E.K. Johnston: Ezer éjszaka

A Menő Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent E. K. Johnston: Ezer éjszaka című regénye. Gyere hát, mese szól. Jön a hely, hol a jó, csoda mindig a pártodon áll. Hol a varázslat ér, oda gyakran betérsz. Csak annyit mondj: Ezer éjszaka vár reám!

Menő könyvek 2017.
304 oldal
Fordította: Tóth Patrícia
Goodreads: 3,66
Besorolás: YA, retelling, fantasy

Megölt háromszáz hajadont, mielőtt a falunkba jött volna, hogy feleséget keressen magának.

Mikor a hatalmas és veszedelmes uralkodó megérkezik a sivatagbeli faluba, hogy magával vigye leendő asszonyát, lesz egy lány, aki kiáll elé, hogy megmentse a nővérét – még azon az áron is, hogy önmagát áldozza fel.

Az uralkodó palotájában a lány a biztos halálra vár.

Ám éjre éj jön, és a lány elbűvöli a királyt a történetével, amely különös mágiát sző kettőjük közé, megelevenítve a lány szavait. Ahogy a történet kanyarog, és színnel telik

meg, a lány varázsa is egyre erősödik. Ám elég erős lesz-e ahhoz, hogy megmentse az életét?

Érdemes már az elején megemlíteni, hogy a kanadai szerző a saját bőrén tapasztalta meg a sivatagi körülményeket a Jordániában eltöltött négy iskolai év és hat nyári gyakorlat alatt. Az arab kultúra, a mesék és regék közel kerültek hozzá, az Ezer éjszaka regény egyfajta tisztelgés a részéről.

Nagy divat mostanában a retelling, a különféle tündérmesék feldolgozása, nem kivétel ez alól a keleti mesék világa sem. A The Wrath & the Dawn (Harag & Hajnal) Renee Ahdieh tollából csak néhány hónappal jelent meg előbb 2015-ben, mint az Ezer éjszaka, mindkettő nagy sikereket ért el, előbbi azért jóval nagyobbat, mindenesetre ez mutatja a tényt, hogy van helye a piacon a keleti mesék feldolgozásának is. Én különösen örülök ennek, mert ezek a mesék a kedvenceim, így nagy kedvvel vettem kézbe a regényt.

Akik azon aggódnak, hogy a két regény hasonló, azokat megnyugtatom, szó sincs ilyesmiről. Sőt, az Ezer éjszaka csupán halványan emlékeztet Seherezádé történetére, annyiban egyezik, hogy a birodalom királya keresi a legalkalmasabb feleséget, és aki nem felel meg, annak meg kell halnia.  Minden alkalommal más faluból, közösségből kell választania, ez a törvény, és akit kiválaszt, az a lány hőssé válik a környezete számára, kisistenként tisztelik, megőrzik az emlékét. A király régen nem volt kegyetlen, akkor változott meg, amikor egyszer egyedül ment a sivatagba vadászni. Az anyja tudja, hogy egy démon szállta meg, de ezt titokban kell tartania, a fia életébe kerülhet az igazság.

Zárójelben megjegyzem, hogy a történetben nincsenek nevek, kivéve Lo-Melkhiin, a király nevét gyakran említik. A többieket tisztségükön, vagy rokoni jelöléssel említik, pl. asszony anyám, szívemnek leánya, áldott úrnő. Ez teljesen tudatos volt a szerző részéről, és abszolút illik a könyv hangulatához.

A hősnőnk egy néhány sátorból álló közösségben él a sivatagban, apja és bátyjai kereskedők, akik karavánnal járják a sivatagot és sikeres üzleteket kötnek. Az apának két felesége van, akik nagyon jól kijönnek egymással, 10 holdhónap különbséggel szülték meg a család két leánygyermekét. A két nővér között rendkívül szoros kapcsolat alakult ki, így amikor a király megjelenik náluk, Al-ammiyyah felveszi a nővére díszes ruháját, mutatva, hogy ő a legalkalmasabb menyasszonynak, és a nővére helyett önként indul a halálba. Ám a király nem öli meg, hanem érdeklődik a bátorsága iránt, és kéri, hogy meséljen a nővéréről, akit tulajdonképpen így megmentett. Milyen a nővére, hogy ő az életét adná érte? Igazából az érdekli, miért nem fél tőle a lány. Miből nyeri hozzá az erőt? Telnek a napok, és a lány még mindig életben van...

Azt gondolom, hogy aki nem ismer pár mesét az Ezeregyéjszaka világából, azt nem igazán fogja meg a könyv hangulata. Ez egy olyan világ, ahol a varázslat átjárja az emberek mindennapjait, fontos szerepet játszik a vallásuk, tudják, hogy mindennek meg kell fizetni az árát. A sivatagban élnek, ahol kicsi koruktól megtanulják a túléléshez szükséges ismereteket, az időjárás változásait, a növények, az állatok gondozását, és a kultúrájuk megőrzését.  Ez egy különleges mesevilág, amihez a természetfeletti lények és erők is hozzátartoznak.

A szerző szinte lírai hangon ír, remek leírásokkal, amelyek megteremtik a regény varázsos hangulatát. Sok visszaemlékezéssel oldja meg a világfelépítés bemutatását. Könnyen el tudtam képzelni a jeleneteket, imádtam a palota kertjeit, a fürdőket, a csodás ruhákat, az ételeket, a szertartásokat. Minden lassan, kényelmesen zajlik, ebben a világban nincs kapkodás, a cselekmény is komótosan csordogál.

De mindez a külsőségre vonatkozik. Az igazi mondanivaló a felszín alatt zajlott, lassan kovácsolódott a szövetség a női szereplők között. A nők helyzete ebben a történetben és amúgy az arab világban is mellékes, a nőknek hallgatni kell, csendben tenni a dolgukat és elviselni a megpróbáltatásokat. Például azt, hogy a király elveheti a lányaikat. És most itt az új királynő, aki megállíthatja ezt a folyamatot, de pengeélen táncol minden nap a sorsa. Apró szívességekkel, rúnákkal, varázslatokkal segítenek neki, és egyre nő benne is a mágia és az erő, hogy szembeszállhasson a királlyal.  A király békét ígért, amit meg is tart, de a lányos családok rettegése árán, amit már nem tűrhetnek tovább.

A regény utolsó ötöde felpörög, összecsapnak az erők, és bizony nem kíméli a szerző az olvasókat, ami szerintem nagyon jót tett a történtnek, ellensúlyozta az eddigi lassúságot.

Beszélnem kell a szerelmi (?) szálról, ami végül is nem igazán létezett. Emiatt hiányérzetem maradt, mert ennél többet vártam. Az utolsó fejezet sem adott megnyugvást, itt szerintem már túllőtt a célon a szerző, túl feminista lett nekem a befejezés.

Azoknak ajánlom  a könyvet, akik szeretik a keleti hangulatot, a lassan érlelődő varázsos történeteket, amik kiszakítanak a hétköznapokból és jó néhány kellemes órára kikapcsolnak.

Fotók: Pinterest

Borító: Nagyon szép, a cím arany színű és domború.

Kedvenc karakter: A lány.

Szárnyalás:  Természetesen a lány szövése. 

Mélyrepülés:  - 

Érzelmi mérce: Szerelmi szálról nem beszélhetünk, a testvéri szeretet viszont példás.

Értékelés:

 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ


Nyereményjáték:

A történetben, akárcsak az Ezeregyéjszaka meséiben fontos szerepet játszanak a mesék, így hát mostani játékunkban is övék lesz a főszerep.

Minden állomáson találtok néhány mondatnyi bekezdést híres arab mesékből, melyek alapján ki kell találnotok, mi az adott mű címe, majd beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Segítségül annyit elárulunk, mindegyiket megtaláljátok az interneten, legálisan olvasható formátumban.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésre válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkezőleg automatikusan újat sorsolunk.

“Volt egyszer egy király s annak egyetlenegy fia. Mikor ez a fiú megszületett, a király egy üvegpalotát építtetett s a gyermeket a dajkájával együtt abba a palotába költöztette. Nem volt szabad a palotába belépni senkinek; sem férfinak, sem asszonynak. Azt akarta a király, hogy a fia, míg nagy legénnyé nem serdül, ne lásson semmiféle emberi lelket a dajkáján kívül.” 

a Rafflecopter giveaway
 

Állomások:

02/19 Kelly & Lupi olvas
02/21 Dreamworld
02/23 Sorok Között
02/25 Deszy könyvajánlója
02/27 Spirit Bliss