J.R. dos Santos portugál író könyvei nagyszerűen ötvözik a szórakoztató irodalmat, az izgalmas cselekményt és a letehetetlenül érdekes, tudományos hátteret. A Kossuth Kiadó elhozta számunkra a kilencedik Tomás Noronha-történetet, melyben hősünk ezúttal igazán vakmerő kalandba ugrik fejest, hogy megfejtse az univerzum és a földön kívüli élet titkait. Ha ti is kíváncsiak vagytok ezekre a kalandokra, és szeretnétek jobban elmerülni az asztrofizika, biológia és matematika világában egy könnyen emészthető és izgalmas regény formájában, tartsatok három bloggerünkkel! Ráadásul ha szerencsések vagytok, meg is nyerhetitek a Kiadó által felajánlott példányt.
Kossuth, 2019
570 oldal
Fordította: Pál Ferenc
Goodreads: 3,83
Besorolás: sci-fi
A Kaliforniai Űrmegfigyelő-központ álmos nyugalmát hirtelen különös jelsorok zavarják meg, amelyekből a tudósok egy távoli világ üzenetére következtetnek. Nem sokkal ez után érkezik a hír, hogy a Nyilas csillagkép felől egy űrhajó közeledik a Föld felé. A tudósok kiszámítják, hogy az űrhajó a Földtől mintegy ötszáz kilométerre fog elhaladni.
Nemzetközi összefogás kezdődik az idegenekkel való találkozás megszervezésére, amelybe a Santos-regények főhősét, Tomás Noronha professzort és egy magyar asztrobiológust, Bozóki Emesét is bevonják. A portugál kriptológus és a földönkívüli életformák tanulmányozására szakosodott magyar tudós botcsinálta űrhajósként két katona, egy asztrofizikus és egy kínai matematikus kíséretében indul a NASA űrsiklóján a világűrbe. Utazásuk során azonban nemcsak a rájuk váró ismeretlennel kell megküzdeniük, hanem az Oroszország által felküldött űrhajóval is – ugyanis az oroszok nem bíznak az idegenek békés szándékaiban.
A portugál író, José Rodrigues dos Santos regényében a jelenben gyökerező, és talán a nem is olyan távoli jövő felé fordul: a mindvégig feszültséggel teli történetet a tudósok párbeszédei kísérik, melyek segítségével az olvasó megismerkedik a világegyetem, a Föld és az élet kialakulásának különböző elméleteivel, és azokkal a filozófiai, etikai kérdésekkel, amelyekkel egy idegen életformával való találkozás során az emberiség szembekerülne.
A távolból érkező űrhajó utasaival végül létrejön a találkozás, amely egy meglepő csavarral egészen másképpen alakul, mint ahogyan azt a jóhiszemű és bizakodó tudósok remélik. A történet meglepő lezárása a ránk, a földi életre váró esetleges jövőt is, már-már profetikus módon, előrevetíti.
Földön túli élettel való első találkozás? Ráadásul nem képzett űrhajósokkal? Ide vele a könyvet azonnal!
Picit azért olyan érzésem volt, mintha az Armageddon című filmet kaptam volna meg írott formában, persze azzal a különbséggel, hogy itt nem akart az idegen űrhajó ütközni a Földdel, "csupán" kapcsolatot felvenni velünk. De az, hogy az űrutazáshoz egyáltalán nem konyító laikusokat kellett rettenetesen kevés idő alatt felkészíteni az űrutazásra, az teljes mértékben hasonlított a fenn említett filmre.
Persze egy könyv nem lehet olyan izgalmas és gyors léptékű, mint egy amerikai szuperprodukció, így itt meg kellett az elejével küzdeni (de gondolom másnak is lesz ilyen gondja, nemcsak nekem). Igen, a fülszövegben már előre vetítik, hogy rengeteg tudományos rész lesz benne és ez így is volt. Eleinte még próbáltam odafigyelni, hátha valami új dolgot megtudok (igen, ez így is lett:), de egy idő után már iszonyú tömény volt ez a massza, amit az író ránk zúdított. Fizika, kémia, biológia, filozófia, etika, volt itt minden. Emlékszem, akkor írtam a többieknek, hogy ezen hogyan tudtak túljutni, mert úgy érzem, hogy soha nem fogunk eljutni az űrhajó indulásáig. Aztán végül a kitartásomat siker koronázta, mert túlléptünk a rengeteg tudományos értekezésen és a főhőseink elindultak a kiképzőközpontba.
Innentől indult be a regény, nem volt olyan sora, ami ne lett volna izgalmas. A filmben (elnézést, hogy ezt hozom fel mindig példaként) inkább humoros módon próbálták elütni azt, ahogyan a teljes mértékben erre alkalmatlan emberekből űrhajósokat "csináltak".
A könyvben ez jóval részletesebb és érdekesebb volt. Nem mondom, hogy nem voltak benne vicces jelenetek, de összességében annyira jól meg lett írva ez a rész, hogy szó szerint ott éreztem magam a tudósainkkal és velük együtt küzdöttem, hogy abból a nagyon kis időből (alig két hét) kihozzák a maximumot. Nem is gondolnánk, hogy egy olyan alapvető napi dolog, mint a kis és nagydolog elvégzése, mennyire bonyolult művelet az űrben. Vagy akár a súlytalansággal megküzdeni vagy csak "simán" felvenni egy űrruhát... És akkor még nem is meséltem azokról a morális kérdésekről, amivel tudósaink szembesülni voltak kénytelenek.
Hogy a hasonlítgatást tovább folytassam:), Tomás Noronha professzor pedig nekem egy az egyben Robert Langdon professzor volt. Egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni tőle, akárhogyan is próbáltam. Annyi volt a különbség, hogy Tomás nekem egyszerűen beleolvadt a tömegbe, őt nem tudtam annyira sztárolni, mint Robert Langdont. Valahogy kevesebbet kaptam belőle. Lehet, hogy ez annak is a számlájára írható, hogy ez nem egy első rész, hanem egy sorozat kilencedik része (ezt sajnos nem vettem figyelembe, amikor jelentkeztem a könyv turnéjára). Viszont azt is el kell, hogy mondjam, hogy nem kifejezetten kapcsolódik az előző részekhez, így simán egy standalone történetként is nyugodtan fogyasztható a regény. Gondolom az első részekben jobban megismerhettük volna a professzort, ezzel a kilencedik részben az író már nem nagyon foglalkozott, hiszen aki idáig eljutott, az már kellően megismerhette a főszereplőt.
Aztán persze eljött a fellövés. Édes jó Istenem! Ahogyan a szereplők, úgy én is addigra már összeszorított mindennel vártam ezt a percet. Átéltem a pillanatot velük, amikor szembesültek azzal, hogy több tonnányi üzemenanyagon ülnek. Hogy robbanások sorozatával fogják eljuttatni őket az űrbe, ahogy utoljára mehettek el még a mellékhelységbe, majd beszíjjazták őket és várták a kilövés pillanatát.
Persze a sok készülődés csak a kezdet, mindenki (mi is természetesen:) arra vártunk, hogy mi lesz azon az űrhajón, hogyan néznek ki az idegenek és mi lesz a kapcsolatfelvétel végkimenetele?
Nem írok erről semmit, mert bármit írok az óriási nagy spoiler lenne. De az biztos, hogy hatalmas meglepetést okozott és minden képzeletemet felülmúlta (bár egy-két részlet nekem itt is az Armageddont juttatta az eszembe, nyugodtan meg lehet kövezni érte:).
És a vége? Jaj, arról is annyi mindent tudnék írni, de akkor azzal elspoilerezném az egész "találkozót". Ami igazából nagyon tetszett, hogy a "találkozó" és a következménye rengeteg érdekes kérdést vetett fel, amin napokig gondolkoztam és szerintem erről órákig lehetne beszélgetni. Például tényleg érdemes reagálni az űrből jött jelzésekre? Vajon a létforma, ami jelzést küld, az tényleg barátkozni akar vagy csak "felmérni a terepet"? Van hozzá elég technológiánk és tudásunk, hogy fogadni tudjunk egy idegen fajt? Esetleg, ha ellenséges, akkor tudnánk-e ellenük védekezni?
Imádom az olyan könyveket, amelyek napokig tartó gondolatokkal töltik meg a fejemet és képes vagyok ezekről vitatkozni, átbeszélni vagy csak megosztani a gondolataimat másokkal. Ez a könyv pedig pont ilyen. Ajánlom mindenkinek, akik szeretik a sci-fit, a hosszas tudományos értekezéseket, akiknek tetszett az Armageddon című film, illetve akik kedvelik Robert Langdon professzor történeteit.
Én pedig valószínűleg beleolvasok a sorozat további köteteibe is, mert kíváncsivá tett az író:).
Borító: Izgalmas, látványos, nekem azonnal felkeltette a figyelmemet!
Kedvenc karakter: Igazából egyik karakter sem lett kedvencem... annyira nem kerültünk egymáshoz közel:)
Szárnyalás: a történet konklúziója
Mélyrepülés: a néhol túl sok tudományos értekezés benne
Érzelmi mérce: nem ez volt a lényege a regénynek. A profra a magyar asztrobiológus hölgy nagyon ráindult, de hát Tomásnak menyasszonya volt...
Nyereményjáték:
Mivel a regényben központi szerepe van az űrhajózásnak, nektek is híres űrhajósok után kell nyomoznotok. A bejegyzésekben elrejtettük egy-egy űrhajós nevét, a feladatotok, hogy a kiemelt betűket a helyes sorrendbe téve beírjátok a neveket a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A blogturné további állomásai:
Augusztus 26 - Könyv és más
Augusztus 28 - Kelly és Lupi olvas
Augusztus 30 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése