Jason Segel - Kirsten Miller: Otherworld

 

Jason Segel és Kirsten Miller közös sci-fijében egy igazán különleges világot tárnak elénk, ahol akárkik lehetünk, mégis különösen nagy veszély leselkedik ránk. A regényt magyarul a Maxim Kiadó hozza el az olvasóknak, mostani turnénkban pedig hat bloggerünk segítségével közelebbről is megismerheted a történetet. Ha pedig velünk játszol, egy példány is a tiéd lehet a könyvből!

Maxim Kiadó, 2020

Oldalszám: 352

Fordította: Béresi Csilla

Goodreads: 3,66

Besorolás: YA, sci-fi, fantasy

Másvilág ​szinte észrevétlenül ejt csapdába. Olyan élvezetekben részesít, amelyekben nem lehet részünk a való életben, vagy mert nem megengedettek, tiltottak, vagy azért, mert nincs merszünk a kipróbálásukhoz. Aki egyszer ebbe belekóstolt, soha többé nem akar lemondani róla. Itt nincsenek korlátok, megszorítások. A játékba belépő valamennyi érzékszervét elárasztják az addig elvetendő ingerek: lát, hall, tapint, szagol és ízlel. Itt nincsenek törvények, megszegni való szabályok. Ezért ejt rabul és tesz megszállottá a Másvilág nevű virtuális valóság. És aki egyszer megízleli, nem akarja majd abbahagyni, mert ez egy tökéletes világ! A tizennyolc éves Simon azonban rájön, hogy egyeseknek valójában ez a vég. Mikor a Másvilág rabul ejti a számára kedves lányt, Katet, rögtön elhatározza, hogy megpróbálja megmenteni őt. De közben olyan titkok tárulnak fel előtte, amelyeken már az emberiség sorsa is múlhat. Vajon Simon képes lesz kiszabadítani barátnőjét? És mit tehet, hogy megállítsa a katasztrófát?

Ez egy nagyon izgalmas könyv volt! Hasonlított a Ready Player One-ra, amit oly sokan említenek ezzel a regénnyel kapcsolatban? Részben igen, részben nem. Sokan azt mondják, hogy a Ready Player One az Éhezők viadalával kombinálva. Hát, szerintem inkább a Ready Player One a Westworlddel keverve:). 

Talán már említettem, hogy én is sokat "lógok" a számítógépes játékok világában, játszom MMO RPG-vel is, amiben a történet nagy része játszódik. Bár az fele ennyire sem véres, de erre majd egy picit később térnék ki. Ezért nagyon kíváncsi voltam a történetre, ami annyira beszippantott magába, hogy szinte le se tettem, olyan gyorsan olvastam ki. 

A történet szerint Simon - egy gazdag család nem túl sok szeretetet, de annál több pénzt kapó fia bekerül azon kevés bétázók közé (ők, akik először próbálhatják ki az új játékokat, cserébe a játék közben fellelhető hibákról tájékoztatják a készítőket), akik kipróbálhatják az új játékot, az Otherworldot. Ez egy MMO játék, ahol mindenki olyan életet él, amilyet csak akar, harcolhat, ölhet, vadászhat, lehet jó vagy rosszfiú, a lehetőségek végtelenek... Simon nemcsak azért akar játszani, mert ez valami új, hanem azért is, mert itt találkozhat a barátnőjével, Kattel, akivel szinte együtt nőttek fel, de a lány valamiért újabban szóba sem áll vele. A való világban azonban Kat balesetet szenved, az orvosok szerint sosem épül fel, bár az agya teljesen ép maradt. Így ugyanattól a cégtől, aki az Otherworldöt kifejlesztette, kap egy VR headsetet, amivel kapcsolódhat egy olyan virtuális világhoz, amiben újra mozoghat és élhet. Simon minden nap látogatja a barátnőjét, de egyik nap Kat sikoltozva, segítséget kérve kis időre feléled. Bár az orvosok szerint Simon csak képzelődik, de a fiú úgy érzi, hogy valami nagyon nincs rendben és ő maga is rácsatlakozik erre a világra, hogy megmentse a lányt, akit szeret... 

Őszinte leszek, Simon minden volt a történet elején, csak szimpatikus nem. Kicsit zakkant srác, akivel nem foglalkozik senki, szabadjára van engedve, pénze van, de se felügyeletet, se szeretetet nem kap. Körülbelül így is viselkedik, az elején inkább én is megrángattam volna, mintsem szurkoltam volna neki bármiért is. De onnantól ahogy a lány segítségére sietett, óriási változáson ment keresztül. Ettől függetlenül számomra ez az egész, a karakteralkotás a regény leggyengébb része. Simon az E/1 mesélő, aránylag sok mindent megtudunk róla, tényleg sokat változik, de mégsem tudtam közel érezni magamhoz. Szegény Kat még ennyit se kapott, néhány mondata volt, de leginkább ott maradt a "megmentendő királylány" kategóriában. Pedig benne éreztem elég sok potenciált. 

A többi szereplővel se kaptunk többet, a két kedvencem mégis két mellékszereplő lett, Carole és Gorog,  akik bár elég kevés háttértörténettel rendelkeztek, de valahogy sokkal élőbbek voltak, mint a főszereplőnk. 

Viszont a történet az nagyon megfogott. Egyrészt fentebb írtam, hogy magam is játékos vagyok (azért persze nem vagyok olyan hardcore, mint mondjuk a párom:))), ezért ez a világ aránylag közel állt hozzám. Rettenetesen tetszett, hogy az Otherworld mennyire kidolgozott volt, nemcsak egy kis ízelítőt kaptunk belőle, hanem ott voltunk, részt vehettünk a játékban, megismerhettük a szereplőit, a világát. 

Imádtam a dinamizmusát, hiszen Simonnak mind a való világban, mind a virtuális világban versenyt kellett futnia az idővel, hogy megtalálja Katet és megmentse. Időről időre váltottunk a két világ között, ami pont arra volt jó, hogy megmutassa, mennyire nehéz otthagyni a virtuális világot, ha már nagyon belefeledkezünk. De ott a való világ, ami mindig visszavár minket és gyakran nehezebb ott helytállni, mint egy játékban, bármennyire nyakatekert vagy halálos is...

Ami viszont kevésbé tetszett, az a játék véres része. A legtöbb játékban igen, ölni kell - hiszen megtámadnak, védekezni kell vagy van egy főgonosz, akitől meg kell szabadítani az adott világot. De ez és itt... még nekem is néha sok volt. Ez a játék eléggé félresiklott, ahogy a főhőseink is rájöttek egy idő után erre, ahol a szereplők egymást írtják, esetleg még meg is eszik az elesetteket... 

Amiért viszont jobban párhuzamot vontam a Westworlddel, mint az Éhezők viadalával, azok az öntudatra ébredt NPC-k. A Westworld sorozatban ugyanez történt, csak robotokkal. Itt digitálisan kreált lényekről van szó, akik szeretnék vissza a saját világukat, szeretnék magukat megvédeni a "látogató" játékosoktól. Nagyon érdekes témát vetett fel ezzel a regény és nagyon kíváncsi leszek rá, hogy a folytatásban mit fog ezzel a szállal kezdeni az írópáros. 

És a regény vége? Természetesen függővég, hiszen ez egy trilógia első, bevezető része. Én először azt hittem, hogy ez egy standalone regény, de manapság ugye már elég ritkák ezek. Én speciel még egy 100 oldalt beletéve a regénybe, tudtam volna egy értelmes befejezést kreálni neki, de így kíváncsian várom, hogy mit tudnak még két kötetben elmesélni a szerzők. És nagyon remélem, hogy a színvonal, a pergő ritmus marad, maximum a karakterek kapnak egy picivel több életet:). 

Borító: Látványos, figyelemfelkeltő, nekem tetszik nagyon!

Kedvenc karakter: Gorog, Carole

Szárnyalás: a kidolgozott játékvilág

Mélyrepülés: amit a Cég tett...

Érzelmi mérce: van benne szerelmi szál, hiszen a főhőst, Simont, Kat iránti szerelme indítja

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:

Az Otherworldben nagyon fontos szerepet kap a virtuális valóság, hiszen szereplőinknek egy játékban kell túlélniük. Ezért a mostani játékunkban olyan regényekből olvashattok idézeteket, amelyekben szintén megjelenik a virtuális valóság. A feladatotok csupán annyi lesz, hogy felismerjétek, mely regényekből származnak az egyes blogokon található idézetek, a helyes megoldást pedig beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

„Muszasi egy rónin volt, tanítók és érzelmi kötelékek nélkül, aki nem tudott hibázni, és hatvan párbajt vívott anélkül, hogy akár egyszer is veszített volna, miközben egyetlen fitying nélkül kóborolt az ősi japán vidéken. Muszasi aszkéta volt, aki felülemelkedett a félelmen és a vágyakon, közömbös volt a nők iránt, a pénz iránt, még a túlélés iránt is.” 

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Szeptember 20 - Utószó

Szeptember 22 - Nem félünk a könyvektől

Szeptember 24 - Könyv és más

Szeptember 26 - Hagyjatok! Olvasok!

Szeptember 28 - Kelly és Lupi olvas

Szeptember 30 - Pandalány olvas

Thomas Wheeler: Cursed - Átkozott

 

A Libri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Thomas Wheeler nagysikerű regénye, a Cursed - Átkozott, amiből Netflix sorozat is készült. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere bemutatja Nimue különleges, izgalmakkal teli történetét, melyben minden új megvilágításba kerül.

Libri, 2020

460 oldal

Fordította: Szilágyiné Márton Andrea

Goodreads: 3,24

Besorolás: YA, fantasy

Nimue számkivetettként nő fel. A fekete mágiával való kapcsolata miatt druida falujában rettegnek tőle, így a kétségbeesett lány el akar menekülni…

Azonban a vörös paladinok lemészárolják az egész falut, és Nimue élete örökre megváltozik. Haldokló anyja felszólítja, hogy vigye el az ősi kardot egy legendás varázslónak, így Nimue lesz népének egyetlen reménysége. Küldetése során aligha van ideje bosszút állni, mégis, a benne egyre növekvő erő miatt semmi másra nem tud gondolni.

Nimue szövetséget köt Arthurral, a jóképű zsoldossal, valamint Britannia menedéket kereső tündérnépeinek tagjaival. Megforgatja a kardot, amely az egyetlen, igaz királyt illeti, lekaszabolja a paladinokat és egy romlott uralkodó seregét is. Küzdelme során megpróbálja egyesíteni a tündérnépeket, igyekszik bosszút állni a családjáért, és felfedezni a sorsát övező titkot.

És talán egyvalami változtathatja meg a sorsot: az, ami a penge végén található.

Netflix. Már régóta a kedvenc csatornám, nagyon jó kis filmeket és sorozatokat gyártanak, nagyon függője lettem. (Ennyit a csatorna reklámjáról:) Itt láttam meg először ezt a sorozatot, amibe végül is nem néztem bele, mert pont akkor kezdték el a blogger ismerősök is mutatni a könyvet és úgy döntöttem, hogy inkább először legyen a könyv.

Az első benyomásom az volt, hogy a könyv iszonyú nehéz. Ez nem az a verzió, amit csak úgy buszon, villamoson állva fél kézzel tartasz, mert ez egy kétkezes "fegyver". A borítója különleges (már az eredeti is, amit a Netflixes új borító csak még inkább kívánatosabbá tesz). Amit még meg kell említenem, azok az illusztrációk, amelyek manapság már annyira ritkák a regényekben. Különleges, képregényszerű, komor hangulatot árasztó rajzok ezek, amelyek a szereplőket nem idealizálják a mostanában megszokott "szépfiúknak és topmodell lányoknak", inkább a történet hangulatát fokozzák.

A történet pedig... Akinek gyanús, hogy a szereplők között van Merlin, Arthur, Nimue és még sorolhatnám, az igen, jóra tippel. A regény az Artúr mondakör egy időszakát dolgozza fel, mégpedig, a Tó úrnője, Nimue szemszögéből.
A YA fantasy történeteknél már megszokhattuk, hogy 99%-ban egy fiatal lány a főhős, aki egy tragédia révén deríti ki, hogy különleges képességű és ez a képessége megmentheti a családját / klánját / országát. Itt sincs ez másképp, Nimue anyja, a népük főpapnője, így bár őt tisztelik, de a lánya egy gyerekkori démontámadás következtében különleges, a falusiak szemében félelmetes képességet kapott és így elátkozottnak hívják. A falujukat ért tragikus támadás következtében azonban Nimue egyedül marad, az anyja rábíz egy különleges kardot, amit el kell juttatnia Merlinhez. Így a lány útra kel, közben segítőket, szövetségeseket és barátokat szerez, akikre szüksége is van, mert Merlinről köztudott, hogy a királyt, Uthert szolgálja, aki bár az uralkodó, de mégsem képes vagy nem is akarja? megállítani a Vörös Paladinokat, akiknek nincs egyéb célja, mint kiírtani az összes különleges lényt, embert, népet a királyságban.

Őszinte leszek, én teljesen nyitottan álltam ehhez a történethez. Nem akartam összehasonlítani a mondakörrel, így én egy nagyon izgalmas, lebilincselő regényt kaptam kézhez. Nem vékony a könyv, de aránylag gyorsan kiolvastam, mert vitt előre. Lefekvés előtt mindig még egy - még egy fejezetet szerettem volna olvasni és mire észbekaptam, gyakran már éjfél felé járt az idő:).
Nimue karakterét nagyon szerettem, nagyon tetszett, ahogy a dacos és mindent elutasító kamaszlányból egy harcos, a szárnya alá vett népekért bármit megtevő fiatal nő lett. Nem volt egy szuperhős, hiszen a kard őt is majdnem felemésztette (itt éreztem egyedül egy pici hasonlóságot a Gyűrűk urával, ahol Frodó volt a gyűrűhordozó és őt is majdnem magával rántotta a mágikus "drágaság"), nem volt még olyan képességek birtokában, amelyek segítettek volna neki, hogy tudjon bánni a kardjával, ő pedig volt annyira konok, hogy a jószándékú segítséget is sutba dobta egy mozdulattal.
A képessége pedig egyedülálló volt, imádtam ezt is benne, még akkor is, ha sokszor vér és halál járt a nyomában.
Merlin ebben a regényben nagyon különlegesen lett bemutatva. Itt nem volt egy nagyhatalmú varázsló - bár ez a hír járta róla, inkább egy iszákos öregember, aki a képességeit már részben nem képes használni, ezért hazugságokkal lavírozik a hatalmi játszmákban, de minden tettével késélen táncol, hogy melyik uralkodó vagy nagyúr fogja kardélre hányni. Egy igazi életművész, imádtam!

Nimuen és Merlinen kívül még jó páran szerepeltek, de sajnos elég kevés háttértörténetet kaptunk. Valahogy úgy éreztem, hogy inkább az akció, a cselekmény a fő mozgatórugó, a karaktereknél a nagyobb mélységekbe nem nagyon akartak belemenni. Pedig szívesen olvastam volna többet akár Uther királyról vagy magáról Arthurról is.
Ami viszont nagyon felkeltette a figyelmemet, azok a különleges népek, amelyek védelmében Nimue fellépett: a sziklajárók, faunok, holdszárnyúak, agyarasok, földtúrók és még sorolhatnám mennyi lény, szerepelt a regényben, amelyek otthona veszélyben került a Vörös Paladinok miatt. A menedékben kaptunk abból is ízelítőt, hogy mit tudnak ezek a lények, hogyan élnek, de itt is úgy éreztem, hogy csak karcoltuk a felszínt.

Volt egy nagyon lájtos szerelmi szál is a regényben, persze Arthur és Nimue összekavarodtak. De valahogy látszott, hogy férfiak írták a regényt, mert annyi kémiát sem éreztem kettőjük között, mint Nimue és a kard között:D. Persze, az is benne van, hogy tapasztalatalanok voltak, fiatalok és a sok csata, harc és küzdelem között nem jutott elég idő a másikra, de akkor is.. más regényekben ezt picivel jobban oldják meg:).

És a történet vége? Sehol nem látszik, hogy ez egy sorozat első része. DE olyan a befejezése, számomra annyira kaotikus, hogy inkább utánaolvastam, hogy a szerző így hagy minket vagy esetleg kibogózza, amit összekavart? Nagy szerencséjükre, ha máshol nem is, de a Köszönet nyilvánításban szót ejtettek arról, hogy lesz második kötet, szóval nem maradunk így :D.

Összességében egy nagyon izgalmas, erősen a cselekményre koncentráló YA regényt olvashattam, amit ajánlok fiúknak és lányoknak is, mert az erős női karakter a lányok számára lehet érdekes, a fiúk pedig a harcos részeket szerethetik. Arra azonban felhívom a figyelmet, hogy vannak benne véresebb részek is!

Én pedig most már bátran belevágok a tévésorozatba is, kíváncsi vagyok, hogy mennyire hasonlít (vagy sem) a regényre.

Borító: Az eredeti is érdekes, de igazán a Netflixes borító a figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Merlin, Nimue, Arthur

Szárnyalás: a gördülékeny, izgalmas történet

Mélyrepülés: a vörös paladinok

Érzelmi mérce: van benne romantika, hiszen a főhősnőnk fiatal, gyönyörű és a társa pedig egy vele egykorú srác lesz :), de nem ezen van a hangsúly

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:

Játékunk során az Arthur mondakör kap főszerepet. Minden állomáson találtok egy ehhez kapcsolódó kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Ki volt Arthur király apja?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Szeptember 21- Kelly & Lupi olvas
Szeptember 23 - Utószó
Szeptember 27 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Szeptember 29 - Függővég
Október 01 - Readinspo
Október 03 - Olvasónapló
Október 05 - Deszy könyvajánlója
Október 07 - Dreamworld

Stephanie Garber: Finale (Caraval #3)

A nagysikerű Caraval sorozat számos magyar és külföldi olvasó szívébe belopta magát. Szerencsére a Kolibri Kiadó nem váratta meg a rajongókat a befejező kötettel. A Finale-ban a Dragna-testvérpár elindul utolsó kalandjára, amelyet már olyan régóta vártunk. Tartsatok bloggereinkkel, hiszen ebből a fantasztikus sorozatzáró kötetből egy nyereménypéldány csak rátok vár!

Kolibri Könyvkiadó 2020.08.14
460 oldal
Fordította: Sepsi László
Goodreads: 4,18
Besorolás: YA, fantasy

Egy szerelem, amelyért megéri küzdeni.

Egy álom, amelyért megéri meghalni.

Egy befejezés, amelyre megérte várni.

Két hónap telt el a legutóbbi Caraval befejezése óta. Két hónapja, hogy a Fátumok kiszabadultak egy elvarázsolt kártyapakliból, két hónapja, hogy Legend bejelentette igényét a trónra, és két hónapja, hogy Tella rájött: a fiú, akibe beleszeretett valójában nem létezik.

Amikor életek, birodalmak és szívek sorsa múlik rajta, Tellának el kell döntenie, hogy megbízik-e Legendben, vagy régi ellenségeként kezeli. Miután rábukkan egy titokra, amely fenekestül felforgatja az életét, Scarlettnek képessé kell válnia a lehetetlenre. Legendnek pedig meg kell hoznia egy döntést, amely örökre megváltoztathatja.

A Caraval véget ért, de minden idők legnagyobb játéka még csak most kezdődik. Ezúttal nincsenek nézők – csak nyertesek vagy vesztesek.

Boldoggá tett, amikor megtudtam, hogy nem kell további hosszú hónapokat várni, idén augusztusban olvashatom a Finale-t, ez bőven kárpótolt az első és második rész közötti két hosszú évért! Jó, kiadóváltás is volt, de akkor is őszintén hálás vagyok, hogy a Kolibri átvette a sorozatot és ugyanolyan magas minőségben folytatta a kiadást.
Be kell vallanom, jobban szeretem a sorozatokat, mint a stand-alone regényeket, meg is néztem a Molyon, 75 befejezett és 223 megkezdett sorozat van a repertoáromban. Ezek közül természetesen vannak kiemelkedően emlékezetesek, amelyek olvasása nélkül élni sem érdemes, ezek közé sorolom a Caraval sorozatot is. Minden sorát imádtam az eddigi részeknek és ez most sem volt másként.

Ami a legszembetűnőbb változás ebben a részben, hogy itt már nem folytatódik maga a Caraval, nem kezdenek új játékba a szereplők, viszont  a Legendary meglehetős függővége természetesen megoldásra vár, a szereplőknek lépniük kell tovább. Mindez a játék hiányában az elején nehezen volt elképzelhető számomra, hiszen nem lesznek kulcsok, segítők, viszont gyakorlatilag elszabadultak a Fátumok, akik elképesztő zűrzavart okoznak. Hiányzott a Caraval, mint játék, de azért itt is megjelentek bizonyos elemek, talányok, varázslatok, szóval nem unatkoztam semmiképp. Sőt, szerintem egy kicsit túl sok is volt az új belépő szereplő, bár jó volt a Fátumokat megismerni, de sokkal többet  szerettem volna megtudni a "fiúk" korábbi életéről.

A Finale-ban váltott szemszöget kap Scarlett és Tella, ennek nagyon örültem, mert hiányoztak már Scarlett gondolatai és jelenetei Juliannel. Ugyanakkor Tellát  jobban megkedveltem a Legendary során, így kellemesen érintett, hogy az ő részei azért hangsúlyosabbak voltak.
Az írásmód nem változott, a kedves szerző képes volt kiélesíteni az érzékeimet, az olvasás során éreztem az illatokat, gyönyörködtem a fényekben, láttam magát a varázslatot. Mindent el tudtam képzelni a részletes leírások alapján, Valenda új helyszíneitől kezdve a lányok gyönyörű ruháiig. Úgy bele lehet merülni ebbe a világba, hogy gyakorlatilag számomra megszűnt a külvilág, és ezt egy cseppet sem bántam. Fejezetről fejezetre elbűvöltek a részletgazdag leírások, és az új szereplők. Több Fátum is jelentős szerepet kapott, volt aki viccesen, volt aki halálosan komolyan játszott az emberek életével.

Jack egy külön élmény volt nekem, mert még mindig meg tudott lepni a Tellával kialakult kötelékük, és bizony sokáig késélen táncolt nálam, hogy melyiküknek drukkoljak, ki lesz a befutó, Jack vagy Dante. Nagyon bonyolult, de én velük együtt imádtam ezen rágódni!  Annyira titokzatosak, de te mégis beléjük látsz, és tudni véled mit is gondolnak valójában. Jó, főleg Dante az, akiről úgy éreztem, mindent tudok a belső vívódásairól és mégse. Persze a végén nagyon elégedett voltam a befutó párossal, és be kell valljam, a könnyeim is kicsordultak a végső nagy vallomásnál, és a szívem repesett.
A befejező részben is megcsillogtatta ez a két fiú minden előnyös oldalát, ugyanakkor a bennük rejlő sötét oldalt is. Örök kedvenceim maradnak.
Scarlett minden lépésével nem értettem egyet. Oké, hogy akart adni egy esélyt Nicolasnak, de én ezt nem erőltettem volna. Persze tisztában vagyok vele, hogy ez a szerző kavarása, és sajnos valahogy nagyon hamar és nagyon rosszul sült el ez a mellékszál. Sajnáltam, mert inkább csak pislogtam, mintsem komolyan megrázott volna a cselekmény ezen a ponton. Julian annyira tökéletes párja Bíborkának, hogy nem is érdemes ezen dilemmázni. Julian tökéletességét most nem kezdem elemezni, ha elolvasod ezt a részt, egyet fogsz érteni velem: ő hibátlan.
És még egy dolog hibátlan, Scarlett és Tella testvéri kapcsolata. Újra és újra rácsodálkoztam erre, örültem minden részletnek, amikor fókuszba került ez. Minden nehézség ellenére, ez egy biztos kötelék, sokkal erősebb, mint más családi kapcsolatok.

A cselekményben persze rengeteg titokra fény derül, új családi kapcsolatokra csodálkozhat rá az olvasó és végül egészen új megvilágításba került ez a világ és benne a szereplők. Stephanie Garber egy csodálatos univerzumot teremtett, amiből annyira nehéz kiszállni, szívem szerint még egy trilógia erejéig maradnék! Ez a világ egészen más volt, mint az eddigi olvasmányaim, sötét, de varázslatos, veszélyes és tele csodás karakterekkel. Nekem ebben a sorozatban egyben megadta a szerző, amit az olvasmányaimban keresek, a tökéletesen megalkotott egyedi világot, izgalmas karakterekkel, intenzív, eredeti cselekménnyel, és olyan finom romantikus szállal, ami az utolsó oldalig megremegtette a szívemet. Most ugyan úgy tűnik, hogy végleg  el kell búcsúzni a Caraval világától, de milyen szerencsés vagyok, hogy bármikor levehetem a polcról és újraolvashatom az egész trilógiát.  Mindenesetre alig várom, hogy a szerző újabb regénnyel, sorozattal jelentkezzen, azonnali vevő vagyok rá.
Képek: Pinterest

Borító: Gyönyörű

Kedvenc karakter: Jacks, Dante

Szárnyalás: Az időutazásos rész nagyon izgalmas volt, örülök, hogy belekerült a cselekménybe.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Csodálatos a romantikus szál, mindkét testvérnél.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték

A sorozatban számos szereplő megfordult már. Voltak, akiknek mindhárom kötetben fontos szerepük volt, és persze akadtak olyanok is, akik idő közben lemorzsolódtak. A ti feladatotok, hogy a bloggerek bejegyzésében kiemelt betűkből összerakjátok egy-egy szereplő nevét, ezt követően pedig írjátok be a helyes megoldást a Rafflecopter megfelelő sorába!  A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
Blogturné Klub
09. 21. – Kelly és Lupi olvas
09. 23. – Readinspo extra
09. 25. – Csak olvass!
09. 27. – Fanni’s Library
09. 29. – Readinspo

Monica McCarty: A Haramia (A Felföld rettegett fiai #8)

Kedvelitek a dögös, ellenállhatatlan és rettenthetetlen skót harcosokat? Mi igen! Ezért Monica McCarty A Felföld rettegett fiai sorozatának nyolcadik részével, A Haramiával indulunk új turnéra, mely a General Press Kiadó gondozásában került a boltokba.
Természetesen a nyereményjáték sem marad el.

General Press Kiadó 2020.
416 oldal
Fordította: Szigeti Judit
Goodreads: 4,28
Besorolás: történelmi romantikus, Skócia

Bruce elit katonái közül Robert „Haramia" Boyd a legfélelmetesebb. Igazi hazafi, akinek puszta keze halálos fegyver, és mindennél jobban gyűlöli az angolokat. Ám a bosszú keserédessé válik, amikor egy rajtaütés során véletlenül foglyul ejti legfőbb ellensége húgát, és a férfinak meg kell küzdenie a szenvedéllyel – egy olyan csatában, ahol semmiképp sem akar veszíteni.

Lady Rosalin Clifford alig ismeri fel a lázadó rabot, akit évekkel korábban megmentett a kivégzéstől. Az igazság iránt mélyen elkötelezett lányt éveken át gyötörte a lelkiismerete, amiért cserben hagyva a bátyját, segített megszökni a veszélyes férfinak. Az árulása most újra kísérteni kezdi, ám nem tud ellenállni a megkínzott harcosnak és a szenvedélynek. De vajon egy igazi angol rózsa szerelme elég ahhoz, hogy felszabadítsa Skócia legrettegettebb harcosát a bosszú terhe alól, mielőtt túl késő lenne?

Gondolkoztam rajta, hogy érdemes-e egy sorozatba a nyolcadik résznél bekapcsolódni, de a bloggertársaim megnyugtattak, hogy abszolút olvasható önálló kötetként is, főleg, ha kedvelem a skótokat és a történelmi romantika zsánert. Lupi már írt itt a blogon a 4. részről, neki meg az volt az első, és szintén nem bánta meg.

Megérte! Beleszerettem a szerző írásmódjába, olyannyira, hogy ezek után be fogom szerezni a sorozat többi darabját is, ez a regény nagyon meghozta a kedvem a skót felföld többi harcosához is.

Lehet, hogy szerencsém is volt ezzel a résszel, ugyanis elolvastam a Molyon pár értékelést, és azt írták, a többi részhez képest itt kevesebb volt a harc és több az érzelem. Nekem pont ez jön be, úgyhogy ennek csak örülni tudok.

A prológus alapozza meg a történetet, amiben rögtön a szívembe zártam mindkét főszereplőt, ugyanis nagyon kedvemre való a felütés, miszerint az igazságosságot mindennél előbbre tartó 16 éves Rosalin először is ételt szerez a rabságban szenvedő ellenséges katonáknak, akiket szinte halálra dolgoztatnak a várban, majd ki is szabadítja a legveszélyesebbiket, akit szerinte miatta akasztanának fel másnap. Persze az igazságérzet mellett nem kevéssé számít az is, hogy a skót harcos igencsak jóképű, és olyan testtel rendelkezik, amin még egy angol hölgynek is megakad a szeme. Robert Boyd is szimpatikus lett számomra, mert ugyan kapott az alkalmon a szökésre, de előtte bizonyította, hogy odafigyel az embereire és a lánynak tett ígéretét is betartotta, nem bántotta az őröket a kelleténél jobban a szökésnél. És az a lopott csók mindkettejük szívében nyomot hagyott.

A prológus után rögtön ugrottunk hat évet, és máris egy fordított helyzetben találtam a hőseimet, Rosalint foglyul ejtették a skótok, persze hogy Boyd és csapata volt a szerencsés, akik a legnagyobb ellenségük húgát és örökösét fogták el szinte véletlenül. A férfi sokat változott, az eltelt évek alatt még keményebb lett a szíve, és ha lehetséges, még jobban gyűlöli az angolokat, akik miatt korábban elvesztette a családját is. Igyekszik minél mélyebbre temetni magában az érzéseket, a  legfontosabb számára a küldetés,  a fegyverszünet elérése, és ehhez kapóra jött a két magas rangú túsz. A hidegzuhany akkor érte, amikor rájött, hogy ki is az angol hölgy valójában, ő az a fiatal lány, akinek az életével tartozik. Ahogy telnek a napok, egyre inkább fokozódik a feszültség közöttük, ami végül robbanással fenyeget.

Főhőst ritkán láttam még ennyit vívódni saját magával, mint Robbie-t. A kötelesség, hazafiság, a hűség a legfontosabbak számára, mindaddig, míg be nem férkőzik az életébe egy egészen másfajta érzés, aminek létezéséről nem akaródzik tudomást vennie. Dühös és vad harcos, de mint mindenki más, a lelke mélyén vágyik arra, hogy valaki törődjön vele.

Rosalin egy nagyon bátor, fiatal nő, aki mindig kiáll az elvei mellett, védelmező, gondoskodik a gyengébbekről. Nagyon szép hölgy, több udvarlót is magáénak tudhat, de mindig is a régi skót pasi jár az eszében, hiába nem látta évek óta. Nem könnyű eldönteni, hogy szerencse vagy átok, hogy újra találkoztak, de annyi biztos, hogy a lány most került tudatába a saját érzékiségének, a vonzódása tagadhatatlan, nem különben nehéz a férfinak tagadni, milyen hatással van rá Rosalin. Nem csupán a szépsége, hanem a személyisége, az emberi tulajdonságai is mélyen hatnak rá.

Tetszett, hogy E/3 az írásmód, de a két főszereplő szemszögéből, így beleláthatunk a fejükbe, de mégsem volt olyan részletes, hogy az olvasónak ne lehessenek saját gondolatai. Rengeteg volt a belső vívódás, de Robbie részeit kifejezetten imádtam olvasni, szeretem, ha egy pasi "szenved", illetve megszenvedi a helyzeteket, amit magának teremt.

Becsülöm a szerzőben, hogy nem egy légből szerzett fikciót tár az olvasók elé, hanem konkrét történelmi személyekre és helyzetekre épít, kiegészítve azokat fiktív karakterekkel és cselekményekkel. Érdemes elolvasni a szerző jegyzeteit a végén, meglepő részleteket ad a regényhez.

Meg voltam elégedve a leírásokkal, mindig úgy éreztem, én is ott vagyok a helyszínen, mindent el tudtam képzelni a környezettől a szereplők ruhájáig. Imádtam a skótok közötti bajtársiasság megjelenítését, ez nagyon fontos volt, hogy minden körülmények között támaszkodhatnak egymásra, megvan a maximális bizalom. Azt sem hagyhatom ki, mennyire megvolt ez a bizalom jókora szeretettel megtoldva a Clifford testvérek között is. Mindig nagyon szeretem, ha a testvérek közötti kapcsolat jelentőséget kap.

A regény többi szereplője is emlékezetesre sikerült, vágyom rá, hogy olvashassam a saját történeteiket. Egyedül Seton nem volt egyértelmű számomra, a végén mit miért tett. Talán a későbbiekben ez is kiderül.

Az idén több történelmi romantikust is olvastam, de ez a regény volt az, amelyik igazán megdobogtatta a szívem, egyszerűen imádtam a főszereplők közötti kémiát, és csak sóhajtoztam velük, lépjenek már mielőbb a tettek mezejére. Nem kellett csalódnom, az erotikus részek szempárásítók voltak és teljesen ízlésesek. Robbie lassú változását remekül alakította a szerző, szép ívet adott a kapcsolatnak.

Én csakis ajánlani tudom ezt a csodás kis történetet, a példám mutatja, hogy lehetséges szerelembe esni egy sorozat nyolcadik részénél ebbe a kivételes szeretettel megteremtett világba, ahol első a haza szabadsága, de a szerelem sem az utolsó szempont.

Borító: Biztos vagyok benne, hogy nehéz megfelelő stockfotót találni.

Kedvenc karakter: Rosalin, Robbie

Szárnyalás: Annyi cuki jelenet volt, hogy nem is tudok választani, de talán a fürdetés...

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: A fokozatosság jellemző az érzékiségre, pezseg a kémia a főszereplők között végig a regény során, és persze megkapja az olvasó a legforróbb pillanatokat is.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték 

Monica McCarty sorozata Robert Bruce titkos elit alakulatának tagjairól szól. Minden rettenthetetlen harcosnak van egy “gúnyneve” is, melyet egymás között használnak és amely az illető különleges képességeit tükrözi. A ti feladatotok az, hogy a név alapján beazonosítsátok ezt a gúnynevet és beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. 

Tehát, ha  Robert Boyd a Haramia, akkor kicsoda:    Magnus MacKay?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

09.15 - Kelly és Lupi olvas
09.17 - Betonka szerint a világ…
09.19 - Dreamworld
Blogturné Klub

Kasie West: Szerelem karnyújtásnyira

Kasie West legújabb ifjúsági könyve idén nyáron jelent meg a Menő Könyvek Kiadó gondozásában. A Szerelem karnyújtásnyira főszereplője, Charlie három bátyjának hála a fiús tevékenységekért rajong, ami neki tökéletesen megfelel. Csakhogy az élet úgy hozza, hogy némi csajos dolgot is ki kell próbálnia, ami elsőként nagyon nincs ínyére. Egy idő után azonban rá kell ébrednie, hogy talán nem is olyan rossz érzés kilépni a komfortzónájából, és lehetséges, hogy nem csak egyféleképpen kell tekintenie a világra.

Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért!

Menő Könyvek, 2020

288 oldal

Fordította: Nánási Yvette

Goodreads: 4,05

Besorolás:YA, romantikus

Charlotte Reynolds három bátyjával és rendőr apjukkal nő fel. A fiús kiképzésnek is vannak előnyei: Charlie mindenkinél klasszabb futó, jobb kosaras és focijátékos, a baseballról sem sokan tudnak nála többet. Amikor kénytelen megkeresni a gyorshajtásért kiszabott pénzbüntetését, egy butikban kap munkát, és hirtelen a ruhák, sminkek és egyéb lányos dolgok ismeretlen világában találja magát. És ami még ennél is furcsább, egy olyan fiúval tölti az idejét, aki még sohasem látta, mire képes a focipályán.

A sok hazugság, amit annak érdekében eszel ki, hogy meg tudjon birkózni ezzel a nyomasztó, új világgal, nagyon megviseli, ezért éjszakánként kijár a kertbe, ahol (az őket elválasztó kerítés két oldalán ülve) a negyedik bátyként működő baráttal, Bradennel osztja meg a gondjait.

Vajon ezek a beszélgetések tudnak segíteni abban, hogy megküzdjön a rémálmaival, a múlttal, és mostani életével, ami nem olyan egyértelmű, mint a sportok játékszabályai?

Őszinte leszek ismét. Én is fiúkkal nőttem fel, mint Charlie. Szerencsére az én édesanyám velünk volt, de szinte csak fiús programokon vettem részt. Legóztunk, kisvonatot építettünk, autóversenyeztünk, a hétvégén a Hadtörténeti és a Közlekedési Múzeumba jártunk. Tini korom közepén anyuék engedélyeztek egy vidéki nyarat ismerősöknél, hátha megtanulok főzni. Pechjük volt. Ott is három fiú volt, így a konyhában körülbelül akkor látott engem bárki, amikor enni mentünk. Egyébként megtanultam kaszálni, autót vezetni és mindenféle olyan dolgot, ami a fiúk dolga :D. 

Ezt csak azért írtam bevezetőként, mert teljes mértékben megértettem Charlie problémáit, legalábbis a legtöbbet.

Főhősnőnk három bátyjával és a velük egykorú szomszéd sráccal nő fel. Az édesanyja sajnos meghalt, így apukájuk neveli fel a gyerekeket. Charlie teljesen a fiúkhoz idomul, velük együtt sportol, bandázik, hülyül, a srácok is teljesen úgy veszik, mint egy havert, nem úgy, mint egy lánytestvért.

Ez egészen jól működik addig, ameddig Charliet gyorshajtáson nem kapják és az édesapjuk megelégelve a sok büntetést és kihágást, a lányt nyári munkára küldi, hogy ott keresse meg a büntetése árát. Főhősőnk, legnagyobb megdöbbenésére egy furcsa butikban kap munkát, így kénytelen azzal foglalkozni, amivel eddig még soha, női ruhákkal és sminkeléssel. És a nagy változással természetesen a fiúk is megjelennek...

A regény eleje nekem picit lassan indult be. Elvesztem a sok testvér között, néha azt se tudtam, hogy ki kit cukkol, kit nyomnak épp a víz alá, vagy kivel szúrnak ki. Próbáltam felvenni a fonalat, de nem volt könnyű. Aztán Charlie bekerült a butikba és onnantól kezdve már számomra is érdekes és követhető lett a történet. Egy dolgot rontottam el, a fülszöveget nagyon gyorsan olvastam el és valamiért nekem úgy jött le, hogy a butikban találkozik majd egy sráccal. Én pedig vártam-vártam-vártam a srácot, de csak nem jött.... aztán újra elolvastam a fülszöveget és rájöttem, hogy semmilyen butikos srác nincs a regényben:D. 

Charliet imádtam. Ahogy már fentebb írtam, teljesen meg tudtam érteni minden problémáját, mert bár mellettem volt egy édesanya, de körülbelül hasonló "lelkesedéssel" vetettem bele magam a női dolgokba. Farmer, sportcipő és póló - ezek tökéletes ruháim voltak nekem is. A smink pedig? Ne is emlegessétek :D. Charlie pedig pont ilyen lány. Imádtam az összes megmozdulását, az első női ruhába öltözését, az első sminkjét és hogy mennyit küzdött ezekkel:).

A testvérei? Hatalmasak voltak a srácok! Szívesen olvastam volna (vagy olvasnék) egy-egy külön regényt róluk is, mert mind érdekes karakter volt, akikről szívesen megtudnék többet is. Akár hasonló nyári, romantikus történetet a párválasztásukról.

És Braden... először nem igazán tűnt ki a többiek közül, hiszen négyen voltak a srácok, állandóan együtt bandáztak, még Charlie se nagyon tett köztük különbséget. Aztán szépen lassan egyre többet kaptunk a srácból és egyre inkább megkedveltem. Itt is olvasnék szívesen egy olyan regényt, ami az ő szemszögéből készült. Épp elég problémája, vívódása, háttértörténete van ahhoz, hogy kitegyen egy saját regényt.

És a szerelmi szál? Bár az írónő felállított egy szerelmi háromszöget, számomra egy percig sem volt kérdéses, hogy ki lesz a befutó. A másik szál semmilyen nem volt. A szerző nem is engedte, hogy jobban összemelegedjenek, így nem nagyon hittem benne, hogy abból lesz bármi is. Ez a rész arra volt jó, hogy mind a ketten (a másik szál fiújával) rájöjjenek arra, hogy kit is szeretnek valójában. Szerintem az írónő se gondolta komolyan a másik szálat, csak hát a mai regényekben kötelező egy szerelmi háromszög, így ő is kreált egy vetélytársat.

A történet vége pedig pont olyan, mint amit az ember elvárna egy ilyen regénytől. Hogy aztán mi lesz belőlük később, az már más kérdés, az már egy NA történetbe illene - de itt már kissé továbbgondoltam az egészet:).

Összességében tetszett a regény, könnyed, nyári olvasmány, amit akár megfilmesítve is szívesen megnéznék. A története kiszámítható, épp annyi dráma van benne, amennyi egy YA regényben kell. Főleg lányoknak ajánlanám, a romantikus szál miatt, azoknak a lányoknak pedig főként, akik fiúk között nőttek fel. Ők teljes mértékben megértik Charliet és a kezdeti problémáit:).

Borító: Szerintem aranyos, de olyan semmilyen. Ezer ilyen borítót láttam már. A történet szerintem nagyon cuki, megérdemelt volna egy figyelemfelkeltőbb borítót

Kedvenc karakter: Charlie, Braden, Amber, Linda, Gage

Szárnyalás: a négy testvér és Braden kapcsolata

Mélyrepülés: a titok

Érzelmi mérce: sok sok érzelem, szerelem, de minden csak a YA keretein belül

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Charlie imádja a sportokat nemcsak nézni, hanem űzni is. A mostani játékunkban hozzá hasonló női főszereplők lesznek a középpontban. Minden állomáson megtaláljátok egy olyan könyv borítóját, amelyben a női főszereplő életében fontos szerepet játszik valamilyen sport. A feladat mindössze annyi, hogy kitaláljátok a borító alapján, hogy melyik könyvre gondoltunk, és beírjátok a Raffelcopter dobozba a főszereplő lány keresztnevét.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Szeptember 03 - Fanni’s Library

Szeptember 05 - Csak olvass!

Szeptember 07 - Könyvvilág

Szeptember 09 - Hagyjatok! Olvasok!

Szeptember 11 - Kelly és Lupi olvas

Agócs Írisz: Rajzolj egy krumplit!

Agócs Írisz az egyik legismertebb magyar illusztrátor és mesekönyvíró, aki a Pagony kiadóval összefogva egy rendkívül kedves, kreativitást fejlesztő kötetet jelentetett meg, kicsik és nagyok örömére egyaránt. Bloggereink is lelkesen rajzolgatták a különböző krumplikat, s alkottak belőlük medvéket, lajhárokat, elefántokat. Tarts velünk, hogy esélyed legyen megnyerni a kiadó által felajánlott példányt!

Pagony, 2020

64 oldal

Besorolás: illusztráció

„Rajzolj egy fáradt krumplit! Egy könyvet, amiben efféle mondatok vannak, csak szeretni lehet. Ez pedig pont egy ilyen könyv! Ráadásul krumplit rajzolni mindenki tud – ellentétben a Rendes Körrel, amit csak viszonylag kevesen. De nyugalom: ezeken az oldalakon Rendes Körökről szó sem esik! Arról viszont annál inkább, hogy egy (fáradt, jókedvű, gömbölyű, esetleg hosszúkás) krumpliból bármi lehet: medve, mókus, lajhár, csiga vagy akár még krokodil is! Tényleg bármi! És mindehhez csak néhány vonalra van szükség – na meg Agócs Írisz jókedvére és kifogyhatatlan ötleteire. Úgyhogy szerintem mindenki bátran ragadjon papírt meg ceruzát, és a szerző segítségével próbálja ki: egy krumpliból hogyan lehet valóban: BÁRMI. És higgyék el nekem: aki így tesz, az egészen biztosan rájön egy nagyon fontos dologra (amit e könyv írója és rajzolója már régen tud): hogy sokkal kerekebb a világ, ha krumpli alakú!” Így ajánlja Dániel András ezt a szuper könyvet.

Rajzolásra fel!

Nagyon röstellem magam, de Agócs Íriszről mindeddig nem sokat hallottam. Sőt leginkább semmit, de valószínűleg ez azért van, mert a könyvek, amelyeket illusztrál, nem az én korosztályom könyvei.

Viszont a nagy koronavírus járvány közepette, tavasszal felfigyeltem egy-egy ismerősöm által megosztott posztra, ahol a hölgy szórakoztatásként egy-egy rettentő cuki állatkát segített megrajzolni. Már akkor szinte minden nap vártam az újabb rajzát, beleszerettem ezekbe a figurákba és úgy éreztem, hogy á, ez annyira könnyű, hogy nekem is menne bármikor.

Így amikor szóba került, hogy esetleg turnéznánk ezzel a könyvvel, azonnal ugrottam rá, hiszen gyerekként rengeteg állatot rajzoltam (specialitásom persze a kutyák a mai napig:))), úgyhogy ez egy könnyed ujjmozdulat lesz a számomra.

A könyv ránézésre is "cuki". Előre mutatja, hogy nem művészi képeket fogunk rajzolni, nem lesznek itt mértani szögek, meg tükrözés, meg mindenféle egyéb tudományos hozzáállás, hanem mindenki számára elérhető, aranyos rajzokat fogunk készíteni. (engem a borítója teljesen megvett, ha kisgyerekem lenne, azonnal venném, vinném és így tanítanám rajzolni:)))

Az első két oldalon erről meg is erősít minket a szerző, hogy ő csak az alapokat adja, de mindenki saját kedvére formálhatja a figurákat, sőt, valószínűleg két egyforma se fog soha készülni. Segít abban, hogy milyen ceruzát használjunk, hogyan rajzoljunk, sőt bátorít minket arra, hogy többféle technikával készítsük el a rajzainkat. 

És nekivágtam én is.. lelkesen, sok-sok ceruzával, azzal, hogy ez nekem másodpercek alatt menni fog. Hát ki kell mindenkit ábrándítsak, hogy azért ez nem így lett. Annyira koncentráltam, hogy jó legyen, hogy az első mókusom inkább lett egy egyszárnyú bagolyra hasonlít - vagy várom az ötleteket, hogy ki mit lát benne :D 

Aztán a görcsösség elillant, úgy rajzoltam, ahogy nekem tetszik, persze a fő irányelveket követtem. Most se lettek sokkal jobbak a képek, de legalább már picit hasonlítottak az eredetiekre. (a mókusom továbbra sem akart mókus lenni, de legalább így már baglyot tudok rajzolni :D. 

Mutatok azért pár próbálkozást:

És a személyes kedvencem, a körülbelül 4 éves gyerek szintjét megütő, profi krokodilom :D

Természetesen, ha lett volna festékem, temperám és egyéb segédeszközöm, akkor megpróbálok valami színesebbet is összehozni, de lévén nem ez a fő hobbim, így sajnos csak egy doboz színesceruzám volt.
Rengeteg állat közül választhatunk, vannak egyszerűbbek és vannak picit bonyolultabbak is (bonyolultabbak, mint a számomra megrajzolhatatlan mókus:D ). A végén még emberábrázolással is megpróbálkozhatunk, sőt a szerző arra is bátorít minket, hogy rajzoljuk meg magunkat, esetleg a saját házikedvencünket is. Én ezzel nem próbálkoztam most meg - illetve igen, de megkímélnélek benneteket a végeredménytől:).

Összességében azt mondom, hogy ezt a könyvet be kell szerezni mindenkinek. Annak is, aki profin rajzol, hiszen ezek a figurák mérhetetlenül cukik és egy vidám délutánt szerezhetnek nekik. De annak is, aki nem mer vagy úgy érzi, hogy nem tud rajzolni, mert egy-két próbálkozás után megkapjuk a várva várt sikerélményt, vagy legalábbis egy jó hangulatú, vihogós programot.
Imádtam! És ígérem, ha sikerül végre megrajzolni a mókust, jelentkezem! :D

Borító: Tündéri, imádom, tökéletesen bemutatja, hogy mi várható a könyvben

Szárnyalás: Az imádnivaló figurás és, hogy a szerző mennyire megkönnyíti az elkészítésüket

Mélyrepülés: - 

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Agócs Írisz rendkívül sok mesekönyvbe lehelt életet figuráival, a mostani játék során pedig ezeket vesszük sorra. Minden állomáson találhattok egy rajzot, ami Írisz kezéből került ki, nektek pedig azt kell beírnotok a Rafflecopter megfelelő sorába, hogy melyik könyv borítójáról származik az illusztráció. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Szeptember 03 - Booktastic Boglinc

Szeptember 04 - Utószó

Szeptember 05 - Spirit Bliss

Szeptember 06 - Nem félünk a könyvektől

Szeptember 07 - Flora the Sweaterist

Szeptember 08 - Csak olvass!

Szeptember 09 - Könyv és más

Szeptember 10 - Veronika’s Reader Feeder

Szeptember 11 - Kelly és Lupi olvas

Szeptember 12 - Dreamworld blog

Szeptember 13 - A szofisztikált macska

Read-a-thon 2020 - avagy olvasni életre halálra

Tavaly azt ígértem, sokkal jobban felkészülök a saját kis kihívásomra. Sajnos nem úgy alakult, sem az évnek ez a szakasza, sem az egész év. De ezt mindenki, kivétel nélkül elmondhatja magáról az idén. Nos. Halmozottan szar volt az egész évem, és ezt apukám halála határozta meg, aki tavaly november óta leesett a lábáról és végül június 11-én hagyott itt minket. Ráadásul a vírus miatt szüneteltették a nagyobb temetéseket, így csak augusztus 26-án engedtük el őt, előtte, utána napokig nem tudtam könyvre nézni. Pedig szokás szerint ekkorra terveztem a Readathonomat, mindig augusztus 20 után megyek szabadságra. Úgyhogy gondoltam egy nagyot, és nem csak egy hét szabit vettem ki, hanem kettőt, amire megjegyzem nem sok példa akad az életemben, és ezt a második hetet, augusztus 31- szeptember 6-ig neveztem ki olvasós hetemnek.

Én nem voltam itthon karanténban egy napot sem, sőt az egész nyarat végigmelóztam, úgyhogy szerintem járt már nekem ez a hét, amikor majdnem teljesen magamra gondolhatok.

A könyvek tekintetében sem vagyok felkészült, azt hiszem, teljesen a pillanatnyi kedv fogja meghatározni, hogy mit olvassak. A fentiek miatt (is) hónapokra elhagytam a blogturné csapatát, (mostanában szivárgok vissza) nem posztoltam hosszú ideig, itt is hálásan köszönöm Lupinak, hogy tartotta a frontot a blogon és nem csökevényesedtünk el teljesen. Szokás szerint azonban, így az alagút végén már elkezdtem kacsingatni az új könyvek felé, és nem is tudtam ellenállni a rengeteg ajánlatnak. Így leginkább a bevállalt könyveknek vetem alá magam ezen a héten. Ha megélem a következő év jelen szakaszát, ígérem, hogy felkészültebb leszek, és remélem jobban fogom élvezni, mint ezt az ideit.

Aug.31. hétfő

Az ember úgy tervezi, hogy majd egész héten bekuckózik és csak olvas, kaját rendel és oka sem lesz, hogy abbahagyja az olvasást. Ezzel szemben már hétfőn azzal kellett szembesülnöm, hogy be kell ugranom a munkahelyemre, mert három csomag vár, a lányaim rendszerint odaküldetik a cuccaikat, mindkettőjüké most érkezett, plusz nekem is megjött a Finale, így boldogan mentem érte. Megfejeltem az egészet egy kis vásárlással, így a fél napom már el is ment, ja és főztem is valamit. A délután folyamán elkezdtem viszont végre Monica McCarty: A Haramia könyvét, amiből 236 oldalt sikerült estig olvasnom. Érdekes ez a választás, egy blogturnéhoz olvasom épp ezt a könyvet, ami amúgy egy sorozat nyolcadik része. Megnyugtattak a többiek, hogy bátran olvashatom önálló regényként is, és igazuk lett, imádom egyenlőre.

elolvasott oldalszám: 216

befejezett könyv: 0

Szept.1. kedd

Ma eszembe jutott reggel, hogy ma jönnek a vízórát leolvasni délelőtt, így pánikszerűen pakolni és takarítani kezdtem az adott területeket. 2x2 vízóra van, tehát a wc és a konyha leigazítása lett esedékes. Plusz évnyitó is ma volt, a kisebbik lányom már fél egyre haza is ért, és hát persze, hogy főztem is valamit. Ebéd után átbeszéltük az iskolában történteket, ami a mostani covidos helyzetben nem egyszerű a diákoknak, a tanároknak meg főleg nem. Fentiek miatt megint csak délután tudtam folytatni A Haramiát, viszont be is fejeztem, és nagyon örülök ennek a választásnak, mert nagyon jó a könyv, megszerettem a szerző stílusát és alkalomadtán be is fogom szerezni a sorozat többi részét is. Ez ma 180 oldal olvasást jelentett. Lett volna időm még új könyvbe kezdeni, de inkább megírtam a könyv értékelését 80%-os készültségre, mert a friss élményeket jobb azonnal leírni, főleg, ha kellemes olvasásélményről van szó.

elolvasott oldalszám: 180

befejezett könyv: 1

Szept.2. szerda

Az egész napomnak annyi, délelőtt banki dolgot intéztem meg bevásároltam, így csak délután ültem le olvasni, de akkor meg látogatóm jött. Mégse mondhatom a nagyobb lányomnak, hogy nem érek rá :) De késő délután el tudtam kezdeni végre olvasni.

A következő könyv a Finale, ami a Caraval sorozat befejező része Stephanie Garber tollából. A regény vaskos, 458 oldal, tehát több, mint az előző könyv oldalszámilag. Viszont A Haramia sűrűn teleírt oldalakból állt, még a fejezetek sem kezdődtek külön lapon, addig a Finale szellősebbnek tűnik. Nehezebb kézben tartani, de annyira imádom ezt a sorozatot, hogy fel sem tűnnek a nehézségek. 146 oldalig jutottam.

elolvasott oldalszám: 146

befejezett könyv: 1

Szept.3. csütörtök

Ma lett volna az a nap, amikor egy főzésre szánt két órácskán kívül nem lett volna más dolgom, olvashattam volna egész nap. Mégse tudtam koncentrálni, közbejöttek telefonok, felesleges netezés és még el is aludtam délután. Így csupán 218 oldalt haladtam. Ez siralmas, ma csalódott vagyok. Viszont alakul egy újabb blogturné, így megvan, hogy a Finale után a Her muffin - Felfalnám fog következni, Penelope Bloom tollából, akinek első két magyar megjelenése a Bekapnám és a Megnyalnám elég nagy port kavart.

elolvasott oldalszám: 218

befejezett könyv: 1

Szept.4. péntek

Délelőtt nem voltam itthon, így kora délután tudtam csak folytatni az olvasmányomat, és be is fejeztem a Finalét a hátralévő 94 oldalával. Rájöttem, hogy az átlagosnál lassabban haladtam a könyvvel, mert jó pár oldalt többször is elolvastam a regény folyamán. Visszalapoztam, ha kellett, mert itt a vége felé alaposan összefutottak a szálak. Nem kezdtem újabb könyvbe, mert le kellett írnom a jegyzeteimet a regénnyel kapcsolatban, szeptember 21-én indul majd a blogturné az én állomásommal. Annyit mondhatok, hogy imádtam, bár a második részt nem szárnyalta túl, azért sikerült újra elvarázsolnia, benne van ez a sorozat a top5 fantasy sorozatomban.

elolvasott oldalszám: 94

befejezett könyv: 2

Szept.5. szombat

Ma is csak délután tudtam leülni olvasni, kettő után, miután eleve sokáig aludtam, aztán megfőztem, stb. Viszont estig sikerült elolvasni a Her muffint a maga 224 oldalával. Aki már olvasott a szerzőtől, az tudja, hogy nem az, aminek tűnik, nem félig pornó, amit a címe után gondolna az olvasó.  Viszont nem volt olyan jó, mint az eddigi két rész, de egynek elment, voltak nagyon vicces részek, amin hangosan felnevettem.

Mindjárt éjfél, és még nem döntöttem el, mit fogok holnap olvasni! Éjjel talán megálmodom, mert sok a jelentkező.

elolvasott oldalszám: 224

befejezett könyv: 3

Szept.6. vasárnap

Teljesen könyvmentes napom lett, bár nem így terveztem. Sajnos megint csak délután tudtam volna olvasni, de olyan fáradtan ültem le, hogy inkább játszani kezdtem és ezt órákig folytattam. Nagyon szép lett volna ideírni még egy olvasást, de nem sikerült, az eddigi három könyvvel elteltem, nem kívántam ma olvasni. Holnap vissza kell mennem a mókuskerékbe.

elolvasott oldalszám: 0

befejezett könyv: 3

Összes elolvasott oldal: 1078 ennyi épp elég is. Nekem abszolút, a jelenlegi hangulatomat tekintve.

Remélem jövőre valamivel vidámabb leszek és szórakoztatóbb. Most akkor várom a karácsonyt, de csak azért, hogy várjak valamit, mert előre tudom, hogy szar lesz. Jó, majd veszek pár könyvet. Köszi, hogy benéztél!