Oldalak

2021. január 31., vasárnap

Anna Woltz: Alaska

 


Újabb könyv jelent meg tavaly év végén Anna Woltz tollából a Tilos az Á Könyvek Kiadó gondozásában. Az Alaska egy magával ragadó történet elfogadásról, bátorságról és egy különleges barátság kialakulásáról, mindez egy segítő kutya, Alaska közreműködésével. Ha kíváncsiak vagytok a könyvre, tartsatok velünk, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.

Tilos az Á Könyvek, 2020
184 oldal
Fordította: Rádai Andrea
Goodreads: 4,17
Besorolás: middle-grade

Hetedik. Az első év a gimnáziumban. Új emberek, új osztály, tiszta lappal lehet indulni. Két ember mégsem várja az első napot: Sven és Parker. Mindketten szoronganak, és nem véletlenül…
Sven tudja, hogy az epilepsziája miatt ő lesz a furcsa gyerek, ezért rögtön támad és gúnyolódik.
Parker világba vetett bizalma egy betöréses rablás után romokban hever. Ráadásul az öccsei allergiája miatt meg kellett válnia Alaskától, mindennél jobban szeretett hófehér kutyájától, aki vigaszt és biztonságot jelentett a bajban. Azonban egy nap felfedezi őt az iskola előtt. Követni kezdi, és hamarosan az éjszakáit Alaskával tölti. Míg a kutyát simogatja, titkokat hallgat a kutya új gazdájától. Lassan eljut oda, hogy segítsen és segítséget tudjon kérni.

Egyszerre fordulatos és érzelmes regény Anna Woltztól a tőle megszokott magával ragadó stílusban.

Azt hiszem, a borító és a fülszöveg volt az, ami azonnal megfogott és el akartam olvasni ezt a könyvet. Mondjuk őszinte leszek, az is vonzó volt, hogy ez most "csak" 184 oldal az eddigi féltégláimmal ellentétben. :D

A történet két kiskamaszról szól, akik mind a ketten új osztályba kerülnek. Az egyikük Sven, aki epilepsziás rohamoktól szenved és ez bárhol, bármikor rájöhet. Ezért nagyon izgul, hogy az új társaságban "normálisként" fogadják el, ne egy rájuk frászt hozó csodabogárként.
A másik főszereplő pedig Parker. Ő teljesen egészséges, viszont a nyár folyamán a szülei boltjába betörtek, miközben ő és a szülei is ott voltak és ez olyan traumát okozott, amit nehezen tud feldolgozni. Ráadásul a hőn imádott kutyáját, Alaskát is el kellett ajándékozniuk, mert az egyik testvére allergiás lett a kutyaszőrre.
És mi a két főhősünk között a kapocs? Természetesen Alaska, akit Sven kapott meg segítőkutyaként, hogy jelezze a fiú rohamait.
Sven a betegsége miatt eléggé mufurc, a "legjobb védekezés a támadás" elvet követve, már az első napon szégyenbe hozza Parkert, hogy a többiek ne vele, hanem a lánnyal foglalkozzanak. Ráadásul Alaskát sem szívleli, mert úgy érzi, hogy a kutya nem segíti, inkább csak felhívja az emberek figyelmét arra, hogy van vele valami baj....
Parker pedig nem fogadja a szívébe Svent az iskolai tette után, sőt, az se segít a kapcsolatukon, hogy meglátja, hogy a fiúhoz került az imádott kutyája és, hogy Sven hogyan bánik Alaskával.... Úgyhogy úgy dönt, hogy ha törik, ha szakad, de kimenti Alaskát Sven "karmai közül"...
Na innen lesz szép nyerni :).

A történet összességében megfogott, hiszen tudok az epilepsziáról, olvastam, hallottam róla elég sokat, de így első kézből megtapasztalni, ahogy Sven elmeséli nekünk, azért teljesen más. Iszonyatos lehet ezzel együtt élni, nem tudván, hogy mikor és hol fog rájönni a roham. Így sok minden programból, sportból sajnos kénytelenek kimaradni, hiszen ez számukra életveszélyes is lehet. És itt jönnek képbe a segítőkutyák, mint amilyen Alaska is. Egyszerűen felfoghatatlan és bámulatos is egyszerre, hogy hogyan képesek előre megérezni a rohamokat és ezt jelezni is a gazdáiknak! Tudjuk, hogy a kutya az ember legjobb barátja - ez már kicsit elcsépeltnek is hangzik sokszor, de ilyenkor látni, hogy mennyire sokat tudnak segíteni - nemcsak azért, mert jelzik a rohamokat, hanem, mert lelki támogatást is nyújtanak a gazdáiknak.
Együtt tudtam érezni Svennel, de megkedvelni sajnos nem. Én, mint kutyabarát és kutyatulajdonos, nem tudtam sajnos túllépni azon, ahogy az elején Alaskával beszélt és bánt. Megértettem, hogy valakin le kell vezetnie a dühét és frusztrálságát, de ez akkor is fájó volt nekem, hogy mindezt az örökké vidám, barátságos, hűséges és segítőkész retrieveren vezette le :(.
Ebből kifolyólag viszont Parkerrel nagyon együtt tudtam érezni, egyszerűen belegondolni nem akarok, hogy mi lenne, ha az imádott kutyámat valamiért el kellene ajándékozni. Ráadásul látni, hogy valaki olyannál van, aki meg sem becsüli, nem is szereti....
Az viszont nagyon tetszett, hogy végül is minden szépen a helyére került és pont Alaska volt az, aki sikeresen kibékítette a "harcos" feleket és segített megoldani a gondokat.

Összességében egy tanulságos kis történetet olvashattam, sokat segített abban, hogy megértsem ezt a betegséget és, hogy még inkább csodáljam a segítőkutyák bámulatos képességeit.
És kinek ajánlom? Elsősorban kisiskolásoknak, kiskamaszoknak, hogy lássák, érezzék, hogy ha valaki más, attól még szerethető, hiszen nekik is csak annyi a vágyuk, hogy a közösséghez tartozhassanak, barátokat szerezhessenek. És, hogy lássák, hogy a közösségi médiának mekkora a hatalma és mekkora károkat lehet vele okozni. Csak ésszel használjuk!

Borító: Szerintem jópofa, figyelemfelkeltő, illik a történethez

Kedvenc karakter: Parker, Alaska

Szárnyalás: Alaska

Mélyrepülés: a gyerekek viselkedése

Érzelmi mérce: frusztrálság, düh, harag, bánat

Értékelés: 

                                             Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A segítő kutyák rengetegféleképpen segíthetnek gazdáiknak, olyan betegségek, problémák esetén is, amikre nem is gondolnánk. Mostani játékunk ehhez fog kapcsolódni, minden állomáson különböző segítő kutya típusok betűit kevertük össze, a feladatotok, hogy megfejtsétek, melyik típus található az adott állomáson, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

rápáseti atyuk


A blogturné további állomásai:
01.27. Könyvvilág
01.29. Utószó
01.31. Kelly és Lupi olvas
02.02. Könyv és más
02.04. Csak olvass!

2021. január 30., szombat

J. L. Armentrout: Fall With Me - Zuhanj velem (Várok rád #4)

Könyvmolyképző Kiadó 2020 - Rubin pöttyös
464 oldal
Fordította: Császár László
Goodreads: 4,08
Besorolás: New Adult, realista, romantikus

Első ​szerelem, második esély, és ellenállhatatlan vonzalom, ami a tehetséges festőként alkotó pultoslány és az érte mindenre képes kemény, szexi zsaru között lüktet.
Roxy tizenöt éves kora óta fülig szerelmes Reece-be, és amikor felnőttként végre együtt töltött egy szenvedélyes éjszakát a látszólag elérhetetlen zsaruval, azt hitte, viszonzásra talál majd a szerelme. De nem így történt. Vagy legalábbis ő azt hitte. Reece azonban váratlanul újra berobban az életébe, amikor szabadlábra helyezik azt a férfit, aki annak idején súlyosan megsebesítette Roxy barátját. A támadó megbánta már, amit tett, Roxy azonban képtelen megbocsátani neki.
Roxy semmit nem szeretne kevésbé, mint megint odáig menni Reece-szel, a férfi azonban eltökélte magában, hogy bebizonyítja a lánynak ennek ellenkezőjét. Különösen, amikor kiderül, hogy egy pszichopata üldözi Roxyt. Roxy maga sem tudja, mi veszélyesebb: a pszichopata vagy az, hogy szembenézzen a rég eltemetett múlttal és megint feltárja a szívét.

