Bessenyei Gábor: Az első csók és egyéb démonok

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Bessenyei Gábor legújabb regénye: Az első csók és egyéb démonok címmel. Patrik misztikus történetét hét állomásos, extra érdekességekkel bővített blogturné keretében ismerhetitek meg. Kövessétek a játékunkat is, három helyes megfejtő örülhet a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott nyereménykönyveknek.

Könyvmolyképző Kiadó 2018. november 27.
368 oldal
Goodreads:
Besorolás: YA, misztikus

Vajon mi az ijesztőbb: egy szellem vagy életem első csókja?

Patrik tizenhat éves, és úgy érzi, már nagyon ideje lenne járni valakivel. Amikor észreveszi, hogy Emma, a suli egyik legszebb lánya egyre biztatóbb jeleket küld felé, alig hisz a szerencséjének.

Minden szuperül alakul, ám egy éjszaka megjelenik a kollégiumban Patrik halott kutyájának szelleme.

De mit akar tőle a frissen eltemetett házi kedvenc? És miért beteg Patrik édesanyja, ha az orvosok nem találnak semmi okot?

Patrik maga kezd nyomozni.

Felkeresi egyik régi iskolatársát, Lilit, akiről azt pletykálják, hogy igazi boszorkány.

Szellemek, átkok, éjszakai szeánszok -- kiderül, hogy a lánynak mindez meg sem kottyan, de a sötét erő, ami Patrik családját fenyegeti, sokkal kegyetlenebb, mint bármelyikük sejtette volna.

Patrik úgy érzi, kettészakad az élete.

Odahaza egy ismeretlen misztikus fenyegetés telepszik rá, miközben a kollégiumban próbálja teljes szívvel belevetni magát első párkapcsolatába, túlélni az első ügyetlenkedéseket, a bizonytalanságot, és rosszindulatú szobatársa kötekedéseit.

Lehet esélye a szerelemre, ha közben egy alattomos túlvilági lény a családjára tör?

Nyerj bepillantást egy kamasz srác féltve őrzött titkaiba!

A fülszöveg engem olvasásra csábított, kíváncsi voltam, hogyan valósul meg a szerzői ígéret, miszerint beleshetek egy kamaszfiú misztikus elemekkel átszőtt világába.

Kettősség volt bennem az olvasás során, volt ami tetszett, volt ami nem, de összességében jól haladtam vele, olvastatta magát.

Két helyszínen játszódik a regény, Debrecenben van Patrik középiskolája, ahol iskolaidőben a koleszban él, és a közeli kisvárosban, ahol péntek délutántól vasárnap délutánig otthon pihen a családi házukban. Rögtön egy szívfájdító jelenettel kezdett a szerző, a család kutyája örökre elszenderült, és mivel leginkább Patrik pajtása volt Titán, a srácot mélyen megviseli az elvesztése. Olvastam Gábor facebook oldalán, hogy ez a kutyus a valóságban is létezett, tehát a saját életéből vette át a "karakterét". Minden korban fájdalmas elveszíteni az állatunkat, de talán egy kamasznak a legnehezebb, sok esetben aki gyerekként kap kutyust, együtt nő fel vele, nagyon megrendítő tud lenni a veszteség. Biztos vagyok benne, sok olvasó esett át már ezen, és együttérzőn bólintanak Patrik szomorúsága láttán. Ez a kutya azonban nem tudja még elhagyni a gazdáját, szellemként többször megjelenik, és láthatólag próbálja valamire rávenni a fiút. Ki kell derítenie mit akar, de ezt már csak a többedik alkalom után határozza el, mert először a stressznek tulajdonította a jelenséget, képzelgésnek. Egyetlen embert ismer, aki tudhat valamit az efféle misztikus dolgokról, egy régi iskolatárs, Lili. A lány az anyukájával és annak barátnőivel a lakótelepi lakásuk egyik elsötétített szobájában foglalkoznak szellemidézéssel és hasonlókkal, ők próbálnak Patriknak segíteni, aki egyre nagyobb bajban van, ugyanis anyukája napról napra betegebb,  az orvosok nem találnak szervi problémát, mintha átok ülne rajta.

Mindeközben a debreceni koleszban és az iskolában is zajlanak az események,  teljesen mindennapos dolgok kapcsán. Patrik, mint egy normális 16 éves, szeretne csajozni, vagyis leginkább Emmával összejönni, akivel lassan kialakulóban van valami. De hogy ne legyen egyszerű, az egyik szobatársa folyamatosan szemétkedik vele, beszólogat, szívatja és még Emmára is szemet vet.

Szóval az a fránya kettősség. Úgy éreztem, kicsit sok dolgot akar a szerző bezsúfolódni ebbe a regénybe. Az egyik a misztikus cselekményszál, a szellemkutyával és az ártó démon felkutatásával, jobbára hétvégeken, otthon, majdnem teljesen elkülönülve Patrik iskolai életétől, ami a másik cselekményszálat takarja. Itt megjelenik a csajozás kibontakozása mellett a barátság kérdése, a tolerancia hiánya, a bullying több fokozata, a szülő-gyerek viszony, mindezek egy meglehetősen bizonytalan, de fejlődni képes 16 éves szemén keresztül.

A regény fantasy része igényelt egy világfelépítést, ami őszintén szólva nem nyűgözött le igazán. Megismertet a szerző a legendával, ami köré fonódik a kannibál-lélek jelenség, de nekem nem volt ebben egetverő újdonság, nem találtam csavarosnak, sőt néhány elem inkább bosszantott. A temető, a pókok és az átjáró ilyenek voltak.

Az iskolai élet már ígéretesebb volt, a bullying téma jól jelent meg, szépen levezette a szerző az apró szurkálódásoktól a tettlegességig fajuló szívatást. Patrik végül jól kezelte ezt, a majdnem félénkségből elért a kiálltam magamért státuszig, ezt nagyon jó volt látni.

Jónak láttam a szülő-gyerek viszony ábrázolását, vicces volt az állandó lógási komplexus, "pedig ebben az esetben tényleg nem kéne suliba menni" cucc. Pont ilyenek a szülők, ég a ház, de a gyereknek iskolába kell mennie. Patrik nagyon kötődik az anyukájához, ez sugárzott a könyvből. Az apja hibája pedig befolyás alatt  történt, ezt Patriknak meg kellett volna értenie, nem értettem miért nem állt jobban mellé. Ez egy kissé szomorúra sikeredett a végén.

Amit nagyon hiányoltam az egy kis valódi szerelem. Se Emma, se Lili nem váltott ki valódi romantikus érzelmeket Patrikból és ezt egy ya könyvben én hiányolom. Tetszik neki Emma, de csak mert szép, és kívánja megcsókolni, jó lenne vele kavarni. Nem találtam ebben a kapcsolatban mély érzelmeket, pedig az nagyon meg tudja fogni az olvasót.

Mindenképp jólesett visszaemlékezni a saját 16 éves koromra, a középsulis románcokra, de szerencsémre abban az időben már a szemezés is érzelmi hullámokat indított el, és totál szerelmesnek éreztem magam tőle. Bár én lány voltam. 

Lili karaktere tetszett, ahogy az egész boszorkány bagázs is, nagyon viccesek voltak ezek a jelenetek, mármint Patrik reakcióinak szemszögéből. Jó volt, hogy nem akartak mindenáron pénzt kihúzni a srácból a szolgáltatásért, hanem tényleg a legjobb tudásuk szerinti őszinte segítséget adták. 

Nekem nem tetszett, hogy Emma után Lilinél is próbálkozott Patrik. Úgy jött ki, mint a ha nincs ló, jó a szamár is mondás, viszont tetszett Lili válasza, bár erre végig semmi sem utalt.

Ajánlom a regényt azoknak, akik szeretik a borzongós történeteket, mert ez a történet egyik erőssége, vannak jócskán parás jelenetek. Előnyös a fiú szemszög is, bár én több hangsúlyt szerettem volna a romantikára, ettől függetlenül olvasmányos, remek kikapcsolódást adó sztori.

Borító: Nem értem. Sem a hálót, sem az égett rózsát.

Kedvenc karakter: Lili

Szárnyalás: A szellemidézős jelenet.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Néhány csók.

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Játék:

Fontos szereplője a regénynek Patrik kutyája, így most kutyaszereplőket mutatunk. Egy-egy képet találtok minden állomáson, ismerjétek fel melyik filmben szerepeltek (akár több megoldás is jó lehet), és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

11.24 Sorok között
11.26 Kelly és Lupi olvas
11.28 Deszy könyvajánlója
11.30 Sorok között extra
12.02 Sorok között extra
12.04 Hagyjatok! Olvasok!
12.06 Spirit Bliss extra: interjú

Amie Kaufman, Meagan Spooner: This Shattered World - Meggyötört világ (Lehullott csillagok #2)

A Könyvmolyképző Kiadó jelenteti meg hamarosan Amie Kaufman és Meagan Spooner sci-fi sorozatának második részét: This Shattered World - Meggyötört világ címmel. Az első könyv sikere után ez a rész is számos díjban részesült, a magyar olvasók is türelmetlenül várják a megjelenést. Kövessétek végig az öt állomásos turnénkat, ahol a vélemények mellett játszhattok is Lee és Flynn történetének három példányáért a kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó
512 oldal
Fordította: Ipacs Tibor
Goodreads: 3,97
Besorolás: YA, sci-fi, romantikus

Lee Chase százados és Flynn Cormac küzdelme az Avon megmentéséért.

Jubilee Chase-nek és Flynn Cormacnek sosem kellett volna találkoznia.

Lee százados az Avonra küldött seregben szolgál, melynek meg kell fékeznie a terraformált bolygó lázadó telepeseit; de megvan rá az oka, hogy gyűlölje a felkelőket.

Flynn ereiben lázadók vére csörgedez. A nővére az Avont vasfegyelemmel irányító, hatalmas vállalatcsoport elleni felkelés során halt meg. Ezek a vállalatok vagyonokat keresnek azzal, hogy lakatlan bolygókat terraformálnak az univerzumban, majd telepeseket bíznak meg, hogy tegyék élhetővé azokat, miközben azt ígérik nekik, hogy a gyerekeik már jobb körülmények között fognak élni. De az Avon esetében nem állták a szavukat, és évtizedekkel később Flynn vezeti a felkelést.

Flynn elkeseredetten próbál bármiféle előnyre szert tenni az otthonát elfoglaló hadsereggel szemben, így amikor összetalálkozik Lee-vel, az egyetlen, ésszerűnek tűnő lépés mellett dönt: fogolyként magával viszi a lányt a rejtekhelyükre. De miközben a többi lázadó arra készül, hogy kivégezze a csípős nyelvű, ám acélidegekkel bíró Lee-t, Flynn újabb döntést hoz, ami örökre megváltoztatja: együtt megszöknek a bázisról, és így két tűz közé kerülnek egy értelmetlen háborúban.

A Starbound-trilógia lenyűgöző második kötetében egy szerelemről és megbocsájtásról szóló, felejthetetlen történetet követhetünk végig egy háború szaggatta világban.

Az Avon fiatal bolygó, ám az utóbbi néhány évtizedben a kolonizációs erőfeszítések megtorpantak rajta, többek között azért, mert a bolygó fölött állandóan felhős az ég. A helyiek szerint az Avon fejlődését irányító vállalat nem szeretné, hogy az Avon teljes körű politikai jogokra tegyen szert, ezért húzza az időt a problémák megoldásában.

Jubilee Chase-t az avoni katonák Lee Chase századosként ismerik. A százados nem ismer lehetetlent. Tiszteli a katonáit, de a maximumot követeli tőlük. A lázadók szemében hideg szívű, lelketlen gyilkos.

Amikor Flynn Cormac elrabolja, mindkettejük élete örökre megváltozik.

Szerelem és küzdelem az Avon jövőjéért a bolygón kitörni készülő háború árnyékában.

Csak egy kis számolás az elején, hogy túl legyek rajta, 2016. márciusában jelent meg az első rész, a These Broken Stars, és 2017. novemberben olvashattam a második rész fordítását, tehát gyakorlatilag egy évvel ezelőtt megjelenhetett volna. Ehhez képest most 2018. november vége van, végre itt a megjelenés, éppen csak katasztrofális borítóval. Nyilván ez (is) volt az oka az egy éves késésnek. Drága az eredeti. Csakhogy ebben az esetben legalább nem kéne eltérni a tartalomtól. Egy év alatt ki lehetett volna deríteni, miről is szól a történet, mert nem újabb bálokról. Az Avonon hírből sem ismerik a bálokat meg a kilónyi sminket. Viszont van víz, sár, vér és veríték. Vajon a harmadik rész, ha egyáltalán sor kerül rá, milyen gondozásban részesül?

Szeretném az elején megjegyezni, hogy ez a történet nem Tarver és Lilac történetének a folytatása. Szerepelnek benne egy kicsit, de itt mások a főszereplők, más bolygó a helyszín és teljesen mások a körülmények is. A világegyetem viszont ugyanaz.

A fülszöveg elég részletesen leírja az alapokat, sőt nekem úgy tűnik, hogy két fülszöveg van egymás alatt, nem tudom a végleges könyvön mi lesz, ez is egy meglepetés lesz.

Tehát adva van az Avon bolygó, ahol sosem süt a nap, állandó a felhős ég és a köd. Gyakorlatilag nem terem semmi, a felszínen mocsarak és szárazföld váltják egymást. Korábban telepeseket hoztak ide, de a beígért segítség helyett, hogy élővé tegyék a bolygót, csak vegetálnak, mintha valamilyen hatalom megakadályozná, hogy önállósodjon a bolygó. A lakók egy része fellázadt, de a katonaság leverte a lázadást és állandó védelmi bázist telepített. Jubilee Chase 18 éves lány, de már százados a katonaságnál és olyan kemény, mint a szikla. Kiváló állóképességgel rendelkezik, úgy harcol, ahogy senki más, rettegnek tőle a lázadók, a saját egysége maximálisan tiszteli és felnéz rá. Nem álmodik soha, és a szíve köré erős falakat épített. Betartja a szabályokat maximálisan.

Flynn Cormac a lázadók egyik vezetője, de másként gondolkodik, mint annak idején a nővére. Ő tárgyalni akar, lehetőséget keresni a békére és válaszokat szeretne a bolygón történő furcsaságokra. A "Düh"-nek nevezett jelenség váratlanul támadja meg az embereket, főleg a katonákat, és öntudatlan cselekedeteket követnek el ebben az állapotban, ölnek. Később magukhoz térnek és nem emlékeznek semmire, valójában nem is büntetik őket, csak áthelyezik más bolygóra. Flynn-nek információra van szüksége, ezért katonának álcázva magát a helyőrség kocsmájában időzik és pont Lee százados mit sem sejtő szeme elé kerül.

A regény a kedvenc váltott szemszöges írásmódomban íródott, Jubilee meséli az első fejezetet, a kocsmában való megismerkedésüket, ami lehengerlően indítja a regényt. Pillanatok alatt beszippantott a hangulat, a lány karaktere, és Flynn sármja. Mindkettejükben mocorog a kémia, de csírájában szeretnék elfojtani, persze az olvasó azonnal drukkolni kezd ennek a kapcsolatnak és ez így is marad a végéig. Nem kis szerencsével Flynn foglyul ejti a lányt, és egy csónakkal elviszi a mocsárbeli rejtekhelyükre. A konkrét történetről többet nem mondok, mert innentől beindul a többszörös huzavona a szökésekkel, visszajutással, árulással és harcokkal, és így tovább. A lényeg, hogy nem igazán tudnak elszakadni egymástól, mert rájönnek, hogy mindketten ugyanazt akarják, békés úton megoldani a helyzetet és megfejteni a bolygó titkát, ami a megbékélés kulcsa lehet.

Imádtam a regény minden sorát, ha a These Broken Stars  a kedvencem lett, hát ez a regény ráhúzott, mert még jobb, nekem elsősorban a romantikus szál miatt, ami szívmelengetően gyönyörű, de a cselekményszál is emlékezetes marad, végre sokkal több kiderült a suttogókról, mint az első részben. Kedvencem különben is az a helyzet, amikor ellenségből lesznek szerelmesek, itt konkrétan a mocskos lázadó és a bérgyilkos szíve bolondul meg és remekül működik ez a lassú égésű szerelem.

Néhány szösszenet a romantikusságból: Jubilee nem tudja Flynn valódi nevét, ezért Rómeónak hívja, ez minden alkalommal megmosolyogtatott. Mindketten tudják, hogy ez valójában tényleg egy Rómeó és Júlia helyzet, de vannak pillanatok, amikor engednek maguknak pár másodpercet, és ekkor elolvad az olvasó szíve. Imádnivalóak, az első érintések, kézfogás, csók, mind olyan cuki.

Flynn még sosem látta a csillagokat, és amikor egy űrsiklón megpillantja, ezt a részt muszáj megosztanom, annyira tetszett:

"Fokozatosan lelassul a légzése, és már nem szorít annyira. Nézem az arcát, ahogy lassan eltűnik róla a félelem, és a tekintete összpontosít. Ameddig a szem ellát, nincs más, csak a csillagok, és balra a távolban az Avon szilánkja, ami a bolygó állandó felhőtakarójában csak gyenge, kékesszürke ragyogásnak tűnik. De elég ahhoz, hogy megvilágítsa Flynn vonásait, amikor előrehajol... már amennyire a biztonsági öve engedi. Nem tudja levenni a szemét a csillagokról. Az arcát nézem. Látom, ahogy a csillagok tükröződnek a szemében, látom ennek az egésznek a csodálatosságát abban, ahogy kinyitja a száját, de egyetlen hang sem jön ki rajta. A szeme, az arca... gyönyörű."

Kapunk egy féltékeny Flynn jelenetet is, amikor Tarver meglátogatja Lee-t és pont akkor látja meg őket, amikor megölelik egymást. 

Minden fejezet előtt pár mondatot olvashatunk, ami független a történettől. Illetve nagyon is összefügg, de ez csak később derül ki, mint ahogy az is, honnan vannak ezek a mondatok. Csak azért említem meg, mert engem is idegesített, de aztán a helyére kerül minden.

Nagyon érdekes volt a kapcsolódás az előző részhez, ezen a bolygón is jelen vannak a suttogó hangok, és közvetlen kapcsolatba is kerülnek a szereplőkkel. Kíváncsi vagyok, a harmadik részben hova fejlődik ez a szál, de sejteni lehet, hogy lelepleződik a háttérben mozgó főgonosz.

Újra megbizonyosodtam, hogy ennek a szerzőpárosnak működik a kollaborációja. Gyönyörűen írnak, a jelenetek élnek, és a karakterek csodásan felépítettek. Számomra emlékezetesebbek, mint az első rész párosa, a fejlődésük erőteljesebb. A szerelmi szál senkinek nem okoz csalódást, és nem is nyomja el a cselekményt, ami mozgalmas és nincs híján az izgalmas jeleneteknek. Kedvem lenne a mellékszereplőket is bőven méltatni, de elég annyi, hogy lesznek fájdalmas veszteségek és felemelő jelenetek velük is. 

A végkifejlet nagyon izgalmas, és az elvárásaimnak megfelelően alakult, imádtam, úgyhogy nagyon várom, mit hoz a befejező része a sorozatnak. Reményeim szerint nem újabb másfél-két év múlva.

Minden tekintetben csak ajánlani tudom a regényt és a sorozatot is, meg merem kockáztatni, hogy a legjobb young adult sci-fi sorozat, amit az utóbbi években olvastam.

Borító: Melléfogás.

 

Kedvenc karakter: Flynn, Lee

Szárnyalás: Az űrsiklós jelenet és a kocsma raktárában történtek.


Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Néhány édes csóknak lehetünk tanúi, minden a ya keretein belül marad. 

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték

Mi még mindig imádjuk az űrhajós filmeket, ebben a játékban is a legjobb sci-fi mozikat keressük. Egy-egy kép alapján kell kitalálnotok és beírnotok a filmcímet a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Állomások:
11.25 Kelly és Lupi olvas
11.27 Deszy könyvajánlója
11.29 Bibliotheca Fummie
12.01.CBooks
12.03 Sorok között

Szaszkó Gabriella: Vigyázz rám (Pennington-testvérek #3)

A Maxim Könyvkiadónál hamarosan megjelenik Szaszkó Gabriella Pennington-testvérek sorozatának harmadik része Vigyázz rám címmel, melyben végre beleláthatunk Chris legbensőbb gondolataiba és megtudhatjuk hogyan zárul ez a szívünkhöz nőtt történet.

Kövesd végig a blogturné állomásait, és nyerd meg a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét!

Maxim Könyvkiadó - Dream válogatás 2018. november 26.
496 oldal
Goodreads:
Besorolás: realista, romantikus

Chris Pennington pszichiátere segítségével, egy évvel a halála után osztja meg terápiájának felvételeit testvérével, Daviddel, akinek élete ezek nélkül is szétcsúszóban van. Napjait főleg drogokkal és nőkkel tengeti New Yorkban, amíg aztán váratlan események vissza nem űzik gyerekkori otthonába. Davidnek újra a súlyosan bántalmazó, alkoholista édesanyjával kell élnie, aki egy baleset kapcsán az ágyához lett láncolva. Ráadásul rá kell ébrednie, hogy korántsem ismeri teljesen a múltat: a felvételek olyan borzalmak felé nyitnak kaput, amelyekről eddig fogalma sem volt. Elhatározza, hogy újra elmélyül a fájdalomban, de ez az események olyan láncolatát indítja el, amelyek ellen drogok nélkül képtelen felvenni a harcot. David életébe hamarosan beköszönt a paranoia, miközben Amy újra felkeresi, és felforgatja az életét.

Vajon David győztesen kerül ki a múlt árnyai ellen folytatott küzdelemből? Mi rejtőzhet még a felszín alatt, amire sem David, sem Amy nincs felkészülve? Létezik még olyan kérdés, amire csak Chris tudhatja a választ?

Fájdalmas utazásra vitt Gabi ebben a regényben, David pokoljárása mellett megviselt a múlt feltárása Chris tolmácsolásában, ami felülír minden eddigi szörnyűséget. 

Egy hónap telt el Amy és David  összeveszése óta, amit David gyakorlatilag ivással és drogozással töltött. "... maradj betépve, és sohase lépj ki a valóságba lett az egyedüli menekülési útvonalam"

Ekkor két jelentős dolog történik: pontosan egy évvel Chris halála után David kézhez kapja a bátyja pszichiáterének csomagját, benne az évek során rögzített összes terápiás beszélgetéssel. És még aznap felhívják Glens Fallsból, hogy az anyja balesetet szenvedett és kórházban van, hosszas ápolásra szorul.

David leutazik az anyjához, de csak azért, hogy ápolónőt fogadjon, már húz is vissza Manhattanbe, hogy Chris lakásában lassan adagolva merüljön el a múltban, 1997-től kezdve hallgatja  a rögzített beszélgetéseket. Felváltva iszik, drogozik, csajozik emellett, hogy egyáltalán elviselje és folytatni tudja a lejátszást, és elkövet egy nagy baklövést, felszedi a kiadója egyik munkatársát is, aki balhét csap a hazugságai miatt, így gyakorlatilag eltanácsolják egy időre New Yorkból. Egy gyors döntés nyomán David hazamegy Glens Fallsba az anyja házába, ahol Margaret még mindig ágyhoz kötötten lábadozik. David folytatja a terápia meghallgatását, de annyira megterheli, hogy csak drogokkal képes elviselni az új információk, emlékek feldolgozását. Aztán érkeznek a pofonok, a régi sulijában irodalomórát tart, aztán drogot vesz az egyik diáktól, összefut anyja szintén alkoholista haverjával, aki jól helybenhagyja, végül a kórházban Amy varrja össze a sebeit, aki ott orvos, és végre kicsikar egy találkozót, mert beszélniük kell, amit eddig David határozottan elhárított.

David

Pokoljárás. Ez az egyetlen  szó illik arra, amin David keresztülmegy ebben a regényben. Első szám egyes személyben meséli a jelent, miközben Chris fejezetei a terápiás találkozók leírásai E/3-ban hangzanak el, lineáris időrendben. Nagyon szeretem azokat a regényeket, ahol a szerző ugrál az időben, ezt Gabinál már meg is szoktam, az idősíkok váltakozása még dinamikusabbá teszi a regényt. A nyomás oldalról oldalra fokozódik Davidben és az olvasóban egyaránt. 

Őszintén mondom, ezek a szereplők a szívemhez nőttek a történettel együtt, és végigmenni a múlton Chris gondolatait olvasva számomra is rettentő fájdalmas volt. Több év telik el a terápia közben, ismertem már ezeket az eseményeket, amikről végre Chris gondolatait is hallhattam, így lett teljes a kép. Elmondja, valójában mit gondolt Amy és David kapcsolatáról, a drogozásáról, miért vagdalta magát és miért döntött a szakítás mellett. Gabi csodásan tolmácsolta Chris érzéseit, a bekattanásait, azt a bizonyos testen kívüli élményt, ami mindig megragadott.  Kiderülnek Margaret tettei is, és csak dicsérni tudom a szerzőt, hogy a legsúlyosabb bűnt is finoman meg tudta fogalmazni. Erre  nincsenek szavak, hogy ezeket a tetteket véleményezzem. Olvasóként összetört a szívem, anyaként bicska nyílt a zsebemben, a börtön csak enyhe nyaralás lenne ennek a nőnek, nem büntetés. Felmerül az emberben, hogy hogyan lehetséges, hogy nem bukott le soha. Hajszálon múlt, hogy nem, és bizony a környezetnek bármikor odavetheti a szülő, hogy semmi közöd hozzá, hogyan nevelem a gyerekem. Ha ilyet tapasztalnék, tényleg csak akkor szólnék, ha már vér folyik? Nagyon kényes dolgok ezek, és nagyon összetettek is, sokat lehet és kell is gondolkodni rajtuk.

Amy

Chris ebben a regényben nagyon közel került hozzám. Gabi "bűne", de most is pityergek, ahogy rágondolok. Annyira meg akart felelni Amy-nek, a kapcsolatuknak, igyekezett mindent megtenni. Aztán amikor a hipnózisos kezelés során rájött az igazságra, tisztába került önmagával. Tudta, hogy ezen sosem fog túllépni. Ezeken a dolgokon nem lehet, ez ott marad örökre.

Mialatt nézte a terápiás felvételeket, David kemény drogra váltott, kokainfüggő lett és ez nem tréfadolog. Kétségbeesve olvastam, hogy újabb és újabb adagokkal tudja csak elviselni a látottakat a múltból, és az anyját a jelenből. Hiteles volt a leírás az állapotáról, a fizikai és lelki hatásokról, átéreztem vele együtt mindent. Hallucinált, vegyesen a múltból, jelenből, felidézte a gyerekkori énjüket, beszélgetéseket képzelt. Van némi fogalmam a drogozásról, már amennyit filmeken lát az ember, de így még talán sosem szembesültem a jelenséggel, tényleg megrendítő, mibe sodorta bele magát David.

Talán a drogozás is benne van, de David írói válságban is szenved, és ez is erősen megviseli. Egyre jobban kiakad, hogy csak ül az üres oldal előtt és nem jut eszébe semmi. Droggal sem.

Sorra kerülnek az utolsó felvételek Chris öngyilkossága előttről és ha az eddigiek nem lettek volna eléggé kiakasztóak, kiderül az igazság a testvérek apjának halálával kapcsolatban is. David ezen a ponton pontosan tudja mi történt Chris fejében és miért hozta meg a végső döntését. Erős idegzetűeknek:

Chris nem volt elég erős, nem tudta leküzdeni az emlékeit, az anyja bűneit. Nem tudom, hogy a szerző mennyire van tisztában vele, mennyire tudatosan választotta ezt a módszert, vagy csak a vagdosás vezetett ide, az erek felvágása egy kád forró vízben az egyik legjobb öngyilkosság, ha lehet ezt mondani. A melegtől elbágyad a test, és az élet lassan, szinte teljesen fájdalommentesen szivárog el. Nyújt ez némi vigaszt? Nekem igen. 

Chris

Davidnek kellett egy fordulópont, ami ráveszi, hogy megváltozzon, hogy ne akarjon ő is meghalni. Szerintem egy gyakorlottabb olvasó már kitalálja az elején, hogy mi lesz ez. Sokkal nehezebb  az olvasónak megélni Daviddel együtt a leszokás lépéseit. Ezt nem is tudja felfogni igazán az, aki nem élt át hasonlót, vagy nem volt a környezetében ilyen ember.

A történet lezárása számomra megnyugvást hozott. Sajnáltam volna, ha a kapcsolat máshogy alakul, mert Chris pontosan kinyilvánította, hogy mi lenne a helyes. Őrület, hogy mennyire el tudta rendezni a dolgait a halála előtt, és gyakorlatilag gondoskodott róla, hogy idővel David is megtudjon mindent, amikor már kellő idő eltelt és valószínűleg jobban fel tudja dolgozni.   

Számomra nagyon nehéz elengedni őket, ez a sorozat mélyen megérintett, és nem hiszem, hogy valaha elfelejteném. Amy-t tökéletesen megértem, mert lehet két pasit szeretni, főleg ezt a kettőt, akik valahogy kiegészítették egymást, ketten voltak igazán egyek. Chris meg akart bocsátani az anyjának, ezért tisztelem és felnézek rá, de David tetteivel tudtam azonosulni, lelkiekben ő áll közelebb, sosem tudok megbocsátani annak, aki valaha bántott és nem is akarok. Viszlát Pennington srácok!

Gabit igazán nem akarom zavarba hozni, hogy még tovább dicsérem, de nem tudok mást mondani, ő egyre jobb, regényről regényre fejlődik. Nem titok, már készen van a következő regénye, ami jövőre jelenik meg és már volt szerencsém olvasni. Nagyon klassz, alig várom, hogy megoszthassam az élményt veletek.

Borító: Nagyon szép az egész sorozat.

 

Kedvenc karakter: David, Chris

Szárnyalás: George-tó 1989

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce:  Erről szólt az egész bejegyzés.

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték:

A regény egyik kedves motívuma a hőlégballon találkozó. Ennek kapcsán minden állomáson egy-egy hőlégballonos kérdést kaptok, amire a választ a rafflecopter doboz megfelelő sorába be kell írnotok. Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

Kérdés: Az első magyar hőlégballon mikor emelkedett a magasba Budaörsön?

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

11.24 Kelly és Lupi olvas
11.26 Szembetűnő
11.28 Ink, Maps and Macarons
11.30 Corn & Soda
12.02 Könyvmánia Blog
12.04 Veronika’s Reader Feeder

Christelle Dabos: Rejtélyes ​eltűnések a Holdvilágban (A tükörjáró# 2)

Christelle Dabos Tükörjáró című sorozatának első része sokakat elvarázsolt, és most végre megjelent a folytatás, a Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban. A regény hozza a formáját, a Harry Potter varázslatát vegyíti a Trónok harca udvari intrikáival igazán egyedi és izgalmas formában. Tarts velünk a turnén, ahol négy bloggerünk mutatja be Ophélie kalandjait a Sarkon, és nyerj te is egy saját példányt a könyvből.

Kolibri Kiadó, 2018

660 oldal

Fordította: Molnár Zsófia

Goodreads: 4,63

Besorolás:  YA, fantasy

2017 egyik legnagyobb ifjúsági könyvsikere, A tél jegyesei végre folytatódik! A Tükörjáró-sorozat második részében a Sark kegyetlen világába száműzött Ophélie hirtelen az érdeklődés középpontjába kerül. Nemcsak különleges képességeire derült fény, hanem arra is, mekkora fenyegetést jelent ellenségei számára. Nincs más választása, minthogy saját maga leplezze le az udvari intrikákat. Ebben a különösen veszélyes helyzetben pedig csak titokzatos vőlegényére, Thornra számíthat. Eközben rejtélyes eltűnések tartják izgalomban az udvart, Ophélie pedig hirtelen egy nyomozás kellős közepébe csöppen, amelynek végén talán megtalálhatja az igazságot a Délibábosok keltette illúziók mögött.

Bevallom őszintén, picit féltem, hogy a tavaly olvasott első részből mire fogok emlékezni egy év távlatából és gondolom másnak is lesz ilyen félelme. De mindenkit megnyugtatok, egyrészt hamar bele lehet rázódni újra a történetbe, másrészt pedig a könyv elején van egy rövid összefoglaló, ami segít feleleveníteni az eddig történteket.

A regény ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész befejeződött. A Sárkányosok váratlan halála után, Ophélienek, Thornnak és Berenildenek is szüksége van a családfő pártfogására, így bemutatják a lányt az udvarnak. Ophélienek, akinek nem kimondottan kenyere a közszereplés, ez szó szerint kínzás. Ráadásul azzal, hogy a figyelem központjába került, nemcsak a jószándékú emberek figyelnek fel rá, hanem fenyegető levelekkel kezdi el valaki bombázni. Ezzel egyidőben pedig Délibábosok tűnnek el rejtélyes módon és Ophéliára hárul a feladat, hogy kinyomozza, ki áll az eltűnések hátterében. Közben persze közeleg a rettegett esküvő dátuma is...

Forrás: Pinterest

Eleinte nekem picit lassúnak tűnt a folytatás, sokat időztünk az udvarban és ismerkedtünk a szokásokkal, a hatalmi helyzettel, de később kiderült, hogy mindennek oka volt. Szükség volt arra, hogy belelássunk a hatalmi harcokba, a szereplőibe, lássuk ki hova tartozik, kiben bízhatunk meg és kiben nem (persze ez a történet folyamán azért változott egyszer-kétszer:). Egy idő után már nagyon élveztem Opheliát követni az udvarban, imádtam, ahogy bár néha majd meghalt a félelemtől, de nem mutatta, kemény kis főhősnő vált a csendes kis könyvmolyból. Élvezettel olvastam, ahogy a sarkára állt, ahogy képes volt bárkivel szembeszállni, ha úgy érezte, hogy nem helyes, amire épp rávenni akarják. 

Thorn és Ophélia kapcsolata pedig lassan, de halad a sokunk által hőn áhított vég felé. Thorn még mindig mufurc, de néha már megtörni látszik a páncélja és érezni, hogy a lány iránt többet is érez. Persze nem könnyíti meg a dolgát senkinek, aki ki akarja puhatolni, hogy mi is a helyzet, hiszen egyik mondatával ad, a másikkal pedig elvesz:). De így is látszik, hogy közelednek egymáshoz, még ha ez még mindig olyan sebességgel is zajlik, hogy ugyanazt tudom csak mantrázni, amit az első résznél is - ha rajtuk múlna az emberiség jövője, akkor nagy bajban lennénk:).

Az írónő a történet világának kibővítésével hatalmasat alkotott és mindezt olyan erős képi világgal teszi, hogy szó szerint úgy éreztem, mintha én is ott lennék. Kevés írónál látom ezt, hogy ennyi időt és energiát fektet abba, hogy egy olyan, szinte bejárhatatlan világot készítsen, ami újabb és újabb meglepetéseket tartogat. Bele se merek gondolni, hogy mennyi történet és kaland van még ebben a regényben és az írónő tarsolyában, hiszen még csak szinte a Sarkot ismerjük és még azt se teljes mértékben!

A történet igazán a könyv felétől indul be, akkor kezdődik a valódi nyomozás, akkor kapja meg a lány a visszautasíthatatlan "ajánlatot", hogy keresse meg az eltűnt Délibábosokat. Onnantól viszont nagyon felpörög a történet, csak kapkodtam, annyi minden történt egyszerre:).

A szereplők közül pedig kiemelnél Archibaldot, a mindig vidámnak, nőcsábásznak látszó férfit, akiről azért kiderül, hogy a nemtörődöm külső mögött érző és segítőkész szív lapul. Vagy ott van Ophélie anyukája, akivel eleinte nem sokat foglalkoztam, de a Faruk nagyúrnál előadott kioktató monológja után hatalmasat nőtt a szememben:) És Berenilde, aki úgy is kihordta Faruk nagyúr gyermekét, hogy tudta, hogy ezzel elveszíti a kiemelt pozicióját és közben még arra is maradt ideje és energiája, hogy Ophélie sorsát egyengesse és védje a lányt az udvari intrikák közepette. 

A második része pedig még erősebb függővéget kapott, mint az első rész, nagyon remélem, hogy nem kell újabb egy évet várni a fordításra!:)

Összességében elmondhatom, hogy Christelle Dabos egy tökéletes folytatást írt, amit az első rész rajongóinak kötelező elolvasni és aki meg nem kezdett még bele, annak pedig nagyon ajánlom, hogy kezdjen neki, mert az írónő egy különleges világba kalauzol el Bennünket, ahol a főhősök nem feltétlenül gyönyörűek, de kárpótol minket a nagyszerűségük és szerethetőségük, a történetük pedig lebilincselően izgalmas. A könyv vastagsága most se riasszon el senkit, mert ha egyszer nekikezdesz, akkor nehezen tudod abbahagyni:).

Borító: Tetszik, figyelemfelkeltő (csak nekem kicsit Harry Potteres ez a vonat a képen?:), tökéletesen illik a sorozat eddig megjelent részéhez

Kedvenc karakter: Ophelia, Thorn, Archibald, Berenilde

Szárnyalás: Amikor Ophelia anyukája beolvasott Faruknak és az udvartartásának :)

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: Imádom, ahogy alakul a két főszereplő között a kapcsolat:), lassan, de biztosan haladnak előre - persze minden a YA keretei között

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A Tükörjáró sorozat egy különleges fantasyvilágban játszódik, így a mostani feladatotok az lesz, hogy címszavak alapján kitaláljátok más különleges világgal rendelkező történetek címét. Feladatotok, hogy a Rafflecopterbe írjátok be a történetek magyar nyelvű címét (könyvsorozat esetében az első könyv magyar nyelvű címét).

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Skócia, időutazás, sassenach, kőkör, boszorkányság

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai: 

November 12. - A Szofisztikált Macska

November 14. - Spirit Bliss Sárga köves út

November 16. - Könyv és más

November 18. - Kelly & Lupi olvas

Sara Holland: A varázslónő és az alkimista - Everless #1

A pénzed az időd. Az időd a pénzed. Everless világában a kettő ugyanaz. Sara Holland: A varázslónő és az alkimista című regénye az első kötet az Everless sorozatban, mely megjelenése kapcsán a  Blogturné Klub öt állomásos turnéra indul  a Sempera királyságba, hogy együtt próbálja meg felfedni a rejtélyeket Julesszel.

Tarts velünk, és ha ügyes vagy, a Maxim Könyvkiadó által felajánlott három kötet egyikét is megnyerheted.

Maxim Könyvkiadó 2018. nov.26. Dream válogatás
Fordította: Bihari György
336 oldal
Goodreads: 3,88
Besorolás: YA, fantasy

Sempera királyságában idővel fizetnek, amelyet kivonnak a vérből, vashoz kötnek és meg is esznek azok, akik tovább akarnak élni. A tehetős arisztokraták, például a dúsgazdag Gerling-család, halálra adóztatják a szegényeket, hogy évszázadokkal megtoldhassák saját életüket. Senki sem gyűlöli jobban a Gerlingeket, mint Jules Ember, aki tíz éve az apjával együtt a szolgálatukban állt, amíg egy végzetes baleset arra nem kényszerítette őket, hogy éjnek évadján meneküljenek el a fényes kastélyból. Amikor Jules rájön, hogy az apja haldoklik, tudja, hogy vissza kell térnie Everlessbe, időt kell szereznie az apjának, mielőtt örökre elveszítené. Ám a visszatérés Everlessbe több veszéllyel – és kísértéssel jár – mint Jules várta. Hamarosan beletéved a sötét titkok mocsarába, és nem tud választani két testvér között, akikről azt hitte, hogy sohasem fogja viszontlátni őket. Döntéseivel megváltoztathatja a sorsot – sőt, magának az időnek a sorsát.

Semmi kétség, ez a borító egy mintapéldánya annak, hogy mennyire fel tudja hívni a figyelmet egy jól megválasztott cover. Imádom azokat a borítókat, amiket hosszasan lehet nézegetni, minden apró részlet kidolgozott, csodaszép. Must have kategória.

Ha láttad az In Time (Lopott idő) filmet 2011-ből Justin Timberlake főszereplésével, akkor tudod mit jelent az, hogy idővel fizetsz mindenért. Időt kapsz a munkádért, idővel fizeted az adót, és a büntetésedet is idővel válthatod meg. Így aztán nyilvánvaló, a gazdagok évszázadokig is élhetnek, a szegények viszont apránként felélik az éveiket és kiszáradnak, meghalnak. Kegyetlen, brutális a szegények világa, a gazdagoké viszont fiatalságot és hosszú életet jelent.

Nekem nagy kedvencem az idő téma, legyen az időutazás vagy épp a világfelépítés alapja, mint ebben a fantasyben. Hiába volt az alapszitu ismerős a filmből, attól még nagyon egyedi a kidolgozás.

Jules a főszereplője a regénynek, aki kovács apjával tíz éve menekül, miután elüldözték őket Everless-ből, ahol tisztességesen éltek a palota becsületes szolgálói között. A lány gyerekként a főurak gyerekeivel játszhatott, különösen Roan, a kisebbik úrfi pajtásaként. Apja figyelmezteti, sose menjen a kastély közelébe se, de esélyük sincs, hogy kifizessék az adójukat, Everlessben meg épp szolgálókat keresnek nagyon magas fizetségért, mert Roan és a királynő fogadott lánya esküvőjére készülnek. Julesban élénken élnek a gyerekkori emlékek, így könnyen veszi a feladatokat, megvan a helyismerete. Roan felismeri őt, ennek nagyon örül, de ami megrémíti, hogy Liam, az elsőszülött is felismeri, ő volt aki elüldözte őket. Közben Jules furcsaságokat tapasztal maga körül. Úgy tűnik képes manipulálni az időt és ez összezavarja.

E/1-ben meséli Jules a történetet, számomra egyenes volt az út ahhoz, hogy megkedveljem őt. Fiatal lány, de nagy súly van a vállán, mindenáron meg akarja menteni az apját, akit nagyon szeret, és tudja, hogy fogytán az ideje. Később döbben rá az olvasóval együtt, mennyi minden nem úgy van, ahogy azt eddig hitte. A származásától kezdve a képességein át egészen addig, hogy kiben bízhat és kiben nem. Még az elmenekülésük oka sem az, amit igazságnak vélt. Rengeteg a fordulat, amikből őszintén szólva egyet sem láttam előre. Ahogy Jules a kastélyba kerül, gondoltam majd jól összejönnek Roannal, nem lesz meg az előre eltervezett királyi esküvő és együtt ellovagolnak a naplementébe.  Az nem kifejezés, mekkorát tévedtem. Megérkezik a királynő és Ina Gold, a nevelt lánya, és a történet tekeredik, szövevényesedik, intrikával és fondorlatokkal találtam szemben magam. Közben Jules képességei tovább alakulnak, és a végére egészen meglepő fejlődésen megy keresztül.

Nagyon érdekes a szerelmi szál, mert egyáltalán nem hangsúlyos és ez sem úgy alakul, ahogy azt vártam, de ott van, hogy aztán még jobban meglepjen ezzel is a szerző a végére. Ebből a szempontból is alig várom a második részt, vajon hogyan folytatódik ami megrezdült a történet végén. Tulajdonképpen nem nagyon értettem eleve, hogy milyen érzelmek fűzik Roanhoz, amikor 10 éve csak egyszer látta futólag,  a kastélyban meg nyilvánvaló volt, hogy Roan nem egy hűséges típus. Ezt a fura vonzalmat leszámítva Jules remek MC volt, szerethető karakter. 

Ina Gold-ot azt hittem, nem tudom majd kedvelni, de ismét meglepett a könyv, mert bizony teljesen megfelelt arra a szerepre, amire felkészítették. Ami meg kiderül a végére, ugyancsak szívszorító.

Roan bátyja mégis a legnagyobb meglepetés, de erről már tényleg nem lehet spoilerek nélkül beszélni, elég annyi, hogy Liam nem az, akinek első benyomásra tűnik.

Nagyon tetszett a világfelépítés, az idő vérhez kötése, mely fémekkel ötvözve megtestesül és fizetőeszközként használható. A varázslónő és az alkimista mítosza ősrégi, az emberek egymásnak suttogják a róluk szóló legendákat. A szerző tökéletesen szőtte bele a történetbe ezeket a meséket, megalapozva a borzongós hangulatot. Tetszett az is, hogy nem csupán a kastélyban történnek az események, más helyszínek is szerepelnek, ami közül kiemelkedően emlékezetes a város, Briarsmoor ahol időzavar keletkezett és 12 órával eltolódott az idő. 

Csak dicsérni lehet a szerzőt a magával ragadó, gyönyörű írásmód miatt, a világfelépítés mellett ebben is remekelt. Szinte hihetetlen, hogy debütáló szerzőről van szó. Titokzatos és brutális világot fest le, ahol nem élnék szívesen, de nagyon szórakoztató róla olvasni a biztonságos karosszékemben.

Nagyon várom a következő részt, ami eredeti kiadásban is csak 2019 januárjában jelenik meg, a közepesen vészes függővég után elég nehéz lesz kivárni a magyar megjelenést, ami remélhetőleg nem várat sokáig magára.

Borító: Esélyes a legszebb borító címre az idei évben.

 

Kedvenc karakter: Jules

Szárnyalás:  Briarsmoor városa félelmetesen jó ötlet.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce:  A szerelmi szál nem nyomja el a történetet, de jelen van és meglepő.

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték

Az Everless világában minden az időről szól - ahogy most a játékunkban is. A borító és a regény világa inspirálta ugyanis mostani játékunkat. Keresd a homokórákat! A feladat egyszerű: számoljátok meg az állomásokon található homokórákat - majd a végén adjátok is össze, mennyit találtatok.

Figyelem! Előfordulhat, hogy egy állomáson több, de az is, hogy egyetlen homokórát sem rejtettünk el.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

11.08 - Deszy könyvajánlója
11.10 - Nem félünk a könyvektől
11.12 - Sorok között blog
11.14 - Kelly & Lupi olvas
11.16 - Dreamworld

Tomi Adeyemi: Vér ​és csont gyermekei (Orisha legendája#1)

A Vér és csont gyermekei bombaként robbant be a YA könyvek piacára. Nem csak gyönyörű borítója, hanem egyedi, afrikai kultúrára építő világa is magával ragadta a fantasyrajongókat. Nem véletlen, hogy több, mint 48.000 értékelés mellett jelenleg is 4,2 fölötti a tetszési indexe Goodreadsen, és a nem rég elindult idei Goodreads Choice Awards egyik esélyese.

November 5-től a Blogturné Klub is elindul, hogy megismerje a Vér és csont gyermekeit. Ha ügyesek vagytok, ti is megnyerhetitek a Maxim Kiadó által felajánlott három példány egyikét.

Maxim Kiadó, 2018

464 oldal

Fordította: Sóvágó Katalin

Goodreads: 4,27

Besorolás: YA, fantasy

Megölték az anyámat. Elvették a mágiánkat. El akartak temetni bennünket. Ideje felkelnünk.

Zélie Adebola még emlékszik arra az időre, amikor Orisa földje zsongott a mágiától. Égetők gyújtottak tüzet, Árasztók terelték a vizet, és Zélie anyja, aki Arató volt, a lelkeket idézte. Ám minden megváltozott azon az éjszakán, amikor eltűnt a varázslat. Egy gonosz király megölette a mágusokat, megfosztva Zélie-t az anyjától, és a népét a reménytől. Zélie-nek most lett egy esélye, hogy visszahozza a mágiát, és visszavágjon a monarchiának. Egy szökevény királylány segítségével ki kell cseleznie és le kell hagynia a trónörököst, akinek eltökélt szándéka, hogy írmagját is kiirtja a varázslatnak. Orisa félelmetes hely, ahol hómándrucok portyáznak, és bosszúálló szellemek lapulnak a vizekben, ám a legnagyobb veszély talán maga Zélie, akinek nehéz megtanulnia, miként fegyelmezze a hatalmát – és egyre erősebb vonzalmát egy ellenség iránt.

És ismét egy olyan könyv, ami belopta magát a szívembe. Jesszusom, hogy én mennyit hallottam erről a könyvről és mennyire kíváncsi voltam rá!

Afrika mindig is a szívem csücske volt és marad is, kétszer is sikerült járnom ezen a földrészen és szinte azonnal beleszerettem. 

Bevallom őszintén nem sűrűn olvastam olyan könyvet, amiben szinte csak színesbőrűek szerepeltek és ami Afrikában (vagy legalábbis annak egy fantasy verziójában) játszódott, de nagyon élveztem ezt az utazást. Eleinte nagyon nehéz volt hozzászoknom, hogy mindenki sötétbőrű, hogy olyan nyelven beszélnek, amit még akkor sem értek meg, ha nagyon-nagyon próbálok:). Nem is gondoltam, hogy Afrika lesz a helyszín, de a városok, a helyszínek mind-mind arra mutattak - legalábbis pár betűs eltéréssel létező városokra, helyszínekre utaltak.

Az írónő pedig valami álomszépen írta le a helyszíneket, imádtam a sivatagban mászkálni, a dzsungelben, a vízre épült városban és persze a palotában is.

Bár a történet maga nem erre hajaz, de néha úgy éreztem magam, mint Lara Croft, ereklyéket kerestünk és a nyomunkban pedig ott loholt végig az ellenség. Persze ezek az ereklyék itt más célokra kellettek, mint amire az ismert kincsvadásznak, de az érzés hasonló volt:).

Nailah és Zélie - forrás: Pinterest

És a szereplők. Az írónő nem vitt túl nagy bonyolultságot a kapcsolatokba, a történet elején a "jó" oldalon volt egy testvérpár Zélie és Tzain, a "rossz" oldalon pedig Amari és Inan. Nem kellett hozzá túl sok gondolkodás, hogy rájöjjünk, hogy ezek négyen úgyis előbb-utóbb összejönnek és lám, nem is lett nagyon másként. Tzain és Amari nem is vitt túl nagy színt számomra a történetbe - bár el kell ismernem, hogy Amarit azért nagyon megkedveltem és átéreztem a helyzetét: a hercegnőét, aki végre a talpára áll és rájön, hogy amit eddig a világának hitt, az egy romlott és beteg hely, de Zélie és Inan!

Úristen, Zélie az egyik legerősebb főhősnő, akiről olvastam, bár az is igaz, hogy az egyik legönfejűbb is. A történet legelején, amit véghezvitt, azért leginkább én is megcsapkodtam volna, mint a bátyja:), még akkor is ha elég nemes volt az a tett. De egy öngyilkossággal ért fel és egy percig nem gondolkodott azon, hogy a családja, a szerettei veszélybe kerülnek azért, mert ő nemes lovag(nőt) játszik! De utána a kitartása, az ereje egyszerűen elképzelhetetlenül szerethetővé tették.

Inan pedig tökéletes párja volt / lesz / lenne (a megfelelő behelyettesítendő - hogy ne spoilerezzek el mindent:). Az apjának tökéletesen megfelelni vágyó herceg, akit eddig elvakított az, amit igaznak hitt. Egészen addig, ameddig meg nem ismerkedik Zélievel és a bátyjával. Ami és ahogyan kibontakozik Zélie és Inan között - az első találkozásuk, az első gyűlöletteljes pillantás, majd a harcuk, majd ahogy szépen lassan megismerkednek egymással - sok író tanulhatna Tomi Adeyemitől, hogy hogy kell izgalmasan kialakítani egy kapcsolatot! 

És nem szeretném persze kihagyni a különleges állatokat sem, amelyek ezen a földön élnek és amelyeket hátasként és harci állatokként tartanak, a napmacskákat, a hómándrucokat. Ezek az én elképzelésem szerint hatalmasra nőtt leopárdok és oroszlánok, amelyeknek szarvuk van és óriási kardszerű fogak teszik őket még rémisztőbbé. Ilyen hátasa van Zélienek és Tzainnak is, akit/amit Nailahnak hívnak. Imádtam ezt a hatalmas ragadozót, amilyen gyengéden bánt a gazdáival, de amilyen vérszomjas volt, ha fenyegették őket. (az már csak hab volt a tortán, hogy bizonyos helyzetekben pedig makacs volt, mint egy öszvér és rettegve utasított el dolgokat:)))).

A történet pedig bár lassan indul be - kell egy kis idő, mire ráhangolódsz, hiszen nagyon sok mindennel kell megismerkedned - az emberekkel, a történelmükkel, a nyelvükkel, a kasztokkal, minden mással - de aztán elindul a kaland és csak kapkodni fogod a fejed, annyi minden történik! Az pedig kifejezetten jót tett szerintem a regénynek, hogy a főhősök mind saját szemszöget és fejezeteket kaptak, így többféle betekintést is kaphattunk a világukba.

Összességében - bár nem rövid a könyv és a függővégét eltekintve szinte biztos, hogy lesz folytatása - nagyon élveztem ezt a történetet és kíváncsian várom a folytatást! Nyugodt szívvel merem ajánlani mind fiúknak, mind lányoknak, hiszen van benne izgalom, kaland, szerelem (bár az a legkevesebb:), mindenki megtalálja a magának való részeket:).

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő, imádom!

Kedvenc karakter: Zélie, Inan, Nailah, Amari

Szárnyalás: a helyszín, a történet!

Mélyrepülés: nem találtam semmit, ha valamibe nagyon bele szeretnék kötni, az a fordítás néhol... csak annyit mondok "szájamat"

Érzelmi mérce: Alakul valami, alakul - de hát mit is várhatunk, ha van két fiatal lány és két fiatal fiú? :) (egyelőre minden marad a YA keretei között)

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:

Mostani játékunk megint a térképek körül forog. Bizonyára tudjátok - és majd látjátok is a könyvben -, hogy a Vér és csont gyermekei is megkapta a maga térképét. 

Ezt a térképet 12 darabra osztottuk, és az egyes darabokat elrejtettük a turné 7 állomáson, egy-egy szóra linkelve. A feladat egyszerű: a Rafflecopter dobozban találtok 3 kérdést, a térképdarabok alapján ezeket kell megválaszolni.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

November 05 - Deszy könyvajánlója

November 07 - Sorok között blog

November 09 - Olvasónapló

November 11 - Dreamworld

November 14 - Kelly és Lupi olvas

November 15 - Always Love a Wild Book

November 17 - Nem félünk a könyvektől

Eszes Rita: Rókatündér

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Eszes Rita új regénye a Rókatündér, az év legizgalmasabb, legtündéribb Japánban játszódó YA története.

A különleges könyvről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és extrákkal is találkozhatsz az állomásokon. Tarts velünk, kövesd az állomásokat, hogy legyen esélyed megnyerni ezt a tündéri könyvet a kiadó felajánlásában!

Könyvmolyképző Kiadó 2018. november 20. Vörös pöttyös sorozat
296 oldal
Goodreads:
Besorolás: YA, japán, misztikus, romantikus

Ha igazán szereted, elengeded?

Midori nem hétköznapi lány – persze, minden tizennyolc éves így érzi. Ám ő az erdőben nevelkedett a kétszáz éves nagyanyóval, aki rókává tud változni. Midori is kicune, de még csak próbálgatja a képességeit.

Egy nap meglátja a vonzó és különleges Akirát. A fiú mesél magáról a rókának, de sejtelme sincs, hogy az érti minden szavát.

Csakhogy nagyanyó nem nézi jó szemmel Midori és Akira barátságát, ezért Oszakába küldi a lányt, hogy belekóstoljon a városi kamaszok életébe – és eltávolodjon Akirától.

Midori egy csapat külföldi cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait. Szert tesz két új barátra: a szívtipró Tristanra, és a lázadó Reire, akik ki nem állhatják egymást.

Mennyi titok szövi át a rituális szabályokat követő, fegyelmezett japánok életét?

Hogy érzi magát egy félénk rókatündér a gimnáziumban?

És mi történik, ha Akira egyszer csak felbukkan Oszakában?

Az év legizgalmasabb, Japánban játszódó YA története.

Ez a könyv különleges csemege. Japán kulturális körkép egy olyan magyar írótól, aki maga is oda járt iskolába. Mellette viszont egy csodálatos, finoman megrajzolt, visszafogott szerelmi történet, ahol minden szónak súlya van.

Tarts Midorival egy olyan világba, ahol minden döntésnek ára van!

Engem eddig a könyvig a japán mánia különösebben nem érintett meg, csupán a képregények, mangák, mozi- és rajzfilmek (egy kedvencemről később) azok, amik érdekeltek, ezeket értékeltem, mint a japán kultúra része. Eszes Rita azonban megfertőzött, elérte, hogy  ezután  felkapjam a fejem, ha Japánról van szó.

Szerencsére egy szabadnapomon kezdtem bele a történetbe,  és már az első fejezetek  után éreztem, hogy nem fogom tudni letenni, míg a végére nem érek, és ez így is történt.

Most hallottam először a kicune mítoszról, ami szerint vannak emberek, akik rókává tudnak változni, és a tündérekhez hasonlóan nem csak jó tulajdonságokkal rendelkeznek, és mindig segítőkészek, hanem bizony tudnak borsot is törni az orrunk alá. A regény hősnője Midori, aki eddigi 18 évét hol emberi, hol róka alakban töltötte, nagy változás elé néz, a vidéki, csendes erdei otthonából Oszakába utazhat, ahol eltölthet egy gimnáziumi évet egy nemzetközi iskolában a nagyváros közepén. Mivel Midori különbözik egy átlagos japántól, azt találták ki, hogy félig skót származású, ezzel magyarázva tűzvörös haját és sárgás szemét. Eddig nagyanyó nevelte az erdei házban, aki maga is kicune, most viszont be kell költöznie a Szakura családhoz, a nemzetközi Rotary Klub szervezésében. Az iskolában megkapja az egyenruháját és kezdődik a régi hagyományokon alapuló diákélet, amit friss szabályokkal is megtűzdelnek. A rotary-s diákoknak nincs vezetés, ivás, drogozás és randizás.

Két diák is közel kerül Midorihoz, Tristan egy svéd srác, nagyon laza, nyitott szívű és lelkű, akinek azért vannak titkai is, a másik diák egy japán lány, Rei, aki gazdag apjával él, bár többnyire inkább egyedül. Rajtuk keresztül feltárul a japán hétköznapi diákélet, ami persze ugyanúgy szól a bulizásról, randizásról, vidám kirándulásokról, de szól az iskolai bántalmazásról, a megfelelési kényszerről is, mint a saját országunkban.

Nos, most jön el az a pont, amikor már nem tudom tovább mellőzni Akira említését. Hogy már a neve milyen hatással volt rám? A kedvenc animém, az idén 30 éves Akira, ami műfajt teremtett és hihetetlen újdonság volt a maga korában, felejthetetlen élmény, aki nem ismeri nézze meg! Szóval már a neve is szívmelengetően kedves  számomra! Midori rókaként ismerkedett meg vele, követte a vele egykorú fiút, aki zárkózottan és magányosan rajzolással töltötte az idejét a sziklás tengerparton, a régi otthona közelében. A lány sosem szólalt meg (elég fura lett volna), de Akira egy idő után mindenfélét mesélt a lánynak, illetve az ő szemszögéből nézve a rókának.

Különös baráti kapcsolat alakult ki közöttük, és pontosan azon a napon, amikor Midorit Oszakába küldték, Akira is búcsúzni jött, mert összeveszett a szüleivel és el kellett utaznia, ki tudja hová és meddig.

Nem lenne ez a regény egy vérbeli young adult sztori, ha pár héttel később nem találkoznának össze ők ketten! Persze Akira nem ismerhette fel emberi alakban, mégis sorsdöntő ez a találkozás. Midori azonban jogosan gyanakszik, vajon nem az ő rókaszelleme vette rá a fiút, hogy a közelébe jöjjön? Akarva, akaratlanul is magához vonzza, pedig távol áll tőle az efféle befolyásolás, hiszen ez már varázslatnak számít. Neki meg éppen azt kéne eldöntenie, hogy az emberek között akar élni, ahogy anno a szülei döntöttek, vagy rókaként élne szabadon, az erdőket járva, ahogy nagyanyó.

Mielőtt spoilerezéssel  vádolnátok, nem akarok többet elárulni, de meg kell mondanom, hogy nagyon nehéz, ugyanis annyi minden történik és olyan sokrétű a cselekmény, hogy oldalakat tudnék betölteni vele. Olyan sokat adott nekem ez a történet, hogy felsorolni is nehéz.

- Bepillantást nyerhettem a japánok hétköznapi életébe. Voltak a regényben hagyománytisztelő szereplők, akik szentírásként követik a régi szabályokat, és persze főleg a fiatalok között rengeteg a már nem szabálykövető japán. Nagyon érdekes a tisztelet  megnyilvánulása egymás iránt. Fontosak a családi értékrendek, manapság is, egyes szülők még mindig meg akarják határozni a gyerekeik sorsát. Hihetetlenül fontos a társadalmi megítélés, még csak dohányozni sem lehet egyenruhában, nehogy szégyent hozz az iskoládra, családodra.

- Megismerhettem egy valóban hatalmas japán várost, a közlekedést, a vásárlást, a kávézók és éttermek sokaságát, az utcákon hömpölygő emberek nyüzsgését. Mindezt a szerző a saját tapasztalatai alapján írta le, közvetlenül és nagyon vizuálisan, valósággal ott éreztem magam a helyszíneken. Tele volt a regény apró információkkal, amik összességében gazdagították az ismereteimet, és bakancslistára tették Japánt.

- Korábban is szerettem a rókákat, nem csak a magyar mesékből ismert ravaszságuk miatt, de a szerző megismertetett a róka japán aspektusával, egész mondavilág fonódik a kicune jelenség köré. Egyszerűen imádtam a rókabőrben töltött pillanatokat, ezek a részek fantasztikusan megírt jelenetek. Midori a városban is átváltozik párszor, nagyon izgalmas volt követni őt.

A regényben szerepel egy ősi kicune mese, de Rita világfelépítése a mítosz köré egyedi és nagyon  eltalált, az álmok látogatása, a befolyásolás, mind izgalmasak, jó volt a megjelenítése a nagyanyó és Midori közötti különbségeknek. 

- Fontos téma volt a könyvben a barátság, hiszen Midori korábban nem igazán talált barátokat, folyton álcáznia kellett magát, visszahúzódó volt. A nagyvárosban már nem olyan feltűnő jelenség, itt önmaga lehet, és kisebb nagyobb bakikat vétve ugyan, de sikerül igaz barátokat találnia. Olyanokat, akikkel érdemes megosztani a titkait, és akik vele is őszinték. 

- Tristan és Rei nagyon sokat adtak a történethez, remekbe szabott karakterek. Két annyira ellentétes ember, mégis a sok incselkedés után megtalálták a közös hangot. Szeretnivalóak, hitelesek, élők. Nagyon drukkoltam nekik, hogy a döbbenetes fordulat után ne essen szét ez a kapcsolat. Fontos az ő cselekményszáluk, sőt, kevéssel marad el Midoriétól.

- Akira 💓 fel kell őt vennem a kedvenc book-boyfriends listámra, mert kedves, udvarias, céltudatos, segítőkész, tisztelettudó, becsületes. Húha, lennie kellene valamilyen hibájának is, de valószínűleg átsiklottam felette. Szépen ívelő szerelemnek lehetnek tanúi az olvasók, igazi randikkal, jelentőségteljes pillantásokkal, érintésekkel, csókokkal. Nem lehetett volna tökéletesebb.

- Mindenkinek vannak titkai... Van abban valami, hogy nem tudtam letenni a könyvet, mégpedig az a magyarázat, hogy folyamatosan kaptam a fordulatokat. Minden szereplő hordozott magában valamit a múltjából, legyen az családi, vagy saját probléma, amit csak később volt képes megosztani a többiekkel. A szívemhez nőttek ezek a szereplők, és izgultam értük, hogy rendben legyenek, megoldódjon minden.  Imádtam a sokszínűséget, az ellentétek ütközését, a különbözőséget és az egybeolvadást. Tulajdonképpen minden fiatalnak ki kéne próbálnia fél/egy évet valahol a világ másik felén, cserediákként. 

- Tökéletes a befejezés, annyira megvezetett a szerző, hogy aztán mégse az legyen, amire gondoltam. Sírtam és nevettem.

Szívből ajánlom ezt a regényt mindenkinek, érdemes megismerkedni a világ eme csücskével és lakóival.

Kérem szépen, hát így kell regényt írni, köszönöm az élményt Rita!  

Borító: A legjobb.

 

Kedvenc karakter: Akira

Szárnyalás: Sokat kellene megjegyeznem itt, az egyik legjobb Midori rókaként Rei-nél.


Mélyrepülés: -

Érzéki mérce:  Semmi grafikus megjelenítés, mégis benne van  minden. 

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték

A könyv hősnője, Midori egy kicune, azaz rókává tud változni. Így a mostani játék is a rókákról szól.
Minden állomáson találtok egy róka képet és leírást, a ti dolgotok, hogy kitaláljátok, melyik róka fajról van szó.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Kelly rókája:

Közepes méretű rókafaj, amely Közép-Ázsia és Mongólia sztyeppéin, félsivatagaiban és sivatagaiban él.

a Rafflecopter giveaway


Állomások:

11.08. - Sorok Között (értékelés)
11.10. - Deszy Könyvajánlója (értékelés)
11.12. - Kelly olvas (értékelés)
11.13. - Sorok Között (top10 idézet)
11.14. - Hagyjatok, olvasok! (értékelés)
11.16. - Ambivalentína (interjú)
11.18. - Ambivalentína (értékelés)
11.20. - Sorok Között (interjú)