Kedvelitek a dögös, ellenállhatatlan és rettenthetetlen skót harcosokat? Mi igen! Ezért Monica McCarty A Felföld rettegett fiai sorozatának nyolcadik részével, A Haramiával indulunk új turnéra, mely a General Press Kiadó gondozásában került a boltokba.
Természetesen a nyereményjáték sem marad el.
Természetesen a nyereményjáték sem marad el.
General Press Kiadó 2020.416 oldal
Fordította: Szigeti Judit
Goodreads: 4,28
Besorolás: történelmi romantikus, Skócia
Bruce elit katonái közül Robert „Haramia" Boyd a legfélelmetesebb. Igazi hazafi, akinek puszta keze halálos fegyver, és mindennél jobban gyűlöli az angolokat. Ám a bosszú keserédessé válik, amikor egy rajtaütés során véletlenül foglyul ejti legfőbb ellensége húgát, és a férfinak meg kell küzdenie a szenvedéllyel – egy olyan csatában, ahol semmiképp sem akar veszíteni.
Lady Rosalin Clifford alig ismeri fel a lázadó rabot, akit évekkel korábban megmentett a kivégzéstől. Az igazság iránt mélyen elkötelezett lányt éveken át gyötörte a lelkiismerete, amiért cserben hagyva a bátyját, segített megszökni a veszélyes férfinak. Az árulása most újra kísérteni kezdi, ám nem tud ellenállni a megkínzott harcosnak és a szenvedélynek. De vajon egy igazi angol rózsa szerelme elég ahhoz, hogy felszabadítsa Skócia legrettegettebb harcosát a bosszú terhe alól, mielőtt túl késő lenne?
Gondolkoztam rajta, hogy érdemes-e egy sorozatba a nyolcadik résznél bekapcsolódni, de a bloggertársaim megnyugtattak, hogy abszolút olvasható önálló kötetként is, főleg, ha kedvelem a skótokat és a történelmi romantika zsánert. Lupi már írt itt a blogon a 4. részről, neki meg az volt az első, és szintén nem bánta meg.
Megérte! Beleszerettem a szerző írásmódjába, olyannyira, hogy ezek után be fogom szerezni a sorozat többi darabját is, ez a regény nagyon meghozta a kedvem a skót felföld többi harcosához is.
Lehet, hogy szerencsém is volt ezzel a résszel, ugyanis elolvastam a Molyon pár értékelést, és azt írták, a többi részhez képest itt kevesebb volt a harc és több az érzelem. Nekem pont ez jön be, úgyhogy ennek csak örülni tudok.
A prológus alapozza meg a történetet, amiben rögtön a szívembe zártam mindkét főszereplőt, ugyanis nagyon kedvemre való a felütés, miszerint az igazságosságot mindennél előbbre tartó 16 éves Rosalin először is ételt szerez a rabságban szenvedő ellenséges katonáknak, akiket szinte halálra dolgoztatnak a várban, majd ki is szabadítja a legveszélyesebbiket, akit szerinte miatta akasztanának fel másnap. Persze az igazságérzet mellett nem kevéssé számít az is, hogy a skót harcos igencsak jóképű, és olyan testtel rendelkezik, amin még egy angol hölgynek is megakad a szeme. Robert Boyd is szimpatikus lett számomra, mert ugyan kapott az alkalmon a szökésre, de előtte bizonyította, hogy odafigyel az embereire és a lánynak tett ígéretét is betartotta, nem bántotta az őröket a kelleténél jobban a szökésnél. És az a lopott csók mindkettejük szívében nyomot hagyott.
A prológus után rögtön ugrottunk hat évet, és máris egy fordított helyzetben találtam a hőseimet, Rosalint foglyul ejtették a skótok, persze hogy Boyd és csapata volt a szerencsés, akik a legnagyobb ellenségük húgát és örökösét fogták el szinte véletlenül. A férfi sokat változott, az eltelt évek alatt még keményebb lett a szíve, és ha lehetséges, még jobban gyűlöli az angolokat, akik miatt korábban elvesztette a családját is. Igyekszik minél mélyebbre temetni magában az érzéseket, a legfontosabb számára a küldetés, a fegyverszünet elérése, és ehhez kapóra jött a két magas rangú túsz. A hidegzuhany akkor érte, amikor rájött, hogy ki is az angol hölgy valójában, ő az a fiatal lány, akinek az életével tartozik. Ahogy telnek a napok, egyre inkább fokozódik a feszültség közöttük, ami végül robbanással fenyeget.
Főhőst ritkán láttam még ennyit vívódni saját magával, mint Robbie-t. A kötelesség, hazafiság, a hűség a legfontosabbak számára, mindaddig, míg be nem férkőzik az életébe egy egészen másfajta érzés, aminek létezéséről nem akaródzik tudomást vennie. Dühös és vad harcos, de mint mindenki más, a lelke mélyén vágyik arra, hogy valaki törődjön vele.
Rosalin egy nagyon bátor, fiatal nő, aki mindig kiáll az elvei mellett, védelmező, gondoskodik a gyengébbekről. Nagyon szép hölgy, több udvarlót is magáénak tudhat, de mindig is a régi skót pasi jár az eszében, hiába nem látta évek óta. Nem könnyű eldönteni, hogy szerencse vagy átok, hogy újra találkoztak, de annyi biztos, hogy a lány most került tudatába a saját érzékiségének, a vonzódása tagadhatatlan, nem különben nehéz a férfinak tagadni, milyen hatással van rá Rosalin. Nem csupán a szépsége, hanem a személyisége, az emberi tulajdonságai is mélyen hatnak rá.
Tetszett, hogy E/3 az írásmód, de a két főszereplő szemszögéből, így beleláthatunk a fejükbe, de mégsem volt olyan részletes, hogy az olvasónak ne lehessenek saját gondolatai. Rengeteg volt a belső vívódás, de Robbie részeit kifejezetten imádtam olvasni, szeretem, ha egy pasi "szenved", illetve megszenvedi a helyzeteket, amit magának teremt.
Becsülöm a szerzőben, hogy nem egy légből szerzett fikciót tár az olvasók elé, hanem konkrét történelmi személyekre és helyzetekre épít, kiegészítve azokat fiktív karakterekkel és cselekményekkel. Érdemes elolvasni a szerző jegyzeteit a végén, meglepő részleteket ad a regényhez.
Meg voltam elégedve a leírásokkal, mindig úgy éreztem, én is ott vagyok a helyszínen, mindent el tudtam képzelni a környezettől a szereplők ruhájáig. Imádtam a skótok közötti bajtársiasság megjelenítését, ez nagyon fontos volt, hogy minden körülmények között támaszkodhatnak egymásra, megvan a maximális bizalom. Azt sem hagyhatom ki, mennyire megvolt ez a bizalom jókora szeretettel megtoldva a Clifford testvérek között is. Mindig nagyon szeretem, ha a testvérek közötti kapcsolat jelentőséget kap.
A regény többi szereplője is emlékezetesre sikerült, vágyom rá, hogy olvashassam a saját történeteiket. Egyedül Seton nem volt egyértelmű számomra, a végén mit miért tett. Talán a későbbiekben ez is kiderül.
Az idén több történelmi romantikust is olvastam, de ez a regény volt az, amelyik igazán megdobogtatta a szívem, egyszerűen imádtam a főszereplők közötti kémiát, és csak sóhajtoztam velük, lépjenek már mielőbb a tettek mezejére. Nem kellett csalódnom, az erotikus részek szempárásítók voltak és teljesen ízlésesek. Robbie lassú változását remekül alakította a szerző, szép ívet adott a kapcsolatnak.
Én csakis ajánlani tudom ezt a csodás kis történetet, a példám mutatja, hogy lehetséges szerelembe esni egy sorozat nyolcadik részénél ebbe a kivételes szeretettel megteremtett világba, ahol első a haza szabadsága, de a szerelem sem az utolsó szempont.
Borító: Biztos vagyok benne, hogy nehéz megfelelő stockfotót találni.
Kedvenc karakter: Rosalin, Robbie
Szárnyalás: Annyi cuki jelenet volt, hogy nem is tudok választani, de talán a fürdetés...
Mélyrepülés: -
Érzéki mérce: A fokozatosság jellemző az érzékiségre, pezseg a kémia a főszereplők között végig a regény során, és persze megkapja az olvasó a legforróbb pillanatokat is.
Értékelés:
Nyereményjáték
Monica McCarty sorozata Robert Bruce titkos elit alakulatának tagjairól szól. Minden rettenthetetlen harcosnak van egy “gúnyneve” is, melyet egymás között használnak és amely az illető különleges képességeit tükrözi. A ti feladatotok az, hogy a név alapján beazonosítsátok ezt a gúnynevet és beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Tehát, ha Robert Boyd a Haramia, akkor kicsoda: Magnus MacKay?
Állomáslista:
09.15 - Kelly és Lupi olvas
09.17 - Betonka szerint a világ…
09.19 - Dreamworld
Blogturné Klub
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése