November elején a Könyvmolyképző újra visszavisz minket a grisák világába! Ezúttal Ketterdam sötét és koszos sikátorait járva csatlakozunk egy csapat bűnözőhöz, hogy aztán velük tartsunk egy (nagyrészt az önös érdekeik által vezérelt) veszélyes, ám rettentő izgalmas kalandba. Tarts te is Kaz Brekkerrel és bandájával, no meg a Blogturné Klubbal, hogy megnyerhesd a könyv 3 példányának egyikét!
Könyvmolyképző, 2018
568 oldal
Fordította: Felföldi Edit
Goodreads: 4,46
Besorolás: YA, fantasy
Ketterdam: nyüzsgő nemzetközi kereskedelmi csomópont, ahol jó pénzért minden megkapható, és ezt senki nem tudja jobban, mint Kaz Brekker, a kivételes tehetségű bűnöző. Kaz veszélyes küldetésre kap megbízást, és cserébe olyan gazdagságot kínálnak neki, ami legvadabb álmait is felülmúlja. Egyedül viszont képtelen sikerre vinni a vállalkozást…
Egy bosszúszomjas elítélt.
Egy szerencsejáték-függő mesterlövész.
Egy különleges múltú szökevény.
Egy Kísértet néven ismert kém.
Egy varázserejét a nyomornegyedben kamatoztató szívtörő.
Egy tolvaj, aki a leglehetetlenebb helyzetekből is kiszabadul.
Hat veszélyes törvényenkívüli és egy lehetetlen vállalkozás. Kaz csapata az egyetlen, ami megmentheti a világot a pusztulástól – ha előbb ki nem nyírják egymást.
Nyereményjáték:
Kicsit rendhagyó módon, most nem egy értékelést olvashattok, hanem a könyv turnéjának egyik extra állomását, ahol érdekességeket osztunk meg a könyvről. Természetesen a turné későbbi állomásán értékelni is fogom a könyvet:).
EXTRA ÁLLOMÁS - interjúfordítás
Natasha: Honnan jött a Hat varjú ötlete? Milyen változtatások történtek azóta, amióta a történet először felmerült benned?
Leigh Bardugo: Általában elég nehéz nekem, hogy nyomon kövessem egy ötlet létrejöttét, de ebben az esetben ez könnyű. Épp Los Angelesben vezettem, amikor megláttam egy mozifilm plakátját, a The Monumens Men-t (Műkincsvadászok) George Clooney és Matt Damon főszereplésével. Nem vett rá arra, hogy meg akarjam nézni a filmet (sajnálom George), de azonnal az Ocean's Eleven (Tripla vagy semmi) ugrott be és ezután majdnem lehajtottam az útról, mert csak egy MÁGIKUS RABLÁSRA tudtam gondolni.
Azt már sokkal nehezebb kibogóznom, hogy hogyan változott meg a történet. A szerkezete nagyjából ugyanaz maradt, de a szereplők és a kapcsolatok váratlanul alakultak ki és ez természetesen, befolyásolta a történetet.
Natasha: Ez inkább egy személyes kérdés, de kíváncsi vagyok arra, hogy a szereplők eredetileg is tinédzserek voltak-e.
Leigh: Igen és nem. Mindig is tudtam, hogy fiataloknak kell lenniük, de nem gondolkodtam túl sokat a konkrét korukról, amikor elképzeltem a történetet. Tudom, hogy néhányan nem tudják elképzelni Kazt és a csapatát tiniként, de ők nem mai tinédzserek. A tinédzserek ötlete valójában teljesen új és nekik nincs túl sok helyük abban a világban, amit létrehoztam. Ezek a srácok sokat megéltek és még többet szenvedtek amikor megismerjük őket és a legtöbb esetben nem volt senkijük, aki megvédje őket. Úgy értem, képzeljük el Arya Starkot 17 évesen.
Natasha: Hogyan merült fel Kaz és Jasper karaktere? A karakter-készítés mely pontján határoztad el a fogyatékosságaikat?
Leigh: Kaz mindig is Kaz volt. Megjelent a fekete kesztyűiben, arra a botra támaszkodva és én alapvetően követtem őt a történetbe. Ez nevetségesnek fog tűnni, de egészen addig, ameddig bele nem mélyedtem a történetbe, fel sem tűnt, hogy a fogyatékossága tükrözi az enyémet. Most azon csodálkozom, hogy vajon azért írtam-e így meg őt, hogy megbékéljek azzal a fájdalommal, amiben akkor voltam és a növekvő félelemmel, amit a degeneratív állapotban tapasztaltam. Azt hiszem, írni akartam valakiről, aki fogyatékos és kegyetlen, mert ez az, amit érezni akartam én is. Ami pedig Jaspert illeti, emlékszem, amikor először megírtam a szemszögét - annyira merész volt és olyan hálás a lehetőségért, hogy egy küzdelembe vethette magát, hogy tényleg meg kellett kérdeznem, hogy ez honnan jön? Mit jelent ez egy szereplőnek hogy ennyire imád kockáztatni? Ebbe még jobban bele akartam ásni magam a Crooked Kingdomban (a Hat varjú második része ford. megj).
Natasha: Az egyik legizgalmasabb dolog sok olvasónak a Hat varjú kapcsán a rablással kapcsolatos fordulatok és csavarok. Beszélnél egy kicsit a rablás megtervezésének és megírásának a folyamatáról és bármiről ami kihívás volt ebben?
Leigh: Azt hiszem a legfontosabb, hogy elmondjam, a rablás egy visszatekintésben történt és egyáltalán nem lehetett elkerülni. Ez egy olyan puzzle volt, ahol ha egy darabot elmozdítottam, akkor minden más is kiesett a sorból. Azt hiszem, hogy érdemes megemlíteni, gőzöm nem volt arról, hogy mibe keveredek bele, amikor nekikezdtem ennek a könyvnek. Imádom a rablásokat, így úgy gondoltam, hé, jó móka lesz megírni egyet, nem?
De a legtöbb dolog amit tudunk a rablásokról, az a tévéből és a mozifilmekből jön - a vizuális médiából. Nagyon gyorsan megtanultam, hogy sajnos ugyanazok a trükkök és fogások nem működnek egy regényben és rengetegszer volt, hogy felnéztem a kéziratból és csak annyit mondtam: "Mi a fenére gondoltam? "
Natasha: Hogyan befolyásolta Kaz bicegése a rablási jelenetek megtervezését, különösen a fizikailag megterhelő jelenetekét? Újra kellett gondolnod bármelyik jelenetet is a bicegés miatt?
Leigh: Kiegyenlített volt a számomra. Kaz rengeteget ölt abba, hogy ne mutasson gyengeséget és nagyon jó volt a színlelésben. Egy olyan világban él, ami semmilyen gyengeséget nem kezel gyengéd kézzel. De mindig is azt akartam, hogy az olvasó tudatában legyen annak a fájdalomnak, amellyel Kaz küzd - fizikai és lelki - és annak is, hogy a fiú nem mindig ügyesen kezeli ezt. Ezért láthatjuk, amikor lelkileg összeomlik az Ice Courtba tartó utazás során és azt is, hogy mibe kerül neki, hogy mindezt elrejtse a többiek elöl. Ahogyan küzd, különösen, ahogyan ő és Inej együtt harcolnak, segít megérteni az erősségeit ugyanúgy, ahogy a gyengeségeit is.
Natasha: Kaz poszttraumás stressz szindrómájához hozzátartozik egy érintés-utálat, ami meglehetősen ritka és komolyan befolyásolja a kapcsolatait. Mi vett rá arra, hogy beletedd ezt az elemet és hogyan befolyásolta a karakter megírását?
Leigh: Kaz egy nagyon kívülálló szereplőként indult. Amikor megírtam a Hat varjú első kéziratát, nem éreztem azt, hogy ismerném őt. Csak azt tudtam, ahogy a többieknek mutatta magát és az illuziót, amit azért hozott létre, hogy megvédje magát. Amikor Van Eck megkérdezi: "Miért a kesztyűk, Mister Brekker?", akkor én is ugyanezt kérdeztem magamtól. Kaz háttérsztoriját a börtönkocsis jelenet után írtam meg és úgy döntöttem, hogy ezzel egy olyan traumát hozok létre, ami minden lehetséges módon elszigeteli őt a többiektől.
Ez kizsigerelt engem, de amikor megértettem Kaz történetét, fontos volt, hogy ne csökkentsem ezt le. Nem akartam, hogy ez olyan propagandafogás legyen - tudod, az a "szegény srác egy tragikus háttértörténettel". Kazt kemény fából faragták, de van egy mély szégyene, ami összekapcsolódik azzal az egy démonnal, amit nem tud kezelni. Ez a szégyen fontos. Ez egy nagyon valós és káros eleme a poszttraumális szindrómának és ez olyasvalami, amit mindannyian bizonyos szinten felismerünk.
Natasha: A fogyatékos szereplők mellett, a történetben találhatunk furcsa és színes egyéniségeket is és átfedéseket ezek között. Mint olyan olvasó, aki biszexuális, indiai és fogyatékos, úgy gondolom, hogy nagyon jó munkát végeztél, főleg Inej nemzetiségében (és imádtam, hogy van egy biszexuális karaktered). Hogy döntötted el a szereplők hátterét és identitását és ezek közül bármi is változtatott az írás folyamatán?
Leigh: Köszönöm. Ez nagyon sokat jelent. Nem tettem ki választóládákat a faj vagy a szexualitás kiválasztására, de a kortársaim nemcsak fehérbőrű, hetero, egészséges emberek, így nagyon furcsa lett volna, ha Kaz csapatát csak ilyenekből építem fel.
A Suli már a Grisa trilógiában is meg lett említve és tényleg írni akartam arról a csoportról, akik már Ravkában voltak akkor is, még mielőtt Ravkának hívták volna és akik fenntartották a saját kultúrájukat és akiket arra kényszerítettek, hogy annak a világnak a peremén éljenek, így Inej háttértörténete ennek köszönhetően nagyon gyorsan elkészült. Jesper háttértörténete kissé más volt. Túl könnyen esünk hasonlóságokba, amikor fajról és fantasyről beszélünk és ebben én is határozottan bűnös vagyok, így nem akartam egy faj csak egyfajta megértését bemutatni ebben a világban. Jesper mesterlövész és farmer és szerencsejátékos és mellette Zemeni, akik sötétbőrűek. A Zemeninek van nemzete, a Sulinak nincs és így Inej másképpen tapasztalt faj, mint Jesper.
Natasha: Voltak olyan metaforák, amiket megpróbáltál elkerülni vagy aggódtál miattuk, miközben írtál? Mi van azokkal a metaforákkal, amelyeket szándékosan használtál vagy kihagytál?
Leigh: Azt hiszem, hogy a Hat varjú valamiféle válasz volt a Grisa trilógiára és a sok fantasy elbeszélésre amelyek az egy kiválasztottra fókuszálnak. Imádom azokat a történeteket, de valami mást akartam. Ne legyenek királyok, királynők, se megmentők. Ez nem a jó kontra rossz története. Ez tegyünk valamit, hogy túléljünk és remélhetőleg közben megtartod az emberségedet történet - és talán megtalálod azokat az embereket, akik segítenek ezt véghezvinned. Mellette - nem tudom hogy ezt metaforának hívnád-e, de néha látom, hogy valaki azt mondja: " Kazt egy öregemberként képzelem el a botjával. Haha." Vagy azt fogják mondani: "Kaz miért nem veszi rá Ninát, hogy gyógyítsa meg a lábát?" és ez tényleg bosszant. Így ezt a mérgemet beleírom a Crooked Kingdomba. Azt akarom, hogy az emberek pontosan értsék, hogy Kaz miért nem választotta soha a mágikus úton való gyógyítást és azt akarom hogy pontosan értsék, hogy az, ahogy Kaz a fizikai fogyatékosságát kezeli, még erősebbé és még veszélyesebbé teszi.
Natasha: Volt olyan béta olvasód, akit megosztott a szereplőid fogyatékosságáról, faji hátteréről vagy szexuális orientációjáról bármit? Volt bármi amit ebből tanultál vagy megváltoztattál a visszajelzéseik alapján?
Leigh: Igen. Azt hiszem ez valamiféle szükségszerűség. És azt kell mondanod: "Ne kímélj. Ne kíméld az egomat. Izzasszon meg minden részlet." A legnagyobb változás azután jött, miután beszéltem egy nővel akinek közvetlen tapasztalata volt olyan fiatal nőkkel, akik az emberkereskedelem elszenvedői voltak. Ez olyan valami, amit csak érintek a Hat varjúban, és picit többet beszélek majd róla a Crooked Kingdomban és tényleg, kétségbeesetten nem akartam kudarcot vallani vele.
Nyereményjáték:
Elítélt, szerencsejáték-függő, szökevény, kém, szívtörő, tolvaj… Csupa rosszfiú, illetve rossz “lány”, akiket mégis a könyv végére a szívünkbe zárunk (vagy nem). Ezúttal olyan szereplőket keresünk, akik igazi antihősök: gonoszak, lelketlenek, nem egyszer gyilkosok…
Minden állomáson egy idézetet olvashattok egy negatív (fő)szereplőtől/ről, a feladat pedig egyszerű: ki ő és melyik könyvben szerepel?
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
“Egyetlenegy komor igazsághoz azonban ma is ragaszkodom még: senki sincsen biztonságban, és semmi sem jóvátehető.”
A blogturné további állomásai:
Október 31. - Nem félünk a könyvektől
November 02. - Kelly & Lupi olvas EXTRA állomás
November 04. - Sorok Között Blog EXTRA állomás
November 06. - Deszy könyvajánlója
November 08. - Dreamworld EXTRA állomás
November 10. - Kelly & Lupi olvas
November 12. - Deszy könyvajánlója EXTRA állomás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése