Oldalak

2021. április 14., szerda

Peter Wohlleben: A természet jelbeszéde

 


Peter Wohlleben szórakoztató és közérthető módon vezet be minket a természet rejtett folyamataiba. Legújabb írásában ezúttal a kertünket vesszük egy kicsit jobban szemügyre, s felfedezhetünk megannyi apróságot, ami érintheti a veteményesünket, vagy éppen a gyepet. Megannyi érdekességgel gazdagodhatunk ezúttal is állatokkal, növényekkel, természeti jelenségekkel kapcsolatban.
Tartsatok velünk, hogy betekintést nyerhessetek A természet jelbeszédébe!

Park Kiadó, 2021
184 oldal
Fordította: Malyáta Eszter
Goodreads: 3,39
Besorolás: természetvédelem, biológia

A ​természetben tett felfedezőutak a kertkapunk előtt kezdődnek. Ezernyi kisebb-nagyobb izgalmas és lenyűgöző jelenség játszódik le itt – feltéve, hogy észrevesszük őket. A természet jelbeszéde pontosan ebben segít: hogy meglássuk azokat a jeleket, amelyeket a szél, a felhők, a növények és az állatok adnak le. A százszorszép felcsap időjósnak, a daru élő hőmérő, a körömvirágtól pedig megtudhatjuk, hány óra van. Peter Wohlleben sokféle természeti jelenséget bemutat, és hasznos ötleteket kapunk tőle a kerti munkákhoz is az öntözéstől a fagyvédelemig.
Megismertet minket a hétköznapi jelenségek és az ismert népi bölcsességek tudományos hátterével, miközben lerántja a leplet néhány mítoszról. Praktikus tudnivalókban és érdekes tényekben bővelkedő könyve érzelmes védőbeszéd a természet védelme mellett.
Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, s napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó.

Őszinte leszek, erről a szerzőről még sosem hallottam - bár, ahogy láttam, ez nem az első könyve. Valahogy kimaradt az életemből eddig. És milyen nagy kár! Kisgyerekként tátott szájjal hallgattam a nagypapámat és az idősebbeket, amikor érdekes természeti dolgokról meséltek - például, ha esik az eső és buborékos a pocsolya, az azt jelenti, hogy sokáig fog esni. Vagy ha piros az ég alja, akkor másnap szél lesz. És még sorolhatnám. Hogy ezek közül mi volt igaz és mi nem, azt az idő és a tapasztalat eldöntötte:), viszont, ahogy elolvastam a fülszövegét ennek a könyvnek, azonnal beugrottak ezek a régi mondások és úgy döntöttem, hogy nekem kell ez a könyv.

Egy percig sem bántam meg, hogy elolvastam a kiadványt, talán egy dolog miatt moroghatnék, az az, hogy mennyire rövid volt. De az is igaz, hogy ezen a nem túl sok oldalon (összesen 184 oldalas a könyv), annyi információt kaptunk, hogy még most is emésztem őket.

A könyv első fele mindenkinek szól, akit kicsit is érdekel a természet körforgása, a "mit miért", a természet különböző jeleinek felismerése és értelmezése. Miért piros az ég alja, mit jelentenek a felhők és a szél, milyen időjárást jósolhatnak az állatok és a növények és persze még sorolhatnám napestig. Nagyon tetszett és nagyon szerettem, ahogyan mindezt érthetően és érdekesen osztotta meg velünk a szerző. Bár biológia és földrajzórán is így hallgattuk volna meg ezeket! Biztosan jobban megmaradt volna bennem:). Meg merem kockáztatni, hogy a természetről most tanuló kisiskolásoknak is sok érdekességet rejthetnek a sorok!


A könyv második fele azonban már egy "szűkebb" körnek lehet hasznos, mégpedig a kerttel rendelkezőknek. Itt mindenki megtalálja magának a megfelelő hasznos tanácsot, akár teljesen kezdő és élete első kertjét kezdi rendezgetni, akár már tapasztalt, "vén róka". A talajkiválasztástól, a locsoláson át, a megfelelő növenyek kiválasztásáig, rengeteg témát ölel fel a szerző. Természetesen nincsenek növények állatok nélkül, így a kertünk két, négy és ennél több lábú lakójával is megismerkedhetünk, de olyan témákat is felölel, minthogy érdemes-e etetőt, madárházat építeni a kertben, mit csináljuk a kertben talált kölyökállatokkal, mit kezdjünk a kártevőkkel és még persze folytathatnám tovább.
Az érdekes leírások mellett gyönyörű illusztrációk színesítik a könyvet.

Összességében, mint nagy természetbarát, imádtam a könyv minden sorát és szinte biztos vagyok benne, hogy be fogom szerezni Peter Wohlleben többi kiadványát is. Ha pedig egyszer lesz akkora szerencsém, hogy saját kertem legyen, akkor a könyvet újraolvasom és próbálom majd az ő tanácsai alapján betelepíteni növényekkel, megfigyelni az élővilágot és gondozni a kertet.
A könyvet mindenkinek ajánlom, kezdő és már gyakorló kertészeknek és azoknak is, akik csak akár egy balkonládát birtokolnak vagy csak kirándulásokon ismerkednek a természettel. Izgalmas és érdekes könyv!

Borító: Nagyon szép, kifejező, utal arra, hogy mit várhatunk a könyvtől

Szárnyalás: a szerző ilyen mély ismerete a természetről

Mélyrepülés: - 

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Peter Wohlleben oldalán mindig van lehetőségünk arra, hogy egy kicsit jobban megismerjük a természetet, legyen szó állatokról, növényekről, vagy éppen a bennük/velük lezajló folyamatokról.
Jelenlegi játékunkban felcsapunk botanikusnak, s néhány növény rajzát és rövid ismertetőjét mutatjuk meg az állomásokon, nektek pedig annyi a feladatotok, hogy megírjátok a képen látható növények nevét (elég csak magyarul, de latinul is jöhet).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Csak Európában fordul elő. Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, ligeterdőkben él. 10–20 cm magas évelő, márciustól májusig virágzik. Levélkéi tompán karéjosak, hamvaszöldek.Virága fehér, ötszirmú; rövid életű.”




a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
BLOGTURNÉKLUB

Április 12 - Booktastic Boglinc
Április 14 - Kelly és Lupi olvas
Április 16 - Könyv és más

2021. április 12., hétfő

Candace Bushnell - Katie Cotugno: Csajoknak kötelező


Új sorozatot indít a Móra Könyvkiadó a LOL+ könyvekkel, amelyek komolyabb témákkal foglalkoznak, mint a hagyományos LOL kötetek, miközben megmarad a könnyedebb, romantikus hangulat is. Az első könyv ebben a sorozatban a Csajoknak kötelező, ami a napokban jelenik meg a kiadónál. A főszereplő Marin élete fenekestül felfordul, amikor az egyik tanára kikezd vele, és miután senki nem hisz neki, úgy dönt, saját kezébe veszi a sorsát. Ha kíváncsiak vagytok Marin rémülettel, ugyanakkor új, boldogabb élményekkel teli utazására, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért!
 
Móra Könyvkiadó 2021 LOL+ Könyvek
280 oldal
Fordította: Nagy Boldizsár
Goodreads: 4,04
Besorolás: ya, feminista, realista

Mr. Beckett jóképű, fiatal és sokkal lazább, mint a gimnázium többi tanára. Nem csoda, hogy a gimnáziumban minden lány oda van érte – köztük a jótanuló Marin is, aki igyekszik minden elvárásnak megfelelni, hogy bekerüljön a kiválasztott egyetemre. Amikor azonban Mr. Beckett átlép egy határt és félreérthetetlenül rámozdul Marinra, a lány összezavarodik és megrémül. Úgy érzi, az a helyes, ha jelenti az esetet, de miután a saját barátai és az iskola vezetése sem hisznek neki, Marin úgy dönt, kockára tesz mindent és az iskolaújságon keresztül vág vissza. A Csajoknak kötelező című rovatban kíméletlenül számol be arról, melyik tanár és diák viselkedik megengedhetetlenül a lányokkal, emellett pedig elindít egy feminista könyvklubot is. Nagy meglepetésére olyan szövetségesekre talál végül, akikre nem számított: mellé áll például a suli legnagyobb „pasizógépe” és egy csendes sportoló srác, aki nem igazán tűnik lángésznek. 

Nem olvastam még egyik szerzőtől sem, de a nevük ismerősen cseng. Candace Bushnell írta a Szex és New York sorozat alapjául szolgáló Carrie naplója, stb könyveket, Katie Cotugno pedig romantikusakat ír, a Hogyan szeress? például itt figyel a polcomon egy ideje. Amint elolvastam a Csajoknak kötelező fülszöveget, azonnal jelentkeztem a könyvre, mert ez olyan téma, amit tényleg minden lánynak olvasnia kell.
 
Szeretnék hinni abban, hogy eljön olyan időszak, valamikor, talán már a gyerekeim felnőttkorában, amikor tényleg nem tartozik a tabutémák közé pl. a zaklatás. Arról túl szép lenne ábrándozni, hogy mint cselekmény ez végképp eltűnjön a föld színéről, vagy hogy egyenlőek legyenek a nők a férfiakkal, vagy ne legyen rasszizmus, vagy ne legyen homofóbia, stb.  Nem vagyok naiv, az emberek gyökeres változásához még évszázadoknak kell eltelnie, de abban hiszek, hogy apró lépésekkel lehet halványítani a berögződéseken. Marin története pont egy ilyen jelzőfény.
A fülszöveg szépen leírja, miről is van szó, Marin egy nagyon jó tanuló, majdnem 18 éves végzős lány, akinek határozott céljai vannak, be akar jutni a Brown Egyetemre, ahová a szeretett nagyija is járt. Iskolaújságot szerkeszt, így elég közvetlen kapcsolatban áll az irodalomtanárral, aki fiatal, jóképű és igazán lendületes órákat tart, olyan lelkesedéssel, ami magával ragadja a tanulókat is. De Marin azt veszi észre, hogy valami megváltozott  köztük, félreérthető mondatok hangzanak el, hazafuvarozás, és egyszer pedig felugranak egy könyvért a férfi lakására, ahol az megcsókolja Marint. Ez kiborítja a lányt, és hosszas rágódás után elmondja a történteket Chloe-nak a legjobb barátnőjének, akivel együtt szerkesztik az újságot. Chloe furán reagál, mint aki nem is akarja elhinni az egészet. Aztán valóságos lavina indul el Marin életében, elege lesz a sorozatos iskolai szexista megnyilvánulásokból, és egy erősen feminista vezércikket ír az iskolaújságba, amivel alaposan felkavarja az állóvizet.
Kétségtelen, hogy ez a cikk nagyot szólt, háromszor is elolvastam, annyira jól megfogalmazott, ott van benne minden, amit a nővé válásod alatt a fejedhez vágnak. Érdekes volt látni a következményeit, a sértődéseket, az óvatosságra intést, a szakításokat, de még jobb volt olvasni a pozitív hatásokat. Halálosan boldoggá tett engem Marin, hogy ezeket a dolgokat ilyen fiatalon ki tudta mondani, fel merte vállalni. Ezt kell megtanulnia a mai lányoknak, hogy ne féljenek kimondani, amit gondolnak, amiben hisznek. Imádtam, amikor megalakította a feminista könyvklubot, persze először félt, hogy senki sem jön el, de egy nagyon jó kis társaság alakult ki, barátságok születtek, és még egy váratlan szerelem-féleség is kibontakozott. 

Marin egy kiváló karakter, nagyon megszerettem a hangját már az elejétől, ő meséli a történetet E/1 szemszögből. A vonzódását az irodalomhoz megértem, hiszen újságíró akar lenni, szüksége is van az emelt képzésre. Tetszett a könyvben, hogy rengeteg az irodalmi utalás, az én érdeklődésemet is felkeltette pár megemlített regény, ki is jegyzeteltem, amit el akarok majd olvasni. (Titokban büszke vagyok, hogy majdnem minden popkult utalás is ismert volt számomra, még a rapperek is.) Tehát Marin éli az okos gimis életét, de amikor ez a Bex-es incidens történik vele, hirtelen kinyílik a látószöge és mindenhol a kettős mércét látja, ami a fiúk és a lányok megítélése között zajlik. Érzi, hogy fel kell hívnia a figyelmet a témára, mert csak így lehet változást elérni. 
Szívszorító volt Marin zavarodottsága, mennyire nem tudta eldönteni, hogy valóban baj történt, vagy csak ő gondol többet a dologba Bex-el kapcsolatban? Tehetetlenség és önmarcangolás. Hol van az a határ, amit átlépve már jelenteni KELL? Van-e olyan, hogy csak kedves egy tanár, elmosódnak-e ezek a határok?  Persze az olvasó tudja nagyon jól, mi a valódi helyzet, de az ő helyzetét átérezve, kinek nem fordul meg a fejében, hogy látott, hallott már hasonlót a saját életében is... És mi is történt akkor?
 
A szerzők nem állnak meg ennyinél, Marin életén keresztül más mondanivaló is nyomatékot kap. Van Marinnak egy öregotthonban élő nagymamája, aki emlékezetzavaros, de amikor magánál van, sokat mesél a fiatalkoráról, ami nem épp mindennapi volt, tekintve a lázadásaira. Imádtam a karakterét, meg a történeteit. Ő sokat segített Marinnak megtalálni önmagát. Megjelent a regényben a testvéri szeretet is és nem elhanyagolható a szülők hozzáállása Marin problémájához. Végre olyan szülőkről olvashattam, ahol tényleg törődnek a gyerekekkel és 100%-ban mellettük állnak, bármiről legyen is szó.
Egyébként le a kalappal a szerzők előtt, imádtam az írás stílusát, gyorsan olvasható, gördülékeny, addiktív. Nagyon jól felhívják a figyelmet arra, hogy a társadalom hajlamos nem "ügyként" kezelni ezeket a helyzeteket, amiben nem történik konkrét erőszak. Csakhogy ez  null toleranciás kategória, nem lehetséges elmosni a határokat.
Minden szereplő mintha az életből lépett volna a történetbe, valóságos, remekül formált karakterek, a családra és az iskolai életre is igaz ez. Chloe bizony meg tudott lepni, bár számítottam valami ilyesmi csavarra. Kellemes meglepetés viszont Gray karaktere, na őérte rajonghatnak majd az olvasók, nagyon édes volt a történetben. Nos, igen, van egy halvány romantikus szál, ami nem túl jelentős, de mégis old a feszültségen,  jó olvasni, hogy léteznek ilyen srácok (ez kissé paradoxonosan hangzik, szóval remélhetőleg nem csak regényekben).
Tetszett maga a feminista könyvklub ötlete is, ez jóval túlmutatott a remek könyveken, itt a könyvek kapcsán a társadalmi hatásokat is kibeszélték, tettek egymásért, fejlődtek más téren is.
Összességében sokféle érzelmet váltott ki a regény, dühös voltam és frusztrált, meg akartam ölelni ezt a lányt, amikor a legrosszabb passzban volt és jól behúzni Bex-nek, de legalábbis kiszúrtam volna az autója kerekeit, amit Marin nem tett meg. 
Azt szeretném, ha minden lány olvasná ezt a regényt, mert erőt meríthet belőle, megláthat olyan egyenlőtlenségeket, amit eddig észre sem vett talán, de innentől majd fel mer szólalni ellene.
(Képek: Pinterest, és persze meg kell jegyeznem, hogy az Ezria páros amúgy a kedvencem volt a PLL soriban, de annyira ideillettek a képeik.)

Borító: Nekem kicsit túl rózsaszín, viszont tényleg csajos.

Kedvenc karakter: Marin, Gray

Szárnyalás: Marin cikke, abszolút a csúcs.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Sokkoló Bex viselkedése, Marin érzelmi hullámvasútját aztán átérzi minden olvasó.

Értékelés: 


 
NYEREMÉNYJÁTÉK
 
Marin egy igencsak erős női karakter, éppen ezért a játékunk során is hozzá hasonló különleges női főszereplőket keresünk. Az állomásokon található fülszövegek alapján ki kell találnotok, hogy melyik könyvre gondoltunk, a Rafflecopter doboz megfelelő sorába pedig a könyv női főszereplőjének nevét várjuk!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Feladvány:  Elege van a texasi kisváros középsulijából, ahol a focicsapatnak mindent szabad. Elege van a szexista öltözködési előírásokból, a folyosói beszólásokból, de legfőképpen abból, hogy értelmetlen szabályok mentén élje az életét.

Állomások
04.10. Könyvvilág
04.12. Kelly és Lupi olvas
04.14. Utószó
04.16. Csak olvass!
04.18. Fanni’s Library
04.20. Sorok Között



2021. április 7., szerda

Adriana Locke: Written in the Scars - Sebhelyeinkbe írva


A Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg Adriana Locke regénye a Written in the Scars - Sebhelyeinkbe írva, mely Elin és Tyler házasságának hullámvölgyébe vezeti az olvasót, kérdés, hogy lesz-e felemelkedés? Kövesd végig a blogturné állomásait, és ha szerencséd lesz meg is nyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!
 
Könyvmolyképző Kiadó 2021. Rubin pöttyös
376 oldal
Fordította: Papp Fruzsina
Goodreads: 4,27
Besorolás: kortárs, felnőtt, romantikus, házasság
 
Beleszeretni ​valakibe egyszerű. Kiszeretni pedig a legnehezebb dolog a világon.
És Elin és Tyler Whittnek borzasztóan nem megy.
Elin sorsa abban a pillanatban megpecsételődött, ahogy a helyi kosárlabdasztár rámosolygott. Rettenetesen egyszerű volt beleszeretni a városka sötét hajú sármos mosolyú és erős, atlétikus alkatú nagymenőjébe.
Ezernyi álmos mosoly, céltalan vidéki kocsikázás és a hátsó ajtó nyikorgó csukódása után beköszönt a valóság. És mindenkit ledönt a lábáról. Szerelembe esni volt a dolgok könnyebbik fele. Nézni, ahogy minden darabjaira hullik, lehetetlenség.
Mikor Ty felbukkan azzal az elhatározással, hogy megmenti a családját a széthullástól, Elin a múlt veszekedései és egy új kezdet ígérete között kezd őrlődni. Ty az a férfi, akinek a kezébe helyezte a szívét, a férfi, akit mindennél jobban szeret. De ő az a férfi is, aki a világon a legtöbb fájdalmat képes okozni neki.
Az élet nem mindig egyszerű. A szerelmet nem a nyúlszívűeknek találták ki. De az élet tanulságos, és ezt Ty és Elin sebhelyei bizonyítják. A szerelmük van megírva azokban a sebhelyekben, amik vagy együtt tartják őket… vagy szétszakítják őket örökre.
 
Nem olvastam még a szerzőtől, a fülszöveg  keltette fel az érdeklődésemet, ez alapján választottam a könyvet és belevágtam lelkesen az olvasásba.
 
A prológusból kiderül, hogy ez a pár már a középsuliban összejött, és hamarosan már az esküvőjüket tervezgették, mert az biztos és tuti, hogy ők egymásnak vannak teremtve most és mindörökké. A prológus után máris  ugrottunk pár évet, amikor is kiderül, hogy a házasság éppen romokban van, a férj ugyanis lelépett hat hete. De most visszatért, úgy döntött, újra belép a felesége életébe, rendezi a kapcsolatukat. 
Nem értettétek félre, nem hat évig volt távol és nem is hat hónapig. Pontosan 43 napig, az hat hét. Elin, a feleség adja a nagyon sértődött, nagyon megbántott nőt, Ty pedig elég távolságtartó, nem egyenesen hazamegy, hanem egy közös barátjuknál húzza meg magát átmenetileg.
Következik a huzavona, szeretlek, de elmentél, kívánlak, de elmentél, mit csináltál, hol voltál, de elmentél, de a farkam akarod, hidd el, de elmentél....

és olvastam...
 
és olvastam...
 
és olvastam....
 
Oké, alapjában véve elég türelmetlen ember vagyok, nem is csodálkozom, hogy nekem  a könyvnek kb. a 2/3 részéig tartó folyamatos nyavalygás eleve nem csúszott. Szerintem nagyon rosszul volt felépítve a cselekmény. Az olvasó nem tud semmit erről a párról, hogyan lettek szerelmesek, milyen volt a korábbi életük, nincs semmi háttér, így pedig nem éreztem közel magamhoz őket, nem tudtam még csak megkedvelni sem ezt a párost. Ráadásul belecsöppentem egy negatív szituációba, amikor mindketten a legrosszabb oldalukat mutatják. Azt nagyon furának találtam, hogy Elin pont most fordul ügyvédhez, hogy Ty újra felbukkant, mintegy fenyegetésként, nehogy bármiben reménykedjen, ugyanakkor az első adandó alkalommal lefekszik vele. Ty mindent bevet, hogy megmentse a házasságukat, ez így leírva milyen szép, de miért nem kommunikálnak normális emberekhez méltóan???????

Azt tagadom, hogy érzéketlen lennék, át tudtam érezni a hősnő helyzetét a vetélés kapcsán. Ez tényleg nehéz téma, fájdalmas, tudom, átéltem. De könyörgöm, Ty erről nem tudott, amikor elment. 
Mindketten halál gyerekesek, a problémáik kezdetétől a kibékülésig állandóan ezt éreztem, Ty menekült a gondjai elől, ahelyett, hogy már akkor megbeszélték volna közösen. Ha igazán szeretik egymást, akkor mindenre van megoldás, de erre nem akartak rájönni, inkább jöjjön a struccpolitika. Pedig a házasság arról szól, hogy amikor jönnek a problémák együtt kell legyőzni azokat.
Tulajdonképpen tetszett a regényben, hogy itt senki sem volt kőgazdag, egyszerű, hétköznapi emberekről szólt, egy teljesen átlagos amerikai kisvárosban. Kevés a munkalehetőség, így egyesek gondolkodnak az elvándorláson, mások ragaszkodnak a gyökereikhez. Tetszett továbbá, hogy a szereplők és barátaik még a gimiből ismerik egymást, hosszú időre nyúlik vissza a barátságuk. Meló után együtt buliznak, megy az ugratás, de ha gond van, segítik egymást, összetartanak.

Az utolsó harmadban végre történt is valami, és ez meghozta az érdeklődésemet a cselekmény iránt. Bár nem tartottam jó ötletnek a szerzőtől, hogy kétszer is lehúzza a bőrt a bányával kapcsolatban, de megértem, hogy ezzel egy kellően izgalmas szituációba keverte a szereplőket, hogy az olvasónak kipattanjon végre a szeme. Végül is kellett ez a dráma a végére, de nem igazán azzal a kimenetellel, amit a szerző elém tárt. Én ezzel nem értettem egyet, túlzás volt, nekem hatásvadász érzetet keltett. Megjegyzem elég sírós vagyok, de mégsem hatott meg eléggé, bár nagyon sajnáltam, ami történt és főleg akivel.
Meg kell jegyeznem, hogy nem éreztem helyesnek, hogy erőltetetten le volt magyarítva minden. A boltok nevei, még az üdítő fantázianeve is. Szerintem jobban kéne bízni az olvasók nyelvismeretében. Bár lehet, hogy valakinek pont ez tetszik, de egy itallapon nem tudom elképzelni pl. az Ütközőt.
 
Összességében ha leszámítom a kezdeti nehézségeket, akkor ez egy kellemes hangon megírt történet a második esélyről, amikor a szerelemért folytatott harcot nem szabad feladni, ha van értelme, az arra érdemesnek meg kell tudni bocsátani, kb mint a mesében.
Képek: Pinterest, Google-képkereső
 
Borító: Hátfétis....

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: Cord

Érzéki mérce: Nagyjából rendben van a regény erotikus tartalma, nincsenek túlzások, csak némi mocskosabb csúnya beszéd.

Értékelés: 
 
 
Nyereményjáték:
 
Igaz-hamis játékot játszunk! Mivel a regényben sok szó esik a bányászatról, érdekességeket osztunk meg veletek a témáról, el kell döntenetek, hogy igaz vagy hamis az adott  információ. Az igen vagy nem válaszokat írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!
 
Állítás: Európa legmélyebb bányája Csehországban található 1838 méter mélyen. Igaz vagy hamis?
 
 
Állomások:
Blogturné Klub
04.07 Kelly és Lupi olvas
04.10 Fanni's Library
04.13 Sorok között


 

2021. április 3., szombat

Elle Kennedy: The Chase - A hajsza (Briar U #1)

Könyvmolyképző Kiadó 2019 Rubin pöttyös
408 oldal
Fordította: Barthó Eszter
Goodreads: 3,94
Besorolás: new adult, romantikus, realista
 
Az ellentétek tényleg vonzzák egymást?
Más magyarázatot nem látok rá, miért vagyok úgy oda Colin Fitzgeraldért. Általában nem vonzanak a kivarrt, videojáték-őrült kocka izomagyak, akik lököttnek és felszínesnek tartanak. És az előítéletei mellett az is ellene szól, hogy a bátyám haverja.
És hogy a barátja belém van zúgva.
Ja, és említettem már, hogy lakótársak vagyunk?
Nem, mintha számítana. Fitzy egyértelművé tette, hogy nem érdeklem, holott úgy szikrázik köztünk a levegő, hogy félő, leég tőle a házunk. Én sosem voltam az a fajta lány, aki fut egy pasi után, és nem most fogom elkezdeni. Épp elég gondot okoz nekem az új suli, a seggfej tanárom és a bizonytalan jövőm. Ha a szexi lakótársamnak végre megjön az esze, és rájön, mit szalaszt el…
…tudja, hol talál.
 
Nemrég fejeztem be az Off-Campus sorozatot, gondoltam a spin-off sorozatába is belekezdek, mielőtt még túl sok idő telne el a szeretett hokisaim nélkül. Persze tudom, hogy itt új szereplők lesznek, de a korábbi kedvencek felbukkanására azért számítok.
Ki ne ismerné a mondást, The chase is better than  the catch! Scooter óta legalábbis ez ugrik be elsőnek a címről, és bármennyire is sajnálom, ez erre a regényre nem volt igaz...

A női főszereplőt, Dean kishúgát korábbról ismerni lehetett, és az sem volt titok, hogy már akkoriban kinézte magának Colin Fitzgeraldot.  Most itt az alkalom, hogy közelebb kerüljön hozzá, ugyanis Dean segítségével épp beköltözött negyedik lakótársnak a hokis csapattársakhoz a régi bérelt házba. Colin, Hunter és Hollis három különböző egyéniség, de abban egyet értenek, hogy meg fognak birkózni ezzel a helyzettel.
Az egy dolog, hogy némileg ismertem már Summert, de akkor csak egy magabiztos, csinos, gazdag lány benyomását keltette, aki imád bulizni, és mindig garantáltan megkapja, amit akar. Most azonban ennél több is kiderült róla, kezdve azzal, hogy tanulási problémákkal küzd, írásban nehezen fejezi ki magát. Nem szereti, hogy felületesnek tartják, de néha meg úgy éreztem, szívesen bújik a "csinos szőke bombázó" szerep mögé.
A szilveszteri bulin sajnos kihallgat egy beszélgetést, amiből világossá válik számára, hogy Colin ahelyett, hogy közelebb akarna kerülni hozzá, inkább taszítja a stílusa, nem akar egy ilyen pörgős, társaságközpontú, felszínes, drámakirálynő pasija lenni. 
Colinról is kialakult bennem egy kép korábbról, ő visszafogottabb természetű, de persze nagyon is dögös, tetovált, kigyúrt sportoló. Mivel váltott szemszögű a történetvezetés, első kézből tudhattam meg, mennyire introvertált ő valójában. Amellett, hogy imádja a hokit, egészen komoly tudású számítógépes játékfejlesztő, ráadásul művész is, aki fest,  ő maga álmodja meg a játéka grafikai hátterét is, a karakterekkel együtt. Igazából nagyon kevés ideje van, szóval nem igazán fér bele a vad társasági élet.
De tagadhatatlan kettejük között a vonzalom, minden szabály és józan ész ellenére nem tudják kiverni egymást a fejükből, pláne, hogy egy fedél alatt élik a hétköznapokat.

Egész jó történet alakulhatott volna ebből, de azt kell mondanom, legnagyobb sajnálatomra nekem főleg Fitzy karaktere nem jött be.  A visszahúzódó természete mögé rendelt probléma szerintem nem volt elég mély, ezt karcsúnak éreztem. Ez szinte mindennapos. Az meg egyenesen rombolt a karakterén, hogy mennyire nem vette figyelembe a tesószabályt, ráadásul Hunter képébe hazudott. Mindezek nem hirtelen zajlottak, mindenre lett volna ideje, bevallani, elrendezni, őszintének lenni. Nekem nem volt elég tökös ez a srác. Ellenben túlságosan is tehetséges volt. Vegyük már figyelembe, hogy az egyetemi sport kb minden szabadidejüket elveszi a játékosoknak. Ő emellett programokat ír, grafikai háttérrel, ami szintén egy időrabló tevékenység. Nekem ez sok volt a jóból.
Summer karakterét a szokásosnál sokkal feministábbra vette a szerző, megfejelve egy #metoo mozgalom cselekményszállal. Nem mondom, hogy nem kellett volna ez a regénybe, nagyon is átéreztem Summer érzéseit, meg a vívódásait, hogy valós, vagy beképzelt dolgokra alapoz, szerintem sok olvasó átment hasonló érzéseken a való életben is. De egészen fura volt, hogy Summer, aki mindenkivel kedves és jópofa - kivéve Norát, ja mert ő randizni mert Colinnal - végül pont Norának segített megmenekülni az erőszak elől. Előtte meg hogy utálta... Persze mindenki ezt tette volna a helyében, de akkor hirtelen már sorstársak lettek és egy telefonhívással el volt minden intézve. WTF?
Amúgy Summer karaktere különleges volt, elütött az eddig megszokott lányoktól. Ő gond nélkül vállalja önmagát, a Prada őrülettől a valóságshow-k iránti rajongásáig. Laza, mosolygós, vidám, igazi extrovertált, nőies  egyéniség. Csak én éreztem, hogy mennyire ott volt emögött az anyagi biztonság?

Nagyon tetszett Brenna karaktere, még az is, hogy egy másodperc alatt lettek egymás legjobb barátnői Summerrel. Brenna szókimondó, pimasz csaj, nagyon jól szórakoztam a beszólásain.
Imádtam találkozni a korábbi szereplőkkel, főleg Tucker volt édes a vége felé, kár hogy Fitzy még előtte sem mert megnyílni rendesen.
Azt hiszem az Off-Campus sorozattal kicsit magasra tettem a lécet, és sokkal többet vártam a romantikus száltól. A szerző stílusával, humorával itt sem volt gond, hangos hahotával fogadtam a helyzetkomikumokat, pl. Dean belépőjét a szállodai lakásukba. De gyakran éreztem azt, hogy egy helyben toporgunk, nincs előremenetel, nem haladunk. És a lényeg, hiányoltam az érzések kialakulását, elmélyülését, nem volt meg az íve a szerelmi szálnak, amihez pedig hozzászoktam a szerzőnél. Nem bírom ki, hogy ne említsem meg a szerelmi háromszöget, ami egy nagyon gyenge hasonlata a klasszikus értelemben vett változatnak. Ezt a toposzt egyébként is ellőtte már korábban a szerző, nem hiányzott ide, és nem is volt komoly, nem volt reális.

Ettől függetlenül olvastatta magát a regény, minden panaszom ellenére azért nem bántam meg, hogy a kezembe vettem, és mindenképpen olvasni fogom a következő részt is, ami Brenna regénye lesz, a The Risk.

Borító: Tetszik

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: A szerelmi háromszög - mert nem is volt igazi.

Érzéki mérce: Elég soká kerül sor a lényegre, és időnként elég fura szituk kerekednek ki.

Értékelés: