Giovanna Fletcher - Tom Fletcher: Eve of Man - A jövő reménye (Eve of Man-trilógia #1)

Mit szólnál, ha egy olyan világban élnél, ahol nem születnek lányok? Ahol telnek az évek és egyre kisebb az esély az emberiség túlélésre? A jövő reménye című könyvben Eve 50 év után egy ilyen világba születik, hogy aztán azonnal az egyetlen reménysugárrá váljon… De az élet egy ilyen világban egyáltalán nem egyszerű… Ha a Blogturné Klub négy bloggerével tartotok, akkor nem csak megismerhetetik ti is Maxim Kiadó újdonságát, de egy példány is nyerhettek a könyvből!

Maxim Könyvkiadó, 2019

400 oldal

Fordította: Stier Ágnes

Goodreads: 4,16

Besorolás: disztópia, YA

MINDEN VÁRAKOZÁS ELLENÉRE TÚLÉLTE. AZ ELMÚLT 50 ÉVBEN EGY LÁNY SEM SZÜLETETT – AZTÁN JÖTT Ő. EVE-NEK NEVEZTÉK EL.

Eve-et egész életében távol tartották a másik nemtől, múltja titkait pedig sosem fedték fel előtte. Azonban 16 évesen a lánynak szembe kell néznie a sorsával. Kiválasztották számára a lehetséges társjelölteket. Az emberiség jövője az ő kezében van. És ő mindig is elfogadta a sorsát.

Amíg nem ismerte Bramet. Azonban most már Eve szeretné irányítani a saját sorsát. Szabad akar lenni. De hogyan is lehet választani a szerelem és az emberiség sorsa között?

És egy újabb hátborzongató disztópia. Bár közel sem annyira iszonyatos, mint az Örökké a tiéd vagy A szolgálólány meséje, de a fő szál így is hasonlít hozzájuk.

Az emberiség összeomlóban van, hiszen lassan már 50 éve nem született egy leánygyermek sem. Végül csodák-csodájára egy középkorú hölgynek sikerül egy leánygyermeknek életet adnia, de az édesanya a szülésbe belehal, a kislányt, akit Eve-nek neveznek el, pedig a KMSZ (Kihalást Megelőző Szolgálat) elveszi és egy burokban nevelik fel, mindentől és mindenkitől elzártan. A belső világ édeni, a kislány mindent megkap, ami a tökéletes fejlődéséhez szükséges, de a valódi világ már nem ennyire jó hely, hiszen a globális felmelegedés végül tényleg tönkretette a Földet. 

Eve egy hatalmas torony legtetején él, Anyák (kiválasztott asszonyok) nevelik és egyetlen egy barátnője van, a virtuális Holly. De az élete nem csupán ennyiből áll, hiszen gyerekkora óta arra készítik fel, hogy a "Potenciális" jelölttel találkozzon és ebből kapcsolat, majd gyermeknemzés legyen. A gyermeknemzést direkt írtam így, hiszen ennek a kapcsolatnak semmi más dolga nincs, minthogy Eve újabb lánygyermekeknek adjon életet. Ez eddig egy tökéletes forgatókönyv lenne, csakhogy a hologram Hollyt emberek irányítják. És az egyik fiú, Bram beleszeret Eve-be és a lány is érzelmet kezd iránt táplálni, holott ez tiltott dolog lenne...

A regény két szemszöges, egyrészt Bram, másrészt Eve mesél. Mind a kettő különleges a maga nemében, hiszen Eve bemutatja nekünk a belső, Kupola alatti világot, milyenek a mindennapjai (eléggé egyhangúak szerencsétlennek), sőt részt vehetünk az első két "Potenciális" jelölttel való találkozáson is. Megismerhetjük az Anyákat - ezeket a szerencsétlen, idősebb nőket, akiket szó szerint csak arra tartanak, hogy tanítsák és neveljék Eve-t. 

Eve részei számomra eléggé megrázóak voltak, hiszen adott egy kislány - az egyetlen a Földön, aki olyan egyedül él, mint a kisujjam. Csupa idős asszony és nevelő veszi körül, az egyetlen egy barátja is egy hologram - erre Eve nagyon gyorsan rájön. Míg más helyzetben barátkozhatna, szerelembe eshetne, itt ezeken át kell ugrania és idegenek által választott fiúval kell gyermekeket nemzenie. Ezt ő eleinte teljes belenyugvással kezeli, hiszen semmi másról nem tud, ezt kántálják neki nap, mint nap, más lehetőség nincs is, mint ez. Ezek a fejezetek inkább érzelmi részek és elgondolkodtatóak, hiszen valószínűleg minden olvasó fejében végigfuthat, hogy milyen embertelen és szívtelen, amit a lánnyal tesznek.

Bram pedig megismertetett minket a másik oldallal, azokkal, akik ezt az egész tornyot fenntartják és mind arra készülnek, hogy Eve beteljesíthesse a sorsát, majd később rajta keresztül megismerkedhetünk a kinti világ egy részével is.

A fiú részei eléggé akciódúsra sikerültek. Érdekes látni, hogy miért hozták létre Hollyt és hogyan működik is pontosan. Azért persze kapunk Bram háttértörténetében is hideget-meleget és nagyon hamar kiderül, hogy Bram élete sem azért fenékig tejfel, még akkor sem, ha ilyen fontos pozícióban dolgozik és ilyen helyen élhet. Ami meg utána történik, az meg kifejezetten izgalmas, ott néha úgy éreztem, mintha egy akciófilmet néznék - szívesen látnám ezt a történetet is filmvásznon.

Ami viszont nagyon hiányzott számomra, az a világfelépítés. Tudjuk, olvassuk, hogy valami történt odakinn, hogy a világ így összeomlott. De vajon mi? Valami enyhe utalás történik arra, hogy a tengerek szintje megemelkedett (ebből tippeltem a globális felmelegedésre), de konkrétumok sehol nem lettek megemlítve. És miért van az, hogy nem születik több leánygyermek? Mi történhetett? A kupolában egy rakat tudós, orvos, szakértő dolgozik azon, hogy Eve-nek lánygyermeke születhessen. És azt vajon nem kutatták, hogy mi lehetett az ok, amiért csak fiúk születnek? És a megmaradt kevés nőt hogy tudták megvédeni a sok "nőre vágyó" férfitól? Lenne még egy rakás másik kérdésem is, ami már lehet, hogy spoiler lenne, így nem teszem fel, de örülnék, ha a folytatásban ezekre a kérdéseimre választ kaphatnék. 

A cselekmény viszont elég hullámzóra sikeredett. Az eleje izgalmas lett nagyon, be is rántott a történet azonnal, viszont utána nagyon sokáig csak "lézengtünk". Tudom, hogy ez kellett, hogy megismerjük a fiú és a lány gondolatait, érzéseit is, de nekem egy picit ez a rész hosszúra sikerült. A vége viszont? Na az olyan lett, amilyennek az egész regénynek kellett volna lennie. Úgy felpörögtek az események, hogy alig győztem a sok információt befogadni! És természetesen, mivel ez egy első rész, így kaptunk egy jó kis zaftos függővéget. Igazából a sok hasonló YA történet után én akár meg is tippelhetném a sorozat lezárását:), de nem teszem, hátha az író páros ámulatba ejt és csavar egyet valahol a történeten. Majd meglátjuk:).

Összességében nem volt rossz a történet, a pár hibájától eltekintve. Végig fenn tudta tartani az érdeklődésemet, ha a fiú része picit leült, akkor Eve miatt olvastam tovább, ha meg a lányé lett "langyosabb", akkor a fiú miatt akartam tovább olvasni. A regényt nyugodt szívvel ajánlom fiúknak és lányoknak is, hiszen a romantika és az akció körülbelül kiegyenlíti egymást.

Borító: Láttam, hogy az összes kiadás ilyen, szóval ez nem a kiadó hibája, de nekem ez a borító nagyon semmilyen...

Kedvenc karakter: Bram, Eve és az Anyák

Szárnyalás: az Anyák és Eve kapcsolata

Mélyrepülés: Bram és az apja kapcsolata és természetesen Vivian

Érzelmi mérce: édes YA szerelem, de az is még csak kibontakozóban.. mellette sok-sok szörnyűség..

Értékelés: 

Nyereményjáték:

Eve születése az egész társadalmat újra megváltoztatja Giovanna és Tom Fletcher könyvében. Sarkalatos pontja ez a történetnek, csakúgy, mint számos más meghatározó regénynek is. Ezúttal minden blogon egy olyan könyvből találtok idézetet, amelynél szintén központi szerepet kap a világra jövetel és az általa előidézett társadalmi változások. A feladat egyszerű: a rafflecopter doboz megfelelő helyére írjátok be az adott könyvnek a szerzőjét és címét! :)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“– Az eljövendő nemzedékeknek – mondta Lydia néni – már sokkal, de sokkal jobb lesz. A nők békességben élnek majd együtt, mind egy nagy családban, s titeket a lányaiknak tekintenek. Aztán ha a népesség ismét elég nagy lesz, nem kell házról házra vezényelnünk titeket, mert lesztek elegen, jut mindenkinek. A körülmények akkor már lehetővé teszik – hunyorgott ránk megnyerően –, hogy igazi érzelmi kötelékek szövődhessenek. A nők egyesülnek a közös cél érdekében! Támogatják egymást mindennapi teendőik elvégzésében, ki-ki végrehajtva a maga feladatát, miközben együtt járják az élet ösvényét. Miért várnánk el, hogy egyetlen nő viselje egy háztartás vezetésének sokrétű, nemes terhét? Az sem nem elfogadható, sem nem emberséges.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Június 23 - Nem félünk a könyvektől

Június 25 - Sorok Között Könyves Blog

Június 27 - Hagyjatok! Olvasok!

Június 30 - Kelly és Lupi olvas

Rusvai Mónika: Tündöklő

Rusvai Mónikát eddig főként fordításai révén ismerhettük meg, idén azonban önálló regénnyel robbant be a kortárs magyar fantasy-irodalomba, mely Tündöklő címmel jelent meg a GABO Kiadó gondozásában. Ha velünk tartotok, megismerhetitek Ertholt, akivel a sárkánykígyók által rettegésben tartott vidékeken kalandozva ősi átkok és legendák nyomába eredünk, hogy tudásunkkal és bátorságunkkal megmentsük az országot a pusztító Sárkány tüzétől...Ha pedig még játszotok is a három állomáson, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott példányok egyikét!

GABO, 2019

424 oldal

Besorolás: fantasy

Húsz éve az utolsó szigetkirályságot elpusztította a vihar képében érkezett Sárkány. A tengerik népe az addig tiltott, ősvadonnal borított szárazföldre menekült, hogy ott építsen fel új birodalmat. 

Erthol, a fiatal lovász, aki sosem ismerte a régi világot, a titokzatos Viharhozó nyomába eredve akaratlanul is részese lesz egy átkoktól sötét és féligazságokból összeálló legendának, amely hamarosan nemcsak az ő sorsát, de egész országáét is a pusztulás peremére sodorja. A válaszok a múltban rejlenek – de gyökerek híján ki tudná megmondani, mi igaz a babonákból és mi nem? A Sárkány előhírnökei, a sárkánykígyók pedig már az új világban is megjelennek, hogy beteljesítsék a régi birodalomban kimondott átkokat. 

A Tündöklő egyszerre emberközeli és hősregéket idéző történet, amelynek világában, ha a természetfelettit szólítja az ember, a válaszban nincs köszönet.

Hogy miért is vágtam bele ebbe a történetbe? Egyrészt a borítója miatt.. úristen, de gyönyörű, rég láttam ennyire szépet magyar regénynél! Ezen felül még két dolog volt, ami megfogott, egyrészt, hogy magyar szerző írta - és mindig kíváncsi érdeklődéssel figyelem a hazai írók műveit, másrészt pedig a kiadótól még nem igazán sikerült rossz könyvet kifognom, így ha ők azt mondták erre a regényre, hogy jó és kiadták, akkor ide vele, hadd olvassam! :D

A történet főhőse Erthol, egy fiatal lovász, akinek az élete gyökeresen megváltozik, amikor a titokzatos Viharhozó miatt a család bajba kerül, ráadásul a neki szánt születésnapi ajándék is eltűnik. A fiú elindul, hogy megkeresse minden bajának okozóját, de szépen lassan kiderül, hogy nagyobb itt a baj, mint egy elveszett ajándék. A világukat újra az előző királyságot elpusztító Sárkány fenyegeti, az előhírnökei, a rettegett sárkánykígyók újra megjelentek és komoly veszélyt jelentenek. Babonákból nincs hiány, átkokból sem, amelyek egy része tényleg lesújt, de egy részük kivédhető lenne. Vajon Erthol és társai képesek kibogózni ezt az egyre több mindent átszövő átkokkal teli legendát? Vajon képesek megvédeni a királyságukat a Sárkánytól?

Hát ez egy nagy utazás volt. Nem mondom, hogy mindig minden tiszta volt, sok esetben vissza kellett lapoznom, hogy ki kinek a kije, az sem segített sokszor, hogy az embereknek két nevük is volt, de egy idő után letisztult minden. Ami azonnal kiderült számomra már pár fejezet után, hogy az írónő gyönyörűen ír, az új írókra jellemző rengeteg jelzővel és mind a szereplők, mind a helyszínek nagyon részletes bemutatásával, másrészt pedig, hogy imádja a lovakat. Főhősünk lovász persze, így azért valamit konyítania kellett a lovakhoz az írónak ha ilyen szakmát adott a hőse kezébe, de néhol olyan részletesre sikerült a lóápolás, lovakkal való foglalkozás, hogy ide a rozsdás bökőt, hogy a szerző a lovak szerelmese:).

Forrás: pinterest

Fantáziából sincs hiány persze, hiszen olyan részletes világot épített fel, olyan történelemmel, olyan legendákkal és átkokkal, hogy le a kalappal előtte. A világfelépítésére egy óriási csillagos ötöst adnék, ha lehetne:). A sárkány és a sárkánykígyók pedig egy külön fejezetet érdemelnének!

Amivel viszont gondom volt, azok a szereplők. Nem, nem is a mellékszereplőkkel volt a gondom, azok számomra teljesen jól kidolgozottak voltak, hanem a főszereplővel. A regény elején szó van róla, hogy Erthol 20 éves. Ehhez képest nekem a viselkedése, a tettei nem egy ilyen korú fiút mutattak be, hanem egy jóval fiatalabbat - én végig úgy éreztem, hogy nem lehet több 12-14 évesnél. A másik pedig, hogy nem sikerült egy centire se közel kerülnie hozzám. Minden főhősnek rendelkeznie kell valamilyen plusszal, amivel elnyeri az olvasó szívét vagy legalább szimpatikus lesz neki. Ertholnak ez sajnos nem sikerült. Olvastam róla, kíváncsian követtem a kalandjait, de nem miatta, hanem a történet miatt. Golthin, az egyik mellékszereplő számomra ezerszer érdekesebb karakter volt, imádtam minden megjelenését. Erre érdemes lenne odafigyelni a következő regénynél.

Van benne egy aprócska szerelmi szál is, aranyos, édes, de pont azért, mert nekem a főhős viselkedésileg nem több 12-14 évesnél, kicsit furcsa volt ez az egész. A csók, a dobogó szív, a nagy érzelmek, meg minden. 

Viszont tudjátok, hogy mi volt számomra még érdekes? Hogy nem volt kifejezett főgonosz. Mindenkinek voltak hibái, de kifejezetten olyan szereplő, akit a tűzre dobtam volna, nem volt. Itt egy rettegett dolog volt, a sárkány. Őt annyira félelmetesnek alakította a szerző, hogy nem is volt már szükség arra, hogy legyen egy emberi ellenfél is. A rettegés a sárkánytól tökéletesen átjött a lapokon keresztül.

A történetszál pedig hol érdekesebb, hol picit lazább. Az eleje nagyon izgalmasra sikerült, hiszen azzal fogott meg, azzal vett rá, hogy érdekeljen, hogy mi is van a háttérben, illetve a vége lett nagyon jó. Végigizgultam a szereplőkkel az elkerülhetetlent, azok a részek rettentő akciódúsak lettek. A közbülső részek viszont sokszor túl lazára sikerültek, néha elkalandoztam, miközben olvastam. Ott egy picit én szívem szerint szorosabbra vettem volna a cselekményt, lehet, hogy akkor 30-40 oldallal kevesebb lett volna a terjedelem, de nem csak A-ból B-be mentünk volna, hanem történt is volna valami. 

És a vége? Kellemesen csalódtam, hogy a történet végleges lezárást kapott. A mai időkben, amikor már szinte senki nem ír standalone regényeket, a minimum a 3 rész, de lehet jóval több is, ez sokaknak vonzó lehet, hiszen nem kell éveket várni a folytatásokra (vagy külföldi regény esetében a fordításokra).

Összességében nem volt rossz a regény, a hibáitól eltekintve élveztem ezt a kalandot. Látszik, hogy az írónő nagy munkát fektetett bele, sokat dolgozott vele és van is tehetsége a fantasyhoz. Érzem, tudom, hogy a következő regénye még jobb lesz, úgyhogy nagyon remélem, hogy folytatja, amit elkezdett és hamarosan a kezembe vehetem a következő könyvét!  

Borító: Egy szó van rá, elképesztő. Gyönyörű, figyelemfelkeltő, tökéletesen illik a történethez

Kedvenc karakter: Golthin

Szárnyalás: a világfelépítés

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Volt benne pici romantika, de nem ezen volt a fő hangsúly

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mivel a regényben központi szerepet töltenek be a sárkányok, mi is az ősi teremtmények után fogunk nyomozni. Az állomásokon olyan regények borítójából találtok részleteket, melyekben szerepelnek sárkányok, a feladatotok pedig, hogy a regény írójának nevét írjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Június 24 - Nem félünk a könyvektől!
Június 28 - Kelly és Lupi olvas
Június 30 - Könyv és más

Natalie C. Parker: Lángoló tenger - Seafire #1

Miután Caledonia ​Styx családjával végzett egy könyörtelen hadúr, a lány a bosszúra tette fel az életét. A Mors Navis nevű hajó ifjú kapitányaként hasonlóan tragikus sorsú, bosszúvágytól fűtött legénysége élén célba veszi a halálos Kartács-tengert, hogy visszavágjon ellenségének. Tartsatok bloggereinkkel ezen a kalandon, ismerjétek meg Caledoniát és a legénységét, és ne feledjétek, hogy a turné végén megnyerhetitek a Maxim Kiadó által felajánlott 3 példány Seafire regény egyikét!

Maxim Könyvkiadó 2019. július 31.
416 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia
Goodreads: 3,91
Besorolás: YA, kaland, fantasy

Caledonia ​Styxtől még fiatal lányként elvette a szüleit és az öccsét egy könyörtelen hadúr. Az ifjú kapitány most a bajtársnőivel hajózik a halálos Kartács-tengeren, készen arra, hogy visszavágjanak a rettegett zsarnoknak.

Mióta a hírhedt Aric Athair vérszomjas katonái, a kartácsok, végeztek a családjával, az elárvult Caledoniát csakis a bosszúvágy vezérli a veszélyes vizeken. Hajója, a Mors Navis legénységét csupa olyan lány és nő teszi ki, akik hozzá hasonlóan elveszítették a családjukat és az otthonukat Aric meg az emberei miatt. A küldetésük nem más, mint életben maradni, és legyőzni a kartácsok hadihajóinak gyilkos flottáját.

De miután Caledonia legjobb barátnőjének és elsőtisztjének életét megmenti egy dezertálni vágyó kartács, a kapitány kénytelen fontolóra venni, vajon hagyja-e a fiúnak, hogy a hajójukon maradjon. A jóképű idegen rögtön megdobogtatja Caledonia szívét. De tényleg épp egy kartács lenne a kulcsa, hogy egyszer és mindenkorra leszámoljanak Aric Athairrel – vagy a fiú végül veszélybe sodorja mindazt, amiért a Mors Navis legénysége annyit küzdött?

Ez a regény nálam magasan fog végezni az idei legjobb olvasmányok között. Egyszerűen imádtam minden sorát. A szerző egy csodálatos történetet alkotott a barátságról, a testvéri szeretetről, a bajtársiasságról, hősiességről, bátorságról és kitartásról, mindezt egy izgalmas kalandregénybe töltve, tengeri csatákkal, furfangos cselekkel fűszerezve. Éreztem a sós tengeri illatot, hallottam a hullámok csapódásait, mindez ebben a nyári melegben igazán jólesett.

A szerző elképesztő készséggel ír, ott terem minden a szemed előtt, a leírásai segítségével könnyedén elképzelsz mindent, a karakterektől a helyszíneken át a jelenetek legapróbb részleteit is. Egyszerűen csakis felsőfokban tudok erről a regényről beszélni.

Egy gyilkos prológussal indít a szerző, ami azonnal beszippantott, kiderült, mi történt négy évvel ezelőtt, hogyan csalta tőrbe egy szigeten a 14 éves Caledoniát egy fiatal kartács katona, ugyanis a lány hezitált meghúzni a ravaszt, pedig ez alapvető szabály: Soha ne habozz lőni! A Lir névre hallgató katona  hasbaszúrással köszönte meg a kegyelmet, ráadásul a hajójával megtámadta a mit sem sejtő Szellem legénységét, és mindenkit megöltek a hajón. Caledonia és a barátnője Piscia a partról tehetetlenül nézték végig a családjaik és hajójuk pusztulását.

Négy évvel később folytatódik a történet, immár Caledonia a kapitánya a Mors Navis hajónak, Piscia az elsőtiszt és mintegy ötven fős csupa lányból álló legénységükkel egyetlen céllal hajóznak, szembeszállni Aric Athair flottájának hajóival. Különösen Lir halálának örülnének, akiről kiderült, hogy Aric egyik ötödfia. Az egyik ütközet alkalmával foglyot ejtenek, egy kartács katona megmenti Piscia életét, és menedéket kér tőlük. A kapitány az első perctől tiltakozik, és a halálát kívánja, de Piscia szerint értékes információkat nyújthat az ellenségről. Igen ám, csak előbb túl kell esnie a drogelvonáson, ugyanis Aric egy vériszap nevű szerrel tartja sakkban katonái engedelmességét. A flottája legénységét nem toborozza, hanem végigjárja a birodalma kikötőit és begyűjti a gyerekeket, akiket engedelmes, drogfüggő katonákká nevel. Oran ettől a függőségtől akar menekülni, és tudja, hogy mivel tarthatja életben magát. Felismeri Caledonia és Piscia családi tetoválásait, és tudatja a lányokkal, az öccseik életben vannak, Aric flottájának tagjaként.

Lehetetlen vállalkozásra indul a Mors Navis, kiszabadítani két fiút, akik valahol északon hajóznak az ellenség kötelékében.

Először a világfelépítést kell megemlítenem, ami a fő különlegesség a sorban. Egy alternatív korban tudom elhelyezni, mivel sok tárgy és vívmány megjelenik a mai világból, de ugyanakkor a tengerek nincsenek teljesen feltérképezve, és például a radart is úgy említik, mint amit a régi világban használtak. A hajójuk a vitorlákon kívül solar pikkelyekkel is rendelkezik, amivel napenergiát nyernek. Sokféle okos szerkezetet, fegyvert készítenek, cserélnek, amivel semlegesíteni tudják az ellenséget.

A regény minden pontján érezhető, hogy alaposan kidolgozta a szerző a háttérvilágot, nincs mibe belekötni, ahogy a szereplők megformálása is pontosan átgondolt. Ez egy olyan világ, aminek szerettem volna magam is a részese lenni, annyira megtetszett. Az utóbbi években nem volt hiány tengeres-kalózos mozikból és sorozatokból, végre kaptam regény formájában is a kedvenc témámból.

A karakterekről órákig tudnék mesélni. A legénység főbb tagjai mind kiemelkedően jól megalkotott szereplők, és a sokszínűségük a legcsodálatosabb. Senki sincs tökéletesnek megírva, és mégis így alkotnak egy strapabíró, erős, sziklaszilárd egységet. A gondoskodó szakácsnőtől kezdve a gyógyítón át a műszaki zseniig mindenféle karakter megtalálható és nagyszerű közösséggé kovácsolódtak. Mindenki tudja a helyét, a dolgát, olajozottan, acélosan működik az életük. Mindez az erős vezetésnek, a szabályok fontosságának és szükségszerű betartásának köszönhető. A bőrszín, a kor, a külsőségek nem számítanak, csakis a tettek.

A kedvenc karakterem Hime volt, aki néma, és valami különlegesen okos módon oldotta meg a szerző az ő kommunikációját. Szerettem azt is, hogy mély érzelmi szál kötötte össze ezt a lányt egy társával.

Érdekes, hogy a fő ellenséggel konkrétan nem találkozunk, mégis a tetteiből megismerhetjük, és kellően utálhatjuk is.

A cselekmény gyors tempójú, egy percig sem lehet unatkozni, folyamatosan fenntartja a feszültséget a szerző, mindig akad valami fordulat. Persze hozzátartozik a csatákhoz a veszteség is, ezen sem szépít egy szemet sem, így lesz kerek a történet.

Van egy halovány romantikus szál, ami nekem különösen tetszett, mivel imádom az *ellenségből szerelmesek* sztorikat. A lassú égés enyhe kifejezés, a nagyon lassú égésű kibontakozás már elfogadható jellemző, és pont így hiteles. A kapcsolat egyetlen pontján sem fontosabb Caledoniának ez a srác a küldetésnél, a céljuknál. Kíváncsian várom a következő részekben hogyan alakul majd ez a kapcsolat, mert szerintem az olvasók egy picivel több romantikának jobban örülnének, de nem félek, hogy túlzásba esne az írónő.

Nagyon tetszettek a történetben a nevek, mind a karakterek, mind a helyszínek tekintetében. Részben fordításra kerültek, de sok eredetiben maradt, érdemes utánuk nézni, mert több "beszédes" is akad közöttük.

Ez a könyv olyan hatalmas GIRL POWER, hogy legszívesebben minden 14 éves kezébe nyomnám, mert eszméletlenül inspiráló a lányok küzdőszelleme, kitartása, ereje. A fiúknak annyi kalandregény jut, végre egy történet, aminek a lányok vannak a központjában! Tudom, hogy egyébként is erős bennem a feminista vonal, de ez a könyv annyira feldobott! Ilyet is lehet írni, és mi lányok, boldogan olvassuk. 

(Képek: Pinterest)

Borító: Gyönyörűséges mestermunka.

 

Kedvenc karakter: Hime

Szárnyalás: Fulladóföld és az ott történtek.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce:  A veszteség elkerülhetetlen ennyi csatajelenetnél, de nem túlzóan megrázó. Romantikus érzelmek minimálisak.

Értékelés:

Ha megtetszett itt megrendelheted

Nyereményjáték

Mivel egy igazi tengeri kalandra invitálja az olvasóit ez a történet, úgy gondoltuk, hogy hozunk nektek néhány hasonló témájú könyvet, és a borító részletek alapján ki kell találnotok, melyik történetre gondoltunk! Szóval a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk tőletek annak a kalózos ifjúsági/YA-regénynek a CÍMÉT, amelyiknek a borítóját felismertétek az adott állomáson.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

06/12 - Hagyjatok! Olvasok! (extra)
06/15 - Deszy könyvajánlója
06/18 - Könyv és más
06/21 - Sorok között
06/24 - Hagyjatok! Olvasok!
06/26 - Kelly és Lupi olvas

Brittainy C. Cherry: A szív ritmusa (A szív ritmusa #1)

Újabb szívszorító történettel rukkolt elő a felejthetetlen érzelmi utazások királynője. Brittainy C. Cherry új regénye A szív ritmusa most New Orleansba kalauzol minket, ahol megismerhetjük Jasmine-t, és Elliottot, akikben sok közös van. Az egyik a zene határtalan szeretete, ami végigkíséri a fiatalok életét. Ha szeretted az eddigi Brittainy C. Cherry történeteket, akkor tarts a Blogturné Klub 5 bloggerével, akik elmesélik, hogy az ő szívüket mennyire dobogatta meg A szív ritmusa.

Libri, 2019

440 oldal

Fordította: H. Prikler Renáta

Goodreads: 4,35

Besorolás: New Adult, romantikus, realista

Amikor először pillantottam meg Jasmine Greene-t, olyan hatással volt rám, mint a hűs, simogató esőcseppek egy forró napon. Én voltam a félénk, visszahúzódó zenész, ő az iskola koronázatlan királynőjeként tündökölt. Nem volt bennünk semmi közös, csak a zenénk és a szívünket gyötrő magány. 

Volt valami a szemében, ami azt sugallta, hogy a mosolya nem mindig őszinte. Volt valami a hangjában, ami megadta nekem a reményt valamire, amire mindig is vágytam. 

Aztán egyszer csak eltűnt az életemből. Gyorsan és váratlanul, akár egy villanás.

Egy örökkévalóság után újra találkoztunk. Ott állt előttem a New Orleans-i utcán. 

Megváltozott. Akárcsak én. Hideggé tett bennünket az élet. Keménnyé. Elszigeteltté. 

De bármennyire is különböztünk egymástól, a darabokra tört lényem meglátta benne a magányosságot. Visszajött, és én tudtam, hogy többé nem engedem el magam mellől.

A legelső dolog, ami számomra feltűnt a könyvben, hogy a fülszöveg nincs egyenes arányban a történettel. A fülszöveg alapján nekem az jön le, hogy a srác lesz a narrátor, ő lesz a főhős és az ő szerelmi kálváriáját fogjuk nyomon követni. És hogy ez mennyire nincs így! A történet egyrészt váltott szemszögű, hol Jasmine, hol Elliott mesél, de a történet nagy része a lány szájából hangzik el, a fiú valahogy jóval kevesebb szerepet kap (szerintem).

A regény pedig nem a megszokott NA történet, ahol kapunk egy rövidke bevezetőt a főhősök tinikorából, ahol először meglátták egymást, történt valami, ami befolyásolja a későbbi kapcsolatukat is, majd egy hosszabb jelenkort élhetünk meg és várhatjuk, hogy mikor fogják a félreértéseket tisztázni és végül egymás karjaiba vetődni.

Forrás: www.goodreads.com

Az alapsztori itt is ez volt, viszont elég sokat kaptunk a tinédzser korukból, ami számomra meglepő volt, de tetszett. Az írónő a "bevezetőt"elég jól kidolgozta, mire elértünk addig a részig, hogy "fiatal felnőttként" újra találkoznak, addigra már tisztában vagyunk mindennel, ami történt, nem kell apró puzzledarabkákból összeraknunk, hogy mi vezetett el idáig. Két teljesen más élettörténetű főhőst kapunk, az egyikük az iskola egyik sztárja, imádják, viszont a családi élete kész pokol, a másikat pedig az iskolában bántalmazzák, a "rangsor" legalján van, viszont otthon szerető családja van. Érdekes és egyben megrázó volt olvasni mind a két sorsot és nehéz eldönteni, hogy melyik volt a borzalmasabb. Azért az írónő próbálta valamivel picit enyhíteni a helyzetet, hiszen mind a két főhős kapott egy-egy segítőt, aki azért ott állt támaszként mellettük. Jasmine megkapta a pótapukáját, Rayt, aki az egyik legönzetlenebb pótapuka volt, akiről csak olvashattam. Elliottnak pedig a családja mellett ott volt TJ, a zenetanár, aki a fiú támasza volt, ha annak szüksége volt rá.

De mind a kettővel történik valami, ami elszakítja őket egymástól, én meg szinte szóhoz se tudtam jutni, annyira szörnyű volt mind a kettő dolog - bár az egyik - bevallom őszintén, meg is ríkatott.

Szóval kaptunk egy elég megrázó bevezetőt, ami után a történet második fele már inkább egy megnyugtató út volt a (számomra) kedvező befejezés felé. Azért a megnyugtató szó tudom picit erős, hiszen volt még elég sok buktatójuk, mire végre tisztázni tudtak mindent egymás között. A két fiatal újra találkozik, de eltelt pár év, így mind a ketten megváltoztak. Jasmine próbálja keresni a fiút, próbál újra kapcsolatba kerülni vele, de Elliott már nem az a félszeg, kedves srác, aki volt. A történtek megkeményítik a szívét, ahol senkinek nincs helye, csak a gyásznak. 

Bizonyítottan nem vagyok mazochista, de nekem az első részt jobban bejött, mint a második. Egy nagyon realisztikus, nagyon kemény történetet kaptunk két egymástól teljesen eltérő fiatalról. A második rész ehhez képest nekem már nem tudta hozni az első rész szintjét. Tudtam, gondoltam, éreztem, hogy mi lesz a befejezés, így szinte megnyugodva haladtam a történet ezen részén. Az írónő azért még beletett egy-két apróbb olyan jelenetet, aminél izgulhattunk, de egyébként szépen lassan haladtunk a végcél felé.

A szerelmi szál aranyos volt, bár nekem picit hihetetlen volt, hogy Jasmine beleszeretett a srácba (a másik oldalról viszont totál hihető volt az egész:), de történtek már ilyenek a világtörténelemben. Ami viszont nagyon tetszett, hogy a +18 karikás rész szépen lett megírva, nem a manapság megszokott, vulgáris, "egymásnak esünk, mint két felajzott vadállat" stílust választotta az írónő és ezt nagyon szerettem. 

Összességében kellemesen csalódtam ebben a regényben és ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik már megcsömörlöttek a sok egykaptafára készült New Adult történettől, ez a regény felüdülés lesz nekik. 

Borító: Nekem bejön, figyelemfelkeltő, látványos - bár a srác bőrszíne....

Kedvenc karakter: Ray, TJ, Katie, Jasmine

Szárnyalás: Jasmine és Ray kapcsolata, illetve TJ és Elliott kapcsolata

Mélyrepülés: Jasmine háttértörténete, illetve a tragédia, ami történt...

Érzelmi mérce: van benne + 18-s rész, de valahogy nem annyira vulgárisan megírva, mint ahogy a new adult könyvek egy részében teszik...

Értékelés: 

Nyereményjáték:

Brittainy C. Cherry könyvét átjárja a zene, és a zene határtalan szeretete. Minden szereplő valamilyen módon kapcsolódik vagy a jazzhez, vagy a soulhoz. Ahhoz, hogy megnyerd a turné végén A szív ritmusa című könyv egyik példányát, ahhoz meg kell keresned a blogokon a színnel kiemelt betűket, majd össze kell olvasnod őket, és máris megtalálod a híres zenész nevét. A zenész nevét ne felejtsd el beírni a Rafflecopter dobozba, és máris a tiéd az esély a könyvre, amit a Libri Kiadó ajánlott fel. 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Június 16 - Zakkant olvas

Június 18 - Könyvvilág

Június 20 - Kelly és Lupi olvas

Június 21 - Hagyjatok! Olvasok! 

Június 23 - Deszy Könyvajánlója

E. L. James: Mister

A Libri Kiadó gondozásában június 18-án jelenik meg A szürke ötven árnyalata írójának új könyve Mister címmel. Egy új szerelmi történet, mely a nyilvánvaló romantikán túl kényes és aktuális témákat is olvasója figyelmébe ajánl.

Kövesd a Blogturné Klub három bloggerét turnéjuk során, s ha a szerencse is melléd áll, tiéd lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

Libri Kiadó 2019. 06.18
592 oldal
Fordította: Weisz Böbe, Szilágyiné Márton Andrea
Goodreads: 3,29
Besorolás: erotikus, romantikus, felnőtt

London, 2019. A jóképű, arisztokrata származású Maxim Trevelyan a sors kegyeltje. Remek kapcsolatainak és a tömérdek pénzének köszönhetően soha nem kellett dolgoznia, és ritkán aludt egyedül. Ám egy tragédia folytán mindez megváltozik. Maxim örökli a nemesi címet, a vagyont és az ingatlanokat, és az ezekkel járó felelősséget is. Bár erre nincs felkészülve, akkor is szembe kell néznie a kihívással.

A legnagyobb próbatétel azonban mégsem ez, hanem leküzdeni az ellenállhatatlan vágyat egy titokzatos nő iránt, aki nemrég érkezett Angliába. Maxim menthetetlenül beleszeret a zenei tehetséggel megáldott, gyönyörű tüneménybe. Még sosem tapasztalt ilyen érzelmeket, és nem meri nevén nevezni az érzést.

Kicsoda Alessia Demachi valójában? Meg tudja-e védeni Maxim ezt a veszélyes múltú, csodálatos teremtést a rosszakaróktól? És mit fog szólni a lány, ha kiderülnek Maxim féltve őrzött titkai?

A London szívéből a vadregényes cornwalli vidéken és a félelmetes Balkánon át tartó utazáson az olvasó lélegzet-visszafojtva követheti Maxim és Alessia sorsát.

Biztos lesz olyan olvasó is, aki ismeretlenül tekint a szerzőre (ezt azért nem gondolom komolyan), és csupán egy romantikus olvasmányra vágyva felüti ezt a regényt, szerintem a többségüknek tetszeni fog. De igazából a "szürke ötven" olvasótábora az, aki ráveti majd magát erre az új olvasmányra, és bizony szembesülni fog vele, hogy ez kicsit más műfaj. Én a szürkéből csak az első részt olvastam,  az nagyjából tetszett, a filmekből is csak az elsőt láttam, de amikor tudomást szereztem a Mister megjelenéséről, mindenképp próbát akartam tenni vele, mi újat tud nyújtani a szerző. Miben lesz más? Zongorázni lehet a különbséget, itt ez szó szerint értendő. Nekem legalábbis a legnagyobb hatást a regény zenei élménye adta, ugyanis nem voltam rest, és az olvasás közben végighallgattam a történetben felhangzó zenék nagy részét, főleg azokat, amiket Alessia játszott a zongorán.

Más volt még abban is, hogy itt nem bdsm jellegű a szexuális kapcsolat, bár Maxim gróf úr kedveli az efféle játékokat is, de ő szinte mindent kedvel ami szex. Viszont a szegény lány - gazdag pasi klisé itt is alap, de én ezt egyáltalán nem vettem rossz néven. Sok minden felmerül ebben a könyvben, ami nagyon is mai, valóságos téma, a kelet-európaiak illegális munkavállalása, az embercsempészet, lányok elrablása és futtatása. És mindenképp figyelmeztetni kell a széplelkű olvasókat, hogy a történet nem mentes a bűnözéstől, fizikai bántalmazástól, nem beszélve a mentális problémákról,  verbális és fizikai zaklatásról. Szóval nem csupán egy romantikus sztoriról van szó, némi erotikával megspékelve.

A fülszöveg kiegészítésre szorul (ezzel nem árulok el különösebb spoilert), Maxim Trevelyan gazdag nemesi család másodszülött sarja, ez lefordítva annyit tesz, hogy aranyifjú életet él, gyakorlatilag sosem kellett dolgoznia. Elegáns lakása van Londonban, zenével foglalkozik leginkább, havi néhány estén DJ egy elegáns szórakozóhelyen, egyébként meg szeret minden este más nővel dugni, olyanokkal, akik tüzesek, tapasztaltak és teszik a dolgukat kérdések feltevése helyett, reggel pedig eltűnnek szó nélkül. Ebbe a jóvilágba rondít bele Kit, a bátyja, aki halálos balesetet szenved, így hirtelen Maxim nyakába szakad a grófi cím és minden, ami ezzel jár, főképp a nagybetűs Felelősség.

Meg kell birkóznia  a gondolattal, hogy a szabad életnek vége, gondoskodnia kell a birtokokról, gazdaságokról, az ott dolgozó emberekről, a befektetéseket kell kezelni, stb, stb.

Ezzel szinte egyidőben történik egy másik változás is, korábbi idős bejárónője helyét egy hamvas fiatal külföldi lány veszi át, aki igyekszik láthatatlan lenni a lakásban, de mégis egyre többször összefutnak, és mindketten furcsa zavarban érzik magukat. Alessia Albániából jött, illegálisan, olyanok hozták át a határon, akik egészen mást terveztek vele, de sikerült elmenekülnie, hogy egy hét viszontagságos bujkálás után egy barátnál meghúzza magát. A takarítói munkát is az ismerősök  szerezték, és Alessia minden fontot megbecsül, mert tudja, hamarosan új lakhatást kell találnia.

Innen fennáll egy kis spoiler veszély! 

Elkezdődik tehát a kapcsolatuk ébredezése, ami mindkettejüknél soha nem látott érzéseket csalogat elő. Alessia érzékei még csak most éledeznek, csodálja Maximot, aki hamarosan álmai pasija lesz, persze szigorúan csak gondolati alapon, hiszen a lány minden egyes pillanatban tudatában van a helyzetével, a státuszával, ő csupán egy alkalmazott, de "álmodozni lehet" alapon azért elkap egy-egy pillantást. A másik ok, amiért foggal-körömmel ragaszkodik ehhez az álláshoz, hogy Maximnak gyönyörű zongorája van, és a lány egyszerűen több, mint tehetséges, évek óta zongorázik, kotta nélkül is, emlékezetből játszik.

Maxim gyászol, Kit halála lesújtja, rászakad a ranggal járó vesződség, és ebben a nagyon zűrös kavarodásban talál egy kis gyöngyszemet, ezt a vékony, fekete hajú, barna szemű szépséget, aki olyan érzéseket ébreszt benne, amit még sosem érzett. Kíváncsiságot, védelmező ösztönt, és vágyakozást a másik figyelmére. Eddigi élete arról szólt, hogy ő csak másodhegedűs, a tartalékos, nem róla szólt a családi album. Ettől az önbecsülése nem volt valami magas, belül bántotta ez az egész és nyilvánvalóan takarózott ezzel a playboy stílussal. Bár annak tudatában van, hogy jól néz ki, és eléggé nárcisztikus is a stílusa, de van is mire alapozni. A külvilág mindig is a bátyjával hasonlította össze, és ő mindig alulmaradt ebben a vetélkedésben. Még az első igazi barátnőjét is végül a bátyja vette feleségül, bár ez a lányon múlt igazából.

Nem volt szükség rá, hogy hosszú kapcsolatban gondolkodjon, főleg nem családalapításban. Alessia azonban kihozza belőle azokat az érzéseket, amik egy normális kapcsolat alapjai, a szerelem, a féltés, a ragaszkodás, védelmezés. 

Kettejük kapcsolata megjárta a szükséges lépcsőfokokat, és minden egyes lépéshez Maxim elvárta Alessia beleegyezését. Semmi nem történt, amit a lány ne akart volna, és ez hatalmas kontraszt a szürkével szemben. Nagyon vigyázott a szerző, hogy így legyen, különösen a szüzesség elvesztésénél, ahol azért szerintem már át is esett a ló másik oldalára. Nekem tetszett, hogy valóban érezhető volt köztük a kémia, és nem hiányzott az ágyban a kommunikáció, Maxim folyton kérdezgette Alessiát az érzéseiről. Az ágyon kívüli életben viszont hiányzott az őszinteség, mindkét fél titkokat rejtegetett, és ebből előbb utóbb csakis baj lehet.

Maxim folyton kérdezgette a lányt Albániáról. Tudatosult bennem, hogy én sem tudok az országról semmit, a fővárosán kívül semmit nem hallottam róla. Jól választott a szerző területet, félelmetes volt olvasni, milyen az élet arra, és mennyire élnek még ma is az "őskori" hagyományok. Erre is jó volt ez a történet, hogy megtudjak egy csomó érdekességet Albániáról, az ottani emberekről. Az olvasás közben rá is kerestem dolgokra, meglepően sok információ érhető el az interneten.

Volt más helyszín is, ami érdekelt, méghozzá Cornwall, ahol ugye a családi birtokok vannak, és elég hosszú ideig időznek ott a regényben, nos, ott én is szívesen eltöltenék egy kis időt. 

Tetszett nekem ez a szerelem, mert végigkövethettem közben mindkettejük fejlődését. Maxim óriásit változott, és ez a javára vált. Bizonyosságot kapott, hogy őszintén és nem a pénzéért szeretik, övé lett a gyönyörű, tehetséges Alessia, aki minden szempontból illik hozzá. Jó volt olvasni arról, mennyire tisztelte a zenei tehetségét, ez a téma nagyon sok közös élményt adott nekik. Tetszett az is, hogy a gróf különösebben nem foglalkozott a társadalmi szabályokkal, elvárásokkal.

Alessia szimpatikus volt, mert erős lány, a kezdeti bizonytalanság után egyre jobban megállta a helyét az új környezetében. Végig nagyon öntudatos volt, nehezen hitte el, hogy ez az egész megtörténhetett vele - mármint Maxim. Mert a szörnyű dolgok, azok elég hétköznapiak abban a térségben. Minden apróságnak úgy tudott örülni, mint egy gyerek.

Mi volt az, ami miatt nem lett tökéletes számomra a regény? 

A történet sok olyan jelenetsort kapott, amire semmi szükség, nem tesz hozzá a sztorihoz, felesleges töltelék. Nem értem, miért kell egy 3-400 oldalas regényt 600 oldalasra felduzzasztani? Mert itt ez történt.

A regény két szemszögben íródott, Maxim hangja E/1-es, ez közvetlen, azonnali beleélést adott, bár néha mondhatna más káromkodást is a bassza meg helyett, nekem tetszett a hangja. Alissa szemszöge viszont E/3-as, ami szerintem nem volt szerencsés választás. Egyszerűen zavaró volt, nem szerettem.

Kit özvegy felesége egy borzalmas karakter. Én eleve nem szeretem a felütést, hogy egy volt szerelmi partner, aki hozzáment a bátyánkhoz, legjobb barát tud maradni. A nagy francokat. Utáltam ezt a nőt, annyira nyilvánvalóan anyagias sznob picsa. Ezért a szerepért lett megteremtve, mégsem smakkolt, túl semmilyenné vált a végére.

Maxim az első három fejezet után éles váltásban jó útra tért. Míg addig több nővel is ágyba bújt, ha jól emlékszem a negyedig fejezettől semmi kilengés, sőt, a zuhany alatt intéz dolgokat, ami kb. úgy hatott, mint a vegetáriánus vámpírság.

Összességében nekem tetszett. Mindig bejönnek az olyan sztorik, ahol a pasik nagyon-nagyon beleszeretnek a nőkbe, és nekem a szűz/szegény lány és a macsó gazdag pasi felállás is a zsánerem. Minden kisebb-nagyobb hibája ellenére szerettem a történetet, ami bár dagályosan lett megírva, túl részletes leírásokkal, azért az utolsó negyedben sikerült annyira felpörgetni a cselekményt, hogy majdnem izgultam is, de végül nem lepett meg, az már azért nehéz lett volna. 

Ajánlom a regényt minden szürke rajongónak és utálónak is!

Érdekességképp kukkantsatok be Angelika blogjára, ahol a regény két fordítójával találhattok interjút, mi a véleményük, tapasztalatuk a fordítással kapcsolatban.

Borító: Nekem tetszik a színvilág.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Volt itt is titkos szoba! D e amikor kiderült, mi az, muhaha! Ez jó poén volt.

Mélyrepülés:  Az agyaggalamb lövészet, aminek semmi értelme nem volt. Ja és Caroline.


Érzéki mérce: Ez egy erotikus regény, de jóval hétköznapibb mértékben, mint az írónő első trilógiájában.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték

Alessia Demachi, a történet hősnője különösen tehetséges zongorista és a történet során többször is klasszikus szerzők ismert darabjait játssza. Játékunkban a zeneszerzők nevét keressük.

A turné minden állomásán egy-egy rövid leírás segít kitalálni kiről van szó, a ti dolgotok annyi, hogy az illető nevét beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Feladvány: 19. századi lengyel származású zeneszerző és zongoravirtuóz. Zenei tehetségét nagyon fiatalon felfedezték, zsenialitása a gyermek Mozartéhoz vagy Bachéhoz mérhető. Hétévesen már két polonézt szerzett. Felnőttként, tíz éven át viharos kapcsolatban élt a George Sand írói álnéven ismert Dudevant bárónéval. Meglehetősen visszavonult életet élt.

a Rafflecopter giveaway

A turné menete

06.16 - Betonka szerint a világ…
06.18 - Kelly és Lupi olvas
06.20 - Zakkant olvas

Laura Silverman: Girl out of Water - Lány a vízből

Az idei Könyvhétre jelenik meg Laura Silverman Lány a vízből könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Anise jól eltervezett nyara egy csapásra megváltozik, amikor kiderül, hogy rokonaihoz kell utaznia, és az ismerős, megnyugtató óceánt felváltja a tömény aszfalt. E nyár alatt a kezdetben elkeseredett lány számára nemcsak egy teljesen új világ nyílik meg, de rengeteget tanul a család, a barátság fontosságáról is, miközben a kedves, gödröcskés Lincoln is képbe kerül. Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, kövessétek a turné állomásait, és játsszatok könyvért.

Könyvmolyképző, 2019

344 oldal

Fordította: Dobó Zsuzsanna

Goodreads: 4,09

Besorolás: YA, romantikus, realista

Hajában az óceán szellője, homok a talpa alatt!

Anise alig várja, hogy a gimi utolsó éve előtti nyarat szörfözéssel töltse és lóghasson a barátaival a parton. Santa Cruz nem csak az otthona, hanem a szíve csücske. Ám amikor a nagynénje, egy egyedülálló anyuka komoly autóbalesetet szenved, Anise kénytelen búcsút inteni Kaliforniának, hogy segítsen gondját viselni a három unokatestvérének.

A kontinens belsejében található Nebraska az utolsó hely a világon, ahol Anise lenni szeretne. Természetesen szereti a családját, de nehéz hátrahagynia a múltját, amikor abban a házban kénytelen lakni, ahol az őt elhagyó anyja töltötte a gyerekkorát. És úgy tűnik, az otthon maradt barátai minden Instagram poszttal egyre messzebb kerülnek tőle.

Aztán találkozik Lincolnnal, egy karizmatikus, egykarú gördeszkással, aki ráveszi, hogy a szörfjét gördeszkára cserélje. Néha az egyetlen módja, hogy az ember talpra álljon, ha továbblép.

Sokszínű történet kételyekről és felnőtté válásról.

Fedezd fel magadnak!

Nyár van, meleg van, valami könnyed, romantikus nyári történetre vágytam, aminek ez a könyv a fülszövege alapján megfelelőnek tűnt, így lecsaptam rá.

A történet szerint az utolsó éves gimis Anise Kaliforniában él és sok más, ott élő tinédzserhez hasonlóan, él-hal a szörfözésért. Nagyon jó kis baráti társasága van, a gyerekkori barátja, Eric úgy tűnik, mintha végre többet kezdene érezni a lány iránt, mint barátság, még egy csók is elcsattan... Jön az utolsó nyár, a nagy kalandok, bulik, utolsó közös élmények lehetősége... amikor is beüt a ménykű és kiderül, hogy a nagynénje súlyos balesetet szenvedett és mivel a három kisgyereke egyedül lenne, így Anise édesapjával kénytelen a távoli Nebraskába költözni a nyárra, hogy amíg az anyuka kórházban van, majd lábadozik, felügyeljék és ellássák a három lúrkót. 

Főhősnőnk teljes kétségbeesésbe zuhan, hiszen mindent itt kell hagynia, és mire visszatér, már semmi sem lesz olyan, mint volt. De a család elsőbbséget élvez, így elutazik az ismeretlenbe.

Nebraska viszont pont az ellentéte Kaliforniának. Nincs óceán, nincs szörfözés, itt a srácok mással múlatják az idejüket, az unokatestvérei a gördeszkázásért élnek-halnak. Anise itt megismerkedik a profi deszkással, Lincolnnal, aki szöges ellentéte Ericnek (legalábbis látszólag, mert Ericről azon kívül, hogy magas, izmos, szőke és félszeg - sok mást nem tudunk meg). Lincoln egy végtelenül nyitott, barátságos, karizmatikus, félkarú fekete srác, aki nagyon hamar belopja magát Anise szívébe.

Vajon mit hoz ez a nyár? Lehet több, mint barátság a két fiatal között? Mi lesz Eric sorsa? És a Kaliforniában hagyott barátok vajon visszavárják még Aniset vagy ez a nyár végleg éket ver közéjük?

Őszinte leszek, én picit többet vártam ettől a könyvtől. Talán több csattanót? Több drámát? Nem tudom. Nekem kicsit lassú mederben folyt az egész és teljesen mértékben kiszámítható volt minden.

Anise eleinte nagyon tetszett, teljesen beleéltem magam a problémájába, én is körülbelül így reagáltam volna le azt, ami történt. Az nagyon szimpatikus volt, hogy megérkezés után nem vonult el nyalogatni a sebeit, hanem próbált tényleg segíteni az unokatestvérein, minden téren. Édesanyjuk, barátjuk, mindenük lett egyben óriási türelemmel és szeretettel. Ezzel nem is volt gondom.

Azzal már inkább, amit a szerelmi téren művelt. Nekem rettenetesen insta-lávsztorit nyomtak le Lincolnnal. A fiút értettem, hiszen jött egy új, fiatal, szép lány, aki még a deszkázáshoz se teljesen béna - persze, hogy levette a lábáról azonnal:). De Anise? Körülbelül egy héttel azelőtt csattant el az a bizonyos első csók, amire olyan régóta várt. Eric a legjobb barátja, gyerekkoruk óta sülve-főve együtt vannak, a lány szerelmes belé. És akkor meglát egy srácot, akivel kb 5 mondatot vált - ebben a "szia" is benne van már - és onnantól kezdve Eric megszűnt létezni és csak erre a srácra tud gondolni? Nekem ez egy picit gyors volt... Mondjuk azt is beismerem, hogy nekem egyik srác se lett szimpatikus. Eric azért nem, mert szinte semmit nem tudtunk meg róla, csak azt a pár dolgot, amit Anise megosztott velünk. Lincoln hasonlóan nem tudott közel férkőzni hozzám, pedig vele volt jó pár jelenete a főhősnőnknek. Valami hiányzott belőle, valami plusz, ami egy jó "pasianyaggá" gyúrta volna. (és most nem a kinézetére gondoltam).

Azt viszont el kell, hogy ismerjem, hogy a közös autóutuk nagyon aranyos volt, annak imádtam minden percét:).

Ami viszont még Anise pozitívumai közé sorolandó, az a kitartása. Nagyon tetszett, ahogy az eleinte lenézett sportot (gördeszkázás) mégis kipróbálta, sőt megpróbálta meg is tanulni - jó sok kék-zöld folt és esés árán:). Rendben van, hogy ebben egy helyi srác (khmm... Lincoln) is közrejátszott, de akkor is elég sok időt rászánt arra, hogy jó legyen ebben (is).

Érdekes volt számomra a gördeszkázósok világa. Számomra is körülbelül annyit jelent ez a sport, mint eleinte Anise számára (mi lehet nehéz elgurulni egy deszkán :) ), de ahogy haladtam a könyvben, kiderült, hogy ez azért jóval több ennél. Kitartást, ügyességet, jó koordinációs készséget kíván és persze még több gyakorlást:). 

Anise és az édesapja kapcsolata viszont imádnivaló volt. Igaz, hogy az édesanya kimaradt Anise életéből (hogy miért, azt most nem árulom el, olvassátok el - eléggé szívszorító a főhősnőnk szemszögéből nézve), de helyette ott volt az édesapja. Aki bár egy nagyon nehéz nyarat erőltetett Anise-re, de olyan engedményeket tett emiatt, amelyet kevés édesapa engedett volna meg a lányának ebben a korban! Hihetetlen bizalom és szoros kapcsolat volt közöttük!

Összességében nem volt rossz a könyv, de a többi, eddig idén olvasott könyvem szintjét sajnos nem tudta megütni. Könnyed nyári olvasmány, melyben fontos szerepet játszik a család és a barátok, a tinédzser kor utolsó nyarának keserédessége és természetesen a szerelem. 

A könyvet inkább lányoknak és/vagy gördeszkásoknak ajánlom, ők biztosan szeretni fogják:).

Borító: Aranyos, nyári, figyelemfelkeltő, de én lehet, hogy valami gördeszkás képet választottam volna inkább:)

Kedvenc karakter: Anise, Emery, Parker, Nash

Szárnyalás: Anise otthona és barátai

Mélyrepülés: az insta lávsztori

Érzelmi mérce: szerelem, öröm, bánat - minden a YA keretein belül

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Lincoln a gördeszkázás mestere a könyvünkben, úgyhogy a nyereményjátékunk is erre összpontosít. Minden állomáson találtok egy-egy gördeszka trükk leírást, a feladat pedig az lesz, hogy megfejtsétek a trükk nevét, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A klick-fliphez képest annyi a különbség, hogy nem a lábfejünkkel, hanem a 

sarkunkkal kell megpörgetni a gördeszkát. Sokkal nehezebb, de látványosabb is!

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Június 10 - Könyvvilág

Június 12 - Deszy könyvajánlója

Június 14 - Sorok Között

Június 16 - Dreamworld

Június 18 - Kelly és Lupi olvas

L.J. Shen: Sparrow

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó Rázós könyvek sorozatában L.J. Shen sötét hangulatú romantikus regénye, a Sparrow. A Blogturné Klub tagjai négy állomáson át merülnek el Troy és Sparrow különös házasságának hétköznapjaiban. Tarts velünk és a játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó - Rázós könyvek 2019.06.14
400 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf
Goodreads: 4,17
Besorolás: dark romance

Troy ​Brennan

A név, amit mindenki ismer Dél-Bostonban. Egy néhai maffiózó fia. A jeges kék szemű szívrabló.

A „lerendező”, aki ebben a városban bárkit simán magasba emel vagy porba tipor.

Ja, és egyébként az újdonsült férjem.

Sparrow Raynes

Ez meg én volnék. A kutya sem bírta megjegyezni a nevemet, amíg Troy be nem csörtetett az életembe.

Aztán kalitkába zárt.

Foglyul ejtett.

És kiiktatott minden lehetőséget, hogy elmenekülhessek onnét, ahol fölcseperedtünk.

Úgy is mondhatnám, hogy Troy Brennan megnyirbálta a szárnyaimat.

Vannak álmaim, méghozzá merészek, de kétlem, hogy valaha is engedi valóra váltanom őket. Fogalmam sincs, miért döntött úgy, hogy feleségül vesz. Azt azonban tudom, hogy ha kiakasztom ezt a pasast, annak nem lesz jó vége. De nem ám.

L. J. Shen a világon mindenütt lakott már, és végül Észak-Kaliforniában állapodott meg, leginkább a borok miatt. Megélhetésként ír és szórakozásként olvas. Egy fiúgyermek büszke anyukája, egy volt kóbor macska gazdija, valamint egy nagyon türelmes férj tuti felesége.

Kemény, de élvezni fogod! Hagyd, hogy elraboljon!

A regény kemény jelenettel kezd, Troy Brennan kivégzi a papot, aki felelős volt az apja haláláért, pontosabban elárulta a gyónási titkot, ezért tudta a gyilkosa, hol találhatja. Ez nagyon erős kezdés, megmutatja az olvasóknak, mire számíthatnak a férfival kapcsolatban, aki Boston megoldó embere, a gazdagoknak, politikusoknak elintézi a lehetetlen kéréseket is, pénzt hajt be, embereket tüntet el, stb. Legális üzletekkel fedezi magát, de gyakorlatilag bűnöző.

Az már ebből az első fejezetből is kiderül, hogy Troy apjának a halála lelkiismereti problémákat okoz a fiának, egyrészt teljesítenie kell apjának tett korábbi ígéreteit, másrészt meg akarja bosszulni a halálát, ezért listát készít, aminek a második pontja a pap volt. Még ki kell derítenie ki volt a felbujtó, a tettes és a besúgó immár halott.

Számomra tehát adott volt egy bosszúszomjas rosszfiú, aki ez alapján az első fejezet után nem mondom, hogy szimpatikus lett, de nem is utáltam, mert abszolút megértő vagyok a bosszúállással kapcsolatban, én is pontosan ezt tettem volna a helyében. Elfogadom, hogy van az a helyzet, amikor ölni is képes az ember a szeretteiért.  Szóval minden okom megvolt arra, hogy egy erős történetet várjak el egy zűrös pasival, akire ráfér egy kis szerelem, ez egy öt pontos kezdés volt. És akkor egy éles váltás...

Három évet ugrik a történet, és Sparrow szemszögében találja magát az olvasó, ahogy épp az esküvőjére készül Troy Brennannal, aki gyakorlatilag nem is ismeri őt, megkérte az apjától a kezét, és senkinek nincs fogalma róla, hogy miért, de az oltár elé vezeti.

A lány pont olyan, mint a neve, kicsi, jelentéktelennek tűnő, 22 éves lány, aki szeret főzni, és nulla társadalmi élettel rendelkezik, még jó, hogy legalább pár barátnője van. Pasik sosem udvaroltak komolyan neki, és így pár smárolásig jutott csak el. Azért mégiscsak szép, és hosszú vörös haja van, vékony, de izmos a sok futástól. Nem tudja miért kérte feleségül a korábbi bostoni ír maffiafőnök fia, de nem mert nemet mondani neki, főleg, mert a szeszkazán apja is neki dolgozik. Elhatározza, hogy nem adja könnyen a szabadságát, de azért mégsem olyan bátor, mert még a barátai sem tudnak az esküvőről.

Muszáj volt ez a hosszú bevezető a helyzet vázolásához, hogy éreztessem, mennyire különböző ez a két ember, mennyire abszurd összekötni az életüket. A nőfaló, szeretőt tartó, és ezt a feleségével is közlő Troy, és a szakácssorozat-rajongó lány, aki egyáltalán nem illik a luxuskörnyezetbe.  Sparrow az első pillanattól lázad, kisebb nagyobb lépésekkel folyamatosan bosszantja a férjét, aki persze meg akarja kapni a magáét, de nem tesz semmit, hogy megkedveltesse magát. Nem is célja ez, hisz így is minden úgy van, ahogy ő akarja.  Erre a helyzetre épít a szerző, a kérdés az, hogy kiderül-e a házasság oka, összejönnek-e érzelmileg a főszereplők, és megtalálja-e Troy az apja gyilkosának felbujtóját. Elég zűrös katyvasz, nem?

Ez a regény annak való, aki szereti a huzavonát, a macska-egér játékot, az egymás kerülgetését. Én bármennyire akartam szeretni, nem ment, főleg azért, mert nem tudtam szimpatizálni Sparrow-val. Nem tudott meggyőzni a szerző kettejük kapcsolatáról, semmilyen szinten, pedig kétségtelen, hogy addiktív az írás, jól forgatja a szavakat, bár rengeteg a logikátlanság. A vége felé, konkrétan az egész erdős jelenetsor kapcsán sírhatnékom volt, és nem a meghatottságtól. Azt tanácsolnám a szerzőnek, hogy nézzen több nyomozós sorozatot, van belőlük dögivel, van mit tanulnia a sírásástól kezdve a fegyver elsütésén át az ujjlenyomatok eltüntetéséig.

Végül is az nem jutott eszembe, hogy letegyem, kíváncsi voltam a történetre, de ilyen nem sűrűn fordul elő, hogy egyik főszereplő sem tetszik. Az elvileg dögös Troyban a bosszúszomja az egyetlen értékelhető tulajdonság, mert egyébkén ömlik a száján kifelé a hazugság, a szarkazmus, a lenézés. Talán még az írható a javára, hogy nem volt erőszakos, megpróbált az érzékekre hatni, és amilyen labilis volt Sparrow, ez be is jött neki. De milyen már ez? Visszaélni az érzékiséggel, hogyan lehet így elvárni tisztes kapcsolatot? Troy végül is élvezte, hogy Sparrow ellenáll neki, és rá kell jönnöm így utólag, hogy nem akart ő normális házasságot az elején. Átmeneti állapotnak tekintette, amiből a lány úgyis elmenekül idővel. Troyban végül nagyot csalódtam, mert a szememben megmaradt egy szociopatának. Utáltam az egész szeretős dolgot, Catelinánál undorítóbb pénzéhes nő nem is létezik. Szerelem a múltban? Utána meg jóban maradunk? Muhaha.

Sparrow-val meg ott elveszítettem végképp a fonalat, hogy ugye főzőgép, órákig képes kotyvasztani, aztán vagy kuka vagy elviszi a hadseregnyi kaját a hajléktalanoknak (ez mondjuk helyes). DE. Amikor megcsinálja a michelin csillagos étteremben a lehetetlent, felveszik séfnek, mindezek után az a célja, hogy áfonyás gofrit áruljon egy rózsaszín büfékocsiban????? Ez normális?

Az erotikus részek kb. az elmegy kategóriába esnek, itt is inkább Troy viselkedésével volt bajom, hiszen bevallja, hogy sosem érdekelte a nők kedvére tevés, hogy szépen fogalmazzak, de Sparrow, na neki olyan édes az íze, hogy ez a dolog gyökeresen megváltozik. És őrá vágyik is, hát igen, az egész más, mint szükségletet kielégíteni. Most nem megyek bele, de Troy ebben a témában is kiakasztó.

A fontosabb mellékszereplők  közé tartozik a házvezetőnő, na ő pont az a latin háziasszony típus, aki úgy csinál, mint aki nem tud angolul, de mindent ért és a háttérben kombinál. Brock a jobbkeze Troy üzleteiben, ő szórakoztató karakter volt, a végén kicsit túllőtt vele a célon a szerző, de addig is nagyon bírtam a fejét. Végig Henry Cavill arca lebegett előttem, és ez annyira viccessé tette, nem tehetek róla. Miért nősül meg az ilyen pasi, főleg miért Catelinát?

Annyira jó történetet lehetett volna kihozni ebből az ötletből. Sajnálom, hogy banális lett végül  a házasság magyarázata, ezt annyira egyszerűen meg lehetett volna máshogy is oldani. Főleg a mai világban, úgyhogy csak pislogtam ki a fejemből. 

Nem tudom még eldönteni, olvasnék-e mást a szerzőtől, állítólag a későbbi könyvei jobban sikerültek. Mindenesetre baromira nem értem a könyv magas átlagát, engem nem tudott elkápráztatni, főleg azon egyszerű oknál fogva, hogy nem váltotta be a regény elején lefektetett írói ígéretet. Egy közepes próbálkozás volt.

Borító: Tetszik a színvilága.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Nem voltam elájulva.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Játék:

Nem Sparrow az egyetlen madárnév amit felvehetünk keresztnévként. Sőt, más regényszereplők is kaptak már madárneveket. Minden állomáson találtok egy szójátékot. Sorba kell raknotok a betűket, kitalálni a nevet és beírni a hozzájuk kapcsolódó regénycímet a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Több megoldás is lehet, elég egyet beírni!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

FELADVÁNY:    Fnihc

a Rafflecopter giveaway


Résztvevő blogok:

06.11 Sorok között
06.13 Betonka szerint a világ…
06.15 Dreamworld extra
06.17 Kelly és Lupi olvas