Oldalak

2017. március 5., vasárnap

W. Bruce Cameron: Egy kutya négy útja (Egy kutya négy élete #2)


Az Egy kutya négy élete film sikere nyomán itthon is új kiadásban jelent meg a regény folytatása, az Egy kutya négy útja. Bizony, főhősünk küldetése még nem ért véget, most az a feladata, hogy megvédje Ethan unokáját, C.J.-t!

Kövesd velünk végig a blogturnét, ahol megtudhatod, sikerrel jár-e minden idők egyik legimádnivalóbb kutyája. A turné során a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából egy példányt kisorsolunk a regényből.

Könyvmolyképző, 2017
352 oldal
Fordította: Vincze Judit Andrea
Goodreads: 4,41
Besorolás: fikció

Buddy jó kutya.

Miután számtalan kalandos életen át kereste küldetését, Buddy immár biztos benne, hogy végre megtalálta, és teljesíti is azt. Mégis valahányszor végignézi, ahogy az eleven Clarity újból és újból bajba kerül, Buddy meggyőződik róla, hogy a lánynak szüksége van saját kutyára.

Amikor Buddy újjászületik, repes az örömtől, mikor Clarity, akiből azóta érdeklődő, de problémás tini lett, magához veszi. Azonban hirtelen elválasztják őket egymástól, és a kutya kétségbeesik – vajon ezentúl ki viseli Clarity gondját?

Elbűvölő és szívmelengető történet tárul az Olvasó elé reményről, szeretetről és végtelen odaadásról. A Dog’s Journey felveti a kérdést: vajon mi emberek gondoskodunk-e házi kedvenceinkről, vagy inkább ők mirólunk? A regény több, mint egy újabb kedves kutyás könyv – az örök hűségről és az akadályokat leküzdő szeretetről szól.


Az első rész óriási szerelem volt, tényleg úgy mutatta be a kutyákat, ahogy mi kutyakedvelők, már régóta ismerjük őket, így ahogy megtudtam, hogy van második része a könyvnek, azonnal lecsaptam rá.
Sajnos azonban úgy látszik, hogy az írónak az első részhez volt nagyobb türelme, kedve és lelkesedése, mert számomra a második rész nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. 

A történet szerint Tóbi/Bailey/Ellie/Cimbi bár már megtalálta a kutyák valódi célját, de a reinkarnációk tovább folytatódnak - három újabb kutyust és három összefüggő, újabb történetet ismerhettünk meg. Ez akár lehetett volna érdekes is, de az író nem tudta sajnos meghaladni az első rész különleges történetét. Nem tudom én sem igazán, hogy mivel lehetett volna ezt überelni, talán egy másik kutyával, de amit nem éreztem az első résznél, azt itt nagyon is: néhol untam a könyvet.



Cimbi, Molly, Max és Tóbi

A kutyák ismét tündériek voltak, nem tudok egy rossz szót se szólni róluk. Élmény volt újra a világukban lenni, az ő szemükön keresztül látni minket, embereket, de folyamatosan úgy éreztem, hogy ismétli a történet önmagát. Ráadásul az első részben volt egy emberi szereplő, Ethan, akit nagyon a szívembe tudtam zárni, szurkoltam nekik, hogy újra összekerüljenek Bailey-vel. Itt Ethan leszármazottja, CJ lett a főszereplő lány, de sajnálatos módon nem tudtam vele sem együttérezni, sem azonosulni. Pedig az író mindent megtett, amit csak lehetett, hogy olyan helyzetbe hozza a lányt, hogy az olvasók szíve nagyon megessen rajta, de nem, így sem tudta elérni azt a szintet, amit Ethannál. 

Ráadásul ez a könyv már nem a kutyák könyve, ez már az embereké, amelyben a kutyák csak nagyon picike mellékszerepet kapnak. Hiába narrálta a történetet végig Cimbi/Molly/Max/Tóbi, sajnálatos módon őket már csak nagyon aprócska mellékszereplőnek éreztem. Emberekről szóló regénynek pedig számomra kevés volt, persze megvoltak benne a kötelező elemek, amelyek érzelmessé tehetnek egy történetet, de nem volt az igazi.

Természetesen az újabb reinkarnációknál eleinte ugyanúgy izgultam, hogy megtalálja-e főhős kutyusunk a gazdiját, de aztán már az se volt izgalom, mert a véletlenek mindig úgy hozták, hogy igen, a találkozás adott, csak az a kérdés, hogy az ember akarja-e az új kutyát, hogy képes-e felismerni, hogy igen, ezt a kutyát a számára "találták" ki.

A történet vége pedig? Természetesen megható, egy csomag zsepi elhasználása szinte kötelező elem:) és igen, megnyugtatok mindenkit, hogy főhős kutyusunk története ezzel lezárult.
Összességében nem volt a könyv annyira rossz, mint ahogy az értékelésemből látszik, elnézését, hogy csak a negatív dolgokat hoztam fel, de a pozitív részre ott vannak a kutyás részek, azok mindenképpen egyensúlyba hozzák a történetet. Én személy szerint azt mondom, hogy az első rész elég lett volna, épp elég különleges volt a maga nemében, de tudom, hogy a kutyabolondok (bocsánat ezért a szóért, mert én is az vagyok:) imádni fogják ezt a történetet is. Én is azt akartam, de most kevésbé sikerült.

Borító: Nem rossz, cuki, meg minden, de én örültem volna, ha olyan kutya szerepelt volna a borítón, mint amilyen a könyvben is szerepelt:).

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a kutyák

Mélyrepülés: szerettem volna, ha picit más ez a könyv, mint az első

Érzelmi mérce: érzelgős könyv minden pillanatában, a végéhez kell egy csomag zsepi

Értékelés:


Blogturné extra - borítók
Mutatnék pár külföldi borítót:

Igen, Molly nekem is pont így él a fejemben:)


Ők pedig akár Tóbik is lehetnének:)


Bailey?:)


Ő pedig simán cuki, bár az első rész Tóbija lehetne szerintem simán:)


Nyereményjáték:
Akárcsak az Egy kutya négy élete játék során, most is híres kutyákat keresünk! Minden állomáson találtok egy tévés vagy filmes kutyát, a feladatotok, hogy beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába honnan származik a kutyus.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



A blogturné további állomásai:
Március 5 - Kelly & Lupi olvas
Március 7 - Szembetűnő
Március 9 - Sorok között

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése