Oldalak

2018. december 12., szerda

Ashley Carrigan: Suttogó-​völgy


A Könyvmolyképző Kiadó újabb Ashley Carrigan tollából származó történettel kényezteti olvasóit. A már ismert kortárs regények után, most egy nagyon romantikus, századfordulón játszódó történetet oszt meg olvasóival a szerző.
Mi már jártunk a Suttogó-völgyben, gyertek ti is! Minket követve megtudjátok mi mit gondolunk erről az utazásról, játszhattok nyereményjátékunkon és extra állomásainkon többet is megtudhattok a történet megszületéséről és a szerzőről.

Könyvmolyképző, 2018
328 oldal
Besorolás: történelmi romantikus


Elegáns ​szerelem.
Glastonbury társasági életét felkavarja a Suttogó-völgy udvarház új lakója, Lady Catherine Ashby. A fiatal özvegy tartózkodó viselkedése ellenére akaratlanul kínos helyzetekbe bonyolódik, melyekből nem is olyan egyszerű sértetlen becsülettel kimenekülni. Mindezért nem mást lehet hibáztatni, mint a környék megrögzött, jóvágású kalandorát.
A sorozatosan félreérthető körülmények feltüzelik a pletykaéhes társaság kíváncsiságát és váratlan kihívások elé állítják Catherine-t.
Rosszakarók, kacér hajadonok, erős akaratú anyák, hősszerelmes ifjak kereszttüzében áll a csinos grófné.
Mit kezdjen a vonzó férfival, aki alaposan feldúl mindent, de leginkább főhősünk nyugalmát?
Régi korok értékei szabják meg a szereplők életének mindennapjait. Az elegáns úri viselkedés páncélja alatt azonban érző szívek,erős szenvedélyek, parázs gyűlöletek és körmönfont mesterkedések bújnak meg. A történet igazi főszereplője a szerelem, ami óvatosan becserkészi a gyanútlan áldozatait.
Mondd ki a néma vágyakat!

Kelly nagyon régóta szereti Ashley Carrigan regényeit, így én is úgy döntöttem, hogy megnézem, mi az, ami őt ennyire elvarázsolta. 

A történet Lady Catherine, egy fiatal özvegyasszony sorsát követi nyomon, aki húgával és annak férjével beköltözik a gyönyörű nevű (és helyen lévő) Suttogó-völgy udvarházába. Ahogy ez már csak lenni szokott, a környéken élő nemesek között ez azonnal felbolydulást okoz, mindenki rettentő kíváncsi a zárkózott életet élő ladyre és családjára. Lady Catherine gyönyörű, így az asszonyok kissé féltékenyen, a férfiak pedig csodálattal tekintenek rá és ez nem kevés kínos helyzetet és félreértést okoz. Természetesen a történet nincs híjján egy jóképű, egyedülálló, nagyon gazdag nemesembernek sem, aki "harcba száll" Catherinért, akinek persze esze ágában sincs feladnia a függetlenségét és újra társául szegődni senkihez sem. Vajon sikerül a Lady Chaterine szíve körül lévő kőkemény jégpáncélt bárkinek is felolvasztania? Ha igen, akkor a szomszédos birtok sármos, fiatal nemese jár sikerrel vagy pedig a kissé rosszhírű, magabiztos és nagyon jóképű kalandor?

Jaj, nehéz szavakba önteni, hogy mennyire szerettem ezt a történetet. Az írónő olyannyira ügyesen
bánik a szavakkal, leírásokkal, hogy ameddig olvastam, teljesen kikapcsoltam és mint egy leskelődő vagy paparazzi, ott jártam-keltem a Suttogó-völgyben, részt vettem a fogadásokon, a piknikeken és hallgattam a sok unatkozó nemes intrikáit. 
A helyszín annyira lenyűgöző volt, hogy legszívesebben utánanéznék, hogy tényleg létezik-e ez a hely és bejárnám minden zegét-zúgát, hogy felelevenítsem a történet egy-egy pillanatát.

A szereplők közül megemlíteném egyrészt Lady Catherinet (elnézést kérve tőle, hogy ennyire bizalmaskodóan hívom Lady Catherine-nek:), akit egyrészt csodáltam, hiszen abban a korban egyedülálló nőként nem volt egyszerű a helyzete. Egyedül irányítani egy udvarházat, megszervezni a fogadásokat, társasági életet élni, fogadni a rengeteg udvarlást, de úgy, hogy közben a jó hírét megőrizze, nem volt egyszerű. Mellette viszont egy fiatal hölgy volt, aki ugyanúgy, mint bármelyikünk, követett el hibákat, aminek viselnie kellett a következményeit is és ez nagyon is szerethetővé tette.
A másik nagy kedvencem Chanti volt, az a fiatal lány, aki Francis a rosszhírű, gazdag, kalandor udvarházában élt és rengeteg pletykára adott okot. Többet nem is mesélnék el a hölgyről, hogy legyen érdekesség nektek is a története, de az biztos, hogy az ő karaktere volt az egyik legérdekesebb és nagyon kíváncsi lennék a további sorsára!

A történet és a társasági élet? Egy az egyben, mintha egy Jane Austin regényt olvastam volna (nem, nem másolásra gondoltam, hanem pozitív hasonlatra). Ashley nagyon odafigyelt a beszédre, a viselkedésre, mindenre, amivel csak meg tudta nekünk mutatni, hogy milyen lehetett egy korabeli elegáns társaság kommunikációja. Továbbra is azt mondom, hogy nem biztos, hogy abban a korban szerettem volna nő lenni - még nemes kisasszony sem, hiszen az életük egy zárt térben mozgott, meg volt kötve a kezük minden téren és a legtöbbjüknek semmi más öröme nem volt, mintsem egy jó partit kifogjon magának és utána ezzel dicsekedhessen. Ha pedig picit szabadabban élt? Akkor azonnal a szájára vette a társaság és onnantól az esélyei, hogy jól házasodhasson, szinte a nullára csökkentek. Ha megjelent egy fess fiatalember, azonnal az összes fiatal lány (és lányos anyuka) rájuk ugrott és próbálták szó szerint "eladni" magukat - illetve az anyukák esetében a lányukat. Ez nekem a mai napig nagyon bizarrul hangzik. 

Visszatérve a történetre. Két dolog szúrt csak szemet nekem, ezért is nem lett 5 pillangós az értékelésem, bármennyire is imádtam a történetet. 
Az egyik Francis volt. Próbáltam megszeretni, de nem sikerült a közelembe férkőznie. Picit számomra hasonlított az Elfújta a szél Rhett Butlerjére, hasonlóan kalandor volt, jött-ment, gazdag volt, sármos, de valami hiányzott belőle. Éreztem, hogy szereti Lady Chaterine-t, de nagyon furán mutatta ki. Értettem a játékot is, amit azért tett, hogy elnyerje a nemeshölgy szívét - nem, nem spoilerezek tovább - de ezzel nem közelebb, hanem távolabb került tőlem. Talán az segített volna, ha picit többet tudunk meg róla.
A másik pedig a viharos jelenet volt. Elsőként még tetszett, jó ötlet volt, de másodjára nekem már sok volt. Én elhiszem, hogy sok esély nem volt akkoriban egy nőnek, hogy az "indulatait kiélje", de második alkalommal örültem volna egy más megoldásnak:).

A történetszál azonban kellően izgalmas volt, imádtam, hogy mindig történik valami. Persze ez inkább csak külső szemlélődőnek volt izgalmas, megélni valószínűleg jóval rosszabb volt. 
A regény vége pedig? Imádtam, szerettem, hogy azt a befejezést kaptam, amit vártam! Két szereplő sorsa volt számomra csak szomorúbb, ott el is gondolkodtam egy darabig, hogy egy ilyen "baklövés" hogy tehette tönkre abban a korban két ember (két család) életét is...

Összességében nagyon szerettem a történetet, örülök, hogy rávettem magam, hogy elolvassak végre egy Ashley Carrigan regényt és biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó!
És kinek ajánlanám? Mindenkinek, aki szereti a romantikus történeteket, aki Jane Austin rajongó és szereti azt a korszakot, higgyétek el, nem fogtok csalódni ebben a regényben!

Borító: Gyönyörű, a hölgy a képen egy az egyben Catherine!

Kedvenc karakter: Catherine, Chanti

Szárnyalás: Catherine

Mélyrepülés: Alexis

Érzelmi mérce: a kornak megfelelő, lassú, de annál perzselőbb szerelmi szál


Nyereményjáték:
A történet főszereplője kap egy második esélyt is a boldogságra, a szerelemre. A turné minden állomásán egy-egy olyan hősnő nevét találjátok a szövegben elrejtve, aki szintén megkapta ezt a lehetőséget. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok annak a könyvnek a címét és szerzőjének nevét, melynek főszereplője az adott hősnő.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A blogturné további állomásai:
December 10 – Sorok között
December 12 – Kelly & Lupi olvas
December 16 – Kelly & Lupi olvas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése