Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Eszes Rita új regénye a Rókatündér, az év legizgalmasabb, legtündéribb Japánban játszódó YA története.
A különleges könyvről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és extrákkal is találkozhatsz az állomásokon. Tarts velünk, kövesd az állomásokat, hogy legyen esélyed megnyerni ezt a tündéri könyvet a kiadó felajánlásában!
296 oldal
Goodreads:
Besorolás: YA, japán, misztikus, romantikus
Ha igazán szereted, elengeded?
Midori nem hétköznapi lány – persze, minden tizennyolc éves így érzi. Ám ő az erdőben nevelkedett a kétszáz éves nagyanyóval, aki rókává tud változni. Midori is kicune, de még csak próbálgatja a képességeit.
Egy nap meglátja a vonzó és különleges Akirát. A fiú mesél magáról a rókának, de sejtelme sincs, hogy az érti minden szavát.
Csakhogy nagyanyó nem nézi jó szemmel Midori és Akira barátságát, ezért Oszakába küldi a lányt, hogy belekóstoljon a városi kamaszok életébe – és eltávolodjon Akirától.
Midori egy csapat külföldi cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait. Szert tesz két új barátra: a szívtipró Tristanra, és a lázadó Reire, akik ki nem állhatják egymást.
Mennyi titok szövi át a rituális szabályokat követő, fegyelmezett japánok életét?
Hogy érzi magát egy félénk rókatündér a gimnáziumban?
És mi történik, ha Akira egyszer csak felbukkan Oszakában?
Az év legizgalmasabb, Japánban játszódó YA története.
Ez a könyv különleges csemege. Japán kulturális körkép egy olyan magyar írótól, aki maga is oda járt iskolába. Mellette viszont egy csodálatos, finoman megrajzolt, visszafogott szerelmi történet, ahol minden szónak súlya van.
Tarts Midorival egy olyan világba, ahol minden döntésnek ára van!
Engem eddig a könyvig a japán mánia különösebben nem érintett meg, csupán a képregények, mangák, mozi- és rajzfilmek (egy kedvencemről később) azok, amik érdekeltek, ezeket értékeltem, mint a japán kultúra része. Eszes Rita azonban megfertőzött, elérte, hogy ezután felkapjam a fejem, ha Japánról van szó.
Szerencsére egy szabadnapomon kezdtem bele a történetbe, és már az első fejezetek után éreztem, hogy nem fogom tudni letenni, míg a végére nem érek, és ez így is történt.
Most hallottam először a kicune mítoszról, ami szerint vannak emberek, akik rókává tudnak változni, és a tündérekhez hasonlóan nem csak jó tulajdonságokkal rendelkeznek, és mindig segítőkészek, hanem bizony tudnak borsot is törni az orrunk alá. A regény hősnője Midori, aki eddigi 18 évét hol emberi, hol róka alakban töltötte, nagy változás elé néz, a vidéki, csendes erdei otthonából Oszakába utazhat, ahol eltölthet egy gimnáziumi évet egy nemzetközi iskolában a nagyváros közepén. Mivel Midori különbözik egy átlagos japántól, azt találták ki, hogy félig skót származású, ezzel magyarázva tűzvörös haját és sárgás szemét. Eddig nagyanyó nevelte az erdei házban, aki maga is kicune, most viszont be kell költöznie a Szakura családhoz, a nemzetközi Rotary Klub szervezésében. Az iskolában megkapja az egyenruháját és kezdődik a régi hagyományokon alapuló diákélet, amit friss szabályokkal is megtűzdelnek. A rotary-s diákoknak nincs vezetés, ivás, drogozás és randizás.
Két diák is közel kerül Midorihoz, Tristan egy svéd srác, nagyon laza, nyitott szívű és lelkű, akinek azért vannak titkai is, a másik diák egy japán lány, Rei, aki gazdag apjával él, bár többnyire inkább egyedül. Rajtuk keresztül feltárul a japán hétköznapi diákélet, ami persze ugyanúgy szól a bulizásról, randizásról, vidám kirándulásokról, de szól az iskolai bántalmazásról, a megfelelési kényszerről is, mint a saját országunkban.
Nos, most jön el az a pont, amikor már nem tudom tovább mellőzni Akira említését. Hogy már a neve milyen hatással volt rám? A kedvenc animém, az idén 30 éves Akira, ami műfajt teremtett és hihetetlen újdonság volt a maga korában, felejthetetlen élmény, aki nem ismeri nézze meg! Szóval már a neve is szívmelengetően kedves számomra! Midori rókaként ismerkedett meg vele, követte a vele egykorú fiút, aki zárkózottan és magányosan rajzolással töltötte az idejét a sziklás tengerparton, a régi otthona közelében. A lány sosem szólalt meg (elég fura lett volna), de Akira egy idő után mindenfélét mesélt a lánynak, illetve az ő szemszögéből nézve a rókának.
Különös baráti kapcsolat alakult ki közöttük, és pontosan azon a napon, amikor Midorit Oszakába küldték, Akira is búcsúzni jött, mert összeveszett a szüleivel és el kellett utaznia, ki tudja hová és meddig.
Nem lenne ez a regény egy vérbeli young adult sztori, ha pár héttel később nem találkoznának össze ők ketten! Persze Akira nem ismerhette fel emberi alakban, mégis sorsdöntő ez a találkozás. Midori azonban jogosan gyanakszik, vajon nem az ő rókaszelleme vette rá a fiút, hogy a közelébe jöjjön? Akarva, akaratlanul is magához vonzza, pedig távol áll tőle az efféle befolyásolás, hiszen ez már varázslatnak számít. Neki meg éppen azt kéne eldöntenie, hogy az emberek között akar élni, ahogy anno a szülei döntöttek, vagy rókaként élne szabadon, az erdőket járva, ahogy nagyanyó.
Mielőtt spoilerezéssel vádolnátok, nem akarok többet elárulni, de meg kell mondanom, hogy nagyon nehéz, ugyanis annyi minden történik és olyan sokrétű a cselekmény, hogy oldalakat tudnék betölteni vele. Olyan sokat adott nekem ez a történet, hogy felsorolni is nehéz.
- Bepillantást nyerhettem a japánok hétköznapi életébe. Voltak a regényben hagyománytisztelő szereplők, akik szentírásként követik a régi szabályokat, és persze főleg a fiatalok között rengeteg a már nem szabálykövető japán. Nagyon érdekes a tisztelet megnyilvánulása egymás iránt. Fontosak a családi értékrendek, manapság is, egyes szülők még mindig meg akarják határozni a gyerekeik sorsát. Hihetetlenül fontos a társadalmi megítélés, még csak dohányozni sem lehet egyenruhában, nehogy szégyent hozz az iskoládra, családodra.
- Megismerhettem egy valóban hatalmas japán várost, a közlekedést, a vásárlást, a kávézók és éttermek sokaságát, az utcákon hömpölygő emberek nyüzsgését. Mindezt a szerző a saját tapasztalatai alapján írta le, közvetlenül és nagyon vizuálisan, valósággal ott éreztem magam a helyszíneken. Tele volt a regény apró információkkal, amik összességében gazdagították az ismereteimet, és bakancslistára tették Japánt.
- Korábban is szerettem a rókákat, nem csak a magyar mesékből ismert ravaszságuk miatt, de a szerző megismertetett a róka japán aspektusával, egész mondavilág fonódik a kicune jelenség köré. Egyszerűen imádtam a rókabőrben töltött pillanatokat, ezek a részek fantasztikusan megírt jelenetek. Midori a városban is átváltozik párszor, nagyon izgalmas volt követni őt.
A regényben szerepel egy ősi kicune mese, de Rita világfelépítése a mítosz köré egyedi és nagyon eltalált, az álmok látogatása, a befolyásolás, mind izgalmasak, jó volt a megjelenítése a nagyanyó és Midori közötti különbségeknek.
- Fontos téma volt a könyvben a barátság, hiszen Midori korábban nem igazán talált barátokat, folyton álcáznia kellett magát, visszahúzódó volt. A nagyvárosban már nem olyan feltűnő jelenség, itt önmaga lehet, és kisebb nagyobb bakikat vétve ugyan, de sikerül igaz barátokat találnia. Olyanokat, akikkel érdemes megosztani a titkait, és akik vele is őszinték.
- Tristan és Rei nagyon sokat adtak a történethez, remekbe szabott karakterek. Két annyira ellentétes ember, mégis a sok incselkedés után megtalálták a közös hangot. Szeretnivalóak, hitelesek, élők. Nagyon drukkoltam nekik, hogy a döbbenetes fordulat után ne essen szét ez a kapcsolat. Fontos az ő cselekményszáluk, sőt, kevéssel marad el Midoriétól.
- Akira 💓 fel kell őt vennem a kedvenc book-boyfriends listámra, mert kedves, udvarias, céltudatos, segítőkész, tisztelettudó, becsületes. Húha, lennie kellene valamilyen hibájának is, de valószínűleg átsiklottam felette. Szépen ívelő szerelemnek lehetnek tanúi az olvasók, igazi randikkal, jelentőségteljes pillantásokkal, érintésekkel, csókokkal. Nem lehetett volna tökéletesebb.
- Mindenkinek vannak titkai... Van abban valami, hogy nem tudtam letenni a könyvet, mégpedig az a magyarázat, hogy folyamatosan kaptam a fordulatokat. Minden szereplő hordozott magában valamit a múltjából, legyen az családi, vagy saját probléma, amit csak később volt képes megosztani a többiekkel. A szívemhez nőttek ezek a szereplők, és izgultam értük, hogy rendben legyenek, megoldódjon minden. Imádtam a sokszínűséget, az ellentétek ütközését, a különbözőséget és az egybeolvadást. Tulajdonképpen minden fiatalnak ki kéne próbálnia fél/egy évet valahol a világ másik felén, cserediákként.
- Tökéletes a befejezés, annyira megvezetett a szerző, hogy aztán mégse az legyen, amire gondoltam. Sírtam és nevettem.
Szívből ajánlom ezt a regényt mindenkinek, érdemes megismerkedni a világ eme csücskével és lakóival.
Kérem szépen, hát így kell regényt írni, köszönöm az élményt Rita!
Borító: A legjobb.
Kedvenc
karakter: Akira
Szárnyalás: Sokat kellene megjegyeznem itt, az egyik legjobb Midori rókaként Rei-nél.
Mélyrepülés: -
Mélyrepülés: -
Érzéki mérce: Semmi grafikus megjelenítés, mégis benne van minden.
Értékelés:
Nyereményjáték
A könyv hősnője, Midori egy kicune, azaz rókává tud változni. Így a mostani játék is a rókákról szól.
Minden állomáson találtok egy róka képet és leírást, a ti dolgotok, hogy kitaláljátok, melyik róka fajról van szó.
Minden állomáson találtok egy róka képet és leírást, a ti dolgotok, hogy kitaláljátok, melyik róka fajról van szó.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Kelly rókája:
Közepes méretű rókafaj, amely Közép-Ázsia és Mongólia sztyeppéin, félsivatagaiban és sivatagaiban él.
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
11.08. - Sorok Között (értékelés)
11.10. - Deszy Könyvajánlója (értékelés)
11.12. - Kelly olvas (értékelés)
11.13. - Sorok Között (top10 idézet)
11.14. - Hagyjatok, olvasok! (értékelés)
11.16. - Ambivalentína (interjú)
11.18. - Ambivalentína (értékelés)
11.20. - Sorok Között (interjú)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése