmodoztak a
közös életről, de a srác nem elégszik meg a hajórakodói munkával,
keresi az alkalmat, hogy elhagyhassa az országot. Folyamatosan próbálja
rábeszélni Rózát, hogy vele menjen, vagy utána utazzon majd, de Róza
sosem tudott volna elmenni utána.
Nagyon érdekes volt a két történet
közötti párhuzam, ahogy a szerző érzékelteti a két világ közötti
különbségeket, ugyanakkor a két szerelem közötti hasonlóságokat is.
Még az eső, a vihar is ugyanakkor csapott le a két párra, ahogy a
szerelem is, térben és időben persze máshol. Ugyanúgy hatalmas változás
előtt áll mindkét főszereplő lány. Vidékről Budapestre költöznek és
ezzel lezárnak egy részt az életükből, amit fájdalmas maguk mögött
hagyni, ugyanakkor várakozásteljes is. A körülményeik változása mellett
az érzéseik is kinyílnak, ami ugyanolyan nagy horderejű változás. Ez a
két idősíkon való utazás nekem különleges élmény volt. Nem igazán
olvastam mostanában falusi életről, meglepően érdekes volt megismerni a
korabeli szigorú szokásokat, melyek megkötötték a fiatalok lehetőségeit.
Mindkét lány naiv, felkészületlen a szülőktől való leválásra, keményen megszenvedik a változásokat. Bogi jobban veszi az akadályokat, az ő fejlődését jobban érzékeltem, mint Rózáét. Persze ez a kor körülményei miatt is adódhat.
A szerelmi szálak természetesen különbözőek, a falusi lányé lassabban és ártatlanabbul alakul, Bogiéknál néhány jelenet már komolyabb, és itt éreztem egyedül gyenge pontot a történetben, hihetetlen volt, hogy Bogi nem jött rá magától, hogy Gergőre egy felnőtt pasi szexuális igényei érvényesek.
A szerző stílusával maximálisan elégedett voltam, gyönyörűen fogalmazott igényes mondatokat olvashattam, a dialógusok életszerűek, a korosztály stílusának megfelelőek.
Értékesnek és különlegesnek tartom ezt a ritmust, amit a szerző adott a történetnek a fejezetek időbeli váltakozásával, dinamikussá tette a cselekményt. Én különösen szeretem az időbeli ugrásokat, természetesen itt nem ugyanazok a szereplők „ugrálnak” az időben. Imádtam, ahogy az érzéseket, érzelmeket ábrázolta a szerző. Teljesen át tudta adni a lányok bizonytalanságát, a kényszerű felnőtté válás nehéz lépéseit. A környezet, a karakterek ábrázolása is mindig jól sikerült, mindent remekül el tudtam képzelni. A mellékszereplőkkel meg voltam elégedve, hihető figurák, elsősorban az együttes tagjai tetszettek, na és Róza öregkori önmaga, rendíthetetlen figura.
A történet vége megérintett, sírtam,
érzelmeket váltott ki belőlem, és azt kívánom, hogy mások is átérezzék
ezt, mert van egyfajta üzenete a könyvnek, mégpedig az, hogy amiért
érdemes küzdeni, azt ne hagyjuk elveszni. Bemutatja ezt a szerző egy
elszalasztott és egy majdnem elszalasztott lehetőségen keresztül.
Tetszett a vége, nincs határozott lezárás, tovább gondolhatja az olvasó,
vajon mit tesz Bogi majd? És én nagyon szeretem, ha nyitott a befejezés. Óriási gratula a szerzőnek, én imádtam ezt a regényt, és már most alig várom, hogy olvassam a szerző következő művét! (az illusztrációk a szerző facebook oldaláról származnak)
Borító: Őszintén megmondom, nem tetszik.
Kedvenc
karakter: Gergő, Róza, Bogi
Szárnyalás: A zenei utalások.
Mélyrepülés: -
Érzelmi
mérce: A szerelmi jelenetek inkább érzelmesek mintsem érzékiek, 14 éves kortól ajánlom.
Játék:
Négy állomás - négy könnyű kérdés a regényről illetve szerzőjéről! Nincs más dolgotok, mint minden állomáson beírni a megadott kérdésre a választ a rafflecopter doboz megfelelő sorába! Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
Kérdés: Hány éves a szerző?
a Rafflecopter giveaway
További állomások:
10.22 Kelly és Lupi olvas
10.24 Szembetűnő
10.26 Könyvvilág
10.28 Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése