BEST OF 2020

Összegzés a 2020-as évről

 

Blogos adatok: 57 bejegyzés született, (ebből 3 nem könyves értékelés), így összesen már 934 könyves értékelést olvashattok a blogon. Kelly 29  értékelést írt, amiből 5 egyéni, 24 blogturnés bejegyzés. Lupi 25 értékeléséből 2 egyéni, 23 blogturnés bejegyzés.

 

Lupi: Olvasott könyveim száma: alig merem leírni, 28
2020-ban körülbelül 25 könyvvel gyarapodott a könyvtáram +/ 1-2 darab, pontosan nem számoltam.
Legdrágább példány: Edyta Ossowska Rhodesian Ridgeback / The Perfect Dog  - átszámolva kb 10.000.-Ft körül volt az ára
Legolcsóbb példány: Pippa Mattinson: Ide hozzám! - a páromtól kaptam ajándékba:), illetve én is megörököltem jó pár könyvet anyutól, amelyek most kerültek el hozzám
Aminek a legjobban örültem, legjobban vágytam rá: Edyta Ossowska Rhodesian Ridgeback / The Perfect Dog

 

Kelly: Olvasott könyveim száma: 50

Rengeteg (107) könyvet szereztem, aminek nagy része saját vásárlás, de sok került hozzám az idén apukáméktól is, és jópár reci könyvet is szereztem. 

Legdrágább példány: Nem vezettem, de kb a Stephen Hawking: Az idő rövid története volt a legdrágább.

Legolcsóbb példány: Iszonyú jó akciók voltak az idén, párszázas könyveket sikerült szerezni, nem is egyet.

Az a helyzet, hogy nem ez az első év, hogy sokkal kevesebbet olvasunk, mint a korábbi években. Az  idén lehetett volna talán több időnk, viszont voltak más fontos elfoglaltságok is, pl. rengeteg időrabló, de kikapcsolódást nyújtó gépes játék, kirakózás, kutyázás és egy-két borzalmas olvasási válság. De életben tartottuk a blogot és ez is valami. 

Én személy szerint sajnálom, hogy megint nem sikerült csökkentenem a várólistámat, viszont a sorozatok folytatása és befejezése elég jól ment. Volt pár kihívás, amit sikerült így is teljesítenem.  

Azt hiszem, a covid témát már minden fórumon kimaxolták helyettünk is, inkább arról szólnék, milyen lesz a 2021. Nekünk rögtön január 29-én nagy ünneplés esedékes, a blog 10 éves lesz. Figyeljétek a nyereményesőt! Aztán szeretnénk 2021-ben újra könyvfesztiválokra, könyvbemutatókra, dedikálásokra járni, reméljük tavasztól-nyártól újra a helyére kerül minden. Na de addig is lássuk az idei hagyományos rangsort, amit megint igen nehéz volt összeállítani, sok jó könyv közül melyek legyenek a legek:

Legkevésbé tetszett könyv

Kelly: Tijan: Anti-Stepbrother - Vészkijárat - Meg akartam érteni a hype-ot a szerző regényei körül, nem igazán sikerült, nem tetszett a történet, se a kidolgozás.

Lupi: Elég kevés könyvet olvastam idén, így ilyen könyv nem volt - vagy csak jól választottam ki azt a keveset :)

 

Legrosszabb borító

Kelly: Nem volt az idén olyan borító, ami miatt amúgy nem vettem volna a kezembe az adott könyvet.

Lupi: Igazán borzalmas borítóval nem találkoztam, de ha mindenképpen kell egyet választanom, akkor az On Sai: Álruhában (Vágymágusok #1) borítója az. A történet fantasztikus, de ez a borító hozzá… Sose venném le a borítója alapján a könyvet a polcról egy könyvesboltban.

 

Legnagyobb csalódás

Kelly: T.M. Fazier: Zsarnok - A sorozat első része a  King kedvencem volt, szóval egész mást vártam, sajnos a Zsarnok meg sem közelítette, siralmas élmény, a szerzőt is elfelejtem.

Lupi: Szerencsés vagyok, ilyen könyv nem volt idén:).

 

Legnagyobb pozitív meglepetés

Kelly: Wendy Higgins: A csóklista - A szerző a Sweet Evil sorozat után tudott váltani a fantasy világból és a kortárs young adult-ban is megállja a helyét, nekem nagyon tetszett.

Lupi: Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája - nagyon féltem tőle, még akkor is, ha ez egy előzménytörténet, sok rossz tapasztalatom volt az ilyen pluszban írt regényekkel. De a félelmem alaptalannak bizonyult, minden sorát imádtam, tökéletes történet lett belőle, Suzanne Collins pedig bebizonyította, hogy lehet úgy is egy már kész trilógiához hozzáírni, hogy nem lesz belőle egy nyögve-nyelős tölteléktörténet.

 

Legjobb borító

Kelly: Nagyon nehéz választás, de mivel idén olvastam Mara Dyer végzetét, és ez a víz alatti fotósorozat örök kedvencem, rá szavazok. Különdíjat érdemel a Képtelen történet, ami nagyon jól sikerült, az értékelésnél ki is tértem rá.

Lupi:.Jason Segel - Kirsten Miller: Otherworld című regényének a borítója. Különleges, látványos, figyelemfelkeltő, imádtam!

 

Legjobb debütáló író

Kelly: Nem volt idén debütáló szerzőm, de a Meseország mindenkié kötet ide kívánkozik, hiszen számos mese szerzőjének ez volt az első publikációja.

Lupi: Deepa Anappara: Dzsinnvadászok című könyvével nagyot ütött szerintem. Megrázó betekintést adott India nyomornegyedébe és az ott történő szörnyűségekbe...

 

Legjobb világfelépítés

Kelly: Laini Taylor: A rémálmok múzsája - Örök kedvenc Lainitól A Különös álmodozó világa, egy olyan fantasy világ, amelybe bármikor fejest ugranék, hogy velük élhessek. (Tavaly is őt választottam, nem véletlenül) De mellette meg kell említenem Kresley Cole Az Arkánum Krónikák sorozatát, aminek mind a három részét elolvastam idén és imádtam. (Magyarul a harmadik rész még nem jelent meg, előolvasóként kaptam meg, értékelés 2021-ben.)

Lupi: Sarah J. Maas-t még mindig nem tudja senki sem letaszítani a trónjáról. Idén az Üvegtrón sorozat befejező részét olvashatttam tőle, és még mindig ő a király - elnézést, királynő :D.

 

Legjobb szerelmespár

Kelly: Tella és Dante a Finale-ból. Bár a Legendary-ban volt a legszebb kidolgozása a kapcsolatuknak, a harmadik részre is maradt izgulnivaló és persze imádnivaló jelenetek. Ugyanez vonatkozik Julianre és Emmára a Gonosz fortélyok sorozatban.

Lupi: Endre és Cecil, Bauer Barbara: A fényfestő című regényében. Imádtam azt a gyönyörű, lassú udvarlást és kialakuló szerelmet, ami kettőjük között történt.

 

Legjobb főhős

Kelly: Arinra esett a választásom Marie Rutkoski: The Winner’s Kiss - A nyertes csókja regényből. Ő egy pillanatra sem esik ki a főhős státuszból, stabil a karaktere, a befejező részben is végig önmaga maradt. (Egy kicsit bele is szerettem)

Lupi: Itt egy “férfit” nem tudok kiemelni, mert Sarah J. Maas Kingdom of Ash (Felperzselt királyság) regényének több férfi szereplője is tökéletes karakter volt. Nem tudnék választani közülük.

 

Legjobb főhősnő

Kelly: Negin a kedvencem Ashley Carrigan: Az oroszlán árnyékában-ból. Alig várom a második részt, hogy újra harcolni lássam, és átérezhessem vele az érzelmi hullámvasutazást, amire a második részben sor kerül.

Lupi: Hát legjobb főhősnőből több van idén, mint legjobb főhősből. Nem volt egyszerű választani, de azt hiszem maradok Aelinnél, Sarah J. Maas Kingdom of Ash (Felperzselt királyság) regényének főhősnőjénél. Nála nincs vagányabb, okosabb, legtöbbet fejlődött karakternél.

 

Legjobb szerelmi háromszög

Kelly: Jack - Evie- Halál nagyon de nagyon kínzó szerelmi háromszöge az Arkánum Krónikák sorozatból. De nem mehetek el szó nélkül az Éjsötét Királynőben Kieran-Cristina-Mark hármasa mellett, na az igazi kuriózum.

Lupi: Sajnos ilyennel nem találkoztam idén. Igen, volt szerelmi háromszög olyan regényben, amit olvastam, de annyira semmilyen volt, hogy említésre sem méltó.

 

Legjobb nem szerelmi kapcsolat

Kelly: A rémálmok múzsájában van egy szomorú testvéri kapcsolat, Kora és Nova, akiket elszakítanak egymástól fiatalon, később egész életükben egymást keresik. Nagyon szerettem róluk olvasni. Különdíjas Benyák Zoltán Képtelen történetének fura kis családja, emlékezetes egymásra találás volt.

Lupi: Roni és Edit kapcsolata, Ádám Veronika: Távolból őrzöm című regényében. Nem is állhatnának egymástól távolabb, de mégis mély, mindent túlélő barátság alakul ki köztük.

 

Legjobb fiú szemszög

Kelly: Hat évvel a Slammed olvasása után az idén nosztalgiáztam Colleen Hoover - This Girl regényével és Will szemszöge elvarázsolt, újra átélhettem a sztorijukat.

Lupi: Nem olvastam ilyen könyvet.

Legjobb "PASI"

Kelly: Ezen sokat gondolkodtam, mert hiába volt sok jó pasi az olvasmányaimban, egy sem volt olyan tökéletes, mint Jason Momoa, akivel a színező kapcsán találkoztam. Most legyen ő a legjobb pasi.

Lupi: Nem estem idén “szerelembe” egyik könyvem főhősével sem :(

 

Legjobb történelmi helyszín

Kelly: Az árnypiac kísérteteiben rengeteg helyszínen járhattam más-más korokban. Nagyon emlékezetes utazásra vittek a szerzők.

Lupi: Amy Harmon: Csak a szél tudja könyvében, az 1920-s évek Írországa. Sokat nem tudtam erről az időszakról, de a regény rengeteg mindent tanított róla.

 

Legjobb komoly könyv

Kelly: Beninától a Káosz és fegyelem, nagyon meg tudtam érteni Josiah eltökéltségét a bosszúállásról.

Lupi: Sarah Dessen: Figyelj rám! Az írónő a mai napig aktuális témákat boncolgat és mutat be nekünk ebben a nagyon közkedvelt regényében.

 

Legjobb szórakoztató regény

Kelly: Ez nagyon nehéz, mert ki mit gondol szórakozásnak, ha azt nézem, min nevettem a legjobban, akkor az Uncivilized volt, ha azt nézem min szórakoztam a legjobban az első oldaltól az utolsóig, akkor az Éjsötét Királynőt választom.

Lupi: Hát én itt most nem regényt említek, hanem egy könyvet, ami a kezem közé került, méghozzá Agócs Írisz: Rajzolj egy krumplit! című könyvét. Elsőre rettenetesen egyszerűnek tűnő figurákat kell megrajzolni - ehhez a szerző minden segítséget megad. Én pedig azt hittem, hogy tudok rajzolni.. Aha.. secperc alatt kiderült, hogy még ezeket a nagyon cuki figurákat is el tudom rontani :D. Ennyire jól már régen szórakoztam, mint ezen rajzok elkészítése közben.

 

Legjobb romantikus regény

Kelly: Olvastam pár Johanna Lindsey-t az idén, és azt vártam, azok között lesz olyan, ami megnyeri ezt a kategóriát. Sajnos nem tetszettek eléggé, viszont Monica McCarty regénye A Haramia nagyon is kedvemre való volt, egész beleszerettem a stílusába és a skót felföld harcosaiba.

Lupi: Amy Harmon: Csak a szél tudja - ha olvastátok az Outlandert, akkor ezt is el kell olvasnotok. A téma picit hasonló, időutazás és óriási szerelem, csak ez Írországban játszódik és picit később, mint Jamie és Claire története.

 

Legjobb realista regény

Kelly: Marie Pavlenko: Én vagyok a napod - komoly témákkal foglalkozik, egy párizsi diáklány tolmácsolásában, nagyon emlékezetes olvasmányom volt az idén, jó pillanatban kapott el, mintha tényleg napsütésben olvastam volna egy nagyon friss hangú történetet.

Lupi: Itt kettőt is megemlítek, egy magyart: Ádám Veronika: Távolból őrzöm és egy külföldit, Sarah Dessen: Figyelj rám! című regényét. Mind a kettő a maga nemében különleges és érdemes elolvasni őket.

 

Legjobb disztópia/poszt-apokaliptikus regény

Kelly: Ide sorolhatom az Arkánum Krónikák idén olvasott három részét, bár disztópián kívül belefér más műfajokba is, nagyon tetszett a világégés utáni élet kialakítása. Annyira nehezen megy a harmadik rész kiadása, pedig még +3 vár kiadásra. Nagyon várom őket.

Lupi: Itt is szeretnék egy magyar regényt választani: Rojik Tamás: Szárazság című és egy külföldit: Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája című könyvét. Rojik Tamás regénye hazánkban játszódik, a nem is túl távoli jövőben és nem is túlságosan elrugaszkodott negatív jövőképet bemutatva, Suzanne Collins pedig egy (számomra) tökéletes előzménytörténetet írt Az éhezők viadala trilógiához.

 

Legjobb fantasy

Kelly: Laini Taylor: A rémálmok múzsája - Nem tudom eleget dicsérni, mennyire imádom Laini világát, több szálon fut, részletes leírásokkal, imádnivaló karakterekkel, itt megkapja az olvasó azt az élményt, amiért érdemes olvasni.

Lupi: Tudom, unjátok már, de Sarah J. Maas Kingdom of Ash regénye mindent vitt.

 

Legjobb krimi

Kelly: Továbbra sem olvasok krimit, se horrort, legfeljebb Beninától a Káosz és fegyelem fér ebbe a kategóriába.

Lupi: Én idén nagyon sok jó krimit olvastam, rettentő nehéz volt választani közülük, de hosszas tépelődés után végül Anders de la Motte: Kegyetlen tavasz című regényére esett a választásom. Ez egy négy részes sorozat befejező része, izgalmas, körömlerágós,vérfagyasztó skandináv krimi, amit érdemes elolvasni.

 

Legszebb írásmód

Kelly: Legszebben Laini Taylor ír, szorosan mögötte Stephanie Garber. Szaszkó Gabi a Késő márciusban a legjobb hazai szerzők között.

Lupi: Bauer Barbara: A fényfestő - pár idézetet meg is tudtok nézni a regény posztjánál, hogy lássátok miről is beszélek.

 

Legjobb sorozat első rész

Kelly: Ashley Carrigan: Az oroszlán árnyékában - A Negin sorozat első része. A szerző visszatért az urban fantasy világába, ami szerintem a legjobban áll neki, és egy nagyon izgalmas első részt alkotott.

Lupi: On Sai: Álruhában (Vágymágusok #1) - az írónő párszor már bebizonyította, hogy a regényei humorosak, izgalmasak és letehetetlenek. Ezzel a regénnyel sem volt másképp, mindenképpen olvassátok el!

 

Legjobb sorozat folytatás

Kelly: Kresley Cole: A végtelen lovag, érdemes volt újraolvasni az első részt, így egymás után olvastam, nem öt év kihagyással.

Lupi: Ez nem kifejezetten egy sorozat, de híres írónők a DC Univerzum legnépszerűbb szuperhőseiről írtak egy-egy regényt. Hazánkban másodiknak jelent meg Leigh Bardugo: Wonder Woman - A háborúhozó regénye, így én ezt folytatásnak veszem. Nagyon jól megalkotott, izgalmas, görög mitológiával bőven átszőtt regényt olvashattam, amit azoknak is ajánlok, akik nem ismerik vagy érdekli őket a DC világa.

 

Legjobb sorozat befejezés

Kelly: Ne is szóljatok semmit, de mi más nyerhetne nálam, mint Cassandra Clare: Éjsötét Királynője? Ez a sorozat lezárult, de az Árnyvadász Univerzum újabb sorozata folytatódik 2021-ben, legnagyobb örömömre. De a sorban szorosan ott van a Finale is, a Caraval sorozat befejezése.

Lupi: Ha azt merem leírni, hogy Sarah J. Maas: Kingdom of Ash, akkor meg leszek kövezve? :D Tudom, hogy már sok “leg” címet kapott tőlem, de most sincs így másként. Picit lehetett volna az írónő keményebb kezű a szereplőkkel, de ezen kívül más problémát nem találtam ebben a jó hosszas, de annál izgalmasabb befejező kötetben.

 

Garantáltan újraolvasós könyv

Kelly: Az árnypiac kísérteteit újra fogom olvasni, mert annyi infót tartalmaz és annyira sokrétű, hogy lehetetlen egy olvasatra feldolgozni. De az idei öt pontosokat mind érdemes újra elővenni.

Lupi: Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája. Ha lesz rá időm, akkor újra elolvasom és azt követően azonnal a hozzá tartozó trilógiát is.

 

Legprovokálóbb könyv, ami kirántott a komfortzónánkból

Kelly: Tiffany Reisz: A Kastély. Szerintem ezt nem kell megmagyaráznom, Tiffany könyvei egyértelműen kirántanak a komfortzónából. Imádtam Kingsley-ről olvasni, bárcsak folytatódna ez a sorozat.

Lupi: Nem olvastam ilyen könyvet.

 

Legjobb middle-grade könyv - 10-14 éves korosztály

Kelly: Bob, a legbátrabb volt a befutó ebben a kategóriában, Katherine Applegate tollából. Tavaly is ő nyert a Kívánságfával. Majdnem holtverseny lett, mindenképp kiemelném a Képtelen történet is, bár nem teljesen érzem gyerekkönyvnek, és a Meseország mindenkié is kiemelkedően emlékezetes olvasmány volt, többféle korosztálynak szólóan.

Lupi: Ilyen könyvet nem olvastam.

 

Legjobb könyv – 15-21 Young Adult korosztály

Kelly: Holtversenyben első az Éjsötét Királynő és A rémálmok múzsája

Lupi: Sarah J. Maas: Kingdom of Ash

 

Legjobb könyv – 19-26 New Adult korosztály

Kelly: Erin Watt: When it’s Real - Igazán szerelem

Lupi: Nem olvastam New Adult könyvet idén

 

Legjobb felnőtt könyv

Kelly: Ashley Carrigan: Az oroszlán árnyékában

Lupi: Anders de la Motte: Kegyetlen tavasz

 

Legkedvesebb idézet

Kelly: "A legjobb tükör mindig azoknak az arca, akiket a legjobban szeretünk. Megmutatja a saját boldogságunkat, a saját fájdalmunkat, és segít mindkettővel megbirkózni – mert egyedül viselni bármelyiket is olyan, mintha az emberen özönvíz söpörne át." (Cassandra Clare: Az árnypiac kísértetei)

Lupi: "Rágódni a múlton és várni a holnapra egyet jelent azzal, hogy ember elmulasztja az élet legfontosabb pillanatait, elszalasztja mindazt, ami ott van karnyújtásnyira." (Bauer Barbara: A fényfestő)

 

Legjobban várt könyv 2021-re

Kelly: Nincs annyi hely. Cassandra Clare: Chain of Gold, magyarok közül Ashley Carrigan: Negin 2.

Lupi: Igazából már nálam van a könyv, de idén nem jutott időm elolvasni, ez pedig Jus Accardo: Transcendent című regénye. Ezt szeretném mindenképpen elolvasni. Ezen felül rengeteg könyv érdekel még, de majd meglátjuk, hogy mi jelenik meg belőlük és mi nem:).

Kívánunk minden kedves olvasónknak Boldog Új Évet!

Thomas Olde Heuvelt: Hex - Egy boszorkány bosszúja

 

Ha szereted a boszorkányos és félelmetes történeteket, akkor Thomas Olde Heuvelt HEX - Egy boszorkány bosszúja című könyve neked is kötelező beszerzés lesz, ugyanis a holland szerző első bemutatkozó regénye hátborzongatóra sikeredett. Erről mesél nektek a Blogturné Klub 5 bloggere is, akik elolvasták a regényt, és sok mindent megtudtak Katherine-ről, a boszorkányról, aki már nagyon régóta kísérte Black Spring lakosainak életét. 

Ha velünk tartasz a turnén neked is esélyed van megnyerni a Maxim Kiadó által felajánlott HEX - Egy boszorkány bosszúja című regényt. Felkészültél? Vigyázat! Csak akkor csatlakozz, ha nem félsz a boszorkányoktól!

Maxim, 2020

400 oldal

Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Goodreads: 3,72

Besorolás: horror, fikció

Aki itt születik, haláláig arra van kárhoztatva, hogy itt is maradjon. Aki ideköltözik, sosem megy el.

Üdvözlünk Black Springben, a látszólag festői Hudson Valley-i városban, ahol egy boszorkány kísért. Abban a házban jelenik meg, ahol csak kedve van, és minden éjszaka más gyermek ágya mellett áll. Mindenki tudja, hogy a boszorkány szemének sosem szabad kinyílnia, mert az elképzelhetetlen következményekkel járna. A városi tanács mindezt persze titokban tartja a nyilvánosság előtt, és minden erejükkel azon vannak, hogy az átok ne terjedhessen el máshová. De a helyi tinédzserek nem tudnak megbékélni azzal, hogy nem hagyhatják el a várost, így a szigorú megkötések ellenére közvetíteni kezdik a boszorkányvadászatot a neten. Arra viszont nem gondoltak, milyen sötétséget szabadítanak a városra ezzel.

Őszinte leszek ismét, sok mindent nem tudtam a regényről, amikor belevágtam az elolvasásába. A fülszövege tetszett és ennyi. Utána láttam, hogy milyen sokan várják, mekkora a hype körülötte. 

Amit előzetesen érdemes tudni a regényről az az, hogy két változatban készült el. Az eredeti - mivel az író is holland, Hollandiában játszódik és teljesen más a vége, mint ennek a változatnak. Ez akkor jött létre, amikor eladták a regény angol nyelvű jogait tengerentúlra, és ekkor az író megírta ennek a regénynek az amerikai verzióját, amerikai területre helyezve és másképp befejezve a regényt. Sajnos a holland verzió végéről nem tudok sokat - most hajkurászom a holland ismerőseimet, hátha valaki olvasta és elmeséli azt is.

A történet Black Springben játszódik, egy gyönyörű, idilli kisvárosban, ahol látszólag minden szép és jó, de egy valamiben eltér a város a többitől: van egy boszorkányuk.

Katherine van Wyler az 1600-s években élt ezen a környéken. Egyedül élt az erdőben, nem volt hívő és ez szinte adta a helyieknek azt, hogy boszorkány. Halálra ítélték, de előtte borzalmas tettre kényszerítették és ez vezetett ahhoz, hogy visszajár a környékre, pontosabban a városba és a közvetlenül mellette lévő erdőbe. A helyiek megszokták, nem sok vizet zavar, ám van pár dolog, amire oda kell figyelniük vele kapcsolatban. Nem nyúlhatnak hozzá, nem bánthatják, nem beszélhetnek kívülállóknak róla és hosszabb időre nem hagyhatják el a várost. Bármelyik tiltást is megszegik, borzalmas következményei lesznek. A városban lakók mindezt születésüktől kezdve tanulják, az eszükbe vésik és ez alapján élik az életüket. Igen ám, de városban vannak fiatalok is, akik épp abban a korban vannak, amikor mindennel ellenkeznek, mindent ki akarnak próbálni, lázadnak, így a boszorkánynál is feszegetik a határokat. Ez pedig elindítja a rettegett lavinát...

Forrás

Hát a könyv eleje nem volt egyszerű a számomra. Eleinte nem értettem, hogy miért kell a szoba sarkában álló "nagyitól" tartani, miért kell letakarni és különben is, miért van bevarrva a szája és a szeme... Talán kétszer is nekifutottam, mire meg tudtam ezt emészteni. Aztán persze beindult a regény és azt vettem észre, hogy képtelen vagyok lerakni a könyvet. Számomra rettentően izgalmas volt, még annál is jobban parás - nem tudom, hogy mennyi időt kellene ott élnem abban a városban, hogy már ne foglalkozzak egy láncokkal összekötözött, bevarrt szemű és szájú, bomladozó "lénnyel", aki csak úgy jön-megy, itt-ott feltűnik, de nemcsak az utcán, a kertekben, hanem akár a hálószobában, a konyhában vagy a nappaliban is.

A fiatalokat is valahol megértettem, hiszen a net miatt elérhető számukra az egész világ, látják, hogy mi történik mindenhol, de nem vehetnek részt benne. Szigorú szabályok között élnek és az átok miatt nincs arra lehetőségük, hogy más városban, országban tanuljanak, éljenek vagy akár egy hosszabb időt csak nyaraljanak. Csak itt élhetnek és halhatnak, ebben az elátkozott kisvárosban. Ahol külön applikációt fejlesztettek ki arra, hogy tudják, hogy a boszorkány merre jár. Ahol egy külön testület létezik, aki a boszorkánnyal és az átokkal foglalkozik és keményen szankcionál minden rossz tettet.

De szépen lassan kiderül, ahogy elszabadulnak az indulatok és minden rosszra fordul, hogy ebben a történetben nem is a boszorkány a legrosszabb. Az ember - főleg, ha csapatban lehet - gonoszabb tud lenni a leggonoszabbnál is, alávalóbb a legborzalmasabb teremtményeknél is. 

Lehet, hogy sokaknak furcsa lesz, de a történet végén én már inkább szántam Katherinet, mintsem utáljam vagy haragudjak rá. Ő volt az, aki "bebizonyította", hogy lehetnek akár az 1600-s évek vagy akár a XXI. század is, az ember ugyanolyan elvetemült tud lenni, főleg, ha csőcselékként összeáll. 

Természetesen nemcsak a természetfeletti szál volt félelmetes, hiszen egy ilyen "idilli" kisvárosban sok csontváz lehet a szekrényekben. Kiközösítés, családon belüli erőszak, volt itt minden más is, ami miatt volt okuk félni és titkolozni az embereknek. 

Az író pedig nem félt bevetni a nehézágyúkat, voltak olyan részek, aminek az olvasása után még a kutyával is alig mertem lemenni az esti ködben sétálni :D. Azért persze pár helyen éreztem, hogy Thomas Olde Heuvelt Stephen Kingen "nevelkedett", mert egy-két fejezetnél beugrott a híres horror író egy-egy közkedvelt regényének részei (nem írok példát, mert nem szeretnék spoilerezni - de higgyétek el, hogy rá fogtok Ti is jönni). De ettől függetlenül az író nemcsak ezekkel élt, tudott ő saját maga is olyan részeket írni, hogy csak pislogtam...

Természetesen a lezárás sem megnyugtató, mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy mit gondol a befejezésről. De szerintem ez így jó, egy ilyen történetet nem lehet rózsaszínűen lezárni. 

És kinek ajánlom? Aki szereti a boszorkányos horror történeteket, akik szeretnek borzongani a sötét, téli estéken. Én pedig nagyon várom, hogy valaki lecsapjon erre a történetre és megfilmesítse. Mert ez a regény filmvászonra való. Addig pedig lelkesen kutatom, hogy mi lehet a holland történet vége és remélem, hogy minél hamarabb olvashatunk az írótól újabb regényt. Mert érdemes rá odafigyelni.

Borító: Figyelemfelkeltő, eléggé adja a történet hangulatát!

Kedvenc karakter: Tyler

Szárnyalás: - 

Mélyrepülés: az emberi természet

Érzelmi mérce: félelmetes, izgalmas

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A HEX főszereplője egy gonosz boszorkány, aki sok álmatlan éjszakát okoz a kis városkának, ahol kísért. Ha olvastál már néhány boszorkányos történetetét, akkor ismerősek lesznek számodra a következő idézetek. Minden turné résztvevő blogján találsz egy idézetet, amiben a főszereplő egy boszorkány. A te feladatod annyi, hogy megírd, hogy melyik könyvben hangzik el az idézet. 

Ha helyes válaszokat adsz a Rafflecopter dobozban, akkor a turné végén megnyerheted Thomas Olde Heuvelt HEX - Egy boszorkány bosszúja című könyvet

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

– A sárgarépa egészséges. Javítja a látást.

– Semmi baja a látásomnak, Marcus Grimald Buchanan!

Marcus ismerte ezt a hangot. Általában órákig tartó varázs üst súrolás követte. Fisher’s Cove-ban minden boszorkánynak volt annyi magához való esze, hogy ne ellenkezzen ezzel a hanggal.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

December 15 - A Szofisztikált Macska

December 17 - Zakkant olvas

December 19 - Nem félünk a könyvektől

December 20 - Könyv és más

December 21 - Kelly és Lupi olvas 

Alice Broadway: Spark (Ink #2)

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Alice Broadway Ink sorozatának második részét Spark címmel. A meglehetősen  megosztó témájú disztópikus sorozat új részéről  öt bloggerünk fejti ki a véleményét. Kövesd végig a blogturné állomásait, és nyerd meg a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét!

 

Maxim Könyvkiadó - Dream válogatás

432 oldal

Fordította: Sárossy-Beck Anita

Goodreads: 3,85

Besorolás: fantasy, YA, tetoválás

Minden éremnek két oldala van.
Azután, hogy Leora engedetlenségével mindent felforgat maga körül, olyan események sorát indítja el, amelyek következtében fény derül a kegyetlen igazságra a családjáról. Így hát nincs más választása, mint az, hogy végre szembenézzen a múltjával. Mindent megkérdőjelez, amit eddig szeretteiről és magáról tudott. Félig tetováltként, félig üresbőrűként melyik közösséghez tartozhat? Engedetlenségéért a polgármester most fegyverként szeretné felhasználni őt, és elküldi Featherstone-ba, hogy épüljön be az üresek közé, és így szállítsa neki az információkat. Leorában sok kérdés maradt rejtélyes, vér szerinti anyjáról, amelyekre talán megtalálja a választ.
De vajon megnyugvást és békét lelhet-e bennük, vagy újabb kétségekkel kell szembenéznie? És képes lesz-e majd megkülönböztetni, ki barát és ki nem?

Különleges volt számomra a sorozat első része, bár korántsem tökéletes, de nagyon tetszettek bizonyos ötletek, a világfelépítés például nagyon egyedire sikerült. Kíváncsi voltam, vajon hogyan alakul Leora sorsa az üresbőrűek között. Az is érdekelt, milyen információkat tud meg az édesanyjáról, milyen ember volt, kik voltak a családtagjai, barátai.

Featherstone valóságára nem számítottam. Fájón éles volt a különbség  Leora eddigi otthonához képest, hiszen itt még áram sincs,  gyakorlatilag középkori körülmények közé került. Nincs élelem, legalábbis nagyon kevés, az emberek csak akkor jutnak némileg jobb ellátáshoz, ha az erre szakosodott csoportjuk lóháton  portyázni megy. Valójában lopni, méghozzá a tetováltakhoz, akik látszólag elnézik ezt az üreseknek, legalábbis eddig ezt tették.

Nem fogadják Leorát tárt karokkal a faluban, hajszálon múlik, hogy nem küldik vissza, ahonnan jött, hiszen joggal gondolják, hogy esetleg kém. Nagy viták után végül egy család befogadja, méghozzá Obel szülei és testvérei. Nagyon lassan és bizalmatlanul veszi kezdetét az ismerkedés. Leora szembesül az érem másik oldalával, minden mese és monda, amit elmesélnek neki, magyarázva a hitüket, azonos alapokon nyugszik az otthonában hallottakkal, mégis egész más. Hát igen, máshogy mesél a csatát nyert és csatát vesztett fél.

Nagyon érdekes volt látni a párhuzamokat a kétféle társadalomban, egyvalami azonban az első napon kiderül a lány számára, az üresek nem készülnek támadásra és nem is lennének képesek rá. A többség gyenge, alultáplált, éppenhogy tengődnek, fegyvereik sincsenek. De akkor miért érdeke a polgármesternek, hogy ezt terjessze Saintstone-ban?

Egy egész sor új szereplő lép be a természetesen a történetbe, egyik legfontosabb közülük Gull, aki a leginkább közel kerül Leorához, ők hasonló korúak és Gullra osztják a feladatot, hogy vigyázzon rá, kísérgesse mindenhová. Mivel épp az ő szobájába költözött be, tényleg sülve-főve együtt vannak. Lassan építkezik a bizalom közöttük, ami a regény végére már egyféle barátsággá alakul. Gull testvére, Finn volt még számomra érdekes szereplő, az elején baromira ellenséges volt Leorával, és tartottam tőle, hogy ez nehogy egy vonzódás leplezése legyen. Nos nem vagyok biztos benne, hogy a harmadik részre nem tartogat meglepetéseket a karaktere.

Valami őrületes, milyen szokások alakultak ki ennél a társadalomnál. Némelyik teljesen okés, például hogy minden este összegyűlnek a tűz körül és megbeszélnek mindent és történeteket mesélnek. De nálam kiverte a biztosítékot a születésnapokon végzett "megmerülés", ami akár az életébe is kerülhet az ünnepeltnek. Az is nagyon tetszett, hogy "életfát" választanak maguknak az erdőben, és annak a tövében lesz a sírjuk, visszaadva a testüket a természetnek.

Ahogy egyre jobban megismeri Leora ezt a közeget, sorra kerülnek a felszínre  a titkok, hogyan és miért alakult ki ez a leosztás a szembenállók között. Szépen alakul a konfliktus, de ha igazán őszinte akarok lenni, azért a könyv kétharmadáig történteket pár mondatban össze lehetne foglalni. Hiába volt a rengeteg új információ, kissé untam már. Viszont az utolsó harmad megpörgette az eseményeket, és olyan végkifejletet hozott, ami meglepett és persze azonnal olvasnám a befejezést.

Egy kicsit bennem volt az olvasás bizonyos szakaszaiban, hogy ez eléggé egy második rész szindrómás regény, de átgondolva a dolgokat a közepesnél azért jobbra értékelem. Vannak még tök homályos dolgok, ilyen pl. hol vagyunk a világban? hol él a többi nép? milyen korszakban? Saintstone-ban autóval járnak, Featherstone-ban a ló a csúcs, egyik helyen jó a termés, a folyón túl meg mintha sóval hintették volna be a földet, nem terem semmi. Válaszokat szeretnék ezekre is kapni! 

Aki romantikára vágyik, csalódni fog, amúgy én egyáltalán nem bántam, hogy gyakorlatilag alig van néhány összenézős pillanat. Gyengék a romantikus próbálkozások, de fogtok ismerősökkel találkozni ebben a részben is, úgy érzem ennek a kibontakozását a   szerző a következő kötetre tartogatja.

Jó lenne hamar olvasni a harmadik részt, ami egyébként Scar címmel külföldön már meg is jelent.

Képek: Pinterest

Borító: Sokakat vásárlásra csábít a borító, annyira szép.

Kedvenc karakter: Gull

Szárnyalás: Tetszettek a mondák, immár az üresek szemszögéből.

Mélyrepülés:  A születésnapi merülés a tóba, brrrrr.

Érzelmi mérce: Nem volt annyira megterhelő érzelmileg, mint az első rész, legalábbis számomra nem volt az.

 

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

 

Igaz-hamis játékot játszunk a blogturnén, minden állomáson kaptok egy mondatot a tetoválással kapcsolatban, el kell döntenetek, valós-e az állítás. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be az “igaz” vagy “hamis” szót.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!
 

 Igaz vagy hamis?   A tetoválók szerint a tetoválás ajánlott alsó korhatára 18 év.

 

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

Blogturné Klub

12.16 Kelly és Lupi olvas
12.18 Csak olvass!
12.20 Utószó
12.22 Sorok között
12.27 Hagyjatok! Olvasok!

Szaszkó Gabriella: Késő március (MidLife Crisis #2)

A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Szaszkó Gabriella duológiájának, a MidLife Crisisnek második része a Késő március. Ha kíváncsi vagy, hogyan alakul a világsztár Josh és  kedvese, Anna története, kövesd végig a blogturné állomásait, és ha szerencséd lesz meg is nyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!

 

Maxim Könyvkiadó  Dream válogatás 2020.dec.3

400 oldal

Besorolás: felnőtt, realista, romantikus, #metoo

 

Josh és Anna újra furcsa álmokat lát. Előző, közös négy évük legrosszabb pillanatai élénken elevenednek meg előttük, miközben egész Európán átívelő utazásra indulnak közösen a zenekarral. A párral az elmúlt négy évben megfordult a világ. Josh Westberg befutott zenész lett, világkörüli turnékra jár. Annával közösen kezdtek új életet Londonban. A lány azonban korántsem boldog, úgy érkezik meg az amszterdami repülőtérre, hogy szünetet akar tartani a kapcsolatukban. A világhírnév nehézségei, Anna korábbi fájdalmai mind-mind lenyomatot képeznek a megcsalásra épült, nehezen kialakult párkapcsolaton. Úgy fest, Anna félelmeire Európa csodás helyszínei sem hozhatnak gyógyírt. De vajon ki áll az új álmok hátterében, ami csak a rosszra emlékezteti a párt? Lehetséges-e boldog párkapcsolatot építeni egy tönkretett házasság romjain? Milyen hátrányokból indul egy kapcsolat, amely megcsaláson alapul? Van-e esélye Annának is megtalálnia önmagát, vagy neki már csak az a szerep juthat, hogy egy sikeres férfi támogatója legyen?

 

Nagyon szeretem Szaszkó Gabi regényeit, tele vannak mély érzelmekkel, erős karakterekkel, és olyan mondanivalóval, amelyek elgondolkodtatnak és hosszú ideig velem maradnak. Arról külön már nem is beszélek, mennyire kellemes olvasni a szöveget, ahogy már megszokhattam tőle, szépek a mondatok, de  tud kemény hangot is megütni, ahogy a szituáció megkívánja. Nehéz volt elengedni pár éve a Pennington testvéreket, és az újabb sorozat, a MidLife Crisis első része, a Kora február után kíváncsi voltam, mit tartogat a duológia második része. Ugyanis kicsit szerelmes lettem Josh Westbergbe, így nagyon vártam már a vele való találkozást, és persze Anna is érdekelt, hogyan állja meg a helyét Josh mellett.

 

Számomra tökéletes a könyv szerkezete, kedvelem az időbeli ugrásokat, amelyek most is a szereplők álmaihoz kapcsolódnak. Eltelt négy év az első rész óta, de Josh és Anna kapcsolata nem tökéletes. Annyira nem, hogy Anna szünetet akar tartani, holott alig vannak együtt, mert ő már nem feltétlenül utazik a turnéstábbal,  inkább a londoni lakásukat használva bázisként, próbál otthont kialakítani és valami saját karriert beindítani. A történet indulásakor épp találkozót beszélnek meg Amszterdamban, hogy onnan együtt repüljenek át az Államokba, többek között, hogy kicsit együtt legyenek. De Anna már úgy megy oda, hogy a zsebében van a repülőjegye New Yorkba, haza akar menni egy időre. 

És akkor itt álljunk meg egy szóra. Az első részben a szerző egy hatalmas kifutást ad Annának,  egy szép hosszú karakterfejlődést, amiben minden nehézségen át, de végül elfogadja, hogy van helye Josh mellett, aki szintén nagy utat tett meg, de most itt Annáról van szó. Lejátszotta magában a meccset a válással kapcsolatban, látszólag minden a helyére került. Kicsit ideges lettem, hogy négy év után kábé ugyanott tart, és szünetet akar, persze akkor még nem tudtam, mi történt vele a korábbi hónapokban, amire csak homályos utalások vannak még hosszú időn keresztül. 

Annyira sajnáltam a repülőtéri jelenetek alatt Josht, aki megrettenve a helyzettől, bénultan, könnyes szemmel nézi Anna távozását, és ha nem történnek mindenféle hihetetlen események, akkor ők ott szét is mennek. De történik néhány váratlan katasztrófa, (amiből tán egy is elég lett volna) és újra egymás karjaiban arra jutnak, hogy a legjobb következő lépés az lesz, ha az egész banda megszökik a turnébusszal. Körbeutazzák Európát, leszarva a menedzsert és a kötelezettségeket, de ez most nekik jár, lazulni akarnak, és főleg meg is kell beszélniük a kapcsolatukat, hogyan tegyék jobbá a helyzetüket. És megkezdődik az utazás, mely során végre együtt vannak, csodás városokat keresnek fel, és hogy ne kerüljünk rózsaszín ködfelhőbe, közben álmodnak, az elmúlt négy év legrosszabb pillanatait élik át újra, csupa kellemetlen élményt.

Ezek az álmok lineárisan követik egymást a 2025-ös bírósági válástól kezdve napjainkig 2029. márciusáig. Nem kevés a kínos pillanat például a családi összejöveteleken, ahol Anna részéről mindig előkerül a korkülönbségük, a gyerektéma, a karrier hiánya. Ott vannak  Josh hibái szintén, amelyek között egyre súlyosabbak is előfordulnak, őszintén szólva elég nagy csalódást okozott némelyik álmával, de egyúttal abszolút hitelessé tette, mert nagyon is emberi tettek voltak ezek, mielőtt szentté avathattam volna magamban. Kiderült, hogy ő sem ártatlan bárányka, van az a helyzet, amire nem mond nemet, vagy nem elég korán. Jó, igazából történtek súlyos hibák is, olyan is, amit én nem bocsátottam volna meg neki. 

Közben robog a turnébusz a jelenben, és egy idő után feltűnik nekik, hogy nincs minden rendben ezekkel az álmokkal.  Ekkor indulnak be igazából az események!

Nagyon szerettem az egész történetet, főleg azt a részét, ami a fentiek után történik, de nyilvánvalóan nem spoilerezhetek tovább, ezért is kikapok majd. Tetszett a cselekmény annak ellenére, hogy sok dologgal nem értettem egyet és ez kihatott a pontozásra is. Ezt  úgy értem, hogy a közepéig kevés volt az infó az Annával történtekről és ez negatívan befolyásolta a vele kapcsolatos megítélésemet, magyarul úgy éreztem, hogy folyamatosan csak nyűglődik, nyavalyog, hisztizik. Miután megismertem a sztoriját, már nem tudtam ettől az első résztől elvonatkoztatni, és nem tudom meg nem történtté  tenni a róla kialakult véleményemben. Hiányzott az őszinteség és a kommunikáció. Ha valakit szeretek, ezeket nem hagyom figyelmen kívül, hiszen bízom a másikban és egyenrangú partnerek vagyunk, nem?

A mellékszereplők általában tetszettek,  Patrick erőteljes bevonása a történetbe nem rossz ötlet, de némely részlet nekem már túl sok volt vele kapcsolatban. Nem volt életszerű a válás utáni kapcsolatuk Annával, ez a "még mindig a legjobb barátok vagyunk" téma és a millió üzenetváltás nem hiteles, számomra nem. Hiába volt amúgy rendes Patrick és segítőkész mindenben, ha Anna hajlott volna rá, úgy elhúzza vele a csíkot, hogy vissza se néz.  

Megvolt a kellően utálható karakter Brooke személyében, csodálkoztam, hogy Anna még szóba állt vele később a történtek után, erre egy bocsánatkérés elég kevés.

Ebben a részben sem hagyhatom szó nélkül  a bandatagokat, akik most is hozták a formájukat, imádtam őket. A humoros beszólásoktól az egymásra való odafigyelésig sokat tesznek hozzá a történethez, nagyon szeretek az efféle összetartásról olvasni.

Megint problémám volt a rengeteg ivással. És nem kizárólag a bandával kapcsolatban, hiszen bizonyos mennyiség legurul a felnőtt férfiak torkán, főleg ha rockbandáról beszélünk. De ezt nőknél én nem igazán tolerálom, nekem egy részeg nő látványa a borzalommal egyenlő. Krakkóban (lenti kép) erre volt is példa. Az ivással párosuló hányásokról nem is akarok beszélni.

A helyszíneket imádtam! Olyanok kerültek a történetbe, ahova magam is szeretnék eljutni, egy csomó képet nézegettem is róluk, nagyon hangulatkeltő leírásokat kaptam. Érződött a személyes kötődés ezekkel a városokkal, a kedvencem Zakopane (fenti kép) , az ott történtek különösen emlékezetesek, még akkor is, ha Josh itt még nem nyugodhatott meg bizonyos szándékait illetően. Ellenben a végére Sütő Fanni ismét remekelt, és a Fallen Angel mellé egy újabb gyönyörű verset szerzett,  a Because Reasons méltó koronát tesz arra a bizonyos eseményre.

Az őszinteség hiánya sokszor okozott gondot a történetben, Josh részéről éppúgy, mint Annánál. Óriási elégtétel volt nekem a végén Anna kiállása saját magáért, itt aztán győzött az őszinteség. Teljesen elvitte a showt ez a cselekményszál, nagyot szólt, feltette az i-re a pontot. Végül csak jól jött az a csekélyke másfél milliós instás követőtábor, hogy széles körben kiderüljön az igazság. Ha a regény során bármikor is csalódtam Annában, azt a végén helyretette a lehető legbátrabb módon. Kiállt saját magáért, és egyben milliókért is. Így kell ezt csinálni és pont.

Tudom, hogy Anna útkeresése egy vezérvonal a cselekményben és Gabi próbálta is megoldani ezt, rengeteg kérdéssel bombázta Anna önmagát,  mégsem éreztem megoldottnak a végére. Megint egy félmegoldás, megint egy külső ötlet merült fel, nekem nem volt ez kielégítő. Már ha ez volna a fő mondanivaló, akkor erre nem kaptam megnyugtató választ. 

A gyerek témával kapcsolatban nem éreztem határozottnak, pedig ez is egy súlyos kérdés a könyvben. Örülök, hogy a szerző ezt nyitva hagyta, a meddőségi vizsgálat talán az első lépés afelé, hogy egyszer talán mégis változhat a véleménye, hiszen ma már akár 45 évesen is gond nélkül szülhetnek a nők. Ismerek olyanokat, akik nem akarnak szülni, ők viszont általában erősen határozottak, szinte páncélt növesztve a kérdésbombák ellen, Annán azért ezt sosem éreztem kategorikusan. Szerintem Josh később  ráveszi... És én ezt imádom Gabi könyveiben, hogy bemászik a bőröm alá a sztorija, és kénytelen vagyok továbbgondolni az elengedhetetlen szereplők életét.

Borító: Illik az első részhez.

Kedvenc karakter: Josh

Szárnyalás: Josh és Patrick a magánrepülőn.

Mélyrepülés:  Az italozás Krakkóban, meg máshol is.

Érzelmi mérce: Édesen szexi az a néhány összebújós jelenet.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték:

A regényt olvasva gyönyörű európai városokba látogathatunk, melyeket mindenképp érdemes felkeresni. Minden állomáson kiemelt betűket keressetek,  helyes sorrendbe állítva egy-egy városnevet kaptok, ezt kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

Blogturné Klub
12.13 Kelly és Lupi olvas
12.15 Book Heaven
12.17 Ink, Maps & Macarons
12.19 Könyvvilág

Catherine Rider: Csók Rómában

 

A Menő Könyvek egy igazi kedves, romantikus történettel lepett meg minket, főhőseink pont karácsony előtt, a hóval belepett Rómában próbálnak megszerezni egy különleges olasz süteményt, hogy egy fiatal pár esküvőjét tegyék vele emlékezetessé. Tartsatok velünk a turnén, olvassátok el bloggereink véleményét a történetről, közben pár finom olasz édességgel is megismerkedhettek. Persze a megszokott játék sem maradhat el, a nyeremény egy példány lesz a könyvből!

Menő Könyvek, 2020

288 oldal

Fordította: Nánási Yvette

Goodreads: 3,70

Besorolás: romantikus, YA

Anna nem tud magához térni a döbbenettől, amikor Stephen a Rómába tartó repülőn kéri meg a kezét. Nem marad más választása, mint nemet mondani, végül is még csak 19 éves, és nem áll készen arra, hogy megállapodjon. Épp egy esküvőre tart, de előbb még meg kell szereznie azt a különleges süteményt, amit a vőlegény családja mindenáron szeretne az esküvőn feltálalni.

Matteót teljesen leköti a fontos futballmeccse. Amikor egy pékségben meglátja Annát, aki anélkül, hogy akár egy szót is beszélne olaszul, próbál struffolit szerezni, felajánlja a lánynak a segítségét. Együtt vágnak neki az őrült hajszának, keresztül-kasul a szerelem városán…

Róma! Örök szerelem! Kétszer is jártam ott, de bármikor visszamennék. Imádom a hangulatát, az éttermeit, az ott élő embereket, a látnivalókat. Mindig fedezek fel újabb dolgokat, amiért érdemes újra és újra meglátogatni.

Pár évvel ezelőtt pedig láttam egy fotót a behavazott Rómáról és nagyon megfogott a kép. Róma? Télen? Behavazva? Ez valami álomszép lehet! (persze tudom, más látni és más ott élni a hóban, latyakban, dugóban). Catherine Rider pedig erre a gyönyörű helyszínre tette ezt a cuki történetet.

Anna a pasijával Rómába tart egy esküvőre. A kapcsolatuk már jó ideje nem az igazi, de a srác úgy gondolja, hogy itt van az ideje, hogy megkérje a barátnője kezét, így a repülőn, másik 150 utas szeme láttára teszi ezt meg. Anna visszautasítja, de ezzel eléri azt is, hogy nincs szállása Rómában, de annyi pénze sincs, hogy hazautazzon. A hotelben megszánja egy lány, akiről kiderül, hogy pont ő a menyasszony és óriási problémája van, mert egy speciális süteményt szeretne megszerezni az örömszülőknek, de a cukrász, aki ezt el tudja készíteni, eltűnt. Anna pedig úgy dönt, hogy a segítségért cserébe felkutatja a cukrászt és bármi áron, de megszerzi a kért süteményt.

Matteo pedig tehetséges focista, de egyelőre csak a másodosztályban játszik. Próbál kitűnni, hogy észrevegyék az első osztályú csapatok, de egy meccsen egy rettentő nagyot bakizik, amivel mind az ő önbizalma, mind a csapata támogatása meginog... 

A két fiatal pedig egy pékségben összefut, a fiú pedig gálánsan a lány segítségére siet és felajánlja a társaságát, a helyismeretét és olasztudását, hogy megtalálják ebben az egyáltalán nem aprócska városban a híres cukrászt. A vadászat pedig megindul, keresztül-kasul Rómán át, ismertebb és kevésbé ismertebb helyeken járva, végigkóstolva megannyi finom édességet, részt véve jó pár izgalmas kalandban:).

Őszinte leszek, én egy cuki romantikus történetre vágytam, amit részben meg is kaptam. De egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy hol járnak, merre mászkálnak, hogy én jártam-e ott, illetve tud-e az írónő valami újat mutatni, amit én is megnéznék legközelebb. Így gyakran elkalandoztam és inkább Rómát figyeltem, mint a főhőseinket:).

Pedig mind a kettő rettentően jól megalkotott karakter lett. Annát nem lehetett nem megkedvelni, nálam már ott mindent vitt, hogy ennyi ember előtt képes volt nemet mondani a leánykérésre. Erre azért kevesen képesek. Ezután már csinálhatott volna bármi mást, akkor is kedveltem volna. De mellette okos volt, kitartó és feltalálta magát a leglehetetlenebb helyzetekben is.

Matteo is cuki volt, őt másért lehetett szeretni. Ő tipikusan olyan ember, akit sokunk, ha jobban magában néz, megtalálja a saját személyében. Tehetséges, de nem tudja kellően eladni magát, megmutatni, hogy ő többet is tud, mint amit mutat. És amikor végre erőt vesz magán, hogy most akkor "csakzértismegmutatom, hogy többet tudok", belebukik... legalábbis ő úgy érzi, hogy belebukott a próbálkozásba. Pedig az "aki mer, az nyer" itt is működik. Amit Te kudarcnak vélsz, azt lehet, hogy más pedig sikernek lát....

Matteo számára Anna megmentőként érkezett, hiszen így nem kellet egész nap azzal foglalkoznia, hogy ki, hogyan röhögi ki, hányan szórakoztak jól a youtube-ra feltöltött videón és vajon mit szólnak most a csapattársai és az edzője. Így boldogan vetette bele magát a "vadászatba", eleinte udvariasságból és figyelemelterelésként, később persze már a lány társasága maga is vonzotta:). 

És milyen a szerelmi szál? Szerintem lehetett volna picit erősebb is, főleg, ha már egy olasz fiúról beszélünk :D. De itt annyira rákoncentráltak a cukrász megkeresésére, hogy sok minden másra már nem nagyon jutott idő. Persze voltak lopott kézfogások, egymásra nézések, de nagyon sokáig ezzel kellett csak beérnünk. Természetesen azért a végén megkaptuk azt, amit vártunk, csak számomra valahogy kimaradt az udvarlás izgalmas része, illetve ott volt, de nekem egy kicsit lanyha lett.

Ettől függetlenül összességében szerettem a történetet, aranyos, igazi téli mese arról, hogy higgy magadban és higgy a csodákban, mert léteznek. Főleg karácsony környékén! 

Borító: Szerintem aranyos, figyelemfelkeltő, megadja a regény alaphangulatát

Kedvenc karakter: Anna, Matteo

Szárnyalás: a történet helyszíne, imádom Rómát!

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: aranyosan romantikus, de minden a YA keretein belül

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A játékunkban ezúttal talán kevésbé ismert, de annál finomabb olasz édességeket kell felismernetek és beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Nápolyból hódította meg Olaszországot, és különösen a húsvéti időszakban fogyasztják ipari mennyiségben. Egy linzertorta, amelyet ricottás, kandírozottt gyümölcsös, cukrozott tejben főtt búzával töltenek meg. A tészta ropogós, a töltelék isteni puha.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

December 09 - Sorok között
December 11 - Kelly & Lupi olvas
December 13 - Pandalány olvas
December 15 - Utószó