Nem gondoltam volna, hogy az első két rész szárnyalása és a harmadik rész pici gyengülése után a negyediknél elvesztem az érdeklődésemet a továbbiakra nézve. Én sajnálom a legjobban....
A legrosszabb, hogy egy pillanatra sem tudtam azonosulni Roxy-val. Pedig a nevét imádom, a kisebbik lányomnál esélyes volt a Roxána név, de a család leszavazta. Szóval már emiatt is akartam kedvelni, de nem ment. Amit szerettem benne az a pólói felirata és a szarkazmusa.
Az szép volt tőle, hogy az évekkel korábban súlyosan sebesült barátját minden pénteken meglátogatta az intézetében, képeket festett neki és mivel Charlie nem kommunikált vele, így felolvasott neki. Az mondjuk más tészta, hogy mennyire volt helyes épp a Twilight részeit olvasni egy huszoniksz éves srácnak.  Óriási lelkiismeret furdalást okozott a lánynak Charlie állapota, hiszen annak idején miatta tört ki a veszekedés, ha akkor befogja a száját, akkor csendben leléphettek volna és Henry nem dobta  volna fejbe a srácot egy kővel. Ráadásul egyre romlik az állapota, már enni sem hajlandó. Számos monológ hangzik el ezzel kapcsolatban, és sajnos nálam nem a kellő hatást váltotta ki, hanem épp az ellenkezőjét. Túl sok volt belőle, nem tudom máshogy kifejezni, erőltetettnek éreztem. A család és a barátok is számtalanszor jelezték, hogy egyrészt nem ő tehetett erről, másrészt neki ettől még élnie kéne a saját életét, nem belemerevedni ebbe a helyzetbe. Miután kiderült, hogy Henry szabadlábra került, Reece, a százszor emlegetett  "egyéjszakás" kalandja, - aki most a helyi seriffhelyettes - hirtelen megjelenik és ........... egyikük sem tudja igazából mit akar.

Mindeközben Roxy egymás után megmagyarázhatatlan dolgokat tapasztal az otthonában, a távirányító a hűtőben, a mosogató beindítva, több apró furcsaság, ami alapján meggyőzi magát, hogy szellem lehet a lakásban. Na itt padlót fogtam, mert egy kicseszett faék egyszerűségű krimi szálat rakott ide a szerző, amit az első oldalakon már el is spoilerezett. Komolyan nem hiszem el, hogy van aki ezen izgulni tudott. Roxy tudta nagyon jól, mi van a házzal kapcsolatban, mégsem kapcsolt. 
A másik óriási csalódás részemről, hogy az egész problémát Reece ás Roxy között a lány generálta egy hazugsággal. Nos, sok könyvvel a hátam mögött nyugodtan mondhatom, hogy ennél gyengébb cselekményszálat már rég olvastam. Meggyőzi magát, hogy ez nem is olyan nagy dolog, aztán mégis bolhából elefántot csinálnak. 11 hónapig nem árulja el az igazat a srácnak. Miért pont most? Ezt a kavarást már elég nehéz volt elviselni.
Reece azért bejött nekem, és nem csak az egyenruha miatt. Na jó, főleg azért, elég gyakran magam elé képzeltem a leírások alapján és elégedett voltam a látvánnyal. Imádtam a rángatózó arcizmait és az elbűvölő mosolyát. Megvannak neki is a saját kis démonjai, de azt hiszem az ő foglalkozásánál ezt vállalnia kell. Úgy gondolom erre fel kellett készülnie, az akadémián kellett ezzel foglalkozniuk.
Nem tudom azt mondani, hogy a kettejük közötti kémia utolérhetné az előző párosokét. Nagyon nem, de azért az erotikus jelenetek nagyjából rendben voltak. 
Visszatérve Roxyra, a végére persze sikerül helyére tenni magában a dolgokat, és rájön, hogy azt kell tennie az életével, ami boldoggá teszi, nem pedig azt erőltetni, amit mások elvárnak. Picit levon ebből a nagy önmagára találásból, hogy igazából csak ő hitte azt, hogy mást várnak el tőle. Valahogy annyira hiányos a mondanivaló.
Ami megint csak zavart, ez a szerencsétlen Henry-féle szál, aki annyira megtért a börtönben, hogy mindenáron beszélni akart vele, az egész regényen át üldözi, mégis, mire Roxy igent mond a beszélgetésre, a könyvnek hussss vége. Igazán kíváncsi lettem volna, vajon mit mondanak egymásnak, de a szerző ezt szépen eltusolta, és pontot tett a történet végére.

Nem biztos, hogy folytatom ezt a sorozatot, mindenesetre megvárom majd, milyen lesz a Forever with You fogadtatása, ugyanis a Steph-Nick párostól előre nem vagyok elájulva. Stephanie eleve egy negatív megítélésről indul, így lett megírva a karaktere, őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy Nick bármilyen mély érzelmeket tudna iránta táplálni, arról nem is beszélve, hogy ő meg egy egyéjszakás pasi, legyen bármilyen jóképű, nyilvánvalóan kapcsolatfóbiás. Kár, hogy nem  a Shepherden folytatódik a sztori, az volt a jó világ. Hiába bukkannak fel minden részben a korábbi szereplők, nem ugyanaz a feeling sajnos.

Borító: Illeszkedik a sorozathoz.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Jézusom, semmi.

Mélyrepülés: A krimi szál.

Érzéki mérce: Nagyjából rendben van a regény erotikus tartalma, bár a kémia nem olyan erős, mint a korábbi párosoknál. 

Értékelés: 

 

2021. január 29., péntek

10 ÉVES A BLOGUNK!

Eljött az ünneplés ideje!  
 
Eddig nem minden évben került sor  blogszülinapi megemlékezésre, de a 10 év azért mégiscsak jelent valamit, most úgy érzem kicsit vissza kell néznem, hiszen ez egy jelentős időszak az ember életében.
2011. január 29-én írtam az első könyves bejegyzést a Méregnaplókról, ez a regény azóta is emlékezetes számomra, nagyon kedves emlék, kár, hogy a második rész már nem lett kedvenc nálam, és  sajnos a szerző végül nem is fejezte be ezt a sorozatot. Kicsit visszaolvastam ezeket az első bejegyzéseket 2011 elejéről. Borzalmasan rövidek és mára már vállalhatatlannak tűnnek. Tényleg, némelyik nem több 15-20 mondatnál, mai szemmel nézve lehúzhatnám a rolót. Néhány hónap elteltével viszont már alakultam, és később, mikor már Lupi is becsatlakozott, már profin nyomtuk! 
A könyves értékeléseken kívül több állandó rovat is volt a blogon, amik sajnos teljesen abbamaradtak. Sokáig vittem A postás csenget bejegyzéseket, majdnem három évig, a mai napig nem tudom miért hagytam abba. Pedig szépen leírogattam, mit miért vettem, vagy hogy jutott innen-onnan hozzám az új olvasnivaló. Volt pl. Kedvencek lesznek rovat is, ahol olvasásra csábító regényeket soroltam. Borító mániánk is megmutatkozott a blogolásunk elején, én vittem a Borító extra bejegyzéseket, Lupi meg nagyon sokáig jegyezte az Egy téma, öt borító posztokat, amit én is nagyon szerettem nézegetni. Mostanában  is órákig el tudok kalandozni a gyönyörű borítók között. (Ha jó minőségben akarod felhasználni, az Amazon könyvborítós képeit érdemes letölteni.)
Az utóbbi években, főleg, mikor még újdonság volt, minden könyves blogot elárasztottak a book tag-ek, nálunk ez nem lett állandó rovat, de Lupi időnként nem tudott ellenállni némelyiknek.
Amire különösen büszke vagyok a blog pályafutása alatt, az a jó néhány interjú, amit magyar szerzők mellett híres külföldi írókkal is készítettünk. Korábban jobban volt erre lehetőség, ma már nem hiszem, hogy elérhetők lennének olyan bestseller írók, mint Simone Elkeles vagy Jennifer L. Armentrout.
Meg kell említenem a blog történetéhez kapcsolódóan Valentényi Erzsébetet is, aki vendégbloggerünk, de annál azért több is, hiszen a könyvek révén ismerkedtünk meg, aztán kiderült, hogy egy városban lakunk, sőt egy évfolyamra jártak a gyerekeink. Régi Moly-os olvasó ő is (@bozs), sikerült rávenni, hogy posztoljon  nálunk párszor. (Momentán pedig együtt melózunk a való életben.)
 
Ha a blog történetéről mesélek, nem lehet kihagyni a Blogturné Klubhoz való kötődésünket. 2013 nyarán kezdtük szervezni és alapítóként közreműködve szeptemberben el is indultunk, valami hihetetlen lelkesedéssel. Egy könyves blog szempontjából a könyveket kéne kiemelnem, hogy mennyi olyan olvasmányhoz jutottunk hozzá, amit egyébként nagy eséllyel elkerültünk volna. Ez így is van, de emellett óriási élmény volt számomra közeli ismeretségbe, barátságba kerülni a többi bloggerrel, együtt dolgozni valami igazán nagy dologban. Segítettünk a kiadóknak és az olvasóknak egymásra találni, a nyereményjátékokkal pedig több ezer könyv került már ezen az úton új gazdához. Voltak viták és ellentáborok, de fátylat rá, szerencsére a kiadók első perctől partnerként tekintettek ránk, és sikerült megismertetni a blogjainkat a könyves berkekben. A tagjaink cserélődtek az évek folyamán, de szerintem mindenki szeretett ebbe a társaságba tartozni. 
 
Visszatérve a saját blogunkra, bennem mindig is munkálkodnak különféle tervek, amiket szeretnék megvalósítani. Elindítottam a Múlt századi kedvenceim posztsorozatot, ami eddig egyetlen bejegyzésben ki is merült. De nem adom fel, szeretném, ha nyoma lenne itt a blogon a tíz évvel korábbi olvasmányoknak, sőt, a jóval korábbi, gyerekkoriaknak is. Szeretném megmutatni azokat a könyveket, amik erősen hatottak rám. 
Folytatni fogom a már 2 éve működő nyári Read-a-thon eseményt, ami eddig is nagyon motiváló volt, egy hétig félretenni más dolgokat és minél többet olvasni, ez nekem maga a boldogság.
Szeretnék sokkal többet kalandozni más könyves blogokon. Régen sok időt töltöttem ezzel, rengeteg külföldi és magyar blogot követtem rendszeresen. Mára már alig van erre időm, és időnként, ha sikerül átnézem őket, egyre több alkalommal tapasztalom, hogy már nincsenek új posztok, sokan abbahagyják a régiek közül.
Ezzel el is jutottam a jövőkép felé. Szeretném, ha pár évig még mindenképp működne a blog, bár az utóbbi 1-2 évben láttam saját magunkon, hogy kevesebbet olvasunk, kisebb nagyobb olvasási válságok értek el mindkettőnket. Magamon azért látok már javulást, az utóbbi hónapokban sokkal többet olvasok. 
Zsánerek tekintetében erős young adult blogként indultunk, persze 10 év alatt minden előfordult már a praxisunkban, voltak elvétve mellélövéseink, de mondhatom, hogy nagy százalékban jól választunk, ez a pontszámok eloszlásánál is jól látszik. 939 könyvről írtunk tíz év alatt.... Habár lehet ebben néhány átfedés, amikről mindketten írtunk, ez akkor is évente majdnem száz regény.
 
Visszaemlékszem a kezdetekre, azt gondoltam, ha írok véleményt a könyvekről, amit olvasok, akkor segítek vele azoknak, akik a neten keresgélnek infót arról a bizonyos könyvről. Valahogy ezt feltételeztem, mert én is hasonlóan jártam el, ha érdekelt egy könyv, próbáltam véleményeket keresni. Akkor még csak néhány könyves blog létezett és a Moly is gyerekcipőben járt. Mára már egy egészen új generáció nőtt fel, akik egy telefonnal a kezükben tájékozódnak. Biztosan nem olvasnak el hosszú bejegyzéseket, úgyhogy tisztában vagyok vele, hogy a törzsolvasóinkat nem a legfiatalabb korosztály adja. Sajnos semmi affinitást nem érzek magamban, hogy komoly instás vagy egyéb oldalt is működtessek. A lányom csinálja az instán az @agnethadaily oldalt 25000+ követővel, látom, mi meló van ebben. YouTube bejegyzést főleg ne várjatok tőlem, bár nagyon rég készülök rá, hogy egy-egy könyvhöz milyen jó lenne saját készítésű trailert csinálni. De ez még nagyon az álom szintjén van. Úgyhogy maradunk a hagyományos blogolásnál, reméljük, a mi kedves olvasóink továbbra is érdeklődnek a bejegyzések iránt.
 
Visszatérve az ünneplésre!  Két vadi új könyv,  teljesen friss példányok! Imádom a Bridgerton családot, az egyik könyv tehát Julia Quinn: A herceg és én regénye, a másik könyv pedig Vi Keeland - Penelope Ward szerzőpárostól a Rebel Heir - Lázadó örökös. Szeretnék két olyan nyertest sorsolni, akik valóban az olvasóink, ezért két kritériumnak kell megfelelni, válaszolni rafflecopter dobozban feltett kérdésekre, és lájkolni a facebook oldalunkat (ezt ellenőrizni fogom, naná). Tehát: KÉT nyertes lesz, 1-1 könyvet nyernek. Kizárólag magyarországi címre tudok postázni, ennek figyelembevételével töltsd ki! Sorsolás: 2021.02.14. A nyerteseket e-mailben fogom értesíteni, válaszlevélben a névre, címre lesz szükségem. Ha kitöltöd a dobozt, vállalod ezeket a feltételeket.
 
Ezzel a kis nyereményjátékkal szeretnénk megköszönni a támogatásotokat, reméljük olvassátok továbbra is a blogot.
Kelly & Lupi

2021. január 28., csütörtök

Christine D'Abo: 30 fülledt nap (30 nap #1)

A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Christine D’Abo 30 nap sorozatának első része  a 30 fülledt nap a Passion válogatás keretein belül. Vajon hogyan vélekedik a Blogturné Klub három bloggere az erotikusan romantikus regényről? Kövesd a blogturné állomásait és a játékunk megfejtéséért cserébe esélyes lehetsz megnyerni a regény egy példányát.
 
Maxim Könyvkiadó 2020. december 09.
325 oldal
Fordította: Szaszkó Gabriella
Goodreads: 3,81
Besorolás: felnőtt, erotikus, romantikus

Hosszú éveken át Alyssa csak az emlékeivel bújik ágyba. De vajon készen áll-e arra, hogy az álmaiban ébredjen fel? Sokan egész életükben várnak arra, hogy megtalálják a lelki társukat. De Alyssa Barrow sorsa máshogy alakul. Ő tizenkilenc évesen ismerkedik meg Robbal, és mind a ketten készen állnak arra, hogy boldogan éljenek, amíg… Rob beteg nem lesz. Utolsó napjainak egyikén Rob arra biztatja fiatal, gyönyörű feleségét, hogy ne dobja el magától a boldogságot – vagy az élvezetet. Még különös ajándékot is hagyományoz feleségére, egy szexjátékot, amellyel arra bátorítja Alyssát, hogy lépjen túl a kapcsolatukon. Harminc kártyát hagy feladatokkal, harminc napnyi élvezetes tanáccsal. Tudni fogod, mikor jön el az idő – mondja. Most, két évvel később, amikor Alyssa találkozik szexi új szomszédjával, Harrison Kemppel, elkezd azon gondolkozni, hogy lehet, tényleg elérkezett az idő… Harrison a nők megtestesült álma kidolgozott combjával és ördögi vigyorával. Alyssa összeszedve minden bátorságát, mesél Harrisonnak az elhanyagolt kártyákról, és megkéri rá, hogy segítsen neki a felfedezésben. Ez olyan kívánság, amit Harrison boldogan – teljesít. Harrison tapasztalt érintése és forró csókjai életre keltik Alyssát. De az annyira nem is ártatlan játszadozás hamarosan mélyebb kapcsolattá alakul, és Alyssa ráébred, hogy nem csak a szexre áll készen, hanem a szerelemre is. De mit is mondanak a kártyák a Harrisonnal kapcsolatos jövőről? Szaftos, szívet melengettető és érzelmes. A 30 fülledt nap felfedezi az újrakezdés fájdalmát és örömét. Megmutatja nekünk, merre is vezet egy kis bátorítás, egy apró bátor lépés.

A kanadai szerző weboldalát nézve láthattam, hogy munkássága az erotikus könyvekre specializálódott, annak széles rétegeivel foglalkozik. A Goodreads-en 30 könyve található meg, és átlagosan 3,64-re értékelik a regényeit az olvasók. Kíváncsi voltam, a Passion válogatás ezen regénye mennyire fog tetszeni, ugyanis az eddigiek jól szórakoztattak. 
 
A bőbeszédű fülszöveg sokat elmond az alapszituról, Alyssa már két éve elvesztette a férjét, akivel kiegyensúlyozott szerelmi házasságban élt, első és egyetlen szerelméhez ment hozzá. Tudták, hogy közeledik az elkerülhetetlen vég, az utolsó időket szorosan együtt töltötték, és a férj mintegy utolsó ajándékként egy meglepő dolgot készített a feleségének. Azt mondta neki, el fog jönni az ideje, amikor majd újra nyitni tud a világ felé, amikor készen áll egy új kapcsolatra, akkor vegye elő ezt a bizonyos borítékot. Kidolgozott egy 30 napos feladatsort, amit majd az új partnerével kell végigcsinálnia, mert azt nagyon nem szeretné, ha Alyssa lemondana az érzékiségéről. Két évnek kellett eltelnie, mire a nő egyáltalán gondolkodni kezdett a férje szavain, és belenézett a borítékba.
Együtt tudtam érezni vele, ahogy a fájdalmáról beszélt a regény elején, ez egy rohadtul szívszorító helyzet, amit a testi/lelki társa elveszítése után  érzett,  és sajnos ez talán soha sem múlik el igazán, legfeljebb az intenzitása változik. Szerencsére ezt nem kellett átélnem soha, de azt viszont igen, amiről ennek kapcsán mesélt, hogy ilyenkor a barátok is lassan eltávolodnak, mivel ők ugyebár párban vannak, egyre furább és kényelmetlenebb elmenni a közös programokra. Egy válás után is hasonló a helyzet, a közös barátokat hirtelen, vagy nem annyira hirtelen, de elveszíti az ember. Ez nagyon is ismerős szitu.

Szerencsére Alyssának van egy agilis nővére, aki megerősíti abban, amit ő maga is érez, hogy nagyon is itt van az ideje változtatni az életén. A férje múltból küldött szavai is megteszik a hatásukat, készen áll arra, hogy belenézzen azokba a kártyákba. Ráadásul, milyen klassz véletlen, a társasházba költözik egy új lakó is, aki nagyon szexi, és határozott időre, csupán három hónapra vesz ki egy lakást egy helyi munka miatt. Abszolút alkalmas partner lehetne Alyssa visszatéréséhez a normális életbe. Néhány "véletlen" találkozás elrendezi, hogy a nő színt valljon és felkérje  Harrisont erre a nem mindennapi feladatra. Persze, hogy belemegy, hogy a fenébe ne menne, hiszen tetszenek egymásnak, mindenféle kötöttség nélküli izgalmas szex ugyan melyik pasinak lenne ellenére.

Szóval voltak dolgok, amik tetszettek, számtalan vicces jelenet, a szexboltban való látogatástól kezdve mindenféle helyzetekig, ugyanakkor voltak ezekben számomra elfogadhatatlan részek is, amit nem is értettem kinek lenne élvezetes vagy izgalmas. Például a nyilvános wc keretein belüli szex.
Az is fura volt, hogy mindenhez annyi síkosítót használtak, ráadásul többfélét, hogy az már szinte kifolyt a lapok közül. 
Teljesen nyilvánvaló a kialakuló konfliktus mibenléte és kimenetele, nem mennek a feladatok végrehajtása érzelmek kialakulása nélkül, és más bajok is vannak, mindkét félnél. Alyssa  mindent idegesítően összehasonlít az elhunyt férjével. Mivel középsulis szerelem volt, csakis vele volt egész életében, tehát nulla egyéb pasi tapasztalattal rendelkezik. Érthető hogy csak egy viszonyítási alapja van, de ezt annyiszor hozza fel Harrisonnak, hogy annak egy idő után teljesen jogosan elege lesz. Neki is meg kell küzdenie a saját problémájával, amit jó ideig titkol, úgyhogy csak idő kérdése, hogy elérjék párosunkat a viharfelhők.

Az írás stílusával nem volt különösebb gondom, bár kicsit egyoldalú volt a narratíva, szerettem volna többször is Harrison fejébe látni. Az jónak mondható, hogy egy komoly témát, a veszteségfeldolgozást is beleszőtte a történetbe, de a könnyedebbnek szánt oldal, a szex része nekem kicsit perverz volt, és nem igazán a hölgy vágyait láttam benne, hanem az elhunyt férj fantáziáit. Nem is értem, ha ilyen jó volt a kapcsolatuk, az együtt töltött boldog évek alatt miért nem hozta fel a feleségének, miért nem próbálták ki közösen? Szerettem még Alyssa és a nővére kapcsolatát, mindig örülök az egymással törődő testvéri szeretetnek.

Összességében szórakoztató, szexi a könyv, de le kellett vonnom a saját következtetésemet, tőlem ez a módszer távol állt volna a főszereplő helyében. Hiába, én menthetetlenül romantikus vagyok és nem tudnék érzelmek nélkül szórakozni a világba. Könnyed olvasásélménynek viszont ajánlom a regényt.

Borító: Figyelemfelkeltő, pont azt sugallja, amit tartalmaz.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: A kalózos filmecske.

Mélyrepülés: A férj folyamatos felemlegetése.

Érzéki mérce: Érzéki, grafikusan megírt jelenetekkel teli a regény, és arra kíváncsi vagyok, hogy a grapefruitos cuccnak mennyi az alapja és hányan néznek majd utána.

Értékelés: 



Nyereményjáték

Olyan népszerű könyvekből idézünk, amelyekből nem hiányzik az erotika. Nincs más dolgotok, mint azonosítani az adott idézetet, és a  szerző+könyv címet beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
 
Feladvány:  Én akarok lenni az első, aki mindent megmutat neked, és akire mindig emlékezni fogsz.
 
 
Állomások:
Blogturné Klub
01/25 Könyvvilág
01/28 Kelly & Lupi olvas
01/31 Hagyjatok! Olvasok! 
 

 

2021. január 26., kedd

J. L. Armentrout: Stay With Me - Maradj velem (Várok rád #3)

Könyvmolyképző Kiadó 2017. Rubin pöttyös
600 oldal
Fordította: Császár László
Goodreads: 4,17
Besorolás: New Adult, realista, romantikus

A huszonegy éves Calla nem sok mindent csinált eddig életében. Soha nem csókolózott, nem látta a tengert, és nem volt vidámparkban sem. Fiatalabb korában azonban olyan dolgokat élt meg, amiket egyetlen gyereknek sem lenne szabad. És még mindig hordozza azokat a testi és érzelmi sebeket, amiket többszörösen függő anyja, Mona hagyott rá – olyan titkokat, amiket nem oszt meg senkivel, még a legközelebbi barátaival sem.
Azonban a biztonságos kis burok, amit Calla maga köré épített, egy nap darabokra hasad, amikor felfedezi, hogy anyja ellopta a főiskolai tanulmányaira félretett pénzét, ráadásul hatalmas adósságot halmozott fel a nevében. Kénytelen hát visszatérni a kisvárosba, amit annak idején örökre elhagyott. Amikor megérkezik az anyja kocsmájába, Monát sehol sem találja, megismerkedik viszont a száznyolcvan centis tömény érzékiséggel, Jackson Jamesszel, aki nem csupán a pultban áll, de nyilvánvalóan az egész kocsma lelke is.
A szexi és lehengerlő Jax az első pillanattól részt követel magának Calla életéből, munkát ad neki, és segít felkutatni Monát. És ahogy Callára néz, abból egyértelmű, hogy legszívesebben fekvő helyzetben lenne együtt vele… Mielőtt azonban Calla ennyire közel engedné, még le kell győznie magában a múlt árnyait – és néhány alávaló embert is, akik azzal fenyegetik, hogy rossz vége lesz, ha nem keríti elő nagyon gyorsan az anyját.

Úgy néz ki, nem tudom abbahagyni a sorozatot, míg van következő megjelent rész, a Be with me után azonnal elkezdtem Stay with me-t. A szerző merészet lépett és Calla történetét elvitte a Shepherdről egy Philadelphia melletti kisvárosba, Plymouth Meetingbe, ahol Calla a fősuli előtt élt. A fülszöveg jól elmondja miről van szó, haza kellett mennie megkeresni az anyját, hogy számon kérje a pénze lenyúlásáért, ami veszélyezteti a további tanulmányai finanszírozását.
A házukat eléggé lepusztult állapotban találja, anyjának nyoma sincs, már jó ideje nem járhatott ott. Második lépésként Calla a kocsmájukba megy, a Monába, amit anyja saját magáról nevezett el.
De az anyja itt sem járt régóta, viszont meglepően jó állapotban van a hely a korábbi emlékeihez képest. A személyzet lecserélődött, egyedül Clyde, a szakács a régi, akivel mindig is közel álltak egymáshoz. Az új főnök, Jax az első pillanattól rámozdul a lányra, akivel ugyan megtalálják a közös hangot, de Calla nem az a lány, aki bárkit is könnyen közel engedne magához, főleg egy számára teljesen idegent. Mivel nincs pénze, beáll pultosnak, de már az első nap kezdődnek a bonyodalmak, szembesülnie kell azzal, nem csak ő keresi az anyját, sokkal nagyobb a baj, a súlyos drogproblémákkal küzdő Mona ujjat húzott különböző bűnözőkkel, akik ezért szintén nagyon keresik, és némelyikük nem riad vissza attól, hogy Callát vegye elő az anyja helyett.

Calla kitűnő főhős alapanyag, és a szerző remekül gyúrta meg a karakterét. Egy borzalmas tragédia törte ketté a gyermekkorát, és húzott éles vonalat az előtte és az utána időszakokra. Gyerekszépségversenyekre járt, és élvezte is ezeket, mígnem 10 éves korában tűz pusztított az otthonukban, aminek nyomait örökre viseli a testén és még súlyosabb terheit a lelkében. Az édesapja egy idő után otthagyta őket, nem tudott megbirkózni a történtekkel, és Mona ugyan a lányával maradt, de az élete felett átvette az irányítást az ital és a drog. Nem csoda, hogy Calla vissza se nézve lépett le a középiskola után, és azóta még látogatóba se jött el. Én nem tudtam sajnálni az anyját, bármin is ment keresztül. Mindig van választás, és ő mindig a rossz utat választotta, hiába voltak időszakok, amikor lettek volna lehetőségei. Calla viszont erős, tervei vannak, nagyon komolyan veszi a tanulmányait. A saját szórakozása háttérbe szorul, a lényébe épült korlátokon nagyon nehéz átlépnie. A főiskolán álarcot visel, majdnem szó szerint, hiszen vastag smink alá rejti a hegeit, de a múltjából is elrejti a borzalmakat, anyját halottnak hazudja. Ezek a lelki terhek nem lehetnek komoly barátságok alapjai, a lányokkal is kissé felületes a barátsága, pasikkal meg el sem jut a randizásig. Pontosan egy Jax-féle pasi kellett neki, hogy ez megváltozzon, aki maga is titkokat és sebeket rejt.  Lépésről lépésre alakul a bizalom közöttük, és ezt megint nagyon ügyesen vezette végig a szerző, megtartva mindenben a fokozatosságot. Imádtam Calla belső monológjait, a szarkazmusát, és a változást benne, ahogy rájön, hogy neki is meg kell nyílnia ahhoz, hogy elfogadják. 
Örültem, hogy a korábbi részek szereplői is visszatértek és nem csak futó szereplők voltak, Avery és Teresa vallomásai segítettek Callának, hogy ő is színt valljon a barátai előtt. Természetesen Cam és Jase sem hiányzott, okoztak Jaxnek pár kellemetlen pillantást, amikor épp kellett.

Jax eléggé vonzó karakter volt nekem is, a titkaival együtt. Egy dolog azonban nem tetszett, ami persze Callánál is kiverte a biztosítékot, az pedig Aimee, i-vel és két ee-vel. Nagyon pipa voltam Jaxre, hogy nem volt határozottan egyértelmű ezzel a nővel. Tény, hogy nélküle túl egyszerű és sima lett volna a kapcsolatuk alakulása, de ez többször is előjött, és így már túl sok volt. Egy kicsit hiányoltam, hogy Jaxet is féltékennyé kellett volna tenni, annyira ráfért volna, hogy rájöjjön, rosszul kezeli a dolgokat, mert így rohadtul félreérthető.
Calla és Jax közötti feszültség sosem hagyott  alább, egyre csak felfelé ívelt, ez már látom, hogy Jennifer védjegye ebben a sorozatban. Nagyon bírom ezt a lassú égést, egyik legjobb része a stílusának.
A történet nyomozós része tartogat ezt azt. Jobban mondva, őszinte leszek, emiatt időnként vonogattam a szemöldököm. Nem volt hihető néhány dolog, pl. Calla sérülése utáni felépülés ugrándozással és szaladgálással nagyon nevetségesre sikerült. Az anyja felbukkanása és a pénzügyek rendezése sem volt kielégítő, elég fura volt így a befejezés, nem is kapott az anyja szála igazán megnyugtató lezárást. A másik dolog, ami még mindig zavar a ya-na könyvekben, az ivás. Most komolyan muszáj volt rávenni a lányt, hogy seggrészegre igya magát? Enélkül nincs felnőttkor? ÁÁÁÁ.

A másodlagos karakterek mind tetszettek, a kocsma dolgozói kedvencek lettek, még Katie is, akinek a beszólásain nagyon lehetett nevetni. Feltűnt Reece is, aki rendőr és a következő rész álompasija lesz a  pultosként szereplő Roxy oldalán. Már voltak ebben a részben is utalások kettejük fura kerülgetős kapcsolatára, szóval alig várom a folytatást.

A könyv végén én mindig elolvasom a köszönetnyilvánítást. Itt szerepelt, hogy a szerzőt Theo James ihlette meg Jax karakteréhez. Ez kicsit meglepett, de nem akadálya annak, hogy vele illusztráljam a bejegyzést.

Összességében a nyomozós rész hiteltelensége miatt vontam le egy kicsit az értékelésből, de ettől eltekintve imádtam ezt a részt is, a következő már a kezemben van és remélem a maradék részeket is megkapjuk a kiadótól.

Borító: Tökéletesen illeszkedik a sorozathoz, szeretem.

Kedvenc karakter: Calla

Szárnyalás: A régi barátok látogatása, és hogy nem öt percig maradtak.

Mélyrepülés: Aimee és külön még a tequila.

Érzéki mérce: Megint csak dicsérhetem a szerző fokozatosságát, kellemesen izgató az erotika.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!





2021. január 24., vasárnap

Sarah J. Maas: Föld és vér háza (Crescent City #1)

 


Egy új sorozatba kezdett bele a rendkívül tehetséges Sarah J. Maas írónő, amelynek első részét már magyarul is olvashatjuk, hiszen tavaly év végén megjelent a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A Föld és vér háza főszereplője ezúttal a félig ember, félig tündér Bryce, aki gondtalanul éli mindennapjait, amíg egy tragédia meg nem változtatja az életét, amelyet csak úgy enyhíthet, ha egy bukott angyal segítségére hagyatkozik. Amennyiben kíváncsiak vagytok a fantasy királynőjének egy újabb izgalmas történetére, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányáért.

Könyvmolyképző, 2020
912 oldal
Fordította: Szabó Krisztina
Goodreads: 4,44
Besorolás: urban fantasy

A ​#1 New York Times bestsellerszerző Sarah J. Maas a Föld és vér házával indítja útnak legújabb sikersorozatát, a Crescent Cityt: a félig tündér, félig ember Bryce Quinlan történetével, aki bosszút esküszik egy mágiával, veszéllyel és perzselő szenvedéllyel teli modern fantasyvilágban.

A félig tündér, félig ember Bryce Quinlan imádja az életét. Minden estét bulizással tölt, és eltökélte, hogy kiélvezi mindazt, amit Lunathion – azaz Crescent City – nyújthat. Csakhogy egy kegyetlen gyilkosság alapjaiban rendíti meg a várost, és Bryce világa darabokra hullik.

Két évvel később Bryce még mindig a város legismertebb szórakozóhelyeit járja, immár a feledés reményében, ám hirtelen folytatódnak a gyilkosságok. A hírhedt bukott angyalt, Hunt Athalart megbízzák, hogy figyelje minden lépését, és Bryce rájön, többé nem menekülhet a feledésbe.

Bryce és Hunt igyekszik kideríteni az igazságot – és feldolgozni saját múltjuk szörnyűségeit. A megbolygatott szálak a város legsötétebb részein és a háborúban álló kontinenseken keresztül egyenesen a pokol bugyraiba vezetnek, ahol az évezredek óta szunnyadó erők most ébredezni kezdenek…

Sarah J. Maas régóta hatalmas kedvencem, minden regényét olvastam - volt, amit többször is, így nem volt kétséges, hogy ez a regénye is sorra fog kerülni. A rajongók azonban eléggé vegyes értékeléseket adtak rá, így picit féltem, hogy mi lesz, ha nem fog tetszeni és ki kell olvasnom így is ezt a kisebb "féltégla" méretű könyvet. A félelmem azonban alaptalannak bizonyult.

Bryce és Danika (forrás
Ebben a regényében is egy fiatal nő, Bryce a főhősnője, ebben nem tér el az eddigi könyveitől. Bryce félig ember, félig tündér és a könyv (angol) címét is adó Crescent Cityben él. Legjobb barátnője Danika, a város egyik legerősebb farkasfalkájának a leendő alfája. A két lány éli a fiatalok megszokott életét, balhék, bulik, pasik és mindez újra és újra ismételve. Egészen addig megy ez, ameddig egy éjszaka nem együtt buliznak és Danikát és a hírhedten kemény farkasfalkáját valaki (vagy valami) lemészárolja (szó szerint darabokra tépi) és a helyszínt és ami a barátaiból maradt, Bryce fedezi fel. 
A történet két év múlva folytatódik, amikor is hasonló gyilkosságok történnek és a város vezetője úgy érzi, hogy a lelkileg összetört Bryce mindegyik gyilkossághoz valamilyen módon kapcsolódik, így megbízzák a nyomozással, sőt egy híres / hírhedt bukott angyalt, Huntot kap maga mellé testőrnek és kettőjüknek együtt kell a lehetséges gyilkos nyomába eredniük...

Ez a brutális gyilkosság (és főleg a leírása) valami hatalmasat üt a történet elején. Engem tökéletesen kirántott abból a "próbálok rájönni, hogy mi a fene folyik itt" állapotból, ahol még nem tudtam eldönteni, hogy akarom-e én ezt a regényt vagy sem. Utána viszont úgy felpörögnek az események, hogy már nem kérdés, hogy szeretnéd-e megismerni a történetet és kideríteni Bryce-szal és Hunttal, hogy mi is történt. 

Visszatérve egy picit a "próbálok rájönni, hogy mi a fene folyik itt" állapotra. Őszinte leszek.. az első 100 oldal annyira összetett és bonyolult volt, Sarah annyi információt akart megosztani velünk, hogy többször is elveszítettem a fonalat. Én, aki olvas buszon, társaságban, nyüzsiben, tévézés közben, komolyan mondva most néma csendet követeltem meg a körülöttem lévőktől, hogy egyszerűen felfogjam, hogy mit is szeretne az írónő átadni. Hiszen Crescent City összetétele és történelme nem egyszerű. Rengeteg lény él itt az emberek mellett - alakváltók minden mennyiségben, fajtában és méretben, tündérek, angyalok, sellők, vámpírok, boszorkányok és még felsorolni se tudnám, mennyi élő és holt lény. És akkor még a hierarchikus ranglétráról szót sem ejtettem. Ki ki felett van, ki kinek parancsol, ki számít "megtűrt" lénynek és kik az uralkodók. Sarah ismét elkápráztatott a világfelépítésével, még úgy is, hogy magát a várost nem igazán hagytuk el. De amit itt kaptunk már ez is épp eléggé élettől nyüzsgő hely lett. Imádtam, ahogy a modern és az ősi dolgok tökéletesen megfértek egymás mellett és kiegészítették egymást.

Hunt (forrás
A szereplők pedig? Az írónő ismét a jól bevált sémához nyúlt - ami sokak számára már lehet, hogy unalmas, de én még mindig nem tudom megunni. Bryce egy félvér, az embereknek már nem elég ember, a tündéreknek pedig még nem elég tündér, így "számkivetett". "Természetesen" gyönyörű, ami Sarah főhősnőinél ugye "alapkövetelmény". Mellette lelkileg összetört, hiszen a brutális mészárlás teljesen padlóra vágja, szinte robotként teszi a mindennapi feladatait. A régi barátait elveszítette, vagy így, vagy úgy, összesen ketten vannak mellette, Syrinx, egy kölyök kiméra és Lehabah, az aprócska tűztündér. 
Ebbe az állapotba érkezik meg Hunt, akinek körülbelül annyira hiányzik Bryce társasága, mint amennyire a lánynak a bukott angyal. Semennyire. Huntnak is megvan a saját problémája, anno részt vett egy lázadásban, ami elbukott, így az arkangyalok egymás között adják-veszik, mint egy rabszolgát és borzalmasabbnál borzalmasabb tettekre kényszerítik. Természetesen elfelejtettem megemlíteni, hogy Hunt egy félisten kinézetével bír, aminek persze Bryce sem tud sokáig ellenállni:D. 
És ez a két sérült lélek kerül össze. A kapcsolatuk pedig lassan, tapogatózva alakul. Eleinte egymással ott kiszúrva, ahol csak lehet, aztán ez átmegy egymás cukkolásába, majd kialakul egy barátság, majd pedig annál több is... Imádtam ezt a lassan kibontakozó szerelmi szálat, ami azért volt, hogy megtört - egy ponton azt is hittem, hogy kész, vége, Sarah más szerelem irányába tereli majd Brycet, de hát ami meg van írva, azt nem lehet csak úgy széttépni:).
A mellékszereplők is nagyon jól megírt karakterek és ami tetszett, hogy senki sem csak fekete vagy fehér, a legtöbben inkább a szürke kategóriába tartoznak, mert ahogy haladunk a történetben, mindenkiről kiderül jó pár megdöbbentő dolog.

És a történet? Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla. A cselekményszál oldalról oldalra jobban bonyolódik, amikor már azt hiszed, hogy sínen van mindenki és tudjuk, hogy ki a gyilkos, kinek volt indítéka ezekre a borzalmas gyilkosságokra, akkor kapunk egy új információt és minden a feje tetejére áll. Nincs benne semmi kiszámítható, amit csak tetéz az, hogy az írónő nem fél a szereplőket megritkítani vagy mérhetetlenül megkínozni testileg, lelkileg. Egy érzelmi hullámvasút az egész, a vicces jeleneteket, a zsepkendőhasználósak váltják, majd kapunk egy kis romantikát, majd újra bőghetünk, majd nevethetünk egy-két poénon. 

És a történet vége? Én azt mondom, hogy ez így akár egy lezárt történet is lehetne, én akkor is elfogadnám, ha nem lenne több része. De ahogy a címnél is látszik, hogy ez egy sorozat első része, biztosra veszem, hogy tovább fog itt még minden bonyolódni, csak kérdés az, hogy Sarah tudja-e ezt a szintet biztosítani vagy sem (az én tippem, hogy igen, mert eddig még minden sorozatát ugyanolyan színvonalon tudta folytatni).

Összességében én ajánlom ezt a könyvet az urban fantasy rajongóinak, Sarah kitartó olvasóinak és kérlek benneteket ne rémísszen el senkit a "féltégla" méret - a 912 oldal, hiszen egy nagyon jól összerakott, különleges világban játszódó regényt kapunk, aminek a kibontásához és a megoldáshoz is szükség van ennyi oldalra. Amit még megemlítenék, hogy igen, a végéhez szükséged lesz kedves olvasó egy-két zsebkendőre, erre készülj fel:).

Borító: Szerintem nagyon látványos, figyelemfelkeltő, de számomra nem hozza a történetet...

Kedvenc karakter: Bryce, Connor, Danika, Ruhn, Syrinx, Lehabah (és tuti, hogy még kihagytam jó pár kedvencet:)

Szárnyalás: "Szeretettel minden lehetséges"

Mélyrepülés: a történet "kicsit" bonyolult eleje

Érzelmi mérce: van benne (majdnem) kibontakozó +18-s rész, fájdalom, öröm, ez már nem YA kategória

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

a Rafflecopter giveaway
Nyereményjáték:
A játékunk során a hét arkangyal és egy bukott angyal nevének betűit rejtettük el a bejegyzésekben. A feladat mindössze annyi, hogy kitaláljátok, az adott állomáson melyik angyal neve szerepel, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A blogturné további állomásai:
Január 20 - Könyvvilág
Január 21 - Fanni’s Library
Január 24 - Kelly és Lupi olvas
Január 25 - Könyv és más
Január 26 - Csak olvass!
Január 27 - Readinspo

2021. január 23., szombat

J. L. Armentrout: Be ​with me – Légy mellettem (Várok rád #2)

Könyvmolyképző Kiadó 2016 - Rubin pöttyös
528 oldal
Fordította: Császár László
Goodreads: 4,14
Besorolás: new adult, romantikus, realista

Vajon Teresának és Jase-nek megadatik a lehetőség, hogy egymáséi legyenek, vagy az élet közbeszól?
Teresa Hamilton hihetetlenül kemény éven van túl: halálosan beleszeretett a bátyja legjobb barátjába, aki viszont az első, csodálatos, bódító, életmegváltó csók óta egy árva szót sem szólt hozzá; sikerült véget vetnie egy rettenetesen rossz kapcsolatnak; most pedig olyan sérüléssel küzd, ami talán a táncosi karrierje végét jelenti. Ideje hát, hogy elővegye a B-tervet – főiskolára megy. Reméli, hogy itt majd sikerül meggyőznie Jase-t, hogy ami köztük van, őszinte szerelem.
Jase Winstead súlyos titkot hordoz magában, amiről soha, senkinek nem beszélne – különösen nem a legjobb barátja lenyűgözően szép húgának. Még életében senki nem csókolta meg olyan szenvedélyesen, mint Teresa, de nem hagyhatja, hogy ez a kötelezettségei útjába álljon. A legkevésbé arra van most ideje, hogy tartós kapcsolatba bonyolódjon, de közben képtelen kiverni a fejéből a lányt.
Minél többször sodorja őket egymás mellé a sors, annál kevésbé tagadhatják egymás iránt érzett érzelmeiket. Azonban már készülődik a tragédia. Miközben a kampusz próbál magához térni egy váratlan szörnyűség okozta sokkból, a szerelmeseknek el kell dönteniük, hogy minden kockázatot vállalva együtt maradnak, és megérteni, milyen árat kell fizetniük, ha mégsem…

A szerző természetesen nem ismeretlen számomra, elég régóta ismerem, annak idején, pontosabban 2012-ben a könyvhét alkalmával történt egy találkozó a Könyvmolyképző vezetőjével, bloggerekkel, kiadói munkatársakkal, ahol épp az asztalon hevert Dave példánya az Obsidian eredeti kiadásából, amit épp akkor vittem vissza neki. Nagyon-nagyon ajánlottuk Ildikónak a könyvet, és egy év múlva meg is jelent magyarul, elindítva a szerző szárnyalását itthon is. Mert senki nem tagadhatja, mennyire népszerű lett a szerző a Luxen sorozattal.
De visszatérve erre a könyvre, a Várok rád sorozat első részét, és Cam szemszögéből az 1,5. részt most kezdtem pár hete olvasni és rögtön beleszerettem a fantasy vonal után a szerző new adult világába is. Nagyon érdekes volt, mert párhuzamosan olvastam a két könyvet, a két szemszöggel, pár fejezetenként haladva. Lupi írt már az első részről, így én kihagytam róla a blogbejegyzést, de annyit mondhatok, hogy Molyon, Goodreads-en ötöst kapott tőlem mindkettő.
Már ebben a történetben megismertem  a Be with me főszereplőit, Teresa ugyebár Cam húga, aki a térdsérülése miatt változtatni kényszerül a táncos tervein, így ő is Cam fősulijára jön tanulni. Jase pedig Cam legjobb barátjaként tűnt fel korábban, akivel nagyon szoros a kapcsolatuk, mindenben segítik egymást, a legrosszabb időszakaikat is együtt vészelték át.

Ebben a regényben is hasonló az alapszituáció, mint az első résznél, a főszereplőknek "múltjuk" van, olyan dolgok ezek, amit igyekeznek eltitkolni a környezetük elől. Jó ez kb. minden new adult regényre igaz, de ezért szeretjük ezt a zsánert.
Teresa már korábban megszabadult bátyja segítségével egy bántalmazó kapcsolattól, ezt a történetet Cam oldaláról már az előző részben megismerhettem, a kis híján tragédiával végződő verekedésnek következményeit hosszú ideig kénytelen viselni. Most viszont Teresa szemszögéből kaphattam teljes képet, mi is történt vele azokban az időkben, és lelkileg hogyan tudta feldolgozni azokat az eseményeket, hogyan tudott továbblépni. Mindenesetre már a kezdetektől kiderült számomra, mennyire sok erő van ebben a lányban. Nehéz időszakon megy keresztül, hiszen csúnya térdsérülése miatt most a táncot félbe kell hagynia, ami az élete volt eddig. A fősulin az egy dolog, hogy legalább Cam közelében lehet, mindig is nagyon jó testvérek voltak és hiányoztak egymásnak az utóbbi években, de itt Jase közelébe is kerül, ami zűrzavart jelent, mert volt az a csók...  egy mindent elsöprő, szenvedélyes csók, ami után következett a nagy semmi. Jase másnap eltűnt, mintha mi sem történt volna, és maradtak barátok. A legfeljebb csak barátok lehetünk sztori. 

Jase tulajdonképpen nálam elvitte a show-t. Az egy dolog, hogy Camhez hasonlóan dögös pasi, törődő, gondoskodó természetű, és nagyon családszerető. Teresa csókja felejthetetlen számára is, de nyilvánvalóan köti a  barátok közötti alapszabály, a lánytesó az tabu, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Azzal is tisztában van, hogy nem akar komoly kapcsolatot, mert titkol valamit, ami olyan nagy felelősség, aminek nem akarja kitenni a lányt, annál meg többet érdemel, hogy hazudjon neki, vagy valami futó élvezet miatt elcsábítsa. Nehéz távolságot tartani, Teresának segítségre van szüksége a lába miatt, Jase pedig naponta vele van, fuvarozza, segíti és nem is tudja sokáig tagadni az érzéseit.
A regényben nem csak ebből a tiltott szerelemből adódó bonyodalom adja a feszültséget. Ez egy nagyon cukin izgalmas lassú őrlődés kettejük között, ami fejezetről fejezetre bontakozik ki és persze sejti az olvasó, hogy merre haladnak, mi lesz a vége. De van egy másik komoly szál, mégpedig Teresa lakótársának, Debbie-nek a sorsa. A lány rájön apró jelekből, hogy Debbie pontosan olyan bántalmazó kapcsolatban él Eric oldalán, amiben ő is szenvedett. Próbál segíteni neki, de aztán fura fordulatot vesz az egész.  Ez a szál kissé túl tragikusra sikerült, eléggé megdöbbentem a fejleményeken az olvasás során.
Jase titka is mélyen megérintett, ezt cipelni nem kis feladat, nem csoda, hogy hosszú időbe telt erről beszélnie Teresával,  és még tovább tartott teljesen megnyílnia és megtenni bizonyos lépéseket.
Ami ellensúlyozta ezt a drámát, az a rengeteg humor, nagyon sokat nevettem a beszólásokon, egymás ugratásán és a helyzetkomikumokon. Óriási jelenet volt például amikor Cam és Avery beállítanak a saját vendégszobájukba, és nem akármi látnak, alig hisznek a szemüknek.
Ha azt gondoltam eddig, Cam a saját készítésű süteményeivel verhetetlen, akkor még nem ismertem Jase muffinjait (igazából cupcake, de tekintsünk ettől az apró részlettől), és ezzel kapcsolatban is volt egy édes, felejthetetlen jelenet a kórházban. De sorolhatnám tovább, a lényeg az, hogy Jase felülmúlta nálam Cam-et, nem gondoltam volna, de így lett.
Jase és Tess együtt olyan szikrákat bocsátanak ki, ami meggyújtja a lapokat. Szenvedélyesek, érzékiek voltak a közös jeleneteik, és amit különösen szerettem, hogy apró lépésekkel haladnak a szex terén is, nincs kapkodás. Ez elég ritka, nem véletlenül emelem ki.
Összességében imádtam ennek a történetnek minden sorát. Eddig is szerettem a szerzőt, de ennél a sorozatnál még jobban beletalált az ízlésembe. Egészen fantasztikusan helyezi el a horgokat a fejezetek végén, ami miatt letehetetlenné válik a regény. A karakterfejlesztés kiváló volt, nagyon megszerettem a szereplőket, a cselekményt is szépen ívelte, megvolt benne a kellő drámaiság és romantika, pont a megfelelő mértékben balanszírozva. 
Imádtam, hogy a könyv végén elolvashattam annak a bizonyos óriási jelentőségű csóknak a történetét, egy nagy meglepetés volt az írónő részéről.
Erről jut eszembe,  ebben a részben majdnem sor került egy lánykérésre, de mégsem. Az igazira később kerül sor, amit szintén egy rövid 6 oldalas történetben írt meg a szerző és angol nyelven elérhető hivatalosan, legálisan itt: https://www.scribd.com/doc/231133105/The-Proposal-J-Lynn  (Ez egyébként a sorozat 2,5. része) 
Kedvenc lett már az első rész is, de ez még jobban! Olyan történet, amit már régen kerestem és nagy élvezettel olvastam. Kezdem is azonnal a következő részt, ami a közös baráti társaság egyik tagjával, Calla főszereplésével folytatódik.
Képek: Pinterest

Borító: Tetszik illik a sorozathoz.

Kedvenc karakter: Teresa, Jase

Szárnyalás: A farmon történteket imádtam, Jase szüleit is, az apja beszólásait pláne.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Imádtam a fokozatosságot, nagyon kellemesen érzéki a regény.

Értékelés: 



2021. január 19., kedd

J. Bengtsson: Egy szerelem története (Cake #1)

 


Ismét egy rocksztár kap szerepet a Könyvmolyképzo Kiadó gondozásában tavaly év végén megjelent CAKE Egy szerelem története könyvben. Ezúttal azonban egy másfajta megvilágításból olvashatunk Jakerol, a rocksztárról, ugyanis a fiút gyerekkorában súlyos trauma érte, ezért nagyon kemény élete volt, már-már lemondott a boldogságról. Egy esküvo azonban mindent megváltoztat, amikor is Jake találkozik a rendkívül szókimondó és humoros Casey-vel. Szívmelengeto történet a múlt feldolgozásáról, a kockáztatásról és persze a szerelemrol. Ha kíváncsiak vagytok a könyvre, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért!

Könyvmolyképző Kiadó, 2020
544 oldal
Fordította: Radostits Magdolna
Goodreads: 4,23
Besorolás: NA, romantikus, realista

Lehet, hogy Jake McKallister rocksztár, de annyi biztos, hogy nem átlagos. Fiatal kamaszként borzasztó buntett áldozata lett, és ezt azóta sem heverte ki. A munkájába temetkezett. Ha nem lett volna a zene, amiben elmélyülhetett, talán túl sem éli. A karrier és a siker könnyen jött számára, a szerelem annál kevésbé.
Mikor a szókimondó és életigenlo Casey Caldwellt kérik fel a híresen zárkózott zenész kísérojének egy közös barátjuk esküvojén, Casey a legrosszabbra számít. Mégis, milyen közös témájuk lehet? Casey, a szószátyár, Jake, a magába forduló, zárkózott. Jake élete a zene körül forog, Casey még tisztán énekelni sem tud. A lány gyerekkora maga volt a boldogság, a srácé a média által szétcincált rémálom.
És mégis, nyilvánvaló különbségeik ellenére, Jake és Casey egymásra talál, és Casey fénye beragyogja Jake sötét gondolatait. De vajon elég eros lesz-e a szerelmük, hogy legyurje a fiú sötét múltjának romboló terhét?

Anno nagyon rezgett a léc ezzel a történettel, mert egyrészt NA, amit nem nagyon szeretek, másrészt több blogger ismerősöm is elkerekedett szemekkel nézte, hogy 544 oldal? Úristen, mit lehet ennyire hosszan elhúzni? Miután visszaemlékeztem, hogy én is hogyan küzdöttem át magam a "The Wall of Winnipeg and Me - Szívvel a falnak" és a "Nothing Left To Lose - Nincs vesztenivalónk" féltégla könyveken, bennem is megállt az ütő, hogy akarom én ezt? Végül valami azt súgta, hogy igen, olvassam el, nem fogom megbánni. Így is lett.

A történet semmiben nem különbözik azoktól a sztoriktól, amikről anno tinédzserként álmodtunk, esetleg meg is írtunk egy korai próbálkozásként és ami valószínűleg örökre a fiókban pihen mindenkinél. A tipikus történet, miszerint mi lenne, ha egy átlagos lány összekerülne a mindenki által imádott szupersztárral? Szerintem ezt a történetet sokan végiggondolták / végigálmodták már a kedvenc sztárjukkal. De J. Bengtsson ennél tovább ment és papírra is vetette.

Casey hivatalos egy barátnője esküvőjére, ahol felkérik, hogy legyen a vőlegény egyik testvérének, a híres rocksztár Jake-nek a kísérője. 
Jake pedig pont az európai turnéjának a közepén jár, amikor is meg kell jelennie az esküvőn. Ennek egyrészt örömmel tesz eleget, hiszen a családjával lehet együtt, akiket mindennél jobban szeret, másrészt viszont egyetlen egy porcikája sem vágyik rá, hiszen nem szeretné elvenni a figyelmet az ifjú pártól, de attól is retteg, hogy lerohanják az emberek.
Végül is találkoznak és Jaket leveszi a lábáról pillanatok alatt az élettel teli, szókimondó lány, aki képes arra, hogy a fiú rémálmait elriassza és visszaadja neki azt az életet, amit a gyerekkorában elvettek tőle. Jaket ugyanis gyerekként elrabolta egy sorozatgyilkos, a létező összes módon megkínozta, aminek a testi és lelki nyomait a fiú a mai napig magán viseli... De vajon képesek lesznek ekkora különbözőség mellett együtt maradni?

Casey és Jake
A válasz benne van a történetben és minden spoilerezés nélkül kitalálható:). Én speciel kicsit félve kezdtem neki, lévén, hogy a sztori adott, a könyv pedig rettentően hosszú, de a szerző pillanatok alatt levett a lábamról és rettentő gyorsan "kivégeztem" a regényt. 
Casey nagyon aranyos lány, nagyon szókimondó - szerintem mindenki, aki elolvassa a regényt, hatalmasakat fog pislogni azon a sztorin, amit a lány a találkozásukkor Jake-nek előad - leginkább talán az Igazából szerelem Natalie-jához tudnám hasonlítani. Nem foglalkozik azzal, hogy mit mond ki és hogyan és ettől lesz szerethető és különleges. Persze tesz pár olyan dolgot, ami azért kívülállóként kicsit furcsának hat - például, amikor csapot-papot otthagyva rohan és csatlakozik a turnéhoz úgy, hogy a srácot alig ismeri, de ha belegondolunk ennyi idősen nem tettük volna meg mi is ugyanezt? :D 
Jake pedig ugyanilyen kedvelhető főszereplő. Neki óriási teher van a vállán, hiszen magával cipeli a gyerekkori borzalmakat, amelyeket nem igazán tud elfelejteni, de mellette az ő vállán nyugszik rengeteg ember munkája, napi megélhetése és akkor még nem is beszéltünk a rajongókról, akik miatta veszik meg a gondolom nem túl olcsó koncertbelépőket is. Így nem véletlen, hogy túl sok ideje a magánéletre nincs, bár ha lenne, akkor is inkább a futó kapcsolatokat részesíti előnyben, mert akkor nem kell megnyílnia az adott barátnője előtt és nem kell elmesélnie, hogy mi is történt vele.... Casey azonban képes arra, amire eddig egyetlen egy lánynak sem sikerült - közel kerülnie Jakehez és feltörni a páncélját.
Ők ketten pedig nagyon cuki párost alkotnak, nem lehet nem szeretni őket. A regény folyamán végig szurkoltam nekik, annyira egymáshozvalóak, annyira kiegészítik egymást, hogy az már mesébe illő. 
Az írónő pedig mind a kettőjük szemszögét megadta nekünk, így még jobban megismerhetjük mind Jake, mind Casey belső gondolatait, vívódásait. 
Ami pedig Jake-kel történt... szavakkal nem lehet leírni, pedig a szerző csak morzsákat osztott meg velünk arról, hogy miket kellett átélnie a kisfiúnak azzal az "állattal". De még az is eléggé hátborzongató, egyes részeknél szó szerint fizikai fájdalmat éreztem, ahogy olvastam a történteket.

A történetvezetés egyébként gördülékeny, egy percre nem éreztem azt, hogy leállt volna a sztori, még így sem, hogy ilyen hosszúra sikeredett. Minden percét élveztem, egyedül egy dolog zavart - ami miatt nem tudom megadni a maximum "pillangót", mégpedig az, hogy ilyen "tündérmesébe" illő lett. Tekintsünk el attól, hogy mi történt Jake-kel.. mert az tényeg borzalmas.. de ezen felül minden klappolt, minden egyenes vonalban haladt a végkifejlet felé. Nem volt semmi bonyodalom, semmi végleges összeveszés, ami után jönne az édes kibékülés. Ha nagyon rá akarom fogni, akkor igen, mégis volt benne valami, ami a boldogságukat veszélyeztette, de annyira érezhető volt, hogy az is megoldódik, hogy igazán amiatt nem is izgultam.

Összességében ettől a kis hibától eltekintve élveztem a történetet és ajánlom mindenkinek, aki szereti a tündérmeséket, szereti a rocksztárokról szóló romantikus regényeket, akik szeretnének picit betekinteni a turnék világába és akik még hisznek az ilyen csodákban. Én pedig kíváncsian várom a következő részt - hiszen nem bírtam megállni, utánanéztem, és lesz még további rész is a többi testvérrel.

Borító: Látványos, figyelemfelkeltő, nekem tetszik!

Kedvenc karakter: Jake, Casey

Szárnyalás: a történet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: szerelem, erotika, vannak benne +18-s részek is

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Rengeteg gyönyöru idézetet olvashattunk már a zenérol, a zene szeretetérol különbözo könyvekben. Mostani játékunkban ezekbol szemezgettünk néhányat, a feladat pedig természetesen az lesz, hogy kitaláljátok, melyik könyvbol idéztünk. A Rafflecopter doboz megfelelo sorába a könyv szerzojét és címét várjuk.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

“A zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretoddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat. Csodálatos dolog részesévé válni mindennek, szerepet játszani valaki más életének zenei aláfestésében.”

a Rafflecopter giveaway


A blogturné további állomásai:
Január 15 - Könyvvilág
Január 17 - Hagyjatok! Olvasok! extra állomás
Január 19 - Kelly és Lupi olvas