Minden kutya a mennybe kerül… kivéve, ha elintézetlen feladatuk maradt itt, a Földön. De mi lenne a kutyák küldetése? Többek között erről szól W. Bruce Cameron lenyűgöző regénye, amiből film is készült - most elcsíphetitek a mozikban is.
A regényről a Blogturné Klub négy bloggere mondja el a véleményét, és nyereményjáték is van, aminek a fődíja egy példány a regényből.
Könyvmolyképző, 2017
352 oldal
Fordította: Varga Csaba
Goodreads: 4,35
Besorolás: fikció
Minden kutya a mennybe kerül… kivéve, ha elintézetlen feladatuk maradt itt, a Földön.
Lenyűgöző történetünk főszereplője, egy aranyos kutyus nem egy, de több életen keresztül próbál meg rájönni arra, hogy mi is az élete célja. A Kutyás történet más, mint a többi megszokott, cuki kis kutyusokról szóló megható regény. Az élet legalapvetőbb kérdésére keresi a választ: miért vagyunk itt? Hősünk, Béni maga is megdöbbenve tapasztalta, hogy lenyűgöző szépségű, aranyló szőrű kiskutyaként született újjá, miután végigélte egy korcs, kóbor kutya tragikusan rövid életét. Az új lehetőséget kihasználva eljut a nyolcéves kisfiú, Ethan ölelő karjába. Együtt számtalan lélegzetelállító kalandot élnek át, és közben Béni megtanulja, hogyan legyen jó kutya.
Hősünk kalandja azonban nem ér véget azzal, hogy egy szerető család kedvenc háziállata lett. Ismét újjászületik, és vaksin pislogó kölyökkutyaként megint csak azt szeretné kideríteni, hogy képes lesz-e valaha is rájönni a létezése értelmére.
Béni története szívet melengető, lényeglátó, és gyakran elképesztően mulatságos olvasmány. A Kutyás történetben nem csupán négylábú barátunk számos életének megrázó és mulatságos kalandjait ismerhetjük meg, de feltárul előttünk az is, ahogy egy kutya látja az emberi viszonyokat. Megismerhetjük, hogy milyen erős kötelék fűz minket legjobb barátunkhoz.
A megragadó és magával ragadó, gyönyörű történetből kiderül, hogy a szeretet halhatatlan, hogy hűséges barátaink örökre itt maradnak velünk, és hogy a földkerekségen minden teremtmény azért született, mert megvan a maga oka, mert értelme van az élhetésének.
Egy kiskutya. Egy kutya barátsága és társasága. Hányan álmodoztunk (és még álmodozunk) is erről? Kiskamaszként én is nagyon szerettem volna egy kiskutyát. Addigra már volt papagájom, csigám, (vidéken macskám, kopasznyakú kakasom), de egy kutya az más. Hatodikos lehettem, amikor a Szinák-Veress Kutyakalauzt már betéve tudtam, sőt az osztályunkat is végigfertőztem. Anyuék végül beadták a derekukat és egy jeles bizonyítványhoz kötötték az áhított kutyát. Év végére egy négyesem lett volna, testnevelésből, de az osztályfőnököm kikönyörögte a tornatanárunktól, hogy kapjam meg az ötöst, mert akkor meglesz a blökim, neki és az osztálynak pedig nem kell több kutyakiállításra mennie (Edit néni halálosan rettegett a kutyáktól:) és nem kell reggeltől-estig kutyákról hallgatnia. Saci néni pedig belement - megígértetve, hogy nem leszek sem akrobata, sem pedig hivatásos sportoló, én pedig boldog gazdája lettem Ámornak, egy koromfekete cocker spániel kölyöknek, "aki" 11 évig volt jóban-rosszban a társam, a legjobb barátom, a cinkosom. Akkor is szeretett, ha elviselhetetlen voltam, vígasztalt, ha megbántottak, velem örült mindennek és fáradhatatlan lelkesedéssel viselte azt, hogy mindenre meg akartam tanítani. Imádtuk egymást.
Erre a kicsit hosszas bevezetőre azért volt szükség, hogy lássátok, mennyire szeretem a kutyákat. A könyvtáram hatalmas részét teszik ki kutyás regények, a kutyákkal kapcsolatos szakkönyvek. Szóval méltán mondhatom, hogy olvastam már annyi kutyás regényt, hogy meg tudjam ítélni, egy róluk szóló történet megérdemelje-e a "tökéletes" jelzőt. És ez a könyv megérdemli, hiszen ez az egyik legszebb "szerelmi vallomás" a kutyákhoz.
Ettől a könyvtől nem leszel okosabb, nem fogod tudni jobban kiképezni, nevelni vagy etetni a kutyádat, viszont az biztos, hogy a könyv befejezése után másként fogsz mind a saját, mind az összes többi kutyára ránézni. Ezt megígérhetem.
Négy különböző kutya történetét ismerhetjük meg, de a négy kutya mégis összekapcsolódik, hiszen a valóságban csak egy kutyáról beszélünk, aki négy különböző testben születik újjá, de érdekes módon mindig emlékszik az előző életére és ez segíti őt abban, hogy jobban megértse az embereket és még többet adhasson magából. Mind a négy történet fontos a maga nemében, hiszen különböző emberekkel és családokkal ismerkedhetünk meg, láthatjuk, hogy milyen az, amikor egy kutyát csak hóbortból vesznek magukhoz az emberek, hogy milyen apróságokon múlik az, milyen sorsa / élete lesz egy kölyöknek. A regény végén én is sokat gondolkodtam azon, vajon Ámornak milyen élete volt. Megkapott-e mindent nálunk, vajon eléggé szerettük és megértettük-e őt. Nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni.
Tóbi/Bailey/Ellie/Cimbi pedig lelkesen vezet be minket a kutyák életébe, megmutatja, hogy ők hogyan látnak minket, az életünket és hol viccesen, hol pedig szívszorítóan narrálja nekünk a történetét.
"Nagyapó és Nagyanyó beállított ugyan egy hétre, de ez távolról sem volt annyira vidám, különösen, amikor Apu és Nagyapó között éles szóváltásra került sor. Kettesben voltak a hátsó udvaron, és kukoricát morzsoltak.
Éreztem, hogy mind a ketten nagyon mérgesek. Úgy véltem, hogy azért gurultak dühbe, mert a kukorica torzsája teljességgel ehetetlen. Ezt nemcsak a szagából következtettem ki, hanem mert meg is kóstoltam."
A történet gyönyörűen visszaadja, hogy a szeretetnek mennyi különböző formája létezik, lehet látványosan, de semmitmondóan szeretni, lehet gyermeki, de mégis mennyire szoros, lehet csendes, de annál többet mondó és így tovább. Négy történet, de mindegyik más mondanivalóval. Nekem talán a második tetszett a legjobban, Bailey története. Biztos vagyok benne, hogy az írónak is ez volt a célja, hiszen ez a történet lett a legrészletesebb és igazából emiatt válhatott Bailey végül azzá, akitől a regény végén elbúcsúzunk.
És ha már a búcsúról beszélünk. Az első történet kivételével - bár a történet brutális és szívszorító, de valahogy mégis olyan gyorsan történt ott minden, hogy mire észbe kaptam már vége is lett, - mindegyiket megkönnyeztem. Az író tökéletesen tudta, hogy egy-egy részt hogyan fejezzen be úgy, hogy akinek volt már kutyája és búcsúznia kellett már tőle, az mit érezhetett.
"Egy jó kutya legfőbb dolga az, hogy az emberek oldalán legyen. Elkíséri őket, függetlenül attól, hogyan is alakult az életük. "
Összességében egy gyönyörű történetet olvashattam, amit mindenkinek csak ajánlani tudok - lányoknak-fiúknak, fiataloknak-időseknek, kutyásoknak és leendő kutyásoknak:). Olvassátok el és akkor biztosan megértitek, hogy mekkora szeretet és milyen megfelelni akarás van minden kutyában és hogy ezt megtapasztalhassuk, csak rajtunk múlik.
Borító: Tökéletes. Ezerszer jobban tetszik, mint az első variáció.
Kedvenc karakter: Tóbi, Bailey, Ellie, Cimbi és Ethan :)
Szárnyalás: az egész történet
Mélyrepülés: hogy néha az emberek mennyire nem érdemlik meg egy kutya barátságát
Érzelmi mérce: megható, szívszorító, néhol megmosolyogtató történet
Értékelés:
Blogturné extra - borítók:
Ez a könyv rengeteg országban megjelent és a sok kiadás közül mutatnék meg nektek pár borítót.
Angol borítók:
Török, bolgár és cseh borítók:
Ausztrál, német és kínai borítók:
Portugál, olasz, thai borítók:
Nyereményjáték:
Végy egy kisgyereket és egy kutyát, és máris kész a kasszasiker - tartja a gonoszkás mondás. Mi nem bánjuk, szeretjük a kutyás filmeket. Az Egy kutya négy élete adaptáció kapcsán a játékunk során a feladat a következő: ismerjétek fel, hogy az adott képen szereplő kutya melyik filmben volt látható, és írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
A blogturné további állomásai:
Január 29 - Sorok Között
Január 30 - Szembetűnő
Február 1 - Kelly & Lupi olvas
Február 4 - Deszy Könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése