Oldalak

2020. január 26., vasárnap

Hercz Júlia: Arany és Ónix

A 8. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes regénye, az Arany és Ónix tavaly év végén jelent meg Hercz Júlia tollából a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A fantasy és a történelmi romantikus műfaj elemei keverednek a történetben, Asarella és Dhelward kalandjait ismerhetjük meg benne. Ha kíváncsiak vagytok a könyvre, tartsatok ismét a blogturné tagjaival, és játsszatok.

Könyvmolyképző Kiadó 2019. december
376 oldal
Goodreads: 3,25
Besorolás: fantasy, történelmi romantikus
 
Mi vár az út végén? Szerelem vagy halál?
Különleges, veszélyes lények járják a 19. századi Angliát, akik a világokat elválasztó Fátyol résein szöknek át. Asarella tizenöt éves volt, a külvilágiak a szeme láttára meggyilkolták a szüleit. Ő lett Anglia egyetlen életben maradt őrzője, a Fátyol őre, ám ezt mélységesen titkolja. Hat évvel később Asarella úgy él, mint minden úri kisasszony, amikor különös levelet kap: halottnak hitt unokahúga életben maradt, és csak ő segíthet rajta. De hogy induljon el egyedülálló nőként egy ilyen illetlen kalandra? Szüksége van egy kísérőre. Dhelward, a híres earl, immáron tíz éve él emberek között, de a világ nem tudja róla, hogy holdvérű, egy félelmetes külvilági. Kínszenvedés számára minden nap az emberek között. Ráadásul ahhoz, hogy megőrizze képességeit, egy undorító bort kell innia… vagy varázserejű emberek vérét. Vajon miért lép kényszerházasságra a lánnyal? És ki küldte a titokzatos levelet? Útjuk számtalan veszélyes kalandon át vezet, de ki tudja, talán a legtöbbet akkor veszthetik, ha túl közel kerülnek egymáshoz… 
A lebilincselő és sodró lendületű regény a 19. századi Angliában játszódik, ahol az udvariasság és az életveszély kéz a kézben jár. Miközben a szereplők útra kelnek megmenteni valakit, szinte tapintható az érzéki feszültség, és számos izgalmas helyzetet szül. 

Azért választottam be ezt a könyvet az olvasnivalóim közé, mert figyelemmel kísérem az Aranymosást, sok nyertes regényt olvastam innen az évek  során. Egyébként is szeretem a történelmi romantikusokat, a fantasyt meg még jobban, szóval izgatottan vártam mi sül ki ennek a két zsánernek a találkozásából. A fülszöveg szerint legalábbis erre számítottam, hiszen hangsúlyozott a 19. századi angliai háttér, mellette a két főszereplő kapcsolódása a mágiához.
Nem tudok mással kezdeni az értékelésben, mint a szerző stílusával. Már az első oldalakon is furcsállottam  bizonyos szófordulatokat, jelzőket, ami inkább meghökkentett, mintsem tetszett volna, és ez a regény végéig megmaradt bennem. Pedig az átlagnál jobb a fogalmazáskészség, gördülékenyek a mondatok, és érthető a szöveg is. Mégis pl: "Az ablak vért könnyezett." vagy a férfi főszereplő huszonvalahányszor emlegetett olvadt csokoládéhangja, és még pár hasonló szösszenet  számomra egy erőltetett líraiságot mutatott. Nem akartam ennyiszer olvasni a furcsa jelzőket az illatokról, hangokról, végül úgy éreztem, normális hangok már nem is törhetnek elő a szereplőkből, és szinte már magam is éreztem az átható levendulaillatot a saját szobámban.
Ami viszont nagyon tetszett, az  E/3 írásmód, váltott szemszöggel. Élveztem, ahogy a fejezet végén meglibbentette a szerző a jól elhelyezett horgokat, és a következő fejezetben a másik fél szemszögéből folytatódott a sztori. Így mindkettejük gondolatait megismerhettem, bár egyik karakterhez sem kerültem igazán közel. 
De rátérek inkább a kialakított világra, ami valójában tetszett, bár nagyon keveset ismertem meg belőle, alig pár részletet. A FOKA (Fekete Opál Különleges Alakulat) tagjainak kötelessége megvédeni a világunkat a Fátyol résein át ideérkező külvilágiaktól. Hatan vannak, egytől egyig külvilágiak, és mindegyikük rendelkezik különleges képességgel, mágiával. Sajnos a regény terjedelméhez képest keveset szerepeltek, inkább csak az utolsó fejezetekben találkozhattam velük bővebben. Szerettem volna jóval többet megtudni róluk, mert érdekesek voltak az időnkénti felbukkanásuk alapján, és nem lenne hátrány a saját világaikról is hallani. Egyikük maga a főszereplő, Dhelward, aki holdvérű, és 10 éve él a mi világunkban, de nagyon szeretne hazajutni, erre most lenne lehetősége Asarella segítségével, aki meg tudja nyitni a világokat elválasztó Fátyolt. Épp Asarella is segítségre szorul, hogy megtalálja eddig halottnak hitt rokonát, Esthert, akivel jó barátnők is voltak, amíg Asarella el nem bújt a világ elől, az életét féltve. Ő az utolsó acrif, benne megvan a képesség rést nyitni a világok között, ezért afféle egyességet köt Askam earljével, aki cserébe segít megtalálni Esthert. Ám ebben az időben nem rohangálhatnak hajadonok egy úriemberrel az oldalukon csak úgy, ezért névleges házasságot kötnek. Ez elég nehéz döntés, ugyanis a lány fél a külvilágiaktól, hiszen a szüleit is ők ölték meg, ez gyanakvást is szül benne. Dhelward meg holdvérűként utálja a gondolatát is, hogy embernővel kapcsolja össze az életét. Bár.... a vérére eszméletlenül vágyik. És itt álljunk meg egy pillanatra. Nem hiszem el, hogy ennél jobb ötlet nem merült fel a szerzőben. Nekem ez a pont csalódás volt, hiszen Dhelwardról sütött a vámpír jelleg, bár ezt tagadja (a lányban is felmerült), mégis külsőségekben, meg a vér utáni vágy indokán sajnos erre emlékeztet. Hiába teszi hozzá a szerző, hogy mágiával átitatott vérre vágyik, mivel a lánynak az van, nekem ez már egy lejárt felütés.
Nem véletlenül emlegeti a fülszöveg a történelmi romantikát. A korabeli angliai háttér számomra működött, jól beleillesztette a szerző az eseményeket, tetszettek a helyszínek, a díszletek, úgy általában minden leírás. Sok olvasónak szíve csücske London, a Temze, a híres parkok, jó volt ezeken a helyszíneken járni. 
A romantika a két főszereplő között hosszú és viszontagságos ívet írt le. A kezdeti ellenségességet lassan feloldotta a kényszerű közelség, de ezt valójában sok tényező gátolta. Asarella bizalmatlansága sokáig kitartott, hiába vette észre magán, hogy egyre jobban vágyik a férfi ölelésére. Sikerült minden alkalommal megmagyarázni saját magának, hogy a férfi úgysem akarja őt, úgyhogy gyakorlatilag a végére már egy kitörni készülő vulkánhoz hasonlított.
"Figyelte Dhelwardot, ahogy feszengve hol leül, hol feláll, és neki az jutott eszébe, vajon milyen lehet egy férfit karolni, és hagyni, hogy maga alá temesse?" Asarella képessége ráadásul virágnyelven fogalmazva ugyan, de gyakorlatilag a szexuális életétől is függ, minél előbb lovagot kell szereznie, aki biztosítja a kielégülését, ami a feltöltődésével egyenlő. Hát ez nekem fura volt így, ám mondhatom, hogy ez a pont tényleg eredetiségre utal.
A holdvérű egyszer már megégette magát a szerelemben, úgyhogy nem kíván újra ebbe a csapdába besétálni, pláne nem egy embernővel. Később persze egyre inkább eluralkodik rajta is a fizikai vágy, majdnem ezzel egyenes arányban nő benne a felelősség és védelmező ösztön is, nem mellesleg rájön a lány további értékeire is, leszámítva a vérét, mert azzal rögtön tisztában volt. A sok elfojtott szenvedély végül beteljesül, de arra nem számítottam, milyen körülmények között.
Csalódás volt a regény vége, egy zagyva összetűzés, olyan fordulattal, ami egyáltalán nem hatott rám, ráadásul közvetlenül utána egy olyan jelenettel, amire egyesek az elejétől vártak, de engem ez sem hatott meg, legfeljebb pislogtam párat, ahogy az epilógusra is inkább borítsunk fátylat.

Voltak ígéretes részei a regénynek, szívesen olvasnám a folytatását, amennyiben a fantasy szál lenne erősebb és a romantika kevésbé szenvelgős. Most viszont hiányérzettel csuktam be a könyvet, úgy érzem, mintha kihúzott jelenetek egész sora várja valahol, hogy valaki elolvassa őket. Talán legközelebb.

Borító: Tetszik a színvilága.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: A FOKA tagjai.

Mélyrepülés: A Büszkeség és balítélet említése.

Érzéki mérce: Nem voltam elájulva.

Értékelés: 




NYEREMÉNYJÁTÉK

Az Arany és Ónix az Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes regénye, így a nyereményjátékunkban is erre fogunk koncentrálni. Minden állomáson egy olyan szerzőről fogtok találni képet, akinek a könyve az Aranymosás keretében jelent meg. 
A Rafflecopter doboz megfelelő soraiba a szerző nevét várjuk. Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway
Állomások
 
01.18. Könyvvilág
01.20. Fanni’s Library
01.22. Sorok Között
01.24. Dreamworld
01.26. Kelly és Lupi olvas



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése