Szeptember 9-én a Libri Kiadó jóvoltából itthon is megjelent Sophie Jackson második regénye, az Egy csepp remény. A Blogturné Klub négy bloggerével együtt, október 3-a és 12-e között ti is jobban megismerhetitek Carter legjobb barátját, Maxet, akire az utóbbi időben igencsak rájár a rúd… De, ahogyan mondani szokták, mindig van felfelé, és a fiatalember esetében sincs ez másként. Tartsatok velünk, és ha részt vesztek a nyereményjátékban, lehetőségeket nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott 3 nyereménypéldány egyikét.
Libri Kiadó 2016. szeptember 9.
472 oldal
Fordította: Lukács Andrea
Goodreads: 4,22
Besorolás: erotikus-romantikus, felnőtt
Max O'Hare képtelen elengedni a múltat. Legjobb barátja nélkül nem élte
volna túl a gyönyörű szőkeség, Lizzie tragikus elvesztését, és rég a
drogosok poklát járná. Kap még egy esélyt a sorstól... Az elvonón ugyan
végigmegy a gyógyulás tizenkét lépcsőjén, de indulatos marad, és nem
enged közel magához senkit.
Grace Brooks lelkébe égett a seb, amit az a férfi ejtett, aki
felesküdött, hogy tisztelni és védelmezni fogja. A lány messzire
menekül, és titkait mélyen magába zárja. Az egyikük érezni akar, a másik
elrejtőzik az érzések elől. Melyikük lesz elég erős, hogy a szerelem
erejével átüsse a falat?
Az első rész engem maximálisan levett a lábamról, (az értékelésem itt található) nagy reményeket fűztem a folytatáshoz, ugyanis tudni lehetett, hogy Max lesz a főszereplő, akit az első részből már megismerhettem, mint Carter jóbarátját. Max összeteheti a kezeit, és hálát adhat a sorsnak, hogy Carter révén bekerülhetett az elvonóra, miután kétségbeejtő állapotba került. Ennyit tudtam tehát az előzményekről.
Lassan, fokozatosan alakult ki a kép Maxról, ahogy végigkövettem őt az elvonókúra lépésein. Megtudtam, hogy mi okozta az összezuhanását, részben az édesanyja majd az édesapja halála, aztán élete szerelmének elvesztése járult hozzá, hogy kiforduljon önmagából. Részletek megemlítése nélkül is elmondható, hogy jó oka volt a barátnőjének elhagyni őt, ez egy külön tragédia, mégis mintha a szívét tépték volna ketté azzal, hogy egyetlen szó nélkül sétált ki a srác életéből és többé nem volt elérhető a számára.
Őszintén megmondom, nekem az elvonó elég könnyedre sikerült. Ez valójában egy sokkal de sokkal embert próbálóbb folyamat, amit nem tudott visszaadni a könyv. Ez az életben nem néhány pánikrohamról szól. Nem elég beszedni a gyógyszereket, ott kemény küzdelem folyik, egyik napról a másikra, tyúklépésenként. Keveset tudtam meg a terápiáról, a foglalkozásokról, egyszóval rövid volt ez a folyamat és nem mélyen kibontott, a téma megérdemelt volna részletesebb elemzést.
Max végül kikerült az elvonóról, de a régi életébe nem tudott visszailleszkedni, ezért a legjobb megoldás, hogy a nagybátyjához utazott Nyugat-Virginiába egy kisvárosba, ahol az építőipari vállalkozásban segíthet a vendéglátásért cserébe. Itt találkozik össze a történet másik főszereplőjével, Grace-el. A frissen elvált lány épp ide menekült, itt vett egy felújítandó házat, és a helyi bárban vállalt pultos munkát.
Itt álljunk meg egy percre. Grace egy rohadék elől menekült el, aki férjeként inkább a tulajdonának tekintette és úgy is bánt vele, nem a szíve hölgyeként, ahogy az udvarlás alatt. Ismét részletek nélkül, de végkicsengésében egy olyan nőt ismertem meg benne, aki tart a férfiaktól, valósággal fél az érintésektől. Hol vállal állást? Egy pult mögött, ahol ki van téve a kapatos vendégeknek, de úgy általában a férfiak vizslatásának. Nekem ez nem smakkolt. El kell árulnom, hogy ezen a ponton még csak a könyv ötödénél tartunk! Végre találkoznak, és elkezdődik a lassú, nagyon apró lépésekből álló folyamat, ahogy megismerik egymást és valamiféle barátság alakul ki közöttük. Kevés a bizalom mindkét oldalról, és hiába a fizikai vonzódás, aki egyszer már megégette magát, az nem adja könnyedén a szívét.
Történik ezután sok sok esemény, természetesen félreértések, féltékenységek, szex... olvastatja magát a könyv, és ha nem is vagyok maradéktalanul elégedett, határozottan kellemes olvasásélmény volt. A szerző ismét kiteljesedik abban, amit az első résznél is érzékeltem, hogy nagyszerűen át tudja adni az érzelmeket, tud hatni az olvasóra. Tetszett, ahogy nevén nevezi a dolgokat, szerencsére a fordítás sem szépít a szókimondáson, én szeretem, ha életszerűek a párbeszédek. Mégis, vártam valami ütős dolgot, voltak is meglepetések, de kicsit másra számítottam. Barátnőmnek kommenteltem az olvasás során, meg is mondtam, nem adok 5 pontot, ha egyszer sem esik vissza a drogozásba, vagy nem lesz legalább egy félrekefélés.
Amit óriási pozitívumnak tartottam a könyvben, az a férfi karakterek barátsága volt. Őszinték voltak a beszélgetéseik, segítették egymást, de hagytak egymásnak teret és időt is, ha arról volt szó. Nagyon kíváncsi vagyok, Riley történetével meg tud-e újra venni magának a szerző. Mindenképpen ajánlom a könyvet, a stílusa, a végkicsengése szívet melengető az erotikus-romantikus olvasmányok kedvelőinek.
Borító: Tetszik, de a hátoldalnak nincs sok köze a regényhez.
Kedvenc karakter: Max
Szárnyalás: A fotókiállítás.
Mélyrepülés: -
Érzelmi mérce: Nem mondanám, hogy sok a szex, de ami van, az mélyen kibontott.
Értékelés:
Nyereményjáték:
(Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek
72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben
új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway
Állomáslista:
10.03. - Kristina blogja
10.06. - Angelika blogja
10.09. - CBooks
10.12. - Kelly & Lupi olvas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése