November elején a Könyvmolyképző újra visszavisz minket a grisák világába! Ezúttal Ketterdam sötét és koszos sikátorait járva csatlakozunk egy csapat bűnözőhöz, hogy aztán velük tartsunk egy (nagyrészt az önös érdekeik által vezérelt) veszélyes, ám rettentő izgalmas kalandba. Tarts te is Kaz Brekkerrel és bandájával, no meg a Blogturné Klubbal, hogy megnyerhesd a könyv 3 példányának egyikét!
Könyvmolyképző, 2018
568 oldal
Fordította: Felföldi Edit
Goodreads: 4,46
Besorolás: YA, fantasy
Ketterdam: nyüzsgő nemzetközi kereskedelmi csomópont, ahol jó pénzért minden megkapható, és ezt senki nem tudja jobban, mint Kaz Brekker, a kivételes tehetségű bűnöző. Kaz veszélyes küldetésre kap megbízást, és cserébe olyan gazdagságot kínálnak neki, ami legvadabb álmait is felülmúlja. Egyedül viszont képtelen sikerre vinni a vállalkozást…
Egy bosszúszomjas elítélt.
Egy szerencsejáték-függő mesterlövész.
Egy különleges múltú szökevény.
Egy Kísértet néven ismert kém.
Egy varázserejét a nyomornegyedben kamatoztató szívtörő.
Egy tolvaj, aki a leglehetetlenebb helyzetekből is kiszabadul.
Hat veszélyes törvényenkívüli és egy lehetetlen vállalkozás. Kaz csapata az egyetlen, ami megmentheti a világot a pusztulástól – ha előbb ki nem nyírják egymást.
Jesszusom, ezt az utazást! Köszönöm Leigh Bardugo!
Az írónő előző sorozatát is imádtam, de ez azt is felülmúlta! Első körben azért szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét arra, hogy érdemes először elolvasni az első trilógiát (Grisa trilógia), mert a történet sokban kapcsolódik hozzá. Elviekben olvasható önállóan is, viszont a grisák, a fabrikátorok és a különleges szereplők itt is feltűnnek és sokkal könnyebb megérteni az egészet, ha az előzményt is ismerjük.
A történet legelején és amikor az extra állomást is fordítottam, folyamatosan az járt az eszembe, hogy vajon ez a történet miben fog különbözni Marie Lu The Young Elites történetétől? Hiszen ott is hasonló a világ és a felépítése, a főhősök sem hófehér lelkű szereplők, de szerencsére, ahogy olvastam a könyvet, egyre inkább el tudtam vonatkoztatni a másik hasonló regénytől.
Leigh Bardugo valami tökéleteset alkotott. A szereplők sokrétűsége, különbözősége, színessége, az akciójelentek részletessége és izgalmas megalkotása egyszerűen annyira jó lett, hogy szinte letenni nem tudtam a könyvet. Az eleje talán egy picit lassabban indul be, nekem talán hirtelen sok is lett a szereplő, a név, mire mindenkit megjegyeztem, lassan kezdtem elveszíteni a fonalat. Aztán elindultak a küldetésükre és onnantól már minden helyre rázódott. Eleinte annyira kis cseppekben kaptuk az információt, hogy hová mennek, hogyan próbálják megszerezni azt, ami szinte lehetetlen, hogy picit féltem, hogy az írónő túlságosan elnagyolja majd a kalandot. De nem így lett. Egyszerűen fejet hajtok az előtt, amilyen részletességgel kidolgozta a "nagy rablást". Volt benne épp elég akadály, megoldandó feladat, körömlerágós jelenet. Annak pedig megvolt az oka, hogy ennyire lassan tudjunk meg mindent. Szinte úgy éreztem magam, mint a csapattagok, mindenki tudni akarta, hogy mit csinálnak majd és hogyan, de a vezetőjük Kaz nem véletlenül nem adott ki előre minden információt. Hiszen a világ, amiben élnek sötét és kegyetlen, az információ pedig pénzt, hatalmat és gyakran életet is jelent.
És a szereplők? Jesszusom, mennyire imádtam, hogy mindegyikük tele volt hibával, sérültek voltak lelkileg és páran testileg is. És az egymás közti kapcsolatok? Kaznak sikerült olyan csapatot összeszednie, akik bár egyesével tökéletesek voltak a kiválasztott feladatra, de együtt? Kész katasztrófa! Sokszor hajszálon múlt az adott részfeladat sikere, mert a tagok enyhén szólva nem voltak egymással kompatibilisek. Árulás, féltékenység, "közös, de nem igazán vidám múlt" és ezek még csak a jéghegy csúcsai voltak.
A kis kompániából leginkább Kaz, Inej és Nyina az, aki megérintett. Kaz egy rettentő kemény, sötétlelkű, nem igazán megbízható alak. Eleinte nem igazán kedveltem, de ahogy kiderült a háttértörténete és az, hogy hol kell nap, mint nap élnie és túlélnie, szépen lassan megértette velem az indítékait és lassacskán megkedveltem. Azért persze volt egy-két olyan tette, amivel nálam is kiverte a biztosítékot:).
Inej, a Kísértet. A lány, akit Kaz mentett ki egy borzalmas helyzetből és nevelt ki a jobbkezének. Imádtam, hogy a sok megpróbáltatás mellett is ő volt az egyetlen, aki meg tudta őrizni az emberi mivoltát.
És Nyina, aki mindenkit félrevezet a szépségével és így értékes információkat tud szerezni (és még persze más képessége is van, de azt nem árulom el előre).
Jaj, órákig tudnék még mesélni a regényről, de nem akarok semmit sem elspoilerezni. Legyen elég annyi, hogy ez a könyv is az év regényei közé küzdötte fel magát. A történet vége pedig? Az írónő olyan véget adott az első résznek, hogy valószínűleg nem vagyok vele egyedül, aki azonnal akarja folytatni a regényt!
És kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti az izgalmas kalandregényeket, a különleges képességű hősöket, aki bírja a sokszor véres jeleneteket és el tudja viselni, hogy a főhősök nem mindig Adonisz szépségűek. Aki játszott anno szerepjátékot (M.A.G.U.S előnyben) és aki szerette Marie Lu The Young Elites történetét. Szóval olvassátok el!
Borító: Nem rossz, illik a történethez, de a külföldi borítókat látva, lehetett volna jobb is
Jesszusom, ezt az utazást! Köszönöm Leigh Bardugo!
Az írónő előző sorozatát is imádtam, de ez azt is felülmúlta! Első körben azért szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét arra, hogy érdemes először elolvasni az első trilógiát (Grisa trilógia), mert a történet sokban kapcsolódik hozzá. Elviekben olvasható önállóan is, viszont a grisák, a fabrikátorok és a különleges szereplők itt is feltűnnek és sokkal könnyebb megérteni az egészet, ha az előzményt is ismerjük.
Ahogy az extra állomásomból is kiderült, az írónő egy nagy rablás történetét akarta megírni, de nem a már megszokott "gyönyörűek vagyunk, profik vagyunk, tökéletesek vagyunk" szereplőkkel, hanem pont fordítva. Itt hiába keresitek a szépfiúkat, hiába keresitek a boldog és vidám YA történetet, ez nem az. De nagyon nem az.
Főhőseink mindegyike súlyos terhet cipel magával, ami csak szépen lassan derül ki a történet folyamán. Nagyon szerettem, ahogy az írónő először csak morzsákat hintett nekünk, hogy felkeltse az érdeklődésünket, hogy vajon ki miért ilyen, mi okozza a viselkedését, aztán fejezetről fejezetre mindenkiről (majdnem) minden kiderült. A történet legelején és amikor az extra állomást is fordítottam, folyamatosan az járt az eszembe, hogy vajon ez a történet miben fog különbözni Marie Lu The Young Elites történetétől? Hiszen ott is hasonló a világ és a felépítése, a főhősök sem hófehér lelkű szereplők, de szerencsére, ahogy olvastam a könyvet, egyre inkább el tudtam vonatkoztatni a másik hasonló regénytől.
Leigh Bardugo valami tökéleteset alkotott. A szereplők sokrétűsége, különbözősége, színessége, az akciójelentek részletessége és izgalmas megalkotása egyszerűen annyira jó lett, hogy szinte letenni nem tudtam a könyvet. Az eleje talán egy picit lassabban indul be, nekem talán hirtelen sok is lett a szereplő, a név, mire mindenkit megjegyeztem, lassan kezdtem elveszíteni a fonalat. Aztán elindultak a küldetésükre és onnantól már minden helyre rázódott. Eleinte annyira kis cseppekben kaptuk az információt, hogy hová mennek, hogyan próbálják megszerezni azt, ami szinte lehetetlen, hogy picit féltem, hogy az írónő túlságosan elnagyolja majd a kalandot. De nem így lett. Egyszerűen fejet hajtok az előtt, amilyen részletességgel kidolgozta a "nagy rablást". Volt benne épp elég akadály, megoldandó feladat, körömlerágós jelenet. Annak pedig megvolt az oka, hogy ennyire lassan tudjunk meg mindent. Szinte úgy éreztem magam, mint a csapattagok, mindenki tudni akarta, hogy mit csinálnak majd és hogyan, de a vezetőjük Kaz nem véletlenül nem adott ki előre minden információt. Hiszen a világ, amiben élnek sötét és kegyetlen, az információ pedig pénzt, hatalmat és gyakran életet is jelent.
És a szereplők? Jesszusom, mennyire imádtam, hogy mindegyikük tele volt hibával, sérültek voltak lelkileg és páran testileg is. És az egymás közti kapcsolatok? Kaznak sikerült olyan csapatot összeszednie, akik bár egyesével tökéletesek voltak a kiválasztott feladatra, de együtt? Kész katasztrófa! Sokszor hajszálon múlt az adott részfeladat sikere, mert a tagok enyhén szólva nem voltak egymással kompatibilisek. Árulás, féltékenység, "közös, de nem igazán vidám múlt" és ezek még csak a jéghegy csúcsai voltak.
A kis kompániából leginkább Kaz, Inej és Nyina az, aki megérintett. Kaz egy rettentő kemény, sötétlelkű, nem igazán megbízható alak. Eleinte nem igazán kedveltem, de ahogy kiderült a háttértörténete és az, hogy hol kell nap, mint nap élnie és túlélnie, szépen lassan megértette velem az indítékait és lassacskán megkedveltem. Azért persze volt egy-két olyan tette, amivel nálam is kiverte a biztosítékot:).
Inej, a Kísértet. A lány, akit Kaz mentett ki egy borzalmas helyzetből és nevelt ki a jobbkezének. Imádtam, hogy a sok megpróbáltatás mellett is ő volt az egyetlen, aki meg tudta őrizni az emberi mivoltát.
És Nyina, aki mindenkit félrevezet a szépségével és így értékes információkat tud szerezni (és még persze más képessége is van, de azt nem árulom el előre).
Jaj, órákig tudnék még mesélni a regényről, de nem akarok semmit sem elspoilerezni. Legyen elég annyi, hogy ez a könyv is az év regényei közé küzdötte fel magát. A történet vége pedig? Az írónő olyan véget adott az első résznek, hogy valószínűleg nem vagyok vele egyedül, aki azonnal akarja folytatni a regényt!
És kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti az izgalmas kalandregényeket, a különleges képességű hősöket, aki bírja a sokszor véres jeleneteket és el tudja viselni, hogy a főhősök nem mindig Adonisz szépségűek. Aki játszott anno szerepjátékot (M.A.G.U.S előnyben) és aki szerette Marie Lu The Young Elites történetét. Szóval olvassátok el!
Borító: Nem rossz, illik a történethez, de a külföldi borítókat látva, lehetett volna jobb is
Kedvenc karakter: Kaz, Inej, Nyina
Szárnyalás: az egész történet
Mélyrepülés: a háttértörténetek :(
Érzelmi mérce: valami itt-ott alakul, de itt és most nincs sok idő erre
Értékelés:
Nyereményjáték:
Elítélt, szerencsejáték-függő, szökevény, kém, szívtörő, tolvaj… Csupa rosszfiú, illetve rossz “lány”, akiket mégis a könyv végére a szívünkbe zárunk (vagy nem). Ezúttal olyan szereplőket keresünk, akik igazi antihősök: gonoszak, lelketlenek, nem egyszer gyilkosok…
Minden állomáson egy idézetet olvashattok egy negatív (fő)szereplőtől/ről, a feladat pedig egyszerű: ki ő és melyik könyvben szerepel?
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
“Ez egy hangtompítós fegyver, én pedig nem vagyok valami jó hangulatban. Ha egy mód van rá, pontosan kövesse az utasításaimat.”
A blogturné további állomásai:
Október 31. - Nem félünk a könyvektől
November 02. - Kelly & Lupi olvas EXTRA állomás
November 04. - Sorok Között Blog EXTRA állomás
November 06. - Deszy könyvajánlója - EXTRA állomás
November 08. - Dreamworld EXTRA állomás
November 10. - Kelly & Lupi olvas
November 12. - Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